Az ukrán határőrség közölte, hogy az előző napon összesen 16 embert fogtak el Ukrajna és Szlovákia határán, akik illegális határátlépést kíséreltek meg. Az esetről egy videót is közzétettek.
Közleményük szerint ők két (egy 13 és egy 3 fős) csoport tagjai voltak, és együtt próbáltak meg átjutni a határon.
Az előbbi csoport összes tagja kárpátaljai születésű, hadköteles korú férfi volt.
Ők két részre oszlottak: a csoportból nyolcan egy sofőrt lefizetve próbáltak meg átjutni a határon. A sofőr – őrizetbe vétele közben – megpróbált elmenekülni, a katonáknak kellett megállítaniuk.
A 13 fős csoport másik részét (négy személyt) előzetesen megszerzett információk alapján kapták el az államhatártól pár száz méterre, míg a 3 fős csoportot már a határon, az iratok ellenőrzésekor vették őrizetbe. Az érintettek közül minden személy illegálisan próbálta meg elhagyni Ukrajnát, ezért eljárást indítottak ellenük (a sofőr ellen pedig embercsempészet bűncselekmény miatt indult vizsgálat).
A határőrség azt is megjegyezte az Ukrajinszka Pravdának az esetről nyilatkozva: ritkaság, hogy egy alkalommal rögtön 13 főt kapjanak el egy illegális átkelési kísérletnél. A csapi határátkelőnél például rendszerint 2-5 embert fognak el naponta összesen.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán 47. különálló gépesített dandár posztolt videót arról, hogy egy öngyilkos drónnal harcképtelenné tették az oroszok T–90M („Proriv”) típusú harckocsiját.
Avdiivka, a Ukrainian FPV munition slams into the front of a Russian T-90M MBT, setting it alight and forcing the crew to abandon the tank. pic.twitter.com/xtCt7ab98N
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) December 27, 2023
A felvétel Avdijivka település közelében készülhetett. A drón becsapódása után a jármű kigyulladt, és néhány fán áthajtva letért az útról. Nem sokkal később a személyzet is magára hagyta a járművet, elfutottak.
A legmodernebb orosz harckocsik közé sorolható T–90M-ek közül már korábban is öngyilkos drónnal sikerült elpusztítaniuk az ukránoknak legalább egyet, arról az esetről szintén videó készült.
Az ukrán parlament három volt képviselője, Szerhij Kacuba, Olekszandr Tretyakov és Olekszandr Zac a háború kezdete után a Sljah-rendszer segítségével hagyták el Ukrajnát, magukat önkéntesnek álcázva – írta az Ukrajinszka Pravda szerdán.
A Sljah-rendszer azon ukránok számára érhető el, akik humanitárius segélyt szállítanak a fegyveres erőknek, önkéntes szervezeteknek, egészségügyi intézményeknek. De egyesek arra használják, hogy egyszerűen elhagyják Ukrajnát – vagy esetleg más önző okokból.
Jelenleg nem tudni, hogy Szerhij Kacuba hol tartózkodik. Ősszel pedig az Ukrajinszka Pravda újságírója fotókat tett közzé a Párizsban tartózkodó Tretyakovról. Olekszandr Zac 2022 júniusában a magyar határon keresztül hagyta el Ukrajnát, és többé nem tért vissza.
Az ukránok több mint fele (58 százalék) szerint Ukrajna rövid időn belül megnyeri az Oroszországgal vívott háborút – írja a The Kyiv Independent az Ilko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ december 27-én közzétett közvélemény-kutatása alapján.
Összesen 2109 18 év feletti személyt kérdeztek meg Ukrajna-szerte. A rövid távú győzelemben hívők
Az ukránok 15 százaléka szerint az ország 3–5 év alatt fogja legyőzni Oroszországot. A válaszadók mindössze 2,5 százaléka vélte úgy, hogy az ukrán győzelem soha nem fog bekövetkezni (a többiek nem válaszoltak).
A Rosszija 24 orosz állami televíziónak adott interjút Alekszandr Novak, Oroszország miniszterelnök-helyettese, akinek portfóliójába tartozik az ország energiaszektora. A televízióban kijelentette, úgy számolnak,
az orosz olaj- és gázexportból származó bevételek idén elérhetik a 9 millió rubelt, ami majdnem megegyezik a háború előtti, 2021-es év eredményével.
Ezt Oroszország azzal érte el, hogy az export a bolygó két legnépesebb országába, Indiába és Kínába irányul – Oroszország teljes kőolajexportja 90 százalékának e két ország a célállomása. Novak szerint Moszkva ezzel sikeresen megkerülte a nyugati szankciók hatásait.
Ami az Európában és az Egyesült Államokban bevezetett szállítási korlátozásokat és embargókat illeti, ez csak felgyorsította energiaáramlásaink átirányításának folyamatát [Indiába és Kínába – a szerk.]
– fogalmazott az orosz miniszterelnök-helyettes. Végül hozzátette azt is, hogy az EU-tagországokba irányuló orosz olajexport aránya idén 4–5 százalék körülre esett vissza.
Az Oroszország által megtámadott Ukrajna több mint 38 milliárd eurónak megfelelő nemzetközi pénzügyi támogatást kapott idén – közölte az ukrán pénzügyminiszter szerdán.
Szerhij Marcsenko a Forbes Ukraine magazinnak adott interjúban rámutatott arra, hogy a támogatás lehetővé tette minden szükséges kiadás finanszírozását. A pénz jelentős részét védelmi kiadásokra fordították, de jutott forrás a nyugdíjak, a belső menekültek segélyeinek, és az állami alkalmazottak fizetésének finanszírozására is.
A pénzügyminiszter szerint pénzügyileg stabilabb volt az idei év a tavalyinál, de hozzátette:
naponta 120 millió eurót emésztenek fel a védelmi kiadások.
Az MTI szerint Szerhij Marcsenko korábban úgy nyilatkozott, hogy jövőre mintegy 33 milliárd euró külföldi forrásra lesz szüksége Ukrajnának.
Rekordmértékben exportált fegyvereket és katonai eszközöket Németország, többek közt az ukrajnai háború miatt – írja az RBK Ukrajna a német Tagesschau című lapra hivatkozva.
A német kormányzat december közepéig 11,71 milliárd euró összértékben hagyott jóvá külföldi fegyverexport-üzleteket. Az előző rekord a 2021-es 9,35 milliárd euró volt, amelyet most nagyjából 25 százalékkal haladtak meg.
Az idén exportált katonai eszközök több mint harmada (4,15 milliárd euró értékben) Ukrajnába ment – derült ki az adatokból.
„Ukrajna feladata teljesen egyértelmű: olyan erőssé és hatékonnyá kell válnia az államunknak, hogy Oroszország azt érezze, bármilyen csapásra válaszolni tudunk” – mondta Volodimir Zelenszkij szerdán az RBK Ukrajna szerint.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha megfelelő mértékben fejlesztik Ukrajna saját fegyveriparát. Kiemelte azt is, hogy jelenleg 300 ezer embernek ad munkát a védelmi ipar Ukrajnában, és köszönetet mondott nekik a munkájukért, és azért, hogy „segítenek az államnak a túlélésért és az egész ukrán népért küzdeni”.
Szergej Markov Kreml-közeli orosz politikai elemző az ukránok kedd hajnali, a feodoszijai kikötőben történt csapását kommentálva azt mondta: a támadásért nem az ukránok a felelősek, hanem a britek.
Az Egyesült Királyság háborúban áll Oroszországgal az ukrán proxihadseregen keresztül. És ezt a háborút folytatni fogják addig, amíg Oroszország nem válaszol nekik
– fogalmazott Markov a Daily Mail szerint, utalva ezzel arra is, hogy szerinte Oroszországnak válaszcsapást kellene végrehajtania a britek ellen.
Korábban megírtuk, hogy a célpont, a Novocserkaszk nevű hajó az ukrán fél szerint el is süllyedt, és hogy a támadást egy brit–francia Storm Shadow rakétával hajtották végre. Sőt még a brit védelmi miniszter is üdvözölte az akciót egy posztban.
Szergej Markov ezzel kapcsolatban azt mondta: „Valójában nem Ukrajna, hanem az Egyesült Királyság csapott le Feodoszijára”, majd azt is felsorolta, hogy „brit rakétákkal”, „brit és amerikai műholdas felderítéssel” hajtották végre az akciót. Továbbá még a rakéta irányításában is a britek segédkeztek szerinte, illetve magáról az akcióról is „brit–amerikai–ukrán közös döntéssel” határoztak.
Az ukrán ügyészség eljárást indított amiatt, hogy orosz katonák 2023 decemberében agyonlőttek három hadifogságba esett ukrán katonát Rabotine térségében – írja az Ukrajninszka Pravda.
Az ügyészség szerint a katonákat elfogásuk után egy órával lőtték le, és mindez sérti a genfi egyezményeknek a hadifoglyokra vonatkozó előírásait is. Az esetről egy videó is felkerült az internetre december elején.
Az ukrán határőrség közölte, hogy az előző napon összesen 16 embert fogtak el Ukrajna és Szlovákia határán, akik illegális határátlépést kíséreltek meg. Az esetről egy videót is közzétettek.
Közleményük szerint ők két (egy 13 és egy 3 fős) csoport tagjai voltak, és együtt próbáltak meg átjutni a határon.
Az előbbi csoport összes tagja kárpátaljai születésű, hadköteles korú férfi volt.
Ők két részre oszlottak: a csoportból nyolcan egy sofőrt lefizetve próbáltak meg átjutni a határon. A sofőr – őrizetbe vétele közben – megpróbált elmenekülni, a katonáknak kellett megállítaniuk.
A 13 fős csoport másik részét (négy személyt) előzetesen megszerzett információk alapján kapták el az államhatártól pár száz méterre, míg a 3 fős csoportot már a határon, az iratok ellenőrzésekor vették őrizetbe. Az érintettek közül minden személy illegálisan próbálta meg elhagyni Ukrajnát, ezért eljárást indítottak ellenük (a sofőr ellen pedig embercsempészet bűncselekmény miatt indult vizsgálat).
A határőrség azt is megjegyezte az Ukrajinszka Pravdának az esetről nyilatkozva: ritkaság, hogy egy alkalommal rögtön 13 főt kapjanak el egy illegális átkelési kísérletnél. A csapi határátkelőnél például rendszerint 2-5 embert fognak el naponta összesen.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövete, Bridget Brink egy közösségi médiás posztban barbár akciónak minősítette, hogy Oroszország tüzérségi csapást hajtott végre a herszoni vasútállomás ellen.
Az előző éjjel az oroszok barbár módon ágyúzták a herszoni vasútállomást, ahonnan több mint 100 civil próbált meg elutazni az órákon át tartó tüzérségi csapások után. Ez egy újabb emlékeztető, hogy miközben a legtöbb ember otthon ünnepel a családjával, Oroszország folytatja a barábr támadásokat Ukrajnában
– fogalmazott.
Last night, Russians brutally shelled the Kherson railway station as over 100 civilians were trying to evacuate after enduring hours of attacks. It is another reminder when most people are at home marking the holidays with family, Russia’s barbaric attacks continue in Ukraine. pic.twitter.com/1RRZSC2nOd
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) December 27, 2023
A támadásban egy rendőr meghalt, több civil pedig megsérült.
Nemrég hoztak nyilvánosságra egy felvételt egy Dingo-2-es páncélozott járműről, amelyet az ukrán hadsereg kapott a németektől.
A Damaged German🇩🇪-Supplied ATF Dingo-2 somewhere in the NDMZ(Idk where exactly this is supposed to be, the Source claimed that).
— WarVehicleTracker (@WarVehicle) December 27, 2023
This would be as far as I saw the first Dingo-2 Loss.@deaidua @Rebel44CZ pic.twitter.com/d44aflxyeO
A videón az látható, hogy orosz katonák állnak a zsákmányként megszerzett eszköz mellett, és ez lehet az első alkalom, hogy az ukránok elveszítettek egy ilyen járművet.
Az Oryx hadiblog korábbi adatai szerint egyébként az eszközt még a bahmuti harcokban (vagyis 2023 májusig bezárólag) veszíthette el az ukrán hadsereg, és a felvétel is a városban készülhetett, vélhetően még korábban.
Bakhmut / Бахмут, Don Obl.
— Toaster (@klinger66) December 27, 2023
48.590364, 37.963450
Dingo 2 damaged and captured, loss from early may according to Oryx@GeoConfirmed @UAControlMap pic.twitter.com/ZcQGJbtkZk
Tavaly ősszel egyébként a berlini ukrán nagykövet is beszélt arról, hogy Ukrajnának nagy szüksége van ilyen járművekre.
Az orosz legfelsőbb bíróság szerdán jóváhagyta azt a döntést, amely megtiltotta Jekatyerina Duncova volt televíziós újságírónak, aki ellenzi Oroszország ukrajnai háborúját, hogy részt vegyen a márciusi elnökválasztáson – írja az MTI.
A központi választási bizottság tagjai szombaton egyhangúlag megszavazták Duncova jelöltségének elutasítását, arra hivatkozva, hogy „számos jogsértés” volt a pályázata alátámasztására benyújtott dokumentumokban.
A jelöltségre pályázó újságírónő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tett bejegyzésében megerősítette, hogy a döntés elleni fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Duncova egy „humánus” Oroszországról szóló elképzelését hirdette, amely „békés, barátságos és kész a tisztelet elve alapján mindenkivel együttműködni”.
A fellebbezés elvesztése után Duncova közölte, hogy saját politikai pártja létrehozásán fog dolgozni, amely a „békét, a szabadságot és a demokráciát” fogja képviselni. Duncova korábban felkérte a liberális Jabloko politikai párt vezetőit, hogy indítsák őt jelöltként, de a párt alapítója, Grigorij Javlinszkij ezt az elgondolást hűvösen fogadta – írta az AP amerikai hírügynökség.
India és Oroszország előrelépést ért el a katonai felszerelések közös gyártásáról szóló tárgyalásokon – közölte a The Guardian.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán osztotta meg az aktualitásokat, miután Moszkvában megbeszélést folytatott indiai kollégájával, Szubrahmanyam Jaishankarral.
Az Ukrán Fegyveres Erők női mesterlövésze, Jelena Belozerszkaja a közösségi oldalakon közölte, hogy eddig 18 barátnője halt meg a háborúban harcolva – írja a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.
A kiadvány szerint Belozerszkaja 2014-ben kezdte katonai pályafutását, előtte költészettel és újságírással foglalkozott.
Emellett a 2013 és 2015 közötti időszakban a „Jobboldali Szektor” nevű szervezet vezetőjének, Dmitrij Jarosnak volt az asszisztense.
Az Európai Unió Ukrajnának nyújtott újabb segélye nem fogja befolyásolni a konfliktus kimenetelét – közölte a Kreml.
Hozzátette, hogy az ilyen kiadások csak ártanának Európa gazdaságának.
Dmitrij Peszkov szóvivő a Magyarország ellenállását megkerülő, Ukrajnának nyújtandó 20 milliárd eurós uniós terveket kommentálva azt mondta, hogy az uniós adófizetőkön múlik, rájönnek-e, hogy a pénzüket rosszul költik el – írta meg a The Guardian.
Legalább 19 orosz tengerész megsebesült, 33 pedig eltűnt, miután az ukránok csapást mértek a „Novocserkaszk” partraszálló hajóra az ideiglenesen megszállt Feodoszia kikötője közelében – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a december 26-án éjjel történt támadás idején 77 tengerész tartózkodott a hajón. Az eltűntek mellett 19 tengerész megsérült.
Szergej Akszenov, a Krím Oroszország által kinevezett vezetője korábban egy halott és négy sebesült civilről számolt be.
A Szabad Európa Rádió orosz kiadása korábban már beszámolt róla, hogy a hajón a támadás idején tengerészek tartózkodtak. A csatorna szerint legalább két tiszt lehetett a hajón a támadás idején.
Oroszország eddig dokumentáltan 13 637 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9513 megsemmisült, 616 megsérült, 606-ot a személyzete ott hagyott a harctéren, 2902-t pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2585 tank van. A harckocsik közül 1699 megsemmisült, emellett 145 megsérült, 195-öt magára hagytak a harctéren, 546-ot pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Japán azon lépése, hogy Patriot légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának, „súlyos következményekkel” járna az orosz–japán diplomáciai kapcsolatokra nézve – jelentette ki szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, írja a The Telegraph.
Moszkva és Tokió amúgy sem rózsás viszonya nagyon megromlott, amikor Oroszország 2022 februárjában több tízezer katonát küldött Ukrajnába.
Japán azonnal csatlakozott nyugati szövetségeseihez, akik átfogó gazdasági szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Az orosz kormány kedden két évvel, 2025 végéig meghosszabbította bizonyos áruk és berendezések kiviteli tilalmát – közölték szerdán a kormány honlapján.
Az exportkorlátozás többek között a technológiai és orvosi berendezésekre, mezőgazdasági gépekre, elektromos készülékekre, turbinákra, atomreaktorokra, optikai kábelekre, egyes repülőeszközökre, radarműszerekre, akkumulátorokra, fémmegmunkáló gépekre vonatkozik
– áll a közleményben.
Az orosz kormány 2022 márciusában hozta nyilvánosságra azoknak a „korábban külföldről behozott áruknak és berendezéseknek a listáját, amelyeknek stabilizációs okokból ideiglenesen tilos elhagyniuk az országot”.
A lista több mint 200 tételből állt, és eredetileg 2022 végéig lett volna érvényben. A kiviteli tilalmat – Abházia és Dél-Oszétia kivételével – az egész világra szólóan hirdették ki, írja az MTI.
A Donyecki területen található Marjinkát valószínűleg elfoglalták az oroszok – írta meg a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW),
Ez korlátozott taktikai előnyt jelent az oroszoknak, és nem jelent operatív szempontból jelentős előretörést – hacsak az orosz erők nem javították drámaian gyors gépesített előrenyomulásuk képességét, aminek semmi jele.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter december 25-én találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt állította, hogy az orosz erők teljesen elfoglalták Marjinkát.
Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok december 26-án kijelentette, hogy
a harcok ténylegesen megsemmisítették Marjinkát,
és elismerte, hogy az ukrán erők részben kivonultak a városból. Kijelentette továbbá, hogy az ukrán erők ennek ellenére még mindig a város északi peremén tevékenykednek, és védelmi vonalat készítettek elő a településen kívül.
Az ISW értékelése szerint az orosz erők valószínűleg Marjinka nagy részét, ha nem egészét ellenőrzik, annak ellenére, hogy december 26-án ezt még nem sikerült megerősíteni. Számos orosz katonai blogger taktikai győzelemként tüntette fel az eredményt.
Alekszandr Tarnavszkij, a „Tavrija” csapatok operatív és stratégiai csoportosításának parancsnoka úgy véli, hogy a fronton még nem jutott holtpontra a helyzet, de elismeri: a helyzet nehéz, az orosz csapatok az egész frontvonalon megerősödtek, az év végéig legalább Avgyijivkát el akarják foglalni, Marjinka pedig ténylegesen megsemmisült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A helyzet feszült és nehéz. Az ellenség szinte az egész érintkezési vonal mentén fokozta akcióit. Tisztában vagyunk vele, hogy stratégiai célja az ukrán államiság felszámolása
– fogalmazott.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4214-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4798-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a rendőrség közleményében.
Az orosz fegyveres erők nyugati hadseregcsoportja motorizált lövészegységének katonái visszaverték az ukrán fegyveres erők támadó csoportjainak több ellentámadását Kupjanszk irányában – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A Kupjanszk irányban a különleges katonai művelet övezetében a terület felderítése után, többek között a levegőből pilóta nélküli légi járművek segítségével adatokat szereztek az ukrán fegyveres erők fegyveres csoportjainak mozgásáról
– közölte a tárca.
A védelmi minisztérium szerint „az ellenség felfedezése után a csoportok koordinátáit átadták a parancsnokságnak” – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az értesülést egyetlen független forrásból sem sikerült ellenőrizni.
Oroszország hamarosan legújabb önjáró lövegeit fogja bevetni a Finnországgal és Norvégiával határos Északi Katonai Körzetében. Erről a Rosztek állami vállalat vezetője, Szerhij Csemezov számolt be – írja az RBK-Ukrajna a Reutersre hivatkozva.
Az új „Koalíció-SV” önjáró tüzérségi egységek tesztelése befejeződött, és sorozatgyártásuk már megkezdődött – mondta. Elmondása szerint az első tételt 2023 végéig szállítják le.
Úgy gondolom, hogy az Északi Katonai Körzetben a közeljövőben meg fognak jelenni, mivel szükség van az ilyen lövegekre, amelyek a lőtávolság tekintetében előnyöket biztosítanak a nyugati tüzérséggel szemben
– mondta Csemezov.
Az ukrán légvédelmi egységek december 27-én éjjel az Ukrajna irányába indított negyvenhat orosz Shahed típusú támadó drónból harminckettőt lelőttek – jelentette a légierő.
A nem elfogott drónok frontterületeket támadtak, elsősorban a Herszoni területen, írták.
Az orosz hadsereg két irányból indította a drónokat. A támadások helyi idő szerint december 26-án este 7 óra körül kezdődtek és december 27-én hajnali 3:50-ig tartottak, írja a The Kyiv Independent.
„Németország nem lát okot arra, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatást. Tekintettel Berlin jelentős erőfeszítéseire, jelenleg nincsenek meg az előfeltételei az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás növelésének” – közölte Christian Lindner német pénzügyminiszter.
Fegyverrendszereket szállítunk, pénzügyi segítséget nyújtunk és sok ukránnak nyújtunk menedéket Németországban. Már most is mi vagyunk Ukrajna második legnagyobb finanszírozója világszerte. Németország finanszírozza az Európából érkező segélyek felét. Jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy többet kellene tenni
– mondta Lindner a Sztrana tudósítása szerint.
Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NKBT) titkára szerint az orosz flotta 20 százaléka „már nem áll rendelkezésre” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Természetesen szeretnénk, ha sokkal előrébb tartanánk országunk felszabadításában. De ezzel a folyamattal párhuzamosan fontos események zajlottak a Fekete-tengeren. Ami ezt a helyzetet illeti, az Orosz Föderáció flottájának 20 százaléka már nincs ott. És ezek nem néhány fős hajók. Ezek hatalmas hadihajók, amelyeket oda küldtünk, ahová a fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkvát
– fogalmazott.
Ukrajnának több nyugati eszközre van szüksége a pilóta nélküli támadó járművek megsemmisítésére, valamint légvédelmi rakétákra, mivel az Orosz Föderáció fokozza a támadódrónok gyártását – mondta december 26-án Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Elmondta, hogy a mobil légvédelmi csoportok, amelyek a drónok és rakéták elhárításának gerincét képezik, hordozható légvédelmi rakétakomplexumokat használnak, amelyek hőkamerás berendezésekkel vannak felszerelve – írta meg a Korrespondent.