Az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese, Andrij Szibiga közölte, hogy mely EU-s országok nem csatlakoztak ahhoz az uniós deklarációhoz, amelyben biztonsági garanciákat adtak Ukrajnának.
Mint mondta, a 27 uniós tagállamból hat ország döntött így, név szerint:
Hozzáfűzte: dolgoznak azon, hogy ezeket az országokat is rábírják a csatlakozásra, és biztos benne, hogy előbb-utóbb ez megtörténik, mivel szerinte az összes ország csatlakozni akar a deklarációhoz, csak még nem egyértelmű, hogy milyen részterületen tudnak segíteni.
Erről a deklarációról részletesen írtunk egy korábbi írásunkban.
Véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese, Andrij Szibiga közölte, hogy mely EU-s országok nem csatlakoztak ahhoz az uniós deklarációhoz, amelyben biztonsági garanciákat adtak Ukrajnának.
Mint mondta, a 27 uniós tagállamból hat ország döntött így, név szerint:
Hozzáfűzte: dolgoznak azon, hogy ezeket az országokat is rábírják a csatlakozásra, és biztos benne, hogy előbb-utóbb ez megtörténik, mivel szerinte az összes ország csatlakozni akar a deklarációhoz, csak még nem egyértelmű, hogy milyen részterületen tudnak segíteni.
Erről a deklarációról részletesen írtunk egy korábbi írásunkban.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közölte: fontolgatják azt, hogy online behívóleveleket küldenek ki.
A The Kyiv Independent szerint a miniszter azt mondta, hogy ezeket a leveleket nemcsak a külföldre menekült hadköteleseknek, hanem belföldön is kiküldenék.
A védelmi tárca vezetője már korábban is beszélt arról, hogy újabb lépéseket tehetnek a külföldre menekültek besorozása érdekében. Lauri Laanemets, Észtország belügyminisztere szombaton jelezte, hogy kész segíteni ebben.
Tudjuk, hol élnek ezek az emberek Észtországban. Készek vagyunk közreműködni abban, hogy ezek az emberek Ukrajnába kerüljenek Észtországból, ha szükség van erre
– mondta, hozzátéve: Észtországban jelenleg 7500 hadköteles korú ukrán állampolgár lehet, bár vannak köztük olyanok is, akik felmentést kaptak a sorozás alól.
Orosz csapás érte Herszon lakónegyedét – közölték az Ukrajinszka Pravda szerint helyi vezető tisztviselők.
Ottani idő szerint nagyjából 18 óra körül lehetett erős robbanásokat hallani a város különböző negyedeiben. Úgy tudni, hogy több helyen is tűz keletkezett.
A critical infrastructure facility was hit in occupied Kherson
— S p r i n t e r (@Sprinter99800) December 23, 2023
According to the leader of the local OVA, Alexander Prokudin, gas networks in the city were damaged as a result of the shelling . pic.twitter.com/jcGWwpIeH3
Az ukránok szerint kritikus infrastrukturális létesítményeket is találat ért. Ezenkívül egy Herszon-közeli faluban meghalt egy 69 éves férfi is: vele egy becsapódó drón végzett a The Kyiv Independent szerint.
Több mint 4000 kamion várakozik jelenleg Lengyelország és Ukrajna határán (ahol hetek óta nem tudnak áthaladni a járművek egy blokád miatt) – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője a The Kyiv Independent szerint.
Hozzátette: állandóan dolgoznak azon, hogy feloldják a blokádot, de ennek ellenére mind a négy nagy határátkelő zárva maradt. Azt is megjegyezte, hogy kis mennyiségben mindkét irányban át tudnak haladni kamionok a határzáron, de a november 6. előttihez képest (amikor a blokád elkezdődött) minimálisra csökkent a forgalom.
