Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Váratlan probléma ütötte fel fejét az orosz hadseregben;
• Új drónokat fejlesztett ki Irán az orosz–ukrán háborúhoz;
• Titkos találkozón vettek részt Ukrajna szövetségesei;
• Az oroszok állítólag hajtóvadászatot indítottak az ukránok csodafegyvere ellen;
• Zelenszkij szerint Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát;
• Rendkívüli NATO-ülést tartottak, újabb támogatásokat ígértek Ukrajnának;
• Az olasz védelmi miniszter állítja, hogy béketárgyalások jöhetnek.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NAZK) az Oroszországot támogató „háborús szponzorok” listájára helyezte a Subway amerikai gyorsétteremláncot.

Mindez a szervezet közleményéből derült ki, amelyben azt írták: a Subway több mint 500 étterme továbbra is folytatja működését Oroszországban, és több százezer dollár értékben fizetnek be adót az orosz költségvetésbe. 

A vállalat azt állítja magáról, hogy foglalkozik a fogyasztók egészségével, de folytatja működését Oroszországban, és ezzel az ukránok meggyilkolását finanszírozza

– írták. 

Azt is megjegyezték, hogy a Subway több mint 20 éve van jelen Oroszországban, és egy olyan vállalati hálózat segítségével működnek az országban, amelynek értelmében jogilag különálló vállalatok működtetik az egyes éttermeket. Állításuk szerint a Subway korábban arra hivatkozott, hogy az összes éttermüknek más a tulajdonosa, és ezért maradhattak nyitva Oroszországban. A ukrán kormányszerv szerint ez az indoklás „hamis és félrevezető” módon sugallja azt, hogy ne tudnák befolyásolni a saját márkájukhoz tartozó éttermek működését. 

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szerdán azt mondta: mind az oroszok, mind az ukránok részéről lát arra mutató jeleket, hogy a közeljövőben a felek leülhetnek tárgyalni a békéről.

Az ANSA hírügynökség szerint Crosetto azt mondta: Olaszország továbbra is határozottan Kijevet támogatja a konfliktusban, de szerinte

Crosetto mindezt azzal indokolta, hogy „mindkét fél részéről komoly jelzések” érkeztek azzal kapcsolatban, hogy hajlanának a tárgyalásra.

„Különböző orosz tárgyalópartnerek nyilatkozatai utalnak arra, hogy lassan és fokozatosan nő a párbeszédre való hajlandóság a háború befejezése érdekében” – mondta, hozzátéve, hogy eközben „Ukrajnában a hazai front a korábbiakhoz képest kevésbé tűnik egységesnek Zelenszkij elnök politikájának támogatásában”.

Crosetto szavait ellenpontozza az, hogy orosz részről egyelőre inkább csak zárt ajtók mögött történtek megkeresések egy esetleges békekötést illetően, és az erről szóló beszámolókban is az áll: Moszkva csak akkor menne bele a békébe, ha Ukrajna lemondana arról a négy kelet-ukrajnai régióról, amiket Oroszország 2022-ben bekebelezett. Eközben Ukrajna a nyilvánosság előtt továbbra is azt az álláspontot hangoztatja, miszerint minden területéről ki akarja űzni az orosz katonákat. 

Az olasz védelmi miniszter novemberben egyébként még arról beszélt: szükség van a békére, de ennek még nem jött el az ideje. 

A Tomahawk cirkálórakétákkal felszerelt amerikai hadihajók komoly fenyegetést jelentenek Oroszország nemzetbiztonságára – idézi Nyikolaj Jevmenovot, az orosz haditengerészet vezetőjét a Newsweek. 

Az ezekkel a nagy hatótávolságú rakétákkal felszerelt, telepített amerikai hajók képesek Oroszország legtöbb területén lévő célpontok ellen nagy erejű csapást mérni

– mondta Jevmenov.

A tomahawk cirkálórakéta az amerikai hadsereg hajóiról és tengeralattjáróiról indítható nagy hatótávolságú precíziós fegyver. A rakéta gyártója, a Raytheon védelmi óriáscég szerint „1000 mérföldről, még erősen védett légtérben is képes pontos találatokra”.

A tomahawknak több változata is létezik, köztük az új és modernizált Block V sorozat, amit az Egyesült Államok az elmúlt években korszerűsített. Oroszországnak saját készletei vannak tengeralattjáróról vagy hajóról indítható cirkálórakétákból, köztük a Kalibr típusból, amelyet rendszeresen használ Ukrajna ellen a Fekete-tengeren. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültség évtizedek óta magas szintű, mivel Washington a legnagyobb, Ukrajnának katonai segítséget nyújtó ország, amióta Moszkva megkezdte az ország lerohanását. Oroszország tengeralattjáró-flottája félelmetes, de a nyugati szakértők szerint felszíni flottája elmarad az amerikaiaké mellett, mivel a csaknem két éve tartó ukrajnai háború megviseli Moszkva haditengerészeti képességeit.

Kockázatot jelent az idegen államok haditengerészeti erőinek jelenléte az Atlanti- és a Csendes-óceánon, valamint a Földközi-tengeren

– mondta Jevmenov. 

Egy ember megsebesült, jelentette Alekszandr Bogomaz területi kormányzó, amikor is az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) lőtték a Brjanszki terület Szevszkij járásában található Pogyivotyie falut.

Telegram-csatornáján a régió kormányzója a következőket írta:

Ukrán terroristák lőtték Pogyivotyiét, Szevszkij járás faluját. A lövések következtében egy civil megsérült.

Bogomaz hozzátette, hogy az áldozatot kórházba szállították, az orvosok minden szükséges kezelést megadnak neki.

Ukrajnában éves szinten nem változott, míg havi összevetésben gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme decemberben – írja az MTI. 

Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára szerdán felkerült adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke november után decemberben is 5,1 százalék, 2020 decembere óta a legalacsonyabb volt az októberben jegyzett 5,3 százalék után.

Decemberben az éves szintű áremelkedés az éttermek és szállodák szolgáltatásai esetében 13,8 százalékról 13,0 százalékra lassult, az alkoholos italok és a dohányáruk drágulása 9,6 százalékra lassult a novemberi 10,2 százalékról, a közlekedési szolgáltatások áremelkedése 6,6 százalékról 3,2 százalékra, a lakhatás és a közműveké 13,0 százalékról 12,8 százalékra mérséklődött.

Eközben a lábbelik és ruházati termékek éves árcsökkenése gyorsult, a novemberi 5,5 százalék után 6,3 százalékkal esett. Emellett a szabadidős és kulturális szolgáltatások ára is gyorsuló ütemben csökkent: a novemberi 0,6 százalékot követően decemberben 1,1 százalékkal lett kevesebb. Ezzel szemben az élelmiszerek és alkoholmentes italok árnövekedése az előző havi 2,8 százalékról 4,0 százalékra emelkedett decemberben.

Havi szinten a fogyasztói árak 0,7 százalékkal emelkedtek decemberben a novemberi 0,5 százalékos növekedést követően.

Justin Trudeau kanadai kormányfő még 2023-ban januárban ígérte meg, hogy egy amerikai gyártmányú NASAMS légvédelmi rendszert vásárolnak Ukrajnának. Azóta egy év eltelt, de az ukránok nem kapták meg az eszközt – írja a The Kyiv Independent a kanadai CTV portál alapján. 

Úgy tudni, hogy a 406 millió dollár értékű NASAMS-rendszert Kanada már 2023-ban márciusban kifizette, de a leszállítása – ismeretlen okokból kifolyólag – azóta is késik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként egy január 1-i köszöntőben megköszönte Kanadának, hogy NASAMS-rendszert és az ahhoz szükséges rakétákat adnak át nekik, de ennek ellenére sem egyértelmű, hogy megtörtént-e már az egy éve beígért rendszer átadása, vagy történt-e valami előrelépés az ügyben.

A CTV kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban a kanadai miniszterelnöki hivatalnak és a védelmi minisztériumnak, de ők semmit sem árultak el azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet az egy éve beígért eszközzel. 

Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt erről az újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. 

Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről a védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. (...) Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket.

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét.

Úgy fogalmazott: „Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát. Ezután Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova lehet a következő, ha Ukrajna nem éli túl" - tette hozzá.

Zelenszkij kitért arra is, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozójától védelmi és politikai döntéseket vár, különös tekintettel Ukrajna légvédelmének megerősítésére. „Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben” – magyarázta. A politikai döntés tekintetében az elnök szeretné, ha Ukrajna egy lépéssel közelebb kerülne a NATO-tagsághoz.

Az orosz hadsereg lelőtt egy ukrán drónt a Voronyezsi terület felett – közölte az orosz védelmi minisztérium. Voronyezs az ukrán határtól mindössze 300 kilométerre fekszik.

„Ez év január 10-én, moszkvai idő szerint körülbelül 14:30-kor meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete arra, hogy egy repülőgép típusú drónnal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. Az ukrán pilóta nélküli légi járművet a Voronyezsi terület felett a szolgálatban lévő légvédelmi eszközökkel megsemmisítették” – áll a kiadványban.

Szerdán nem ez volt az első eset, hogy az ukrán fegyveres erők drónok segítségével próbáltak orosz területeket támadni. Reggel az orosz katonai tárca közölte, hogy egy ukrán drónt fogtak el a Szaratovi terület felett.

Több tucat iskolás gyereket evakuáltak szerdán az orosz határ menti városból, Belgorodból, miután halálos áldozatokat követelő lövöldözést követtek el az ukránok – közölte a régió kormányzója.

Már csaknem 300 lakos hagyta el Belgorodot, ami a legnagyobb evakuálás egy  orosz nagyvárosból azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. 

Vjacseszlav Gladkov kormányzó közölte, hogy a gyerekek első csoportja már elhagyta Belgorodot, őket a szomszédos Voronyezs régióba szállították, amely távolabb esik a határtól. A kiskorúakat gyermekegészségügyi táborokban fogadják, ahol szabadidős és oktatási programokat szerveznek számukra mintegy 21 napon át. 

Oroszország kedden arról tájékoztatott, hogy hadserege mindent megtesz a Belgorod elleni csapások megfékezésére. A támadások sorozata 25 ember halálát okozta – írja a The Guardian. 

Elsősorban Ukrajna légvédelmi rendszereiből van hiány, amelyek nélkülözhetetlenek a drónok elleni harchoz – közölte Volodomir Zelenszkij, ukrán elnök egy Vilniusban tartott sajtótájékoztatón. 

Az ukrán elnök szerda reggel érkezett Litvániába egy előre be nem jelentett látogatásra, ezzel megkezdve a balti országokba szervezett körútját. Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnökkel is találkozott Zelenszkij, akivel közös sajtótájékoztatót is tartanak, de az ukrán elnök beszédet is mond a litván elnöki hivatalban. 

Örülök, hogy Litvániával és sok más partnerrel is van megállapodásunk. Saját drónokat gyártunk, most konkrét számokról nem beszélek, de növeljük a hazai gyártást

– idézi az Interfax Zelenszkij sajtótájékoztatón elhangzott gondolatait. 

Ukrajna elnöke arról is beszélt, hogy tudatában van az egész világot jellemző fegyverhiánynak és annak, hogy ezért Ukrajnának sem jut elég fegyver. Úgy fogalmazott, hogy a védelmi kihívásokkal küzdő államok pont ezért érdekeltek az együttműködésben: az amerikai és európai partnerekkel pedig folyamatosan a hiány megszüntetésén dolgoznak. 

Gintanas Nauseda megerősítette az Ukrajnával kötött katonai megállapodások aláírásának tényét. 

A fegyverpiacban sok pénz van, de nagyon kevés a termelési kapacitás, hogy le tudjuk gyártani a terméket

– mondta a litván elnök, hozzátéve, hogy ennek érdekében fel kell szabadítaniuk Litvánia, Ukrajna és az Európai Unió ipari és katonai potenciálját. 

Az Európai Unió megígérte Ukrajnának, hogy legkésőbb márciusig mindenképpen biztosít valamilyen finanszírozást a háború folytatásához. Ahogy arról mi is beszámoltunk az Indexen, Magyarország az 50 milliárd eurós segély felosztását javasolja. 

Az EU vezetői február 1-jén rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, hogy ismét megállapodjanak a blokk költségvetéséről és a pénzügyi segélycsomagról Ukrajna számára. Továbbra is az 50 milliárd eurós segélycsomag az elsődleges cél, de több vészhelyzeti lehetőséget is megvitatnak.

Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna csak az „A tervvel” számol, ami a pénzosztást illeti, „B terv” viszont nincs.

Decemberben három héten keresztül semmit nem lehetett tudni arról, hogy milyen állapotban van Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus. Az év végén kiderült, hogy egy másik börtönbe szállították, és azt követően egy bejegyzést is közzétett arról, hogy mit tapasztal.

A politikusról most, hosszú idő után először fotók is megjelentek, amelyeket az orosz Mediazona portál is megosztott. Közlésük szerint Navalnij szerdán egy bírósági tárgyaláson vett részt videókapcsolaton keresztül, akkor tudták lefotózni.

Hozzátették: a mostani tárgyalást azért hívták össze, mert Navalnij pert indított a börtön ellen, mivel szerinte nem megfelelő körülmények közt tartják fogva.

Egységes keresőszolgálatot indítottak Ukrajnában az orosz hadsereg katonáinak „Meg akarom találni” elnevezéssel – tájékoztatott az Interfax. 

A Hadifoglyok Kezelésének Koordinációs Főparancsnoksága indította el a programot. 

A chatbot segítségével az orosz hadsereg katonáinak hozzátartozói és barátai információt kaphatnak az orosz hadsereg hadifogolystátuszban lévő katonáinak hollétéről Ukrajnában az ukrán jogszabályok által előírt valamennyi fogvatartási helyszínen. Továbbá tájékozódhatnak az elhunyt katonák holttesteinek fellelési helyszínéről, a maradványok azonosításáról és visszaszolgáltatásáról. 

A projekt honlapja szerint a programot „Ukrajna a nemzetközi humanitárius jog elvei iránti elkötelezettségének jeleként indították el".

Zelenszkij megköszönte litván kollégájának a meleg fogadtatást még ebben a hideg évszakban is.

Rendkívül hálásak vagyunk az Ön személyes támogatásáért, a csapata és az egész litván társadalom támogatásáért, az ukrán nép iránti nagyon meleg hozzáállásért

– mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a Litván Köztársaság támogatja Ukrajna történelmi jelentőségű döntését az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdéséről. A találkozón a felek megvitatják Ukrajna európai integrációjának további lépéseit – írta meg az Ukrinform.

Gitanas Nauseda a maga részéről megjegyezte, hogy a tárgyalások fő témájaként minden olyan kérdést górcső alá vesznek, amely közelebb hozza Ukrajna győzelmét az oroszok elleni küzdelemben.

A két fél meg kívánja vitatni a frontvonalon kialakult helyzetet, valamint az Ukrajnának nyújtott védelmi és pénzügyi támogatás összehangolását. A találkozón az álláspontok összehangolását is megkezdik a 2024 nyarán Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészítése érdekében.

Súlyos, 21 éves börtönbüntetést kapott az a cseh állampolgár, aki 2016 és 2020 között a Moszkva-párti szakadár fegyvereseket segítette Kelet-Ukrajnában. A prágai városi bíróság korábbi döntését a fellebbviteli testület szerdán megerősítette – közölte a CTK hírügynökség.

Az 52 éves Alojz Polák korábbi brünni (Brno) lakos 2016-ban illegálisan távozott a szakadár Donyecki Népköztársaságba, belépett annak gárdájába, majd mesterlövészeként 2016 és 2020 között bizonyíthatóan az ukrán hadsereg legalább négy katonáját lőtte le – állította a bíróság. Alojz Polák szökésben van, a bíróság távollétében mondta ki az ítéletet.

Védőügyvédje a tárgyaláson azt mondta: értesülései szerint nem zárható ki, hogy ügyfele már nincs életben.

Csehországban nem ez az első eset, hogy a bíróságok börtönbüntetést szabnak ki a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán folytatott aktív harci tevékenységért. Martin Sukup tavaly decemberben 21 évet, Martin Kantor volt hivatásos katona korábban 20 évet, míg a fehérorosz származású Aljakszej Fagyejev 21 évet kapott. Ők szintén szökésben vannak.

Cseh állampolgárok a hatályos jogszabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez. Eddig mintegy 160 cseh állampolgár kapott engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe. A cseh védelmi tárcához beérkezett kérvények száma meghaladja a háromszázat – írja a prágai sajtó alapján az MTI.

Egy új közvélemény-kutatás szerint az oroszok többsége (63 százalék) támogatja az ukrajnai háborút közel két évvel az invázió után – írja a Sky News.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a háború az Oroszország és a Nyugat közötti nagyobb „civilizációs harc” tünete – derült ki a Chicagói Egyetem Nemzeti Közvélemény-kutató Központjának tanulmányából.

Az eredmények azt mutatják, hogy a háború támogatása az oroszok körében továbbra is egységes. A háború támogatottsága azonban némileg csökkent a Levada Központ novemberi felméréséhez képest, amelyben a megkérdezettek 75 százaléka támogatta a háborút.

Az új felmérés azt sugallja, hogy az oroszokat nagyon is érdekli országuk helye a világban. A túlnyomó többség (94 százalék) legalább mérsékelten büszke orosz identitására. Eközben 62 százalékuk úgy vélte, hogy Oroszországgal igazságtalanul bánnak a világban.

A nyomozók és a törvényszéki szakértők folytatják a január 6-án, az orosz rakétatűz helyszíneiről előkerült testrészek vizsgálatát – számolt be az eseményről az Ukrajinszka Pravda.

A jelentések szerint mostanra sikerült azonosítani négy halottat Rivnében, köztük egy hároméves kislányt, a 32 és 30 éves édesapját és édesanyját, valamint egy 59 éves nagymamát.

Pokrovszkban három halálos áldozatot azonosítottak, köztük egy 34 éves férfit, illetve egy 37 és 39 éves nőt.

A Donyecki területi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy a Pokrovszkij körzetet ért támadás helyszínén több mint 100 emberi holttest darabjait találták meg. Az áldozatok azonosítása folyamatban van.

Az EU még mindig teljesítheti azt a kötelezettségét, hogy idén márciusig vagy áprilisig 1 millió tüzérségi lőszert szállít Kijevnek – jelentette ki Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.

„Tartjuk magunkat a kötelezettségvállalásainkhoz, a lövedékek Kijevnek történő szállításához” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Politico című lap európai változatára hivatkozva.

Fotó: Andre Alves / Anadolu Agency / Getty Images

Az Európai Bizottság képviselője szerint az 1 millió lőszer Ukrajnának ez év március végéig történő szállítása „abszolút megvalósítható”. Ehhez a közösségnek csökkentenie kell az EU-n kívüli államokba irányuló fegyverexportot, és nyomást kell gyakorolnia az EU-tagállamok hadiipari komplexumának (MIC) vállalataira.

Az európai biztos azt állította, hogy az EU két éven belül utolérheti Oroszországot a fegyvergyártás terén. Szerinte rendkívül fontos a közösség számára, hogy a hadiipari komplexumban ugyanolyan potenciállal rendelkezzen, mint Oroszország.

Korábban Charles Michel, az Európai Tanács vezetője elismerte, hogy az EU nem lesz képes teljesíteni azt a vállalását, hogy 2023 márciusától 2024 februárjáig 1 millió lövedéket szállít Ukrajnának. Ugyanakkor az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen az Európai Védelmi Ügynökség 2023. évi záróülésén azt mondta, hogy az EU 2024-ben mindenképpen évi 1 millió lövedékre növeli a lövedékek gyártását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök első alkalommal érkezett munkalátogatásra az oroszországi Távol-Keleten fekvő Csukcsföldre – jelentette szerdán az orosz állami média.

Ezt megelőzően orosz államfő egyetlen alkalommal, 2008-ban járt Csukcsföldön, Dmitrij Medvegyev személyében.

A terület Oroszország legkeletibb régiója, amelyet a Bering-szoros választ el az Egyesült Államok Alaszka tagállamától. Területe 721 481 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy 50 ezer fő.

Vlagyimir Putyin munkalátogatását a Makatrov család egész évben üzemelő anadiri melegházában tett látogatással kezdte. A rendkívüli időjárási körülmények között működő létesítményben uborkát, fűszernövényeket, virágokat termesztenek.  A mostani egyben Putyin első regionális útja is az idei évben.

„Megbízható barátaink és elvi partnereink Litvánia, Észtország és Lettország. Ezt követően Tallinnban és Rigában leszek, ma pedig Vilniusban” – nyilatkozta az ukrán elnök.

A megbeszéléseken többek között a biztonságról, az EU- és NATO-integrációról, az EPR és a drónok terén folytatott együttműködésről, valamint az európai támogatás további koordinációjáról lesz szó.

Volodimir Zelenszkij és Gitanas Nausėda 2024. január 10-én

Fotó: Ints Kalnins / Reuters

Éjjel az orosz légvédelmi erők állítólag lelőttek egy drónt a szaratovi régió felett. Az orosz védelmi minisztérium nem közöl részleteket. A bázist 2022 februárja óta használják nagyszabású légicsapásokra Ukrajnában – írta az Ukrajinszka Pravda.

Érdemes megjegyezni, hogy a szaratovi régióban, Engels város közelében van egy katonai repülőtér.

Előzmény, hogy

• 2022. december 5-én – az orosz védelmi minisztérium szerint – az Engels és a Djagilev légibázisokat szovjet gyártmányú, pilóta nélküli repülőgépek támadták meg, amelyeket Ukrajna robbanóanyag szállítására módosított. A támadásokban legalább egy Tu–22M3 stratégiai bombázó (Backfire–C) és egy Tu–95MS Bear bombázó (Bear–H) sérült meg.
• December 29-én a brit védelmi minisztérium azt vélelmezte, hogy az ukrán drónok többek között azért tudtak ilyen mélyen behatolni az orosz légtérbe, mert Moszkva légvédelmi eszközeinek jelentős részét Ukrajnába telepítette.