Oroszország elfogatóparancsot adott ki a Gazprombank volt alelnöke ellen

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kiakadt az ukrán tiszt: Idióták irányítanak minket;
• Ukrajna felkészült: hosszú sorban haladnak a páncélosai;
• Orosz tengeralattjáró-elhárító gyakorlatot tartottak az amerikai határ közelében;
• Videón, ahogy az ukrán védelmi erők elpusztítottak egy orosz tankot;
• Az oroszok szerint hadüzenet-értékű, ha brit csapatok Ukrajnában állomásoznak;
• Oroszország elfogatóparancsot adott ki a Gazprombank alelnöke szerint.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Négy ukrán állampolgár is volt azok között, akiket szomáliai fegyveresek fogtak el egy ENSZ-helikopteren – közölte Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, az érintett helikopter egy ukrán magáncég tulajdonában állt, amely az ENSZ-szel kötött szerződést. Az elfogott ukránok a legénység tagjai.

A BBC csütörtökön számolt be arról, hogy az al-Shababab terrorszervezet elfoglalt egy ENSZ-tulajdonú helikoptert Szomáliában. A The Kyiv Independent szerint az ukrán külügyminisztérium ezt követően utasította Ukrajna New York-i ENSZ-képviseletét és a kenyai nagykövetséget, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést. Mint írták, Ukrajnának nincs Szomáliában nagykövetsége, ezért kérték Kenya segítségét.

Kirilo Budanov ukrán katonai kémfőnök kijelentette, hogy Kijev megerősíti támadásait az oroszok által elfoglalt krími területeken – írja a The Moscow Times.

Az ukrán kémfőnök szerint Moszkva gazdasága a szankciók ellenére is meglepően ellenálló. Úgy látja, hogy Oroszország fő gazdasági szektorait és az egész pénzügyi rendszerét kellene célba venni.

Felidézte, hogy 2023-ban már megtörténtek az első ukrán területfoglalások „és ez még csak a kezdet” – tette hozzá.

Ukrajna többször is célba vette a krími Szevasztopol orosz fekete-tengeri flottáját, amelynek hatására délkeletre költöztették haderejüket. Moszkva jelenleg egy haditengerészeti támaszpontot próbál felállítani az elszakadt grúziai Abháziánál, a Fekete-tenger partján.

Egy bizonyos orosz paradoxon meglepett. Mindenki azt hitte, hogy Moszkvának erős a hadserege és gyenge a gazdasága. Kiderült, hogy ennek az ellenkezője igaz

– hangsúlyozta Kirilo Budanov.

Az ukrán kémfőnök sürgette a Nyugatot, hogy továbbra is támogassák Kijevet. Megjegyezte, hogy most nem megfelelő az alkalom, hogy Oroszországgal béketárgyalást kezdjenek. 

Stéphane Séjourné, a minap kinevezett francia külügyminiszter várhatóan január 13-án, szombaton Kijevbe látogat, és találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a BFM tévécsatorna.

Séjournét január 11-én nevezték ki, így az ukrajnai utazás lenne az egyik első kiküldetése külügyminiszterként.

A találkozót szombat délután 4 órára tervezik, amelyet követően Séjourné Németországba és Lengyelországba is ellátogat. A kijevi látogatás célja, hogy Párizs támogatásáról biztosítsa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka kijelentette, hogy Kijevnek több katonai repülőgépre van szüksége ahhoz, hogy háborús erőfeszítéseik sikeresek legyenek – írja az Independent. 

A ukrán vezérezredes példaként említette az amerikai A–10-es repülőgépet, amely nagy hatótávolságú cirkálórakétákat tud kilőni.

A parancsnok szerint nagy segítség lenne az ukrán hadseregnek a repülőgép, főként, hogy az orosz erők ismét támadásba lendültek a keleti részeken. Hozzátette, hogy aktívan védekeznek, de folyamatosan váltanak át támadásba. 

Meghalt egy ember pénteken, miután légicsapást mértek az oroszok a a Donyeck megyei Avgyijivkára – közölte Vadim Filaskin, a terület kormányzója.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az oroszok pénteken 13 óra körül egy irányított légibombával vették célba a várost. A rakéta egy lakóépületbe csapódott be. A támadásban egy 28 éves férfit halt meg. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egy ukrajnai tűzszünet csak Oroszországnak válna az előnyére – írja a Sky News.

Az ukrán elnök elvetette azt az elképzelést, mely szerint a béketárgyalások politikai megoldáshoz vezetnének. Mint mondta, Moszkvának egyre nagyobb hiánya van fegyverekből, így a tűzszünetek alatt bővíthetnék a felszereléseiket.

Észtországban tartott beszédében megjegyezte, hogy Oroszország már Iránnal is rakétavásárlásról tárgyal, emellett több mint egymillió lőszert kaptak Észak-Koreától.

Az orosz védelmi minisztérium múlt heti jelentése szerint az orosz erők megsemmisítettek két Ukrajnából érkező ADM–160 MALD „csalirakétát”. 

Légierőnk és légvédelmi eszközeink egy héten belül megsemmisítettek két MALD rakétát

– írta a minisztérium.

Az Unian hangsúlyozza, az ADM–160 MALD rakétákat elsősorban „csalinak” használják az ellenség radarjainak összezavarására és a légvédelem megtévesztésére.

A csütörtök este Ukrajnában szokatlan módon ágyúzás nélkül telt el, és az utóbbi idők legnyugodtabbjaként jegyzik. Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának szóvivője elmondta, mi lehet ennek az oka. 

Ez az éjszaka volt talán a legnyugodtabb az utóbbi időben. Még nem láttam ilyen jelentéseket. Ma egyetlen ellenséges repülőgépet vagy légi támadást sem jelentettek

– idézi az RBC Ukraine Ignatot.

Ignat azt feltételezi, hogy ez a csend valószínűleg az időjárási viszonyok romlása miatt alakult ki abban a légtérben, ahol az orosz csapatok általában drónokkal és repülőgépekkel egyaránt támadásokat intéznek Ukrajna ellen.

A nemzetközileg Grúzia részeként elismert szakadár Abháziában 2024-ben megkezdheti működését egy orosz haditengerészeti támaszpont – írja a The Guardian.

Az orosz és az abház hatóságok októberben állapodtak meg arról, hogy Oroszország állandó haditengerészeti támaszpontot nyithat Ocsamcsira városában.

Egy bázis Ocsamcsirában – egy 5000 lakosú városban –, Abházia Grúziával lezárt határának közelében új, biztonságosabb kikötőt biztosítana Oroszország fekete-tengeri flottája számára, miután a Krímben lévő bázisait Ukrajna többszörösen megtámadta.

Abházia széles körű orosz támogatást kapott a Grúziától való elszakadásáért az 1990-es években, és a 2008-ban vívott háborúk alatt, továbbá a kaukázusi területen régóta állomásoznak orosz erők.

Mindeközben Grúzia – amely Abháziát saját területének tekinti – elítélte az orosz terveket, mivel azok sértik szuverenitását.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szankciókat rendelt el három Oroszországi szervezet és egy olyan személy ellen, aki részt vett észak-koreai ballisztikus rakéták átadásában és tesztelésében, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használ – írja az Eurointegration.

A szankciókról Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere nyilatkozott.

Elmondása szerint az Egyesült Államok továbbra is szoros figyelemmel kíséri az Oroszország által e fegyverekért cserébe Észak-Koreának nyújtott bárminemű támogatást, és minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a két ország közötti fegyverszállításban részt vevő személyek és szervezetek azonosítására és leleplezésére.

Nem fogunk habozni a további intézkedések megtételével. Az, hogy Észak-Korea ballisztikus rakétákat szállít az Orosz Föderációnak, támogatja az orosz háborús agressziót, növeli az ukrán nép szenvedését, és aláássa a globális nonproliferációs rendszert

– mondta Blinken.

Korábban Andrij Kosztin főügyész elmondta, hogy az előzetes vizsgálat megerősíti, hogy Oroszország Észak-Koreából érkezett rakétát használt Ukrajna egyik legutóbbi ágyúzásakor.

Ezt megelőzően az Egyesült Államok és csaknem ötven ország elítélte Észak-Korea fegyverszállítását Oroszországnak. A Fehér Ház ugyanakkor közölte, hogy a legutóbbi Ukrajna elleni támadásokkor Oroszország ismét több, Észak-Koreából származó ballisztikus rakétát lőtt ki.

Pénteken kapták lencsevégre a brit miniszterelnököt, amint vonattal megérkezett az ukrán fővárosba. 

Sunak azután érkezett Kijevbe, hogy a brit kormány bejelentette az Ukrajnának szánt támogatás összegének megemelését.

Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken Kijevbe utazott, ahol bejelentette, megnövelik Ukrajna katonai támogatásának mértékét, hogy segítsék Kijevet új harci drónok – köztük megfigyelő, nagy hatótávolságú csapásmérő és tengeri drónok – beszerzésében.

Sunak közölte, Nagy-Britannia a következő pénzügyi évben 2,5 milliárd fontra növeli támogatását, ezzel az előző két évhez képest 200 millió fonttal megemelik a támogatás mértékét.

A londoni kormány közleményében kiemelte,

mindenkinél nagyobb mennyiségű drónszállítmányt fog küldeni Ukrajnának, és a drónok nagy részét várhatóan Nagy-Britanniában fogják gyártani.

A dokumentum szerint „a védelmi minisztérium nemzetközi partnerekkel együttműködve jelentősen megnöveli az Ukrajna védelme számára biztosított drónok számát”.

Sunak hivatala szerint a két ország történelmi jelentőségű brit–ukrán biztonsági együttműködési megállapodást is alá fog írni, amely a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek csoportjának azon megállapodását követi, hogy kétoldalú biztonsági biztosítékokat nyújtanak Ukrajnának.

Nagy-Britannia szerint a megállapodás „hivatalossá teszi az Egyesült Királyság által Ukrajna számára nyújtott és a jövőben is nyújtandó támogatást, beleértve a hírszerzési információk megosztását, a kiberbiztonságot, az egészségügyi és katonai kiképzést, valamint a védelmi ipari együttműködést”.

„Ma egy üzenettel vagyok itt: az Egyesült Királyság nem fog meginogni”. Hozzátette,

Ukrajna mellett fogunk állni a legsötétebb órákban és az elkövetkező, jobb időkben is

– szögezte le a brit miniszterelnök.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij pénteken telefonbeszélgetést folytatott Viola Amherd svájci elnökkel, a főbb témákról az RBC Ukraine számolt be.

Az elnök örömét fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna és Svájc között egyre dinamikusabb a párbeszéd. Köszönetet mondott továbbá Svájcnak Ukrajna állami szuverenitásának és területi integritásának kitartó támogatásáért. Külön köszönetét fejezte ki a svájci félnek az ukrán békeformula támogatásáért, valamint a nemzetbiztonsági és külpolitikai tanácsadók újabb davosi találkozójának megszervezéséért január 14-én.

Ezzel összefüggésben megvitatták a békeformulával foglalkozó tanácsadók davosi találkozójának előkészületeit. Végül egyeztettek egy tervet a közeljövő kétoldalú tevékenységeiről.

Rusztem Umerov védelmi miniszter a Facebookon tette közzé, hogy a tárcánál elkészítették a mozgósítási törvény új tervezetét. A dokumentumot a közeljövőben – egyeztetés céljából – a kormány elé terjesztik.

Ez a törvény szükséges országunk védelméhez, szükséges a fronton harcoló katonák számára. Szükség van rá minél hamarabb

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette: fontos az egységek rotációja, az, hogy a katonák szabadságra mehessenek, feltöltődhessenek.

Ukrajnának több lövedékre és tüzérségi rendszerre van szüksége, beleértve a régi, nem csak az új technológiákat is – mondta az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője, Kirilo Budanov altábornagy.

Több lövedékre és tüzérségi rendszerre van szükség. Nem csak a modern technológiákról van szó. Minden érdekel minket, beleértve a régi rendszereket is, amelyeket már nem használnak. A mennyiség a fontos

– idézi az Interfax Budanovot.

Budanov hangsúlyozta, hogy bár egyesek lehetetlennek tartották, 2023-ban mégis megtörténtek az első ukrán partra szállások az ideiglenesen megszállt Krím területén, szerinte ez reménykeltő. 

Az orosz „Nyugat” harccsoport BM–21 „Grad” többszörös rakétakilövő rendszereinek csapásai Kupjanszk közelében semmisítettek meg ukrán erősített állásokat a gyalogsággal együtt – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Több rakétavető gyorsan elfoglalta a pozíciókat, és csapást mért a területi célpontokra

A rajtaütés előkészítésének első szakaszában a T–72B3 harckocsik legénysége alaposan álcázta a harcjárműveket az erdei terepen.

„Az ellenséges páncélozott járművek észlelésekor a kombinált éjszakai célzókészülékek segítségével a legénységek tüzet nyitottak a célpontokra. Miután az ellenséges páncélozott járművek oszlopának vezető és követő járműveit megsemmisítették, a harckocsik gyors tűzzel, visszavonulás vagy manőverezés lehetősége nélkül megsemmisítették az összes többi ellenséges járművet” – mutatott rá a védelmi minisztérium.

Az oroszok közlése szerint Ukrajna a nap folyamán Kupjanszk térségében mintegy 85 katonát, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, három járművet és egy lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi egységet veszített.

Ukrajna észak-koreai gyártmányúként azonosította azokat a rakétákat, amelyeket Oroszország a hónap elején indított keleti régiója ellen – közölte egy ukrán tisztviselő a Kyodo japán hírügynökség pénteki híre szerint.

Az ukrán védelmi minisztérium egyik kutatóintézete összegyűjtötte és elemezte a kelet-ukrajnai Harkiv városát január 2-án ért orosz támadásból származó rakétatörmeléket, és megállapította, hogy az megegyezik az észak-koreai KN–23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal.

Ez az első alkalom, hogy Kijev megerősítette az észak-koreai rakéták használatát, mióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, ami a legújabb jele lehet annak, hogy Moszkva fegyverkészletei fogyóban vannak – idézett a jelentésből a Kyodo.

Észak-Korea az egyetlen nemzet a világon, amely olyan rakétákat gyárt, amelyeknek ugyanazok a jellemzői, mint azoknak, amelyeket a roncsokban találtunk. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek minden bizonnyal KN–23-asok

– mondta az ukrán tisztviselő, akit a hírügynökség nem nevezett meg.

Január 12-én éjjel az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre Volcsanszk és Vilcsa között – közölte Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója.

Délután 4 óra 40 perc körül a Csuhuiv kerületi Volcsanszk és Vilcsa települések között az ellenség 2 légelhárító rakétát lőtt ki. Áldozatról idáig nincsenek információk

– írta Szinegubov a Telegram csatornáján. 

Beszámolt arról is, hogy a múlt napon a régió több mint 12 települését sújtották tüzérségi támadások és aknavetőtűz.

A Harkiv régiót ért támadások következtében Dergacsivszka, Zolocsivszka, Lipetszk, Vovcsanszka, Velikoburlutszka, Kupjanszk, Borivszka és Izjum közösségek 65 településén 15 934 előfizetőnél nincs áram. Az áramellátás helyreállítása érdekében folynak a munkálatok.  

Az Egyesült Államok nem tud több katonai segélyt küldeni Kijevnek – közölte John Kirby, a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora egy tájékoztatón.

Az általunk nyújtott segítség leállt

– mondta.

Kirby szerint a Kijevnek szánt pénzeszközök további folyósítása teljes mértékben a kongresszuson múlik. „Az utolsó, Ukrajnának szánt segélycsomagot, amelyre a rendelkezésre álló készletből volt pénzünk, mi odaadtuk” – mutatott rá a Fehér Ház koordinátora.

December végén Anthony Blinken külügyminiszter bejelentette, hogy 2023-ban átutalják az „utolsó”, 250 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának. Mint a Fehér Ház figyelmeztetett, ezzel kimerülnének a Kijev támogatására rendelkezésre álló források. Nem lesz újabb fegyver- és lőszerszállítás, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá a további finanszírozást.