Egy kramatorszki büntetés-végrehajtási tiszt június 27-én „ideológiai okokból” irányított orosz rakétákat a városban található Ria Lounge kávézóra – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Galina Priscsepa, az Ukrán Biztonsági Szolgálat Donyecki és Luhanszki területi sajtószolgálatának vezetője egy pénteki sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy az ügy egyetlen gyanúsítottja egy gázszállító vállalat alkalmazottja, aki Kramatorszk városában tartózkodott − számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A gyanúsított egykori ismerősétől kapott utasítást, aki a „Donyecki Népköztársaság” belső erői parancsnokságának hírszerzési osztályát képviseli, hogy ellenőrizze az Ukrajna fegyveres erői katonáinak tartózkodási helyéről szóló információkat a Ria Lounge kávézó helyiségeiben.
Összegyűjtöttük az összes szükséges vizsgálatot és a bizonyítékokat. A férfit Ukrajna Büntető törvénykönyve 111. cikkelye 2. részének (Hazaárulás) elkövetésével gyanúsítjuk, és már várjuk a bíróság ítéletét. Nem pénzért, hanem ideológiai okokból tette. Mint később kollégái elmondták, soha nem titkolta oroszbarát álláspontját
− közölte Priscsepa.
Az esetről részletesen írtunk korábban több cikkben, például ebben is.
Az ukrán 24-es csatorna műsorvezetője, Olekszij Pecsij akkreditációt kapott a december 14–15. között megrendezett EU-csúcstalálkozóra, ahova el is utazott. Majd úgy döntött, hogy nem tér vissza Ukrajnába − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán fél a háború kezdete óta korlátozza azt, hogy kik és milyen feltételek mellett hagyhatják el az országot. Az újságíró most az EU-csúcsot használta ki arra, hogy illegálisan távozzon Ukrajnából.
A tévécsatorna vezetősége közölte, hogy
megdöbbentette őket Pecsij tette, és nem tudták elhinni, hogy ilyesmire képes.
Hangsúlyozzák, hogy a műsorvezető megszégyenítette kollégáit, és árnyékot vetett az ukrán újságírók hírnevére.
A honlap hivatalos állásfoglalást is közzétett, amelyben elítélték volt munkatársuk viselkedését. Pecsij maga is írt egy bejegyzést a közösségi oldalakon, amelyben azt írta, hogy nem hagyja abba a munkát,
hogy azt tegye, amihez ért, és ami egy kicsit közelebb viheti az országot a győzelemhez.
Vagyis azt állítja, hogy külföldről többet tud segíteni Ukrajnának, mint odahaza.
Az oroszok december 23-án reggel lezárták a Krími hidat. A megszállt félszigeten rakétaveszélyre figyelmeztettek.
Erről az RBK Ukrajna számolt be orosz Telegram-csatornákra hivatkozva. Azt írták, hogy reggel 9 óra 47 perc körül az oroszok légiriadót, majd rakétaveszélyt jelentettek be az egész Krímben.
Néhány perccel később azt is közölték, hogy a Krími hídat lezárták. Később a helyi Telegram-csatornák robbanásokról számoltak be a Krím Dzsankoj térségében. Valószínűleg orosz légvédelmi rakéták csapódtak be az ukrán támadóeszközöket elfogva.
Dnyipropetrovszkban, Krivij Rihben és Kropivnyickijben robbanások hallatszottak − jelentette a Szuszpilne portál, valamint a helyi hatóságok december 24-én a The Kyiv Independent szerint.
Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kropivnyickijt az oroszok által megszállt Krímből − közölte Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az országos televízióban.
A rakéták nem érték el céljukat
− mondta Ihnat.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója szerint egy orosz rakétát lelőttek Dnyipro közelében − közölte.
Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy a rakétatámadás veszélye miatt Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Herszon, Kirovohrad és Zaporizzsja régiókban megszólalt a légvédelem, és felszólította a kropivnyickiji lakosokat, hogy keressenek menedéket.
Az orosz központi választási bizottság szombaton elutasította Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró felvételét a 2024. tavaszi elnökválasztás jelöltjeinek listájára – számolt be az MTI.
A döntést egyhangúlag hozta meg a testület, arra hivatkozva, hogy hibák voltak a jelölt regisztrációjában. Jekatyerina Duncova három napja nyújtotta be a szükséges dokumentumokat a bizottságnak.
Az elnökjelöltségre pályázó egykori tévés újságíró programjában
egyebek között az ukrajnai háború befejezése és a politikai foglyok szabadon engedése szerepelt.
Közvélemény-kutatások szerint az újraválasztásáért induló, hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin 80 százalék körüli támogatottságot élvez jelenleg a megkérdezettek körében.
Ella Pamfilova, a központi választási bizottság vezetője szombaton azt mondta, hogy
eddig 29-en jelöltették magukat az elnökválasztásra.
Oroszországban március 15–17. között tartják az elnökválasztást.
Sadiq Khan, London polgármestere bejelentette, hogy támogatja azt a tervet, miszerint a rossz károsanyag-kibocsátási normákkal rendelkező, egyébként selejtezésre ítélt járműveket Ukrajnába küldjék, hogy ott a háborús erőfeszítésekben használják őket, írja a The Guardian.
Khan arra kérte Mark Harper közlekedési minisztert, hogy „tegye lehetővé a londoniak és mások számára országszerte, hogy megfelelő járműveket adományozhassanak Ukrajnának a selejtezési program keretében”.
Az ügy érdekessége, hogy a londoni polgármester alig két hete még nem támogatta ugyanezt a tervet.
Mint megírtuk, akkor egy levélben Sadiq Khan azt közölte a The Telegraph szerint, hogy a városlakóknak semmilyen szempontból nem érné meg ez.
Lőszerbeszerzéssel kapcsolatos milliárdos értékű csalás miatt őrizetbe vették az ukrán védelmi minisztérium egyik alkalmazottját – közölte az ukrán főügyészség helyi sajtójelentések szerint.
A meg nem nevezett férfi a vizsgálat szerint vétkes az ukrán fegyveres erők számára történt nagy értékű tüzérségi lőszerbeszerzés során 1,5 milliárd hrivnya (13,8 milliárd forint) elsikkasztásában.
A gyanúsított előnytelen szerződést kötött egy lőszerbeszerzésre, melyet egy exportcég bonyolított le 30 százalékkal magasabb áron, mint ha az adásvétel közvetlenül a gyártóval zajlott volna le.
Utóbbi esetben a szállítási idő is rövidebb lett volna. Ha a vádak beigazolódnak, a gyanúsított 15 évig terjedő börtönbüntetéssel számolhat.
A hatóságok átkutatták a gyanúsított lakását és hivatali helyiségeit, és illegális tevékenységet igazoló dokumentumokat foglaltak le.
A védelmi tárca közlése szerint intézkedéseket tesznek az eltulajdonított összegnek a költségvetés számára történő visszaszerzésére, írja az MTI.
A védelmi tárcánál feltárt korábbi korrupciós botrány után idén ősszel felmentették Olekszij Reznyikov védelmi minisztert és hat helyettesét. Volodimir Zelenszkij elnök a botrány után bejelentette, hogy reformokat fognak végrehajtani a tárcánál.
Ukrajnában a nők mozgósítása kizárólag önkéntes alapon történhet, őket csak személyes kérésükre hívják be. Ezt Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára jelentette ki az ukrán rádióban, írja a Korrespondent.
„Ha egy nő hajlandó szolgálni a hadseregben, önként jelentkezhet a toborzóközpontban, kitöltheti a megfelelő dokumentumokat, és áteshet az orvosi vizsgálaton. Ezt követően a férfiakkal egyenrangúan vehet részt a kiképzésben” – hangsúlyozta az ukrán tisztviselő.
Oroszország teljes körű inváziója óta jelentősen megnőtt a nők száma az ukrán hadseregben, több mint 60 ezer nő ragadott fegyvert a hazájáért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több mint 50 emberre és 140 vállalatra vetett ki szankciókat, ők az „Ukrajna érdekeit sértő személyek és vállalatok” közé tartoznak.
A 43 személy között, akiket most szankciókkal sújtottak, oroszok mellett olyanok is vannak, akik ukrán és lett állampolgársággal is rendelkeznek.
A döntés értelmében a szankcionált személyek vagyonát Ukrajna területén azonnali hatállyal zárolják.
A nyugati országok „jégháborút” folytatnak Moszkva ellen, miközben egy „forró” háborúban is részt vesznek Ukrajnában – ezt a véleményét Alekszej Puskov orosz szenátor fejtette ki, kommentálva Antti Häkkänen finn védelmi miniszter szavait arról, hogy a Nyugat hidegháborúra készül Oroszországgal.
Mint Häkkänen korábban kijelentette, a nyugati államok egy új hidegháborúra készülnek Oroszországgal, hogy tovább támogassák Ukrajnát, és szembeszálljanak Moszkvával.
„A finn védelmi miniszter kijelentése nem teljesen érthető, hiszen ők maguk már közel két éve hidegháborúban állnak Oroszországgal, méghozzá a legaktívabb formában” – írta Puskov a Telegram-csatornáján, vette észre a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A szenátor szerint a korábbi hidegháború idején a Nyugat és Moszkva közötti kapcsolatok „mérhetetlenül jobbak” voltak a bekövetkezett válságok ellenére.
„Manapság a Nyugat nem hidegháborút folytat Oroszország ellen, hanem »jégháborút«, és Ukrajnában egy »forró« háborúban is részt vesz. De úgy tesz, mintha ezzel nem lenne tisztában” – zárta gondolatait Puskov.
Az elmúlt hetekben mind az ukrán, mind az orosz csapatok arról számoltak be, hogy a frontvonalon kialakított állások hemzsegnek az egerektől és a patkányoktól.
A jelenlegi enyhe ősz, valamint a harcok miatt műveletlenül maradt földekből származó bőséges táplálék valószínűleg hozzájárult a rágcsálópopuláció növekedéséhez, állapították meg a szakértők.
Ahogy hidegebb lesz, az állatok valószínűleg a járművekben és más meleg helyeken keresnek menedéket maguknak. A brit megfigyelők szerint a rágcsálók megjelenése tovább rombolja a katonák harci morálját.
Ráadásul a rágcsálók veszélyt jelentenek a katonai felszerelésre, mert megrágják a kábeleket.
Megszólalt a légiriadó Odessza, Nyikolajev, Kirovograd és Dnyipropetrovszk térségekben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A légierő parancsnoksága rakétaveszélyre figyelmeztetett ezeken a területeken, és arra szólították fel a lakosságot, hogy ne hagyják figyelmen kívül a figyelmeztető jelzéseket.
A légiriadó jelzése előtt robbanás hallatszott Krivij Rihben (oroszosan Krivoj Rogban). A lakossági jelentések szerint ismétlődő robbanások hallatszottak a városban.
Hangos robbanásokról számoltak be Kropivnickijben is. Egyes csatornák szerint egy orosz rakétát lőttek le a város szélén.
Alexander Graf Lambsdorff moszkvai német nagykövet nem lát változást Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontjában az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és úgy véli, hogy az államfő nem akar a békéről tárgyalni.
„Putyin megerősítette katonai céljait, egyáltalán nem gondol a béketárgyalásokra” – mondta Lambsdorf.
Szerinte semmi sem utal arra, hogy Putyin a 2024 márciusában esedékes elnökválasztás után változtatna álláspontján.
December 14-én egy sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az Ukrajna elleni háború akkor ér véget, ha minden célját elérte az országban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár viszont úgy véli, hogy Oroszország a nagy erőfeszítések ellenére sem fogja tudni elérni céljait Ukrajnában.
Az Oroszország elleni még szélesebb körű szankciókra, és importtilalmakra adott felhatalmazást adminisztrációja számára Joe Biden pénteken aláírt elnöki rendeletében – írja az MTI.
