Hatalmas problémát jelent a párkapcsolati erőszak a frontot megjárt ukrán katonák családjában

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Arra panaszkodnak az ukrán katonák, hogy „öngyilkos” támadásokra küldik őket;
• Ukrajna újabb ellenoffenzívára készülhet, de már csak a jövő nyáron;
• Heves dróntámadás érte Oroszországot, egy katonai repülőteret lángba borítottak az ukránok;
• Fenyegető videót tett közzé az orosz védelmi minisztérium;
• Furcsa kampánybeszédet mondott Vlagyimir Putyin;
• Hatalmas problémát jelent a párkapcsolati erőszak a fronton megjárt ukrán katonák családjában.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukránok meglepetésszerű támadást hajtottak végre az oroszországi Belgorod régióban, megsemmisítve az orosz csapatok egyik szakaszának erődítményét – számolt be az ukrán védelmi minisztérium Telegramon.

Ukrajna Védelmi Minisztériuma Hírszerzési Főigazgatósága megerősíti, hogy katonai összecsapások történtek a Belgorodi területen található Terebreno település közelében. A Kreml ellenfelei által a területen végrehajtott támadás következtében megsemmisült az orosz csapatok egyik szakaszos erődítménye – idézi a bejegyzést az Unian.

Ukrajnában és a Közel-Keleten is a béke melletti elkötelezettség erősítését sürgette a karácsonyi ünnepek közeledtével Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap − közölte az MTI. 

Ferenc pápa azt mondta, nem szabad megfeledkezni a háborúban élőkről Ukrajnában, Izraelben, a palesztin területeken és a világ más részein.

A karácsony közeledése erősítse az elkötelezettséget a béke útjainak megnyitására

− hangoztatta a katolikus egyházfő.

A pápa köszöntötte azokat a római gyerekeket is, akik a hagyomány szerint a karácsony előtti utolsó vasárnap a gyermek Jézus szobraival érkeztek meg a Szent Péter térre, ahol az egyházfő áldását adta rájuk.

A pápa megemlékezett azokról a gyerekekről, akik „nehéz karácsonyt fognak megélni a háborús helyszíneken, a menekülttáborokban, éhínségben”.

Ukrajna harca az orosz invázió ellen sokféle formát öltött − brutális lövészárokharc a frontvonalakon, drónokkal végrehajtott szabotázsok mélyen az ellenséges területeken, kiberháború az orosz katonai infrastruktúra ellen.

Most, amikor a frontvonal holtpontra jutott, és a beköszöntött a zord tél, a hadviselés egy másik formája kerül előtérbe: a mémek − írja a The Guardian. 

Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját, Ukrajna mémekkel és okos internetes stratégiákkal tartja magasan katonái morálját, és növeli a támogatottságát világszerte. A szakértők ezt „memetikus hadviselésnek” nevezik, amelyet azért vetnek be, hogy irányítsák a narratívát.  

Vasárnap az ukrán védelmi minisztérium Twitter-fiókja olyan videót tett közzé, amelyen két orosz tankot semmisítettek meg ukrán rakéták. A videóban drámai zene szól elektromos gitárokkal és dobokkal, és az orosz tankok megsemmisülése után félkövér szöveggel ez áll: „Üdvözlet Ukrajnában”.

A Brookings Intézet idén februárban készített jelentése szerint a mémek „párhuzamosan követik Ukrajna katonai erőfeszítéseit, ami arra utal, hogy támogató szerepet szánnak nekik”, és hogy többféle célközönségnek készültek, „beleértve az ukrán állampolgárokat, a külföldi közönséget és az oroszokat, különös tekintettel a katonák családjaira”.

A jelentés szerint a háborús mémeket elsősorban az ukrán állampolgárok készítik, de egyesek hivatalos forrásokból származnak.

Tavaly az ukrán posta emlékbélyegeket adott ki, amelyeken egy ukrán katona középső ujját mutatta a 2022 áprilisában elsüllyesztett orosz Moszkva hadihajónak. A bélyeg egy felvételre utalt, amelyen ukrán katonák a rádióhullámokon keresztül azt mondták: „Orosz hadihajó, menj a p***ába”, ami mémé és az ellenállás szimbólumává vált.

Olga Tokariuk, az Oxfordi Egyetem Reuters Institute for the Study of Journalism munkatársának tanulmánya szerint a mémek, különösen azok, amelyek a humort használják, „stratégiai erővel” bírnak.

