Zelenszkij a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórum e heti éves találkozóján tartott beszédében kijelentette, hogy az, hogy Oroszország atomiparát nem helyezték globális szankciók alá, a Nyugat „egyértelmű gyengeségét” jelzi – írja a Newsweek.
Az ukrán elnök azt kifogásolja, hogy míg Ukrajna nyugati szövetségesei széles körű gazdasági szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben azóta, hogy megtámadták Ukrajnát 2022. február 24-én.
Míg a szankciók Oroszország fosszilis tüzelőanyag-iparát és számos más vállalatot és magánszemélyt érintenek, addig Moszkva nukleáris energiaipara, amelyet a Roszatom állami vállalat irányít, nagyrészt érintetlen maradt.
A háború ellenére ugyanis az Egyesült Államok továbbra is milliárdokat költ arra, hogy dúsított uránt importáljon Oroszországból, amely az amerikai erőművek nukleáris üzemanyagának nagyjából 25 százalékát biztosítja. A múlt hónapban az amerikai képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná az orosz uránimportot, de a korlátozások csak 2028-ban lépnének életbe.
Természetesen hálás vagyok minden egyes szankciócsomagért – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy „Putyin az egyetlen terrorista a világon, aki túszul ejtett egy atomerőművet” – utalva arra, hogy az orosz hadsereg 2022. márciusi elfoglalása óta folyamatosan ellenőrzi az ukrajnai, zaporizzsjai atomerőművet.
Rrobbanások voltak a kelet-ukrajnai Harkivban – közölte a TASZSZ.
A hírt a város polgármestere, Igor Terekhov is megerősítette Telegram-oldalán. Mint írta, a térségben légiriadót rendeltek el a támadás miatt.
Emmanuel Macron francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban Ukrajnába utazik, és negyven új SCALP nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak.
Jómagam februárban Ukrajnába utazom, és újabb szállítmányokat fogunk átadni: mintegy negyven SCALP rakétát és több száz bombát
– mondta a köztársasági elnök a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Macron jelezte, hogy Franciaország „egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik” Kijevvel, amely hasonló ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra. Hozzátette, hogy Franciaországnak és az Európai Uniónak „az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék Oroszországot győzni”.
Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne
– hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy „nem szabad az emberekre koncentrálni”.
Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni a szövetségesek normandiai partra szállásának 80. évfordulója alkalmából
– mondta a francia elnök. „De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés” – tette hozzá, jelezve, hogy emiatt „erősebb Európára (van szükség), amely tudja, hogyan védje meg magát, és nem függ másoktól”.
Macron kitért arra is, hogy Franciaország úgy döntött, nem csatlakozik a jemeni húszik elleni amerikai–brit csapásokhoz, „hogy elkerüljön mindenfajta eszkalációt” a térségben.
A húszi lázadók tavaly november óta rendszeresen vesznek célba kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, a globális tengeri szállítmányozás egyik kulcsfontosságú útvonalán, állításuk szerint azért, hogy megtorolják Izraelnek a Gázai övezet ellen indított hadműveletét.
Múlt hét végén az amerikai és brit erők csapásokat mértek a lázadókra, amire azok válaszul rakétával eltaláltak hétfőn egy amerikai teherhajót, tovább élezve ezzel a konfliktust. Emmanuel Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben.
„Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságával” – mutatott rá. „Ezért folytatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket, állásfoglalásokat és megbeszéléseket a tűzszünet érdekében, én pedig folytatni fogom a kