Részben megsemmisült a legnagyobb ukrán mobilhálózat-szolgáltató, a Kyivstar informatikai infrastruktúrája egy nagy hackertámadás következtében – közölte a The Guardian Olekszandr Komarov vezérigazgató közleménye alapján.
Komarov közölte: A támadás „jelentősen megrongálta az [IT-] infrastruktúrát, jelenleg korlátozottan működik a szolgáltatás, ezért ideiglenesen leállítottuk a Kyivstart, hogy csökkentsük a támadók hozzáférését”.
Egyelőre nem világos, hogy kik voltak a hackerek, de a Kyiv Post tudósítója, Jason Jay Smart Oroszországot tette felelőssé a támadásért.
Ukraine🇺🇦 is facing significant attacks by Russia🇷🇺 today on the telecommunications & banking sectors.
— Jason Jay Smart (@officejjsmart) December 12, 2023
ALL attacks emanating from Moscow are ALWAYS 🇷🇺-government backed & Russia regularly attacks the US🇺🇸 & NATO states.
👉The 🇺🇸 should allow American hackers to freely wreck 🇷🇺. pic.twitter.com/Mg4Tw9QQQv
Az ukrán média kérdésesnek tartja az ország erőinek folyamatos jelenlétét és hadműveleteit a Dnyeper keleti, bal partján – hívja fel a figyelmet a Newsweek.
Amióta 2022 végén felszabadították a Dnyeper jobb partján fekvő északi Herszon területet, az ukrán erők rendszeresen indítottak rajtaütéseket a folyón túlra is. Októberben a 38. tengerészgyalogos dandár csapatai átkeltek a Dnyeperen, és beszivárogtak Krinkibe, Herszonhoz közel. Az ukrán vezérkar vasárnap arról számolt be, hogy a csapatai folytatták szárazföldi hadműveleteiket a bal parton, és fenntartják állásaikat is, onnan mérve csapásokat az orosz erőkre.
Nikola Mikovic politikai elemző a Newsweeknek elmondta, hogy
Kijev a júniusi sikertelen ellentámadásainak kudarca miatt, politikai okokból folytatja hadműveleteit a térségben. Hiszen, bár Krinkinek nincs akkora jelentősége, mint Herszonnak, Ukrajna mégsem hagyja el a falut, mert így tartja fent az illúziót, hogy a Dnyeper bal partján a helyzetet ellenőrzés alatt tartják.
A célok nem világosak a szétlőtt hídfő tartásával, a csapatok költségei azonban magasak – írják az orosz nyelven posztoló, ukránbarát Telegram-csatornák. Az orosz katonákat viszont nem valószínű, hogy meglepetésként érné a támadás Krinkiből, mivel orosz katonai bloggerek máris elterelő manőverről írnak a csatornáikon.
Négy frontszakaszon 27 ukrán rohamot vertek vissza orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban mintegy 570 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentésében.
A tárca szerint a legtöbb támadást, 18-at, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és ugyanitt szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget is, mintegy 200 főt. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két Herszon megyei lőszerraktárt, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró tarackot és 24 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn közölte, hogy a de facto Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bírósága háborús bűnök miatt súlyos, 19 és 25 év közötti szabadságvesztésre ítélt öt volt ukrán tengerészgyalogost. A vád szerint a férfiak a tengerészgyalogság 36. önálló dandárjának katonáiként tavaly február 24. és 28. között aknavetőkkel lőtték a Novoazovszki járásban lévő Szahanka falut, aminek következtében egy civil megsebesült, több ház és egy jármű megrongálódott. Egyikük tavaly tavasszal Mariupolban Kalasnyikovból leadott legkevesebb 20 célzott lövéssel megölt egy civilt, akiről azt feltételezte, hogy az oroszokat támogatja – írja az MTI.
Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök új lendületet próbál teremteni az Ukrajna elleni háborúban, ezért az Európai Uniónak fel kellene gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatását – írja az Unian.
Borrell szerint Ukrajna jelenleg két fronton tesz erőfeszítéseket: a katonai fronton és a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez vezető úton.
A katonai fronton Oroszország átcsoportosít, több katonát mozgósít, több katonai felszerelést kap és gyárt. Támogatnunk kell Ukrajnát az ezzel szembeni fellépésben
– mondta Borrell.
Hangsúlyozta, hogy Putyin új lendületet próbál adni az Ukrajna elleni háborúban. Ez különösen a tél beállta és az újbóli elnökjelölti ambícióinak bejelentése fényében történik.
Borrell emlékeztetett arra, hogy vasárnap este Oroszország több mint két hónap óta először indított ballisztikus rakétatámadást Kijev ellen. Oroszország továbbra is civileket, infrastruktúrát és exportcikkeket vesz célba.
Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk Putyin győzelmét. Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát. Már megkezdtük a párbeszédet és a szakértői konzultációkat Ukrajnával a jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról. Operatív és katonai támogatást kell nyújtanunk, de dolgoznunk kell a kiszámítható hosszú távú finanszírozáson is
– hangsúlyozta Borrell.
Az európai csúcsdiplomata szerint ehhez az unióban mindenkinek egységesnek kell maradnia, és meg kell erősítenie az európai védelmi ipart, valamint segítenie kell Ukrajnát saját védelmi termelésének növelésében.
Ugyanakkor Borrell szerint egyértelmű, hogy az Ukrajnának szánt 500 millió eurós fegyverbeszerzés nyolcadik részletéről ismét nem sikerült megállapodni.
Meg kell állapodnunk az Európai Békealap nyolcadik csomagjáról, amelyet még nem hagytak jóvá. És támogatnunk kell az Európai Békealap újabb 5 milliárd eurós feltöltését. Arra számítok, hogy az Európai Unió vezetői még ezen a héten iránymutatást adnak ezekről a fontos döntésekről
– tette hozzá.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