Háborús időkben a humor erőteljes fegyverré válik. Segít leküzdeni a félelmet. Nemcsak rávilágít a szemben állók kudarcaira, hanem a morál fokozására is szolgál. Az ukránok a nevetésben találtak vigaszt, és az egykor rettegett orosz hadsereget nevetség tárgyává tették

− írta Tokariuk.

Észak-Korea vasárnap ballisztikus rakétát indított a tenger felé − közölte a dél-koreai hadsereg, miközben Phenjan „zsiványoknak” nevezte az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, amelyek „vakmerő katonai manővereket” hajtanak végre a térségben.

Az észak-koreai védelmi minisztérium a USS Missouri amerikai atommeghajtású tengeralattjáró Dél-Koreába érkezését a legújabb olyan cselekedetnek nevezte, amely azt bizonyítja, hogy Washington atomháborút fontolgat − írta meg a The Guardian. 

Oroszország, amely 17 kilométeren határos Észak-Koreával, Kína után a kommunista rezsim második legfontosabb szövetségese.

A ballisztikus rakéta indítását megelőzték Dél-Korea és Japán közös hadgyakorlatai, miközben a Koreai-félszigeten évek óta a legnagyobb a feszültség.

A dél-ukrajnai védelmi erők jelentése szerint az oroszok továbbra is tüzérségi tűzzel nyomulnak előre, és különböző típusú drónokat használnak. A Dnyeper bal partján is támadásokat indított az orosz hadsereg, de visszaverték őket − írta meg az ukrán Unian hírügynökség. 

Az elmúlt 24 órában a jelentés szerint 79 megszálló katonát likvidáltak délen, megsemmisítettek két Grad rakétarendszert, 12 löveget, köztük egy önjáró Gjatszint, egy aknavetőt, egy csónakot, egy elektronikai hadviselési állomást és egy APE–5 parancsnoki járművet.

Ukrán közlés szerint az elmúlt 24 órában ismét az ellenséges légierő aktivitásának növekedését regisztrálták. Az ellenség különösen a Dnyeper környékét támadja, a herszoni körzetben három légicsapást mértek 12 irányított bombával. Az ellenség egy X–59-es repülőgép-irányított rakétát is kilőtt egy taktikai repülőgépről Kropivnickij irányában. A rakétát a légvédelmi erők megsemmisítették.

Az értesüléseket lapunk független forrásból nem tudta ellenőrizni. 

Oroszország és Ukrajna vasárnap is kölcsönösen drónokkal támadta egymást az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő legutóbbi jelentései alapján − írta az MTI. 

Legalább 35 ukrán drónt lőttek le az éjszaka folyamán Lipeck, Rosztov és Volgográd régió felett − közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon. Az ukrán légierő szombaton közölte, hogy az előző éjszaka Oroszország által 11 ukrán terület ellen indított 31 drónból 30-at lőttek le.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye alapján az éjszaka folyamán 33 ukrán drónt lőttek le a három oroszországi régió felett, majd a volgográdi régió felett a nap folyamán újabb kettőt.

A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov elmondása szerint a dróntámadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott anyagi kárt.

Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztovi terület kormányzója „tömeges dróncsapásokról” számolt be Morozovszk és egy másik, nyugatabbra fekvő város közelében. Golubev szerint a legtöbb drónt lelőtték, és nem voltak áldozatok. Beszámolójában károkról nem tett említést. Nem szólt arról a légibázisról sem, amely ellen az éjszaka folyamán orosz ellenzéki források szerint Ukrajna drónokkal támadást intézett.

Az ukrán légierő az éjszaka folyamán húsz iráni gyártmányú Sahíd drón lelövéséről számolt be. Az ukrán légierő beszámolt egy H–59-es manőverező robotrepülőgép lelövéséről is, amelyet az ország orosz ellenőrzés alatt álló déli területéről indítottak el.

Ukrán források egy polgári áldozatról tettek jelentést, miután Odessza közelében egy lelőtt orosz drón magánházba csapódott, és felrobbant.

Folytatódik a kamionosok blokádja a lengyel–ukrán határon. Mintegy 2150 ukrán teherautó rekedt Lengyelországban − írja a The Guardian. 

A blokádok három átkelőhelyen is folytatódnak − mondta el az ukrán határőrszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko.

A lengyel sofőrök úgy érzik, hogy alulmaradtak, és azt akarják, hogy az Európai Unió állítsa vissza azt a szállítási engedélyezési rendszert, amely évi 200 ezer belépésre korlátozta a Lengyelországban tevékenykedő ukrán sofőrök számát. Elmondásuk szerint a korlátozások feloldása komoly problémákat okozott számukra. 

Az orosz hadsereg legalább 211 páncélozott járművet vesztett el abban a sikertelen kísérletben, hogy bekerítse és elvágja az Avgyijivkánál lévő ukrán helyőrséget − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

Az ukrán Frontelligence Insight elemzőcsoport műholdas felvételeket tanulmányozott, és ellenőrizte mind a 211 megsérült és elhagyott járművet.

Ezek az adatok egybeesnek az amerikai hírszerzés értékelésével, amely arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok 220 járművet és 13 ezer embert

vesztettek a térségben

− írja a Forbes.

A kiadvány megjegyzi, hogy a megszállók legnagyobb veszteségei az október elején kezdődött hadművelet első hónapjában következtek be. 

Az Avgyijivka térségében elszenvedett felszerelésveszteségek „meghaladják minden más csata orosz veszteségeit, így az orosz erők számára ez volt ebből a szempontból a legpusztítóbb ütközet” − írta a Frontelligence.

A Frontelligence szerint a legalább 211 jármű és 13 ezer elesett vagy megsebesült katona vesztesége „öt zászlóalj teljes megsemmisülésével” egyenértékű.

A pontos adatokat lapunk független forrásból nem tudta ellenőrizni.  

Oroszország eddig dokumentáltan 13 487 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9391 megsemmisült, 605 megsérült, 586-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 2905-öt pedig elfogtak az ukránok.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2552 tank van. A harckocsik közül 1674 megsemmisült, emellett 141 megsérült, 190-et magára hagytak a harctéren, 547-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Drónokkal támadtak meg egy katonai repülőteret az Oroszország Rosztovi területéhez tartozó Morozovszkban vasárnap hajnalban.

Az RBC-Ukrajina ukrán biztonsági szolgálatoktól úgy értesült, az offenzíva három oroszországi régióban – Rosztov, Lipeck és Volgográd – lévő katonai létesítmények elleni nagyszabású dróntámadás-sorozat része volt.

Az orosz jelentések szerint az összes drónt elfogták, míg az ukránok jelentésében az áll, hogy legalább egy katonai repülőteret sikerült eltalálniuk.

A műveletet az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szervezte és hajtotta végre – írja az Unian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta, hogy közeli barátaival, egy pohár pezsgő társaságában ünnepli az újévet, közben pedig mindennapi témákról szeretne beszélgetni velük.

Putyin elmondta, hogy még nem járt boltban és nem választott ajándékot, de igyekszik majd „valami szépet tenni” azokért, akikkel együtt „bulizik”.

Putyin a Pavel Zarubinnak adott interjúban osztotta meg szilveszteri terveit, írja az mk.ru híroldal.

Az ukrán katonák demotiváltak, nem akarnak harcolni – közölte Herszon régió kormányzója, Vlagyimir Szaldo.

„A közelmúltban egyre több ukrán katona érezte úgy, hogy nem tudja, hogyan kell harcolni. Ezeket az embereket fegyverrel kényszerítették a hadseregbe, mert maguktól nem akartak menni, ráadásul rendes kiképzést sem kaptak” – mondta, majd hozzátette:

Ez az embertelen hozzáállás a nácizmusra emlékeztet, amelyet Hitler képviselt Németországban.

A kormányzó szerint az ukrán hadsereg jövője kilátástalan – írta a RIA Novosztyi.

Oroszország 346 070 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-én kirobbant teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap, írja a The Kyiv Independent.

A jelentés szerint Oroszország emellett 5739 harckocsit, 10 692 páncélozott harcjárművet, 8137 tüzérségi rendszert, 609 légvédelmi rendszert, 324 repülőgépet, 324 helikoptert, 6278 drónt, 22 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Összeütközött egy kamion és egy katonákat szállító személygépkocsi a Kijev–Csap autópályán a Lvivi területen található Szmozse falunál. Az autóban utazó négy ember nem élte túl a balesetet – írta a Pravda.

Az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat közölte, hogy az áldozatok között egy ezredes, egy alezredes és egy katona is volt.

Az Odesszai területen magánháznak csapódott egy lezuhanó drón. A baleset következtében egy férfi meghalt.

December 17-én éjjel egy magánházra zuhant és felrobbant az ukrán légvédelem által lelőtt pilóta nélküli repülőgép.

A detonáció által előidézett lökéshullám megrongálta a környező házakat, és egy magánsportintézmény tulajdonát képező hangárt.

A házban, amire rázuhant a drón, hatalmas lángok csaptak fel, amelyeket a tűzoltók gyorsan eloltottak. Egy embert holtan találtak a helyszínen, írja az Ukrajinszka Pravda.

Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el, csak az, hogy az ügyben nincs egység az EU-n belül, ez az egység megszűnt – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs közölte, az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet Ukrajna csatlakozásával, jelen feltételek mellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését elhibázottnak, korainak, indokolatlannak, előkészítetlennek gondolja.

A politikai igazgató számításai szerint legalább 75 olyan pont van még, amelyben egyhangú döntéshozatalra van szükség, tehát Magyarország hozzájárulása nélkül a folyamat nem tud továbbmenni, illetve a legvégén a magyar parlamentnek is ki kell mondania a döntő szót.

Mint mondta, az EU meghatározott még a korábbi, tagjelölti státusz megadására hét feltételt, amelyek közül az Európai Bizottság értékelése szerint is csak négyet teljesít Ukrajna, Magyarország szerint pedig egyik sem teljesült. Ilyen körülmények között Orbán Balázs időszerűtlennek nevezte a csatlakozási tárgyalások következő fázisba léptetését.

Orbán Balázs nyilatkozatáról itt írtunk bővebben.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6311-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4047-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Oroszország 112 darab Shahed kamikaze drónt lőtt Ukrajnára a múlt héten, ezek közül az ukrán erők 104-et megsemmisítettek – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A The Kyiv Independent szerint Oroszország a tél beálltával fokozni kezdte az ukrán városok és az infrastruktúrák elleni támadásait.

„Minden elpusztított [drón] életeket mentett meg, és az infrastruktúra működését biztosította. Köszönetet mondok védelmi csoportjaink minden katonájának, pilótájának, a légierő mérnökeinek és a légvédelmi csapatoknak. Szép munka volt!” – jelentette ki Zelenszkij.

Ukrajna és Románia megoldotta a Duna–Fekete-tenger mélytengeri hajóút ukrán oldalának rendezésével kapcsolatos, két évtizede húzódó vitát – közölte szombaton Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi és természetierőforrás-miniszter a közösségi oldalán, írta meg a karpatalja.info az Ukrajinszka Pravda nyomán.

A vita Ukrajnának a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatról szóló egyezmény (espooi egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A nézeteltéréseket az espooi egyezmény tagállamainak 9. genfi találkozóján rendezték a felek, jelezte a tárcavezető.

A Duna-delta Kili- és Sztarosztambul- (Bisztre-) torkolatán áthaladó Duna–Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos államközi vita 2004-ben robbant ki, amikor Ukrajna elindította a navigációs csatornát kísérleti üzemmódban.

Az Európai Bizottság és Románia a hajózásnak a delta környezetvédelmi állapotára és a környezetre gyakorolt hatása felmérésének hiányára hivatkozva heves tiltakozásba kezdett, és mostanáig ez feszültséget okozott a két ország között.

Ausztria beleegyezett, hogy feloldja az EU 12. oroszellenes szankciócsomagjának blokkolását, miután Ukrajna levette a Raiffeisen bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról.

A szankciócsomag blokkolásának feloldásáról először Rikard Jozwiak brüsszeli tudósító számolt be. „Bécs visszavonta figyelmeztetését, és a csomag elfogadására a jövő héten sor kerül” – írta az X-en.

Közben a Reuters észrevette, hogy az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) már le is szedte a Raiffeisent a háborús szponzorok listájáról. Azt, hogy a megállapodás a bécsi kompromisszum része volt, az ügynökség uniós tárgyalópartnere is megerősítette.

A NAZK október elején az OTP Bankot is eltávolította az Ukrajna által vezetett feketelistáról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lépés után azt mondta, hogy az ukránok ezzel a döntéssel gyakorlatilag elismerték azt, hogy „megalapozatlan, hazug, nevetséges” indokokkal került a bank ebbe a jegyzékbe.