Tovább
Eredmények államonként
Source: RealClearPolitics
Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön Oroszországba látogat, ahol orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Az MTI beszámolója szerint az iráni államfő moszkvai látogatásról elsőként kedd reggel a Tasznim iráni hírügynökség számolt be.
Megerősíthetem, hogy orosz–iráni tárgyalások lesznek, december hetedikén
– mondta utóbb Peszkov.
A Tasznim szerint Raiszi Putyin hivatalos meghívására, magas rangú, iráni kormánytisztviselőkből, valamint a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőiből álló küldöttség élén látogat Oroszországba. A hírügynökség tájékoztatása értelmében a két elnök megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködést, valamint a regionális és nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a palesztinai helyzetre.
Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján találkozott iráni hivatali partnerével. Októberben a két államfő telefonon folytatott eszmecserét az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, és megvitatta a dél-kaukázusi helyzetet is.
Peszkov azt is bejelentette, hogy az orosz elnök szerdán utazik munkalátogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába. Erről már egy korábbi posztunkban is írtunk.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán miniszteri kabinet kedd este közölte, hogy hamarosan megkezdik a páncélozott harcjárművek közös gyártását a német Rheinmetall vállalattal.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy „a közeljövőben” indul a gyártás, és az ukrán–EU hadipari együttműködés „zászlóshajójának” nevezte a programot.
Hozzátette: a jövőben további területeken (technológiatranszfer, befektetések) is kibontakozhat a két fél együttműködése, és beszélt arról is, hogy a Rheinmetall már most is gyárt tüzérségi lőszereket Ukrajnában.
A Rheinmetall többek közt Fuchs és Lynx típusú páncélozott járműveket gyárthat majd Ukrajnában az együttműködés értelmében – az utóbbiak közül pedig már Magyarországon is gyártanak olyan darabokat, amelyek Ukrajnába kerülhetnek.
Az ukrán parlament dolgozik egy olyan törvényjavaslaton, amely katonai azonosítót adna az összes ukrán állampolgárnak, és arra köteleznék őket, hogy az azonosítót tartalmazó dokumentumot mindenhova vigyék magukkal.
A tervezetről Fjodor Veniszlavszki ukrán kormánypárti képviselő, a parlament biztonságpolitikai, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja beszélt egy meghallgatáson. Az rbc.ua szerint azt mondta: minderre azért lenne szükség, hogy egyértelműen meg tudják határozni azt, hogy egy-egy személy milyen státuszban van, kapott vagy kaphat-e behívót a katonaságtól.
A katonai azonosítási rendszer egyébiránt már létezik, mivel akik átestek a sorozási folyamaton, azok megkapják. A sorozóhivatalokban rendszerint azt javasolják az ukrán állampolgároknak, hogy mindenhova vigyék magukkal a dokumentumot, de ez egyelőre nem egy törvénybe foglalt kötelezettség. Ezen változtatna a mostani javaslat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott Hanke Bruins holland külügyminiszterrel.
Az ukrán elnök megköszönte az eddigi segítséget Hollandiának, és ismertette a jelenlegi harctéri helyzetet. Ezen kívül beszélt arról is, hogy elsősorban mire lenne még szüksége az ukrán hadseregnek; e téren a légvédelmi eszközöket, a tüzérségi lövedékeket, valamint az F–16-os vadászgépek átadását és az ukrán pilóták kiképzését említette.
Továbbá szó esett arról is, hogy miként ültethetnék át a gyakorlatba az Ukrajna által javasolt békeformulát, és arról, hogy zajlik az úgynevezett Globális Békecsúcs következő ülésének szervezése (amelyre Oroszországot rendszerint nem hívják meg).
Csehország és Szlovákia azt kérte az uniós tagállamoktól, hogy hosszabbítsák meg azt a korábbi előírást, amelynek értelmében mentesülnek az orosz olajtermékek importtilalma alól – írja a Financial Times.
A lap emlékeztetett arra, hogy a két országon kívül még Magyarország kapott mentességet egy évvel ezelőtt. A mentesség azonban december 5-ig szólt, ezért azt szeretnék, ha a következő (12.) EU-s szankciós csomaggal meghosszabbítanák azt.
Egy szlovák tisztviselő azt mondta a Financial Timesnak: ha nem hosszabbítják meg a mentességet,
akkor annak az egész közép-európai régiót érintő következményei lehetnek, és több országban az olajárak emelkedéséhez vezethet.
A tisztviselő utalt arra is, hogy a Mol többségi tulajdonában lévő Slovnaft olajfinomítót még nem tudták átalakítani úgy, hogy az orosz kőolaj helyett más országokból érkező olajtermékek feldolgozására is alkalmas legyen. Elmondása szerint a beruházás összesen 200 millió euróba kerül, és hosszabb ideig tart, mint ahogy eredetileg kalkuláltak.
A Financial Times szerint a lengyelek és a balti országok egyelőre ellenzik azt, hogy meghosszabbítsák a mentességet. Egy uniós diplomata azt mondta erről a lapnak, hogy már régóta felszólították az uniós tagállamokat, hogy véget kell vetni az Oroszországgal való együttműködésnek – különösen az olajiparban, amelyből jelentős bevételeket szerezhet az agresszor ország költségvetése.
Juraj Blanar szlovák külügyminiszter a szlovák Standard című lapnak adott nyilatkozatában azt mondta: jelenleg nem tudja elképzelni, hogy Ukrajna az EU tagjává váljon.
Nos, a jelenlegi helyzetben nem tudom elképzelni. Én magam is kíváncsi vagyok, hogy például Ursula von der Leyen asszony miként igazolná a tagságról és arról szóló javaslatot, hogy kezdjünk csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és miként válaszolna arra a kérdésre, hogy hogyan tudunk egy háborúban álló országgal tárgyalásokat kezdeni
– mondta, majd azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága most „nagyon-nagyon távolinak tűnik”.
Ugyanakkor leszögezte: Ukrajnának lehetőséget kell adni a jövőben az EU-hoz való csatlakozásra, de csakis ugyazon feltételek mentén, amelyeket más országoktól, köztük például Moldovától, Georgiától vagy a balkáni országoktól elvárnak.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy a fekete-tengeri Kígyó-sziget közelében lelőttek egy Szu–24M típusú orosz bombázót – írja az rbc.ua.
Sok idő telt el azóta, hogy sikerült lelőnünk egy orosz bombázót
– ismerték el az ukrán légierő közleményében, amelyben azt írták, hogy a bombázó most is vadászgépes fedezetet kapott, és így próbált rakétát indítani Odessza térsége felé.
Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk mindezt azzal egészítette ki, hogy szerintük a gép nemcsak rakétákat lőtt volna Odessza felé, hanem a tengerbe is aknákat akart szórni azért, hogy veszélyeztessék Ukrajna tengeri gabonakereskedelmét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök repülővel az Észak-Kaukázusban, a Sztavropoli határterületen található Pjatyigorszk városába érkezett – írja a RIA Novoszyi.
Azt már a hétvégén is közölték az orosz állami források, hogy Putyin valamelyik orosz régióban tesz látogatást ezen a héten, de akkor még nem árulták el, hogy hol.
A most megjelent közlemény szerint Putyin Pjatyigorszkban egy orosz ifjúsági mozgalom találkozójára érkezett, amelyet a város tudásközpontjában tartanak meg. A találkozó előtt a kiállítóközpontban egy kiállítást is megtekintett az orosz elnök.
🇷🇺 Vladimir Putin is chairing a meeting of the supervisory board of the Movement of the First national child and youth movement
— MARIA (@its_maria012) December 5, 2023
The meeting is being held at the Mashuk Knowledge Centre in Pyatigorsk.
The main purpose of the movement, let me reiterate, is to help children, pic.twitter.com/2r8l6OIK1U
A RIA Novosztyi szerint Putyin megköszönte a fiataloknak, hogy adománygyűjtést szerveztek és leveleket írtak az ukrajnai hadműveletben résztvevőknek.
Putyin a dél-orosz városból valószínűleg Szaúd-Arábia felé megy tovább.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kedden, washingtoni látogatásán azt nyilatkozta: ha az Egyesült Államokból érkező támogatások késnek, akkor az „nagy kockázatot” eredményezhet, és Ukrajna akár el is veszítheti a háborút Oroszországgal szemben.
Minderről a Reuters számolt be, és a hírügynökség azt is megjegyezte:
Jermak kijelentése az eddigi egyik legőszintébb beismerése egy vezető ukrán tisztviselőtől annak, hogy elveszíthetik a háborút.
Az utóbbi hónapokban valóban nem gyakran beszéltek ukrán tisztviselők arról, hogy vereséggel zárulhat a háború. Beszédes, hogy még azt a kijelentést is nagyobb felzúdulás követte az utóbbi hetekben, amikor Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok azt mondta, hogy patthelyzet alakult ki a háborúban.
„Ha az a segítség, amelyről most a kongresszus vitázik, akár csak késve érkezik meg [...] akkor fennáll az a nagy kockázat, hogy ugyanabban a helyzetben maradunk, mint most. És természetesen ez a nagy kockázat azt is jelentené, hogy lehetetlen lenne folytatni az ukrán területek felszabadítását, és annak is nagy lenne a veszélye, hogy elveszítjük a háborút” – fogalmazott Jermak a Reuters szerint.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője azt is hozzátette, hogy ha a közvetlen pénzügyi támogatások elmaradnak, akkor Ukrajna és az ukránok túlélése veszélybe kerül. Mint mondta, ezért lenne nagyon fontos, hogy az amerikai kongresszus mielőbb döntést hozzon az ügyben.
A Fehér Ház egyik vezető tisztviselője már hétfőn is jelezte egy levélben, hogy Ukrajnát térdre kényszerítheti az, ha elfogynak az ország támogatására szánt amerikai források.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróntámadást hajtott végre több Krími célpont ellen – írja az rbc.ua ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a drónok számos katonai célpontot eltaláltak több különböző településen, legfőképp radarrendszereket céloztak.
Ukraine 🇺🇦 launched a large-scale drone attack on Crimea overnight and struck, according to SBU:
— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) December 5, 2023
-Nebo-M Radar
-P-18 Terek Radar
-Baikal-1M Command Post
-Helicopter Parking Lot
-Oil Terminal in Feodosia
Residents reported 16 explosions heard near Kerch and 4 in Feodosia, Crimea pic.twitter.com/ROez8Ii0Mj
Ezen kívül arról is hírt adtak, hogy Feodoszia városában az orosz hadsereg egyik olajtárolóját is találat érte,
és ez utóbbi lehet az, aminek a legsúlyosabb következményei lehetnek.
Ugyanis egy nagyobb létesítményről van szó, amely mintegy 30 üzemanyagtartályból áll.
SBU and GUR drones also hit the Marine Oil Terminal in Feodosia, Crimea. 🔥
— Гакрукс (@Gakruks1) December 5, 2023
This is an important facility supplying fuel to Russian occupiers.
There are about 30 fuel tanks at the terminal, and a serious fire broke out there. pic.twitter.com/ycFd9v1IMR
Az Európai Unió képviselői Kijevbe érkeztek, és az ukrán védelmi minisztérium tisztviselőivel tárgyaltak arról, hogy az EU milyen biztonsági garanciákat tud adni Ukrajna számára – írja az rbc.ua.
A hírportál szerint egy hosszú távú együttműködés részleteit ismertették az uniós tisztviselők. Ez tartalmaz egy 9 pontos programot is, amelyben szerepel
Charles Fries, az uniós delegáció vezetője hangsúlyozta: minden megtesznek azért, hogy az EU minél hamarabb segíteni tudja Ukrajnát ezeken a területeken.
Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön Oroszországba látogat, ahol orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Az MTI beszámolója szerint az iráni államfő moszkvai látogatásról elsőként kedd reggel a Tasznim iráni hírügynökség számolt be.
Megerősíthetem, hogy orosz–iráni tárgyalások lesznek, december hetedikén
– mondta utóbb Peszkov.
A Tasznim szerint Raiszi Putyin hivatalos meghívására, magas rangú, iráni kormánytisztviselőkből, valamint a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőiből álló küldöttség élén látogat Oroszországba. A hírügynökség tájékoztatása értelmében a két elnök megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködést, valamint a regionális és nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a palesztinai helyzetre.
Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján találkozott iráni hivatali partnerével. Októberben a két államfő telefonon folytatott eszmecserét az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, és megvitatta a dél-kaukázusi helyzetet is.
Peszkov azt is bejelentette, hogy az orosz elnök szerdán utazik munkalátogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába. Erről már egy korábbi posztunkban is írtunk.
A The Washington Post közölte, hogy Katar közvetítésével Oroszország hozzájárulhatott újabb hat Ukrajnából deportált gyermek elengedéséhez.
A lap szerint a 8 és 15 év közti gyermekeket még kedden elengedik, és utána ismét találkozhatnak a családtagjaikkal Ukrajnában. Úgy tudni, hogy a katari diplomaták már találkoztak is velük Katar moszkvai nagykövetségén.
Egy forrás szerint a gyermekek először Belaruszba utaznak Moszkvából, és onnan mennek tovább Ukrajnába.
Az oroszok azt állítják, hogy elfoglalták a Kelet-Ukrajnában található Marjinka városát, amelyért már régóta zajlanak a harcok. Az ukránok cáfolták ezt a kijelentést. A külföldi megfigyelők szerint a város nagy része valóban orosz kézen van, de nem az egésze.
Az orosz védelmi minisztérium nemrég jelentette be a donyecki Marjinka „teljes elfoglalását. Ezzel szemben Olekszandr Stupun, a helyi ukrán erők szóvivője azt mondta, hogy még mindig zajlik a harc a városban.
Közlése szerint „kemény és véres” harcok folynak a településen, és az oroszok állítása nem igaz arról, hogy az egész település az övék lenne. Megjegyezte azt is, hogy az orosz kijelentések szerint gyakran a „vágyálmaikat” tükrözik, és Marjinka esetében is igaz lehet ez. Azt viszont elismerte, információik szerint az oroszoknak az a célja, hogy 2023 végéig teljesen elfoglalják Marjinkát, valamint egy másik hasonló helyzetű települést, Avdijivkát is.
A marjinkai helyzettel foglalkozott december 5-én publikált nyilvános jelentésében a brit katonai hírszerzés is. Ők azt írták, hogy az utóbbi hetekben valóban orosz előrenyomulás volt megfigyelhető „a város romjai” közt, és az kijelenthető, hogy a település területének nagy részét az oroszok ellenőrzik.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 5 December 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 5, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/vCciprckfn
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/091BxUQEop
Közlésük szerint az ukrán erők a város nyugati felén még tartanak kisebb területeket. Azt is megjegyezték, hogy Marjinka 2014 óta a kelet-ukrajnai frontvonalban található: a város lakossága 9000 volt a konfliktus kezdete előtt, de mostanra a helyi drónfelvételek tükrében szó szerint csak romok maradtakaz épületek többségéből.
Hit the Marinka with FPV drones. What is left of her. pic.twitter.com/huguqxjNEr
— Petar Malbasic (@MalbasicPetar) December 2, 2023
Azt is megjegyezték, hogy a Marjinka elleni műveletek az oroszok őszi offenzívájának részét képezik, amelynek a Donyecki terület ukrán kézen maradt részének elfoglalása lehet a célja.
Több mint 256 ezer kérdés érkezett arra a honlapra, ahol közvetlenül az orosz elnöknek tehetnek fel kérdéseket az orosz állampolgárok – írja a RIA Novosztyi.
A kérdéseket a moskva-putinu.ru-n lehetett feltenni december 1-je óta, és december 14-én egy nyilvános konferencián fog válaszolni Putyin azokra a kérdésekre, amelyeket válaszra érdemesnek tart.
Az orosz állami hírügynökség szerint belpolitikai és külpolitikai vonatkozású kérdések egyaránt érkeztek. Egyebek mellett volt, aki megérdeklődte, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket helyre fogják-e állítani.
Sokan kéréseket is megfogalmaztak. Volt, aki például arra kérte Putyint, hogy rendezze a kórházban lévő katonák juttatásával kapcsolatban felvetődött problémákat. Egy Baskírföldi falu, Bistinovo lakosa pedig arra kérte az orosz elnököt, hogy aszfaltozzák le végre az egyik utat.
Dmirij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy valóban december 14-én lesz a konferencia, ahol az orosz elnök válaszol. Azt, hogy konkrétan hány órakor, egyelőre nem tudta megmondani.
Az orosz fegyveresek jelentősen aktívabbak lettek Bahmutban, mint korábban, bizonyítva ezzel, hogy jobb a parancsnokságuk, mint az ukránoké – közölte Ivan Timocsko, az ukrán Szárazföldi Erők Tartalékos Tanácsának vezetője.
Az orosz parancsnokság már a negyedjére változtatja meg a parancsnoki állományt ezeken a területeken
– tette hozzá.
A vezető megjegyezte, hogy Bahmut nincs teljesen elfoglalva, mert a város külterületét ukrán csapatok ellenőrzik, ráadásul szerinte az ukrán támadások megfélemlítik az oroszokat. Azt is megjegyezte, hogy katonai értelemben Bahmut semmit sem jelent, mert romokban áll.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának december 5-i jelentése szerint Bahmut térségében az ukrán katonák 11 orosz támadást vertek vissza Bogdanovka, Andreevka és Kleshchievka térségében. Az Ukrán Védelmi Erők Bahmuttól délre folytatják a műveletek szervezését – írja a Focus.
„Oroszországban a gyerekek hazaszeretetet tanulnak, miközben Bidenre, Zelenszkijre és Stoltenbergre lövöldöznek” – írta Anton Herascsenko ukrán belügyi tanácsadó az X-en, ahol egy videót is posztolt arról, ahogyan a gyerekek a célokra lőnek.
In Russia, children "learn patriotism" while shooting at Biden, Zelenskyy and Stoltenberg.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 5, 2023
A festival called "Peaceful Warrior of the Russian Federation" was held in the Russian city of Tomsk. At one of the locations, a shooting range was set up for children, where instead of… pic.twitter.com/c55YStNBN5
Az oroszországi Tomszk városában megtartották az „Orosz Föderáció békés harcosa” nevű fesztivált. Az egyik helyszínen lőteret alakítottak ki a gyerekeknek, ahol valódi célpontok helyett Volodimir Zelenszkij, Joe Biden és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fotói voltak célkeresztben.
Olekszandr Klimenko, a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SAP) vezetője arról tájékoztatott, hogy Ukrajna korrupcióellenes szervei nem kaptak tájékoztatást nemzetközi partnerektől korrupcióról vagy a nemzetközi partnerek által Ukrajnának biztosított fegyverekkel való visszaélésről – írja az Interfax.
Klimenko kedden az Integrity – az ukrán államiság jövője című korrupcióellenes fórum szünetében azt mondta újságíróknak, hogy a korrupcióellenes szervek folyamatosan kérik a nemzetközi partnereket, hogy adjanak tájékoztatást a feltételezett korrupciós esetekről vagy visszaélésekről, de ez idáig nem keresték meg őket ezzel kapcsolatban.
Elmondása szerint kidolgozták a csatatéren bekövetkezett veszteségek bejelentésének és a partnerek tájékoztatásának mechanizmusait.
„Minden fegyverszállító partnerország katonai attaséjával tárgyaltunk, senkinek nincsenek kétségei a fegyverek rendeltetésszerű használatáról” – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette, hogy rendszeresen ellenőrzik a fegyverraktárakban és a frontvonalon, hogyan működik a könyvelési rendszer.
Emmanuel Macron francia elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, abban a hitben, hogy meg tudja győzni a magyar miniszterelnököt Ukrajna EU-csatlakozását illetően. Egy diplomata szerint ez csak egy színjáték, hogy Magyarország több uniós pénzhez jusson, éppen ezért a tisztviselő szerint van egy halvány reménysugár, hogy sikerülhet megállapodásra jutni.
Cikkünkben, amelyet ide kattintva olvashat el, arról is írtunk, hogy
Oroszország kész béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával egy nyugati ország területén – mondta az Izvesztyiának egy magas rangú forrás, akire az EuroNews hivatkozik.
Szerinte ilyen ország lehetne Magyarország, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter közvetítői szolgáltatásokat kínált Moszkvának és Kijevnek. A lap szerint Szijjártó megjegyezte, hogy erről a kérdésről tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Jermak ukrán elnöki hivatalvezetővel.
Mindenképpen nagyra értékeljük Magyarország azon szándékát, hogy segítsen megállítani a vérontást, de a közvetítés csak a tárgyalási folyamat megszervezésének eszköze. A kulcskérdés továbbra is az, hogy a másik oldalon ki áll készen a tárgyalásra
– mondta Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán munkalátogatást tesz az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Erről az elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov beszélt, hozzátéve, hogy várhatóan legfeljebb egy napot vesz igénybe Putyin útja.
Az orosz elnök Brazíliába is meghívást kapott, a G20-csúcsra. Az ország elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva szerint Putyin tisztában van vele, hogy milyen kockázatokat rejt magában, ha megjelenik a találkozón.
Marcel Cholaku, Románia miniszterelnöke úgy véli, országa kulcsszerepet játszhat Ukrajna helyreállításában az Orosz Föderáció által kirobbantott háború befejezése után. Erről az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen beszélt, amelyet az Eurointegration szemlézett.
Megjegyezte, hogy Románia erősségei a biztonság, a földrajzi közelség, a tengeri, folyami, vasúti és közúti kapcsolatok – olyan lehetőségek, melyek érdekelhetik azokat az amerikai cégeket, amelyek részt kívánnak venni Ukrajna újjáépítésében.
Románia mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges – tette hozzá a román kormányfő.
Finnország a közeljövőben megkezdi a tüzérségi lőszerek gyártását Ukrajna számára – közölte Antti Häkkänen finn védelmi miniszter.
Befejeztük a tárgyalásokat arról, hogy Finnország hogyan fogja tovább növelni a tüzérségilőszer-gyártását Ukrajna számára. Ez a döntés hamarosan megszületik
– idézi a finn védelmi minisztert az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan tovább javítják Finnország és az észak-európai országok lőszergyártási felkészültségét.
Az F–16-os vadászrepülőgépek lőszereinek, pótalkatrészeinek és műszaki felszereléseinek ellátási láncait alakítják ki Belgiumban. Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint ugyanis Belgium 2025-ben F–16-os repülőgépeket tervez átadni Ukrajnának – írja a Unian.
Rusztem Umerov, Belgium védelmi minisztere megerősítette Belgium szándékát a repülőgépek szállításáról, a pilóták kiképzéséről, valamint a szükséges felszerelések biztosításáról.
Elmondta, el kell kezdeni az F–16-osok lőszer-, alkatrész- és műszaki berendezésellátási láncának kialakítását.
Ukrajna jövő év elején fogadja a belga védelmi-ipari komplexum képviselőit.
Belgium az ukrán védelmi erők számára nyújtott technikai segítségének teljes összege több mint 320 millió euró.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 5-én, kedden egy titkos, tájékoztató jellegű tárgyaláson szól az amerikai szenátorokhoz – írja a Focus.
Újságírók szerint a pénzügyi segélycsomag végső részletei még kidolgozás alatt állnak, amiben a fő akadályt a republikánus és a demokrata párt közötti nézeteltérések jelentették.
Az ukrán elnököt a Biden-adminisztráció hívta a zárt ajtós beszélgetésre, és hogy mondjon beszédet a szenátoroknak.
