Vilmos
EUR 394,71 Ft USD 367,46 Ft GBP 466,46 Ft BUX 70 374 Ft
16 °C
30 °C
Menetrend
2024. június 25. 18:00
Hollandia –
Ausztria –
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország –
Lengyelország –
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia –
Szlovénia –
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia –
Szerbia –
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Több ember meghalt, evakuáció kezdődött a lengyel-ukrán határon

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kuli Orsolya

    Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló csütörtöki élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!

  • Balázsi Levente

    A Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs (SZTAVKA) november 24-ei ülésén nagy figyelmet fordítottak arra a kérdésre, hogy az ukrán hadsereghez csatlakozzanak azok az emberek, akikre az ország védelmi képességéhez szükség van – nyilatkozta Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az Ukrán Rádiónak.

    Ami a kötelező szolgálatot teljesítők mozgósítását illeti, Volodimir Zelenszkij ma esti beszédében ezen emberek leszerelését kérte, amibe a hadsereg is beleegyezett.

    Az ukrán elnök elmondása szerint azok a sorkatonák, akiknek lejárt a szolgálati idejük, de maradni szeretnének, ezt szerződés aláírásával tehetik meg. 

    Zelenszkij esti beszédében megerősítette, hogy a Sztavka megvitatta a mozgósítást és a leszerelést, a rotációt az Ukrán Fegyveres Erőkben, valamint a teljes körű invázió előtt szolgálatra behívott sorkatonák kérdéseit.

  • Balázsi Levente

    Az orosz fegyveres erők a héten 31 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrája, lőszer-, hadfelszerelés-, fegyver- és üzemanyagraktárakra, valamint az ukrán fegyveres erők, az Azov-alakulat és az idegenlégió állomáshelyeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

    A hadijelentés a november 18. és 24. közötti időszakra vonatkozik.

    A moszkvai összesítés szerint az elmúlt héten az orosz erőknek Kupjanszk térségében és a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk. Eközben 5 frontszakaszon 58 ukrán támadást hiúsítottak meg, valamint partraszállási kísérleteket a Herszoni területen, a Dnyeper szigetein és a folyam bal partján.

    A tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén mintegy 4200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, 22-t a Donyeck környékén vívott harcokban kísérelt meg az ukrán fél, és a legnagyobb emberveszteséget, több mint 1690 főt ott szenvedte el.

    Az orosz heti hadijelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit, 46 páncélozott harcjárművet, 12 motorcsónakot, HIMARS ás Vilha sorozatvetők 15 rakétáját, két Neptun hajóelhárító rakétát, 12 tengeri és 176 légi drónt.

    Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok november 24-én ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.

  • Balázsi Levente

    Miközben folytatódik az ukrajnai háború, Vlagyimir Putyin egy moszkvai mesterségesintelligencia-konferencián beszélt – adta hírül a Sky News.

    Az orosz vezető felszólította honfitársait, tegyenek lépéseket, hogy a Nyugat ne tudjon monopolhelyzetet kialakítani a technológiai szférában.

    A közeljövőben az első lépések egyikeként elnöki rendeletet írunk alá, és jóváhagyjuk a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia új változatát

    – mondta Putyin a konferencián.

  • Balázsi Levente

    Az európai országok körében egyre inkább elterjedt a „háborús fáradtság”, miközben Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcias fellépése mit sem változott – jelentette ki Olha Sztefanyisina ukrán kormányfőhelyettes pénteki berlini látogatása alatt – értesült az MTI.

    A politikus figyelmeztetett:

    egy lehetséges ukrán vereség esetén az orosz győzelem dominóeffektust indítana el, Oroszország ugyanis – szerinte – nem tervez megállni az ukrán határnál.

    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta az ukrán hadsereg előrelépéseket tett annak érdekében, hogy igazodjon a NATO támasztotta követelményekhez.

    A Német Külpolitikai Társaság előtt felszólalva az ukrán kormányfőhelyettes azt mondta, hogy hazája európai uniós csatlakozási kérelméről a december közepére tervezett EU-csúcstalálkozón születik döntés.

    Olha Sztefanyisina szerint a csatlakozás megvétózása a tagállamok közös kudarcát jelentené, és leszögezte, hogy Ukrajna megbízható uniós tag lenne.
    A csatlakozási tárgyalások pozitív elbírálása a nyugat-balkáni országok felé is megnyithatná az integráció felé vezető utat – tette hozzá Sztefanyisina.

  • Kuli Orsolya

    Moszkva válaszlépéssel fenyegetőzik, miután Moldova úgy döntött, csatlakozik az Európai Unió Moszkva elleni szankcióihoz – írja a Sky News.

    Moldova az év elején 13 orosz magánszemély ellen vezetett be szankciókat, de a jelentések szerint csatlakozott az EU által Moszkva ellen bevezetett sokkal átfogóbb szankciókhoz is.

    Ezt egy újabb ellenséges lépésnek tekintjük a moldovai vezetés részéről, amely teljes mértékben integrálódott a „kollektív Nyugat” oroszellenes kampányába

    – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

    „Moszkva vissza fog vágni” – tették hozzá.

  • Belák Tamás

    Vezető cseh politikusok és Robert Fico szlovák kormányfő pénteki prágai tárgyalásaikon egyetértettek abban, hogy szükséges a négy visegrádi ország együttműködésének folytatása, de eltérő véleményt fogalmaztak meg Ukrajna további katonai támogatását illetően – adta hírül az MTI a két miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatója alapján.

    Ukrajnával kapcsolatban eltérő álláspontokat fogalmazott meg a két kormányfő.

    Mi egyszerűen azt mondjuk, hogy nem hiszünk az ukrajnai konfliktus katonai megoldásában

    – jelentette ki kérdésre válaszolva Robert Fico.

    „Jobb tíz évig tárgyalni, mint harcolni, miközben százezrek halhatnak meg” – tette hozzá. Elmondta, hogy telefonbeszélgetést készítenek elő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amelyben azt szeretné megtudni, milyen konkrét humanitárius segítségre van szüksége Ukrajnának.

    „Meg vagyok győződve arról, hogy továbbra is szükség van Ukrajna katonai támogatására, és ezt fenn akarjuk tartani” – ismertette a cseh álláspontot Petr Fiala.

    Mindkét politikus leszögezte, hogy tiszteletben tartják egymás véleményét.

  • Kuli Orsolya

    A német kormány 2025 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek védelmi státuszát – közölte a német belügyminisztérium sajtószolgálata.

    A háború elől menekülő ukrajnai menekültek tartózkodási engedélyét, akik Németországban védelmi státuszt kaptak, automatikusan meghosszabbítják 2025. március 4-ig.

    Az ukránoknak nem kell kérelmezniük a tartózkodási státuszuk meghosszabbítását, és nem kell megismételniük más eljárásokat sem a státuszuk megerősítéséhez – tették hozzá.

    Mindazok, akik Putyin halálos háborúja elől menekülni kényszerültek, biztonságban maradnak nálunk, és hozzáférhetnek az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz. Továbbra is sok ukrajnai ember életét fogjuk megvédeni, mindaddig, amíg ez a szörnyű háború tart. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát

    – kommentálta a döntést Nancy Feather belügyminiszter az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Belák Tamás

    Egy, a szibériai Burjátföldről származó, mozgósított orosz katonát dezertálás vádjával öt év börtönre ítéltek, miután hamis halotti bizonyítványt vásárolt, hogy ne kelljen visszatérnie Ukrajnába harcolni – jelentette az RFE/RL szibériai szolgálata bírósági dokumentumokra hivatkozva.

    A katonát, Zorigto Arabzhaevet 2022 novemberében vezényelték Ukrajnába, majd amikor eljött a tavasz, szabadságot kapott. Hazatérve hamis halotti bizonyítványt szerzett, amelyet a fia mutatott meg a hatóságoknak, akik megkeresték, amikor nem tért vissza az egységéhez.

    Arabzsajev a bíróságon azt mondta, hogy részben felesége érzelmi állapota miatt nem akart visszatérni a frontra. Közvetlenül a bevetése előtt a legidősebb fiuk meghalt egy balesetben, és Arabzhaev felesége azt mondta, hogy öngyilkos lesz, ha férje visszatér Ukrajnába.

    A katonai egységekből való dezertálást gyakran börtönbüntetéssel büntetik, bár az orosz bíróságok időnként felfüggesztett büntetést szabnak ki. Az RFE/RL-nek nyilatkozó orosz katonai jogász szerint a felfüggesztett büntetést arra használhatják, hogy a dezertálásért elítélteket visszaküldjék a frontra – írja a Kyiv Independent.

  • Balázsi Levente

    Az orosz erők folyamatosan ostromolják a kelet-ukrajnai Avgyijivkát – adta hírül az MTI.

    Október 10. óta immár a harmadik átfogó támadás zajlik a városnál, melynek központját rendszeresen bombázzák – közölte pénteken a város katonai közigazgatásának vezetője.

    Vitalij Barabas, Avgyijivka városi katonai közigazgatásának vezetője az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a várost naponta 30-40 súlyos légicsapás éri, és az orosz erők egyik elsődleges célja a kokszolómű elfoglalása, amit stratégiai célként tűztek ki. Az orosz erők kazettás bombákat is alkalmaznak a területen.

    A vezető tudomása szerint a korábban 30 ezer lakosú városban jelenleg már csak mintegy 1350 ember él életvitelszerűen.

  • Kuli Orsolya

    Októberben kormányzati kapcsolatokkal rendelkező orosz és kínai üzletemberek titokban megbeszéléseket folytattak egy Oroszországot a megszállt ukrán Krím félszigettel összekötő víz alatti alagút építéséről, és erre a célra „konzorciumot” alakítottak – írja a The Washington Post.

    A konzorciumi tisztviselők között az elmúlt hetekben keringő e-mailek említik a kínai küldöttekkel a Krímben tartott találkozókat. Az egyikben, amely október 4-i keltezésű, a China Railway Construction Corporation (CRCC) úgy szerepel, hogy „kész bármilyen összetettségű vasúti és közúti létesítmény építését biztosítani a krími régióban”.

    Az emailt Georgij Muradovnak címezték, aki a Krími Köztársaság állandó képviselőjeként szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Az e-mailekből az is kiderül, hogy Kína igyekszik fenntartani a titkolózást.

    Az egyik e-mail hangsúlyozza, hogy a CRCC csak „a teljes titoktartás szigorú betartása mellett” fog részt venni, és hogy a cég nevét „egy másik, nem kapcsolódó jogi személy” fogja helyettesíteni a szerződésekben.

    Egy másik e-mailben egy kínai bankot említenek, amely kész „átváltani a dollárban lévő pénzeszközeit rubelre, hogy azt a Krímbe utalják át a (konzorcium) projektjeinek finanszírozására”.

    Az e-mailek a konzorciumról szóló megbeszéléseket is említik a CRCC vezetőjével, akit Xu Huaxiangként azonosítottak, amely név megegyezik egy kínai állampolgár nevével, aki a vállalat nemzetközi részlegének alelnökeként és vezérigazgató-helyetteseként szerepel.

    „Tekintettel a szankciók és a szabotázs kockázataira, amerikai tisztviselők és szakértők meglepettségüknek adtak hangot, hogy a CRCC vállalta a beavatkozás kockázatát ebben az ügyben” – írja a lap.

  • Balázsi Levente

    A péntek reggel óta tartó orosz támadásokban három ember meghalt, további 11 pedig megsebesült a Herszoni területen. A sebesültek között három gyermek is van – közölte Olekszandr Prokudin kormányzó.

    A tájékoztatás szerint az orosz erők különböző fegyvereket használtak, többek között tüzérséget, harckocsikat, aknavetőket, többszörös rakétarendszereket, repülőgépeket és drónokat.

    A herszoni gyermekkönyvtár közvetlen találatot kapott, ami megrongálta az épület homlokzatát, áldozatok ugyanakkor még nem voltak. Prokudin ígéretet tett az épület helyreállítására.

    Az ukrán fegyveres erők a 2022 őszi ellentámadáskor felszabadították Herszont és más, a Dnyipro folyótól nyugatra fekvő regionális településeket.

    Az orosz erőket a folyótól keletre szorították vissza, ahonnan azóta is lövik a felszabadított területeket. A támadásoknak több civil áldozata és sebesültje is van – írja a The Kyiv Independent.

  • Belák Tamás

    Ingrida Simonyte litván miniszterelnök november 24-én Kijevbe látogatott – jelentette be az X-en.

    Simonyte felkereste az elesett ukrán katonák emlékművét, és lerótta kegyeletét.

    A tartós és igazságos béke elérésének egyetlen módja, ha segítünk Ukrajnának a lehető leghamarabb győzni, visszaszerezni teljes területi integritását, szolgálni a nemzetközi igazságszolgáltatást, és erősebben újjáépülni – idézi a miniszterelnök bejegyzését a The Kyiv Independent.

    Simonyte már nem először járt Ukrajnában a teljes körű háború kitörése óta. GDP-arányosan Litvánia 2023. július 31-én a második legnagyobb adományozója volt az országnak.

  • Kuli Orsolya

    November 24-én éjjel egy drón megtámadott egy orosz katonai egységet a Volgográdi területen. Erről az ASTRA orosz Telegram-csatorna számolt be.

    Adataik szerint 2 óra körül a Kotlu településen lévő katonai egység területére egy repülőgép típusú drón zuhant. Áldozatok és károk nem keletkeztek. „Ez a katonai egység a nyilvános adatok szerint egy nagy, komplex lőszerraktár” – írják. 

    Megjegyzik, hogy ugyanez a katonai egység már november 16-án UAV-támadás alá került, akkor ott egy kézifegyverekhez való lőszereket tartalmazó raktár égett le.

    Eközben éjszaka három pilóta nélküli repülőgép repült a Gorogyiscsenszkij körzetben lévő egység felé, ezeket az elektronikus hadviseléssel foglalkozó erők elfojtották. Ennek következtében az egyik drón „az egység területére zuhant, és felrobbant” – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Molnár Kamilla

    Észtország azzal vádolta Moszkvát, hogy „fegyverként használja a bevándorlást” Európa keleti határain, miközben jelentősen megnőtt az Oroszországot elhagyók száma − írja a Sky News.

    Mindez azt követően történt, hogy Finnország bejelentette, egy kivételével minden határátkelőt lezárt Oroszországgal szemben az átkelni próbáló bevándorlók számának növekedése miatt.

    Észtország, Lengyelország és Lettország is hasonló problémákkal szembesült − az elmúlt hónapokban mindegyik ország intézkedéseket hozott a bevándorlók áramlásának korlátozására, és a biztonság növelésére az Oroszországgal és Belarusszal közös határátkelőinél.

    Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere péntek reggel azt mondta,

    a határokhoz érkezett több száz ember egy teljesen államilag szervezett orosz akció miatt került oda.

    Ezt a lett védelmi miniszter, Andris Spruds is megerősítette, aki Putyin orosz elnököt nevezte a válság mögött álló „bábjátékosnak”.

  • Molnár Kamilla

    Az örmény miniszterelnök szerint az országa által kifizetett fegyvereket még nem szállította le Oroszország − írja a Sky News.

    A jelentés szerint tárgyalások folynak, hogy megpróbáljanak megoldást találni.

    Ami a fegyverek és felszerelések szállításának elmaradását illeti, természetesen vannak problémáink

    − mondta Nikol Pasinján.

    Örményország, Moszkva szerződéses szövetségese, az elmúlt hónapokban lépéseket tett annak ellenére, hogy a fegyverek ezen részletének kifizetése ellenére elhatárolódott Oroszországtól, és ehelyett új szállítóktól, például Franciaországtól és Indiától vásárolt fegyvereket.

  • Bereznay István

    Az orosz, valamint a kínai államhoz köthető vállalatok vezetői tárgyalásokat kezdtek arról, hogy közösen építenének meg egy tenger alatti hidat a Kercsi-szorosnál – értesült a The Washington Post az ukrán hírszerzésben dolgozó forrásoktól.

    A lap szerint az alagutat attól tartva akarják megépíteni az oroszok, hogy a Krími híd egy ukrán csapás miatt használhatatlanná válhat (az építményt már tavaly októberben is érte egy nagy támadás). A lap több e-mailt is megszerzett ezzel kapcsolatban, de az érintett kínai és orosz vállalatok nem kívántak reagálni a kérdéseikre.

    A lap amerikai tisztviselőket is megkérdezett erről, akik azt mondták: őket is meglepte, hogy Kína egyáltalán hajlandó megfontolni a részvételt egy ennyire rizikós, a háború közelében lévő projektben.

  • Bereznay István

    Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium pár hete felmentett helyettese a liga.net portálnak beszélve utalt arra, hogy szükség lesz újabb katonák mozgósítására Ukrajnában.

    A népszerű döntések ideje lejárt

    – szögezte le Maljar, majd hozzátette: nem érti, hogy miért félnek sokan még mindig attól, hogy újabb mozgósítást rendeljenek el Ukrajnában, vagy hogy egyáltalán erről beszéljenek. 

    Hozzátette, hogy Ukrajna már jóval több mint másfél éve vívja háborúját, és érthető, hogy az emberek elfáradtak, de érett társadalomként szembe kell nézniük azzal, hogy „nem mindennap kapnak jó híreket”.

    Megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nagyobb tartaléka van élőerőből, és az ukrán hadsereg sosem lesz mennyiségi fölényben az orosszal szemben. Ezen túl még kevesebb is fegyverük van, mint nekik, de szerinte ezekről a dolgokról beszélni kell, nem kell félni ettől.

      

  • Bereznay István

    Németország egy újabb Patriot légvédelmi rendszert ígért oda az idei télre Ukrajnának.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint Martin Jäger kijevi német nagykövet az Ukrinformnak adott interjúban árulta el ezt. Mint mondta, az ukránok nehéz télre számíthatnak, de mindent megtettek az erre való felkészülés érdekében, és ebben Németországtól is segítséget kapnak.

    Németország a Patriot mellett korábban több IRIS–T típusú légvédelmi rendszert is Ukrajnának ígért az idei télre.

  • Bereznay István

    Adatgyűjtésbe kezdtek az ukrán hatóságok a lengyel–ukrán határ lengyel blokádja miatt elakadt ukrán sofőrök kimenekítéséhez – közölte Szerhij Derkacs ukrán infrastrukturális miniszterhelyettes az MTI szerint. A blokádnak már legalább két halálos áldozata volt.

    „Kifutottunk az időből, hogy kompromisszumokról tárgyaljunk. Most a sofőrjeink fagypont alatti hőmérsékleten szenvednek néhány ember akciója miatt, akik a helyi hatóságok beleegyezésével blokkolják a határt. Mindenkit kihozunk, aki kifejezi erre vonatkozó óhaját” – írta a politikus a Facebook közösségi oldalon. Derkacs mellékelte a kérvényt is, amelyet a sofőröknek be kell nyújtaniuk: e szerint az ukrán hatóságok felajánlják nekik, hogy járművük nélkül evakuálják őket.

    November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő – Dorohusk–Jahodin, Hrebenne-Rava Ruska, valamint Korczowa–Krakovec – kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-án egy negyedik ponton – a Medyka–Sehinyi határátkelőn – is blokkolják a forgalmat.

    A lengyel fuvarozók követelik az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozócégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna elleni orosz támadás napja) utánra kiadott engedélyek visszavonását. Azt is követelik, hogy az ukrán fél szüntesse be elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.

    A medykai határátkelőnél csütörtökön 34 kilométer hosszú sorban vesztegeltek a kamionok, a várakozási idő közel 130 órára nőtt.

    A határzár miatt a Lengyelországból Ukrajnába irányuló áruszállítás díjai több mint háromszorosára emelkedtek.

    Ukrajna varsói nagykövetsége csütörtök este jegyzéket küldött a lengyel külügyminisztériumnak, miután kiderült, hogy

    már a második ukrán sofőr halt meg, miközben az egyik blokkolt határátkelőnél várakozott.

    Az ukránok jegyzékben követelik, hogy szüntessék meg a teherszállító járművek forgalmának blokkolását. Hasonló tartalmú dokumentumot továbbítottak Kijev képviselői a lengyel belügy- és közigazgatási minisztériumnak is.

    A két halott közül az első még november 12-én halt meg a The Kyiv Independent szerint. Mindkét áldozatról úgy vélik egyelőre, hogy „természetes okok” okozták a halálukat.

  • Bereznay István

    Mint megírtuk, Hollandiában a szélsőjobboldali Geert Wilders győzött a választáson. Mindez aggodalomra adott okot Ukrajnában és az ukránok támogatói körében.

    A Bloomberg véleménycikkében egyenesen azt írta, hogy Wilders az Orbán által képviselt „lájtos putyinizmust” visszhangozhatja majd. Annyi biztos, hogy a holland szélsőjobbos politikus győzelmét sokan megünnepelték a Kreml támogatói, propagandistái közül.

    A The Kyiv Independent is írt arról, hogy mi mindenre lehet befolyással Wilders, ha sikerül kormányt alakítania egy koalícióban. Felidézték, hogy Wilders pártjának választási ígéretei közt az is szerepelt, hogy felhagynak Ukrajna katonai támogatásával (maga Wilders 2023. májusban kivonult a holland parlamentből, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondott).

    Mindemellett Wilders pár napja, november 15-én azt mondta, hogy politikailag Ukrajnát támogatja, és Oroszországot agresszornak tartja, de Hollandiának önmagát is meg kell védenie, ezért kell leállítani a katonai támogatásokat. Azt viszont a szakértők szerint nem konkretizálta (mivel nem is kérdezték meg tőle), hogy valóban minden eszköz átadását megszüntetné-e ennek keretében.

    Hollandia elsősorban a légvédelmi eszközök, valamint az F–16-os vadászgépek (jövőbeli) átadásával kapcsolatban fontos partnere Ukrajnának,

    és ha Wilders e téren megváltoztatja országa politikáját, akkor az valóban érzékenyen érintheti Ukrajnát.

    Az ukránok ugyanakkor bízhatnak abban, hogy ő és pártja mostanáig egyedüliként beszélt a katonai támogatások leállításáról, vagyis ha koalíciót alkotnak, akkor ebből lehet, hogy engedniük kell majd. Ráadásul egy közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a holland nyilvánosság továbbra is markánsan Ukrajna mellett áll: a szavazók 85 százaléka Ukrajnát támogatja a konfliktusban.

  • Bereznay István

    Ukrajnában 12 év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki az orosz hadseregnek kémkedett a Donyecki területen – jelentette be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a The Kyiv Independent szerint.

    A Szlovjanszk városában élő férfi az ukrán csapatok, katonai bázisok, főhadiszállások, fegyver- és lőszerraktárak lokációját osztotta meg az orosz csapatokkal. Az SZBU szerint az információt több közvetítőn keresztül, hangüzenetekben juttatta el az oroszokhoz, azt remélve, hogy így elkerülheti a lebukást.

    A férfi ellen „az agresszor állam fegyveres erőinek való segítségnyújtás” miatt emeltek vádat, és emiatt ítélték 12 év börtönre – ami egyébként még viszonylag engedékeny büntetésnek számít, ugyanis hasonló ügyekben születtek már ennél súlyosabb ítéletek is (egy ukrán nőt például októberben életfogytiglani börtönre ítéltek azért, mert fotókat is készített stratégiai fontossággal bíró létesítményekről).

  • Bereznay István

    A Brit Vöröskereszt és a Heriot-Watt Egyetem közös felméréséből derült ki, hogy sok, több ezer ukrán menekült családot a hajléktalanság fenyeget az idei télen – írja a The Guardian.

    A lap szerint a felmérés kimutatta, hogy a menekült családok négyszer akkora veszélynek vannak kitéve, mint a többi, az Egyesült Királyságban élő család. A felmérés készítői arra kérték a pénzügyminisztert, hogy biztosítsanak további szociális támogatásokat az ukrán menekülteknek azért, hogy ne kerüljenek utcára.

    A felmérés szerint várhatóan 6220 ukrán menekült család jelentkezhet a hajléktalansági támogatásra az idei pénzügyi év végéig, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Közülük nagyjából 5000 családot fenyeget a szó tág értelmében vett hajléktalanság – beleértve ebbe azt, hogy a család tagjai nem megfelelő szállásokon vagy hostelben kénytelenek aludni.

    Ezzel kapcsolatban nyilatkozott egy ukrán nő is, aki hétéves fiával és a rokkant édesanyjával menekült el a háború elől a szigetekre. Elmondása szerint nagyon megkönnyebbült, amikor az országba érkezett, és nem számított arra, hogy hat hónappal később már attól kell tartania, hogy utcára kerülnek.

    Azért stresszes ez, mert nem tudjuk, mi lesz velünk. Nem jelentkezhetünk állampolgárságra, megállás nélkül dolgozunk, de nem tudjuk, mi lesz velünk a jövőben. A Covid és a háború után most már csak azt szeretnénk, ha megtervezhetnénk a jövőnket

    – nyilatkozta a nő.

  • Bereznay István

    Az ukrán–magyar határszakaszon 4945-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4753-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

    A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

  • Bereznay István

    A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

    A november 20. és 22. között ezer ember telefonos megkérdezésével készített kutatásban felidézték, hogy a konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik.

    Az unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amit a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket. Ezenfelül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná – írták.

    A felmérés szerint míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, és csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

    A Nézőpont Intézet kutatásában az áll, a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal. „A kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százalék) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék)” – írták.

    Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával – olvasható a felmérésben.

  • Bereznay István

    Roman Goldman, az izraeli hadsereg katonája az rbc.ua hírportálnak adott interjút, amelyben azt mondta: szerinte a Hamász nem indított volna támadást ellenük, ha a Kreml ezt az akciót nem hagyja jóvá.

    A katonát arról kérdezték, hogy miként értékelik Oroszország Izrael-ellenes pozícióját a gázai háborúban, és azt, hogy Putyin a Hamász tagjait fogadta Moszkvában egy hivatalos látogatáson. 

    „Oroszország részéről azt látjuk, hogy teljes mértékben a Hamász terroristáit támogatják, és nem Izraelt. Egy globális geopolitikai játszmát látunk, amelyben Oroszországnak stratégiailag szüksége van erre a háborúra, hogy eltereljék a világ figyelmét az Ukrajnában elkövetett bűneikről. Tudjuk, hogy a Hamász 100 százalékig Irán szövetségese, Irán a pénzügyi támogatójuk. Azt pedig nyílt forrásból lehet tudni, hogy Oroszország Irán szövetségese.

    Izraeliként biztos vagyok benne, hogy egy ilyen háború, amelyben a Hamász háromezer terroristája támadt Izraelre, nem történt volna meg a Kreml jóváhagyása nélkül

    – vélekedett a katona, aki azt is megjegyezte, hogy az izraeli társadalom teljes mellszélességgel Ukrajna mellett áll.

  • Bereznay István

    Ukrajnát érő „intenzív tüzérségi csapásokról” kezdtek el álhírek terjedni csütörtök este az ukrán közösségi médiában. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ (SPRAVDI) közölte, hogy álhírről, tudatos manipulációról lehet szó.

    Az rbc.ua hírportál szerint a SPRAVDI elismerte, hogy az oroszok bármikor csapást hajthatnak végre, de ebben az esetben a helyi tisztviselők és az ukrán légierő időben értesíti az ukrán lakosságot. Arra kérték a lakosságot, hogy ne pánikoljanak, és csak a hivatalos információforrásokban bízzanak meg.

    A dezinformációs törekvések fokozódását jelzi az is, hogy az utóbbi hetekben még az ukrán főparancsnokról is közöltek egy olyan deepfake videót, amelyben az ál-főparancsnok puccsra szólított fel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok célja az lehet, hogy az év végére belső feszültségeket szítsanak Ukrajnában, és megdöntsék a kormányt.

  • Bereznay István

    Tűz ütött ki péntek hajnalban egy elektromos alállomáson Moszkvában.

    Az rbc.ua szerint az orosz Telegram-csatornákon jelent meg először az információ arról, hogy kigyulladt a Csagino alállomás Moszkva délkeleti felén. Úgy tudni, hogy a tűz nagyjából 200 négyzetméterre terjedt ki, és a transzformátor épületében keletkezhetett. 

    Az előző nap a Moszkvától nem messze lévő Litkarino településen is történt egy robbanás egy hasonló állomásnál. Annak következtében több település is áram nélkül maradt.

    A háború kezdete óta számos, ehhez hasonló incidensre került sor Oroszországban. Ezek egy része a feltételezések szerint szabotázs lehet, amelyek mögött partizánok vagy az ukrán különleges műveleti erők állhatnak. 

  • Bereznay István

    Oroszország védelmi minisztériuma péntek reggel azt közölte, hogy összesen 16 ukrán drón lőtt le a légvédelmük az éjjel.

    A közlemény szerint 13 drónt a Krím, hármat pedig a Volgográdi terület felett lőttek ki. Károkról és sérültekről nem esett szó a közleményben – írja a The Kyiv Independent.

  • Bereznay István

    Az ukrán vezérkar péntek reggel közölte, hogy az éjjel három Sahid drónt és két Kh–59-es rakétát lőttek le.

    Közlésük szerint az oroszok mindössze három drónt indítottak Ukrajna ellen a hajnalban (az nem derült ki a közleményből, hogy rakétákból hányat lőttek ki Ukrajnára).