Az oroszok megpróbálják kiszorítani az ukrán egységeket a Dnyeper bal (keleti) partján lévő hídfőállásokból Herszon térségében. Szombaton 15 sikertelen támadást hajtottak végre és jelentős veszteségeket szenvedtek.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán fegyveres erők vezérkarának összefoglalójában azt írták:
az ellenség nem mond le arról a szándékáról, hogy a Dnyeper bal partján lévő hídfőállásokból kiszorítsa egységeinket. A nap folyamán az ellenség 15 sikertelen támadást hajtott végre, visszavertük őket, és jelentős veszteségeket szenvedtek. Egységeink szilárdan védekeznek, továbbra is tartják állásaikat és komoly károkat okoznak az ellenségnek.
Egy volt azovi harcos, a Jevhen Konovalec ezredesről elnevezett katonai parancsnoki iskola oktatója elmondta, milyennek kellene szabályozni a leszerelés rendszerét Ukrajnában − írja az Unian.
A TSN.UA-nak adott interjúja szerint a katonaságnak szüksége van a leszerelésre, de nem úgy, ahogy a legtöbben gondolják.
Vegyünk példának egy dandárt, amelynek 80 százaléka mozgósított. Őket egy év szolgálat után le kellene szerelni, és teljesen új emberekkel feltölteni a dandárt. Sajnos ez nem így lesz, mert lehetetlen megtenni. Le kell cserélnünk az embereket, de úgy, hogy ne csökkenjen az egység harci hatékonysága. Vagyis nem csak fiatal, képzetlen személyzettel kell feltölteni, akik a saját hibáikból, a saját vérükből tanulnak. Ennek nem szabad így lennie
− véli a katonatiszt.
Véleménye szerint harci tapasztalattal rendelkező, már évek óta szolgáló embereket kell kivenni a harcoló egységekből, ki kell húzni őket a „nulláról”, hogy ne üljenek lövészárkokban, hanem kiképzőközpontokba kell küldeni őket, hogy fiatal állományt képezzenek ki.
A nyugati országoknak abba kell hagyniuk, hogy erőteljes helyzetből beszéljenek Oroszországgal, mert fennáll a múlt hibáinak megismétlődésének veszélye − idézi a Responsible Statecraft (RS) című amerikai magazint az mk.ru.
Emlékezni kell a történelemre, és nem szabad úgy tárgyalást kezdeményezni Oroszországgal, hogy megpróbáljuk megalázni és elnyomni
− fogalmaztak.
Emellett a szerző megjegyzi, hogy a közel két éve tartó konfliktusban a nyugati országok már kezdik a fáradtság jeleit mutatni Ukrajna megsegítésében. Ugyanakkor Donald Trump − aki bejelentette, hogy indulni kíván az amerikai elnöki posztért − kijelentette,
újraválasztása esetén leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Az újságíró azt is hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra sem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, pedig az idő nem Kijev kezére játszik. Tekintettel arra, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása kudarcot vallott, és Ukrajna a nyugati katonai szállítmányoktól függ, senki sem tudja pontosan, mennyire erős az államfő elkötelezettsége.
Az ukrán vezérkar közölte Oroszország becsült veszteségeit december 24-én reggelre. Eszerint szombaton 800 embert vesztett az orosz hadsereg. Ezen felül, a háború kitörése óta veszített:
− írja a Korrespondent.
„A júniusi európai parlamenti választások ugyanolyan sorsdöntőek lehetnek, mint az amerikai elnökválasztás” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője, aki szerint a választók ismeretlentől való félelme miatt a jobboldali populista pártok jelentős támogatásra számíthatnak.
Az EU külügyi főképviselője szerint az ukrajnai háború és az izraeli konfliktus is az unió jövőjét fenyegeti.
Részletesebben ebben a cikkükben olvashatnak a témában.
Németországnak az az érdeke, hogy a hadköteles korú ukránokat visszaküldje Ukrajnába – mondta Ulrich Reitz, egy helyi magazin vezető tudósítója.
Ezt azzal indokolták, hogy az integrációs tanfolyamok hatástalannak bizonyultak.
Elmondása szerint az ukrán menekültek több mint fele még a minimális szinten sem tudta elsajátítani a nyelvet. Kiszámították azt is, hogy Németországban sokkal kevesebb ukrán dolgozik, mint más országokban.
Ezek a tények az újságíró véleménye szerint megkövetelik az ukránokkal szembeni hozzáállás újragondolását, vagyis a katonakorú férfi menekülteket el kell küldeni hazájukba − írja az mk.ru.
Akkor sem kell aggódniuk, ha nem sorozzák be őket jövőre
Nem kell aggódnia a Németországban élő ukrán menekülteknek, ha a jövő évi kötelező katonai mozgósításkor hazájukban esetleg megtagadják a behívóparancsot – jelentette ki Marco Buschmann német igazságügyi miniszter pénteken a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy jövőre minden 25–60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfinak jelentkeznie kell az ukrán fegyveres erők toborzóközpontjainál.
David Cameron brit külügyminiszter arról beszélt, hogy országa még több fegyver előállítására képes − írja az Unian.
Nagy-Britannia 2024-ben még több segítséget nyújthat Ukrajnának, mint 2022-ben és 2023-ban.
Potenciálisan többet tudunk elérni. Megnézzük, hogy a kiadások milyen elemeit tudnánk többéves alapon megvalósítani
− fogalmazott Cameron.
Szerinte a hatóságok többet tehetnének azért, hogy növeljék a brit védelmi gyárak fegyver- és felszerelésgyártását az ukrajnai háború miatt kimerült készletek feltöltése érdekében.
Az ukrán csapatok ágyúzták Zernovo falut a Brjanszk régió Szuzemszkij járásában, és egy civil megsebesült ott − közölte Alekszandr Bogomaz kormányzó a Telegram-csatornáján.
A Szuzemszkij járásban található Zernovo falut támadják az ukránok. Az előzetes információk szerint több mint 30 lövedéket lőttek ki civil objektumokra
– idéz a RIA.
Bogomaz szerint a civil sebesülését egy harckocsi lövedéke okozhatta.
Egy helyi lakos megsebesült, de jelenleg minden szükséges orvosi ellátást megkap. A melléképület részben megsemmisült, az áramellátás megszakadt
– tette hozzá a kormányzó.
Megjegyezte, a sürgősségi és operatív szolgálatok a helyszínen dolgoznak, az energetikai mérnökök csapatai helyreállítási munkákat végeznek.
Az orosz katonák halálos áldozatainak száma Ukrajnában a becslések szerint meghaladja a 350 ezret – írja a The Guardian az Ukrán Fegyveres Erők tájékoztatása alapján.
A háború kezdetétől december 24-ig bezárólag Oroszország 353 190 katonát vesztett Ukrajnában – ebből 800-an az elmúlt napokban haltak meg. Ukrán becslések szerint Oroszország emellett 5858 tankot és 10 888 páncélozott harcjárművet veszített 2022. február 24. óta.
Orosz ágyúzás és dróntámadások következtében négy civil meghalt a dél-ukrajnai Herszon régióban, kilenc további ember megsebesült – írja a The Guardian.
Alekszandr Prokudin, a terület katonai közigazgatása vezetője vasárnap reggel pedig közölte, hogy egy 80-as éveiben járó házaspár is meghalt, miután az oroszok lakóházakat lőttek. A romok alól egy férfi holtteste is előkerült Herszon város központjában.
A Kyiv Independent szerint a régiót az elmúlt napon 88 alkalommal érte támadás.
Az oroszok keveslették előrehaladásukat a Dnyeper bal partján, a Herszon régióban, ezért vegyi fegyvereket vetettek be − írja az Unian az Institute for the Study of War felülvizsgálata alapján.
A geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz csapatok előrenyomultak a Dnyeper bal partján lévő Krinok nyugati részén.
A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, az orosz fekete-tengeri flotta 810. tengerészgyalogos dandárja megerősítette, hogy szándékosan vegyi fegyvereket vetettek be az ukrán fegyveresek ellen. Az ISW megjegyezte, ez nyilvánvaló megsértése a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, amelynek Oroszország is részese.
Dmitrij Medvegyev orosz politikus sajátosan kívánt boldog karácsonyt Európának vasárnap. Azt írta:
Tartósan magas infláció és a gazdasági növekedés hiánya, az orosz energia és piac teljes bojkottálása, ukránok tömegei, akik tétlenül kószálnak Európa utcáin, és akiknek a juttatásai magasabbak, mint az európaiak nyugdíja, degenerált politikusok, akik addig követelik a háborút, amíg nem győz az egyik fél… Európa, helló! Mi bajotok van, teljesen betegek vagytok? Boldog karácsonyt!
Persistently high inflation and absence of economic growth, boycotting energy supplies from Russia and its market altogether, crowds of Ukrainians idly roaming the streets of Europe, with allowances higher than Europeans’ pensions, degenerate politicians screaming of war between…
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) December 24, 2023
Annalena Baerbock német külügyminiszter Németország Ukrajna melletti elkötelezettségét hangoztatta a Potsdamer Neusten Nachrichten című német lapnak adott, szombaton közzétett interjújában. Azt vetette Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére, hogy tönkre akarja tenni az országot.
Az, hogy Putyin Kijev elfoglalására, illetve több mint 40 millió ember meggyilkolására, leigázására és kitelepítésére irányuló terve kudarcot vallott, az a hazájukat elszántan védő ukránok hihetetlen bátorságának köszönhető
– mondta, majd kiemelte: mindebben része van az Ukrajnát támogató országoknak is.
A tárcavezető hangsúlyozta, Ukrajna orosz erők által elfoglalt területeinek helyzete jól mutatja, mi történt volna egész Ukrajnában, illetve a vele szomszédos országokban, például Moldáviában, ha az Európai Unió és a nemzetközi közösség nagy része nem állt volna eltökélten Ukrajna mellé.
Azt vetette továbbá az orosz erők szemére, hogy szándékosan támadják az ukrán infrastruktúrát, például az erőműveket és elektromos vezetékeket.
Putyin tönkre akarja tenni Ukrajnát, melynek éppen ezért mindaddig segítünk, amíg csak szüksége lesz rá
– tette hozzá Annalena Baerbock.
Az MTI beszámolója szerint Németország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója a háború 2022-es februári kirobbanása óta, és az Egyesült Államok után Berlin nyújtotta a legtöbb katonai segítséget a kelet-európai országnak.
Az ukrán Elnöki Hivatal megnevezte azt a hat uniós országot, amelyek nem csatlakoztak az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról szóló nyilatkozathoz. Ezek a következők:
Ezt Andrej Szibiga, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője jelentette be az egyik országos tévécsatornán.
Úgy gondolom, hogy ezen államok kivételével mindegyikben megvan a politikai akarat, hogy csatlakozzanak a nyilatkozathoz
− mondta Szibiga.
Kiemelte, hogy Magyarország és Szlovákia vezetősége nyíltan ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást.
Korábban Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, 32 ország vezetőségével tartott megbeszélést az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról, köztük az EU képviselőkkel.
A videokonferencián részt vett az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, Albánia, Belgium, Luxemburg, Bulgária, Görögország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Észak-Macedónia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Csehország, Montenegró, Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Törökország és az EU diplomatái.
Az ukrán fegyveres erők azért nem tudtak eredményeket felmutatni az ellentámadásokban, mert a Nyugat nem látta el Ukrajnát mindennel, amire szüksége van − mondta Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka az MK.ru szerint.
Az altábornagy a YouTube-on futó Silicon Curtain című műsorban beszélt és úgy fogalmazott,
nem Ukrajna, hanem mi, a Nyugat vallott kudarcot.
A nyugati országok nem biztosították az ukrán hadsereg számára azt, amit remélt − légi erőt, nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket és „egyéb szükséges eszközöket” − részletezte.
Az ukrán-magyar határszakaszon 8168-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4284-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ukrajna németországi nagykövete, Olekszij Makejev szerint nem igazak azok az állítások, miszerint „Berlin zárt ajtók mögött nyomást gyakorolna Kijevre a béke rendezése érdekében” – írja a Politico.
A Der Spiegel című német lap ugyanis pénteken azt írta, a washingtoni német nagykövetségen október végén titkos „orosz vacsorát” rendeztek, ahol Wolfgang Schmidt, a német kancellári hivatal vezetője (Olaf Scholz német kancellár tanácsadója) „eufórikusan dicsérte” Samuel Charap, a RAND Corporation senior elemzőjének javaslatát, amely úgy hangzik: „az ukrajnai háborút egy kierőszakolt tárgyalásos rendezéssel kellene lezárni”.
Jekatyerina Duncovának megtiltották, hogy Vlagyimir Putyin kihívója legyen az orosz elnökválasztáson. A volt újságírót szombaton diszkvalifikálták − írja a Sky News.
A központi választási bizottság tagjai egyhangúlag elutasították a jelöltségét, arra hivatkozva, hogy „számos jogsértés” volt a pályázatát alátámasztó dokumentumokban.
Duncova közölte, fellebbezni fog a döntés ellen a Legfelsőbb Bíróságon, amelyet indokolatlannak és antidemokratikusnak nevezett.
Ezzel a politikai döntéssel megfosztottak minket attól a lehetőségtől, hogy saját képviselőnk legyen, és hogy a hivatalos agresszív diskurzustól eltérő véleményt fejtsünk ki
− fogalmazott.
Putyin elnök bírálói szerint a döntés azt mutatja, hogy senki sem indulhat ellene jövő márciusban − a 22 hónapja tartó háború kezdete óta tartott első elnökválasztáson − akinek valódi ellenzéki nézetei vannak.
A Kreml azt állítja, Putyin győzni fog, mert a társadalomban valódi támogatottságot élvez, a közvélemény-kutatások szerint 80 százalék körüli támogatottsága.
Az orosz csapatok déli egysége lelőtte az ukrán fegyveres erők tíz pilóta nélküli légi járművét Donyeck irányában Gorlovka, Marjiinka és Pobeda térségében a Donyecki Népköztársaságban (DPR) − írja a TASZSZ.
A légvédelmi rendszerek lelőttek tíz ukrán pilóta nélküli légi járművet a Donyecki Népköztársaság Horlivka, Marjinka, Pobeda településeinek területén
– állt a jelentésben.
Emellett elmondásuk szerint a csoport egységei 11 támadást visszaszorítottak, és legyőzték az ukránok egységeit Krasznoje, Gyilejevka, Kirovo és Georgijevka települések területén.
Az ukránok legfeljebb 200 katonát veszítettek, valamint 4 tankot − köztük egy Németországban gyártott Leopard–2-t, és egy Bradley gyalogsági harci járművet − valamint további 3 járművet.
Szombaton 57 katonai összecsapásról érkezett jelentés az orosz-ukrán konfliktusban. Az oroszok 11 rakéta- és 14 légicsapást indítottak az ukrán fegyveres erők (AFU) támaszpontjai ellen − írja a Strana.
Az ukrán hadsereg 15 orosz támadást vert vissza a Dnyeper bal partján a Herszon régióban.
A légvédelmi erők megsemmisítettek egy Kh−59 rakétát és két felderítő drónt.
A rakétavédelmi egységek öt olyan területet találtak el, ahol az orosz katonák egyik egysége, fegyverek és egyéb katonai felszerelések voltak rejtve. Ezek közül két tüzérségi löveget, három lőszerraktárt és egy ellenséges parancsnoki állást találtak el.
A támadássorozatok Herszon, Bahmut, Zaporizsje, Avgyjivka, és Kupjanszk régiókban történtek.
Guido Crozetto olasz védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna katonai támogatásával párhuzamosan politikai megoldást kell keresni az Orosz Föderáció inváziója által okozott háború befejezésére − írja az Ukrajinszka Pravda.
A háború már majdnem két éve tart, és úgy gondolom, hogy Ukrajna katonai részvétele és támogatása mellett és azzal párhuzamosan fontos, hogy a politikai megoldáshoz vezető utat kövessük
− fogalmazott a miniszter, hozzátéve: katonai eszközökkel nem sikerült elérni a háború lezárását, ezért most politikai-diplomáciai eszközökkel kell megpróbálni ugyanezt.
Vaszilij Szamovar, a 3. különálló ukrán rohamdandár légvédelmi egységeinek parancsnoka egy tévés interjúban beszélt arról, hogy mire számíthatnak a következő évben.
A strana.ua szerint a parancsnok arról beszélt, hogy az Oroszországgal folytatott háború még sokáig eltarthat, és az ukránoknak fel kell készülniük a teljeskörű mozgósításra, vagyis arra, hogy még több embert hívnak be a hadseregbe.
Mint megjegyezte, Ukrajnának jóval kevesebb emberi és anyag erőforrása van, mint Oroszországnak, ezért kell az ukránoknak újabb mozgósítási hullámra, valamint egy nehéz télre számítaniuk.
A 2024-es év sokkal nehezebb lesz, mint a 2023-as és a 2022 volt együttvéve. Hiszek abban, hogy ez a háború is tárgyalásokkal ér véget, ahogy az mindig is történt. De azokon [a tárgyalásokon] erős pozícióval kell rendelkeznünk
– mondta a parancsnok.
Az, hogy Ukrajna képes leszedni az orosz vadászgépeket, az Oroszországgal vívott háború befejezésének egyik kulcsa.
Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette ki − írja az RBK Ukrajna az államfő szombati esti videós beszédére hivatkozva.
Ezen a héten ismét bebizonyítottuk, hogy mennyire hatékony a légipajzsunk. És nemcsak a városok és falvak védelmében az orosz drónok és rakéták ellen, hanem a frontvonalban is
− mondta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz Szu–34-esek lelövésének képessége a háború befejezésének egyik kulcspontja.
Az oroszok megpróbálják kiszorítani az ukrán egységeket a Dnyeper bal (keleti) partján lévő hídfőállásokból Herszon térségében. Szombaton 15 sikertelen támadást hajtottak végre és jelentős veszteségeket szenvedtek.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán fegyveres erők vezérkarának összefoglalójában azt írták:
az ellenség nem mond le arról a szándékáról, hogy a Dnyeper bal partján lévő hídfőállásokból kiszorítsa egységeinket. A nap folyamán az ellenség 15 sikertelen támadást hajtott végre, visszavertük őket, és jelentős veszteségeket szenvedtek. Egységeink szilárdan védekeznek, továbbra is tartják állásaikat és komoly károkat okoznak az ellenségnek.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!