Zelenszkij azelőtt tájékoztatja a szenátorokat az ukrajnai hadiállapotról és a katonai segítségnyújtás újabb fordulójának szükségességéről, hogy a szenátus megszavazná a mintegy 106 milliárd dolláros külföldi segélycsomagról szóló törvény előterjesztését.
December 4-én, hétfőn este Charles Ellis Schumer demokrata szenátor indítványt nyújtott be a további külföldi segélycsomagot tartalmazó törvényjavaslat tárgyalásának leállítására, amit hátráltatnak a kétpárti nézeteltérések a bevándorlási és menekültügyi politikák további reformjaival kapcsolatban.
Jövőre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szavazást tervez a Kulturális identitás eltörlésének felszámolása háborúban és békében című határozatról – tájékoztatott Jevgenyija Kravcsuk, A nép szolgája párt frakcióhelyettese – írja az Interfax.
Már a 2024. márciusi tavaszi ülésszakon elfogadjuk a javaslatom szövegtervezetét, a tanács nyári ülésszakán pedig megszavazzuk a végleges határozatot
– írta Facebook-oldalán kedden az országgyűlési képviselő.
Elmondása szerint a dokumentum nemcsak az anyagi kulturális örökség „agresszor” általi megsemmisítésének kérdését fogja felvetni, hanem az ukránok kulturális identitásának eltörlésének kérdését is – mint a háború egyik eszközét.
Grigorij Javlinszkij orosz ellenzéki politikus elmondta, hogy Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélésen javasolta az orosz elnöknek, jelölje ki az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások levezénylésére, mert nem lát más utat – írja a Strana.
Csecsenföldön voltam közvetítő, majd Dubrovkában. Készen állok. Készen állok, hogy lépéseket tegyünk a tűzszünet felé
– mondta a politikus a jelöléséről.
Elmondása szerint a Putyinnal való találkozón a korai tűzszünet mellett érvelt, ám ezekre az elnök nem válaszolt, így a kérdés nyitva maradt.
Az ellenzéki politikus szerint hamarosan a tűzszünet lesz a legfőbb mondat a felek között. Úgy véli, mindenki hibás a konfliktusért, beleértve a nyugati országokat is.
Eddig még senki sem akar komolyan beszélni a tűzszünetről – sérelmezi Javlinszkij, aki szerint az orosz társadalom támogatni fogja a tűzszünetet.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 4248 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3254 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Lettország „disznó módjára” bánik az orosz kisebbséggel – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz emberi jogi tanács ülésén a Bild szerint.
Aki így bánik a lakossága egy részével, ne csodálkozzon, ha ellene fordulnak. Nem hiszem, hogy sok boldogság vár azokra, akik ilyen politikát folytatnak
– tette hozzá.
A német lap is emlékeztet rá, Lettországban nagyjából minden negyedik ember orosz származású, sokan közülük azonban nem kaphattak állampolgárságot. Az ukrajnai háború kirobbanását követően Lettország nyelvvizsgára kötelezte ezeket az embereket, hogy tesztelje mindennapi nyelvhasználatukat, és amennyiben nem veszik sikeresen az akadályt, tartózkodási engedélyüket is megvonhatják.
A beszámoló szerint fontos, hogy az adott országban élő emberek ismerjék a kultúrát és alapvető nyelvi ismereteik legyenek, de a lettek ezen lépését elfogadhatatlannak tartja. „Moszkva ennek megfelelően fogja rendezni kapcsolatait az oroszokat diszkrimináló országokkal.”
Brazília a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzése ellenére meghívja Vlagyimir Putyint a G20-ak csúcstalálkozójára, amelyet 2024-ben tartanak – mondta Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök.
Akár jön Putyin, akár nem, a meghívás áll. Eljárás folyik ellene, fel kell mérni a következményeket. Putyin tisztában van vele, mi történhet, ha részt vesz
– hangsúlyozta az államfő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Idén tavasszal az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A bíróság indoklása szerint azért adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Az orosz elnök az elfogatóparancs ellenére részt vett a kínai Egy Övezet, Egy Út találkozón, ahol többet között Orbán Viktorral is találkozott.