A Fehér Ház közleménye szerint az elnöki rendelet révén áruk újabb körére vezethet be importtilalmat az Egyesült Államok, és pénzügyi intézmények újabb köre is intézkedések hatálya alá kerülhet Oroszország ukrajnai háborúja miatt.
A döntés értelmében bizonyos orosz származású árucikkek akkor is importtilalom alá kerülhetnek a jövőben, ha azokat harmadik országban dolgozták fel.
Ide tartoznak az Oroszországban bányászott feldolgozott, gyártott bizonyos gyémántok, és gyémánttermékek. Az amerikai bejelentés szerint az Egyesült Államok és partnerei a következő hónapban meghozzák importkorlátozásaikat az új felhatalmazás alapján.
Bizonyos oroszországi gyémántokra már jelenleg is érvényben van amerikai behozatali tilalom.
Az amerikai elnöki rendelet felhatalmazást ad az orosz halászati ipar termékeinek, illetve alkoholtermékek importtilalmára.
A szankció kiterjedhet tengeri azon áruk körére, amelyeket orosz fennhatóság alá tartozó tengereken, vagy orosz zászló alatt tevékenykedő halászhajóról fogtak ki, akkor is, ha a tengerből származó alapanyagot harmadik országban dolgozzák fel.
A szankciós felhatalmazás egyben szélesíti a pénzintézetek körét, amelyek büntethetővé válnak oroszországi kapcsolatok miatt. A jövőben olyan pénzügyi vállalkozások is amerikai szankció alá kerülhetnek, amelyek már Oroszországot érintő szankciókkal sújtott személyek, vagy vállalatok számára jelentős tranzakciókat bonyolítanak, vagy szolgáltatást nyújtanak.
Ide tartoznak az olyan pénzügyi szervezetek is, amelyek az orosz hadiipar, vagy beszállítói számára jelentős összegű végeznek bármilyen szolgáltatást.
Az Egyesült Államok újabb szankciócsomagokkal próbálja megfélemlíteni Oroszország partnereit, és áthúzza a Moszkvával való párbeszéd helyreállításának lehetőségét azokon a pontokon, ahol ez még lehetséges – mondta Anatolij Antonov washingtoni nagykövet az új intézkedéscsomagot kommentálva.
Washington szankciós fantáziái további károkat okoznak a kétoldalú kapcsolatoknak. Valójában áthúzzák a nagyhatalmak közötti kölcsönösen tiszteletteljes párbeszéd helyreállításának lehetőségét
– mondta Antonov.
A diplomata szerint Washington kitartóan bizonyítja, hogy stratégiai vereséget akar okozni Oroszországnak, többek között a gazdasági szférában is – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Miközben az ukrán csapatok súlyos lőszerhiánnyal küzdenek, Oroszország a nyugati szankciók ellenére felgyorsította a fegyvergyártást – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán katonák a héten arról számoltak be, hogy lőszerhiányban szenvednek a frontvonalon, ami miatt „egyes csaptok felhagynak a tervezett támadásokkal”.
Az oroszok szerint a lőszerhiány tovább fokozza az ukrán fővárosban tapasztalható szorongást egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok sem tudja annyi pénzzel támogatni az országot, mint szeretné.
Az ukrán miniszteri kabinet pénteki, december 22-i ülésén kezdeményezte a Belarusszal kötött szabadkereskedelmi kormányközi megállapodás felmondását − írja az Evropejszka Pravda.
A lap szerint erről a gazdasági minisztérium számolt be.
Határozatával a kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely felmondja az Ukrajna és Belarusz kormányai közötti szabadkereskedelmi megállapodást és számos más dokumentumot, amelyek biztosították az országok közötti szabadkereskedelmi rendszert, illetve az abból való kilépést.
Ukrajna nagy valószínűséggel még idén decemberben hozzájut néhány F–16-os vadászgéphez. Erről a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) számolt be.
Mark Rutte holland miniszterelnök december 22-én megerősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során, hogy a holland kormány előkészíti 18 darab F–16-os vadászgép átadását Ukrajnának.
Bár Rutte nem erősítette meg az F–16-osok leszállításának pontos ütemtervét, az észt védelmi minisztérium nemrégiben kiadott stratégiai dokumentuma szerint Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium már elkötelezte magát, hogy még az év vége előtt átnyújt néhány vadászgépet az ukrán légierőnek, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Fegyveres Erők nyugati csoportjának D–30-as kaliberű páncéltörő lövege megsemmisített egy megfigyelőállomást Kupjanszk irányában, továbbá két kisteherautót és az ukrán fegyveres erők (AFU) ott tartózkodó legénységét – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A legénység gyorsan átlátta a helyzetet, majd a fegyveresek pontos csapást mértek a megfigyelőállomás tetőszerkezetére
– áll a jelentésben.
A megfigyelőállomást egy felderítési műveletkor fedezték fel az orosz erők.
Magyarország területére 2023. december 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 8271 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4766 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Seymour Hersh amerikai újságíró azt állítja, hogy az Egyesült Államok már „hetekkel” az ukrajnai háború kezdete előtt elkezdte előkészíteni az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását − írja a Sztrana.
Hersh a Substackon megjelent cikkében azt írja, hogy a cél eredetileg Oroszország megfékezése lehetett, de az események tényleges idővonala azt mutatja, hogy a szabotázs valószínűleg végül Németország ellen irányult, amelyet az Ukrajnát támogató koalíció gyenge láncszemének tekintettek.
Az amerikaiak, akiket egy titkos küldetésre rendeltek ki a Balti-tengerre 2022 februárjában, Oroszország ukrajnai inváziója előtti hetekben, úgy vélték, hogy a cél az volt, hogy meggyőzzék Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ne támadjon. Amikor az inváziót a nyilvános fenyegetések ellenére a vezeték megsemmisítésével folytatták, a Norvégiában lévő amerikai csapatot utasították, hogy folytassa a munkát, és találjon módot a befejezésre
− írja Hersh.
A szakmában sokan megkérdőjelezik az újságíró megbízhatóságát. Hersh tudósításaiban általában névtelen forrásokat használ, amit életrajzírója, Robert Miraldi a „védjegyének” nevezett. Az AP munkatársa, Richard Pyle megjegyezte, hogy „az embereket kissé bosszantotta, hogy sok történetében nem, vagy csak kevés név szerepelt”.
December 22-én este Oroszország újabb dróntámadást intézett Ukrajna ellen, jelentette Kijev.
„December 22-én este az orosz hadsereg »Shahed« típusú támadó drónokat indított Ukrajna irányába az Orosz Föderáció területeiről” – közölte az ukrán légierő.
A jelentések szerint mind a kilenc drónt megsemmisítette az ukrán légierő, írja az Ukrajinszka Pravda. Oroszország pedig azt közölte, hogy légvédelme kevesebb mint egy óra leforgása alatt öt ukrán drónt fogott el Moszkvától délre december 22-én.
„Hálás vagyok a harcosainknak, amiért pénteken három orosz repülőgépet lelőttek a dél-ukrajnai Herszon régió felett” − közölte Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében.
„Ez a légierőnk, különösen az odesszai légvédelmi tüzérdandár eredménye. Minden orosz pilótának tudnia kell, hogy senki nem ússza meg az igazságszolgáltatást” − jegyezte meg.
I am grateful to our warriors for downing three Russian “Su” aircraft over our Kherson region today in Ukraine's south.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 22, 2023
This is the result of our Air Forces, specifically the Anti-Aircraft Artillery Brigade of Odesa.
Thank you, warriors! Every Russian pilot must know that… pic.twitter.com/1O1KcTC6pw
Zelenszkij az ukrán energiaipari dolgozóknak és a diplomatáknak is köszönetet mondott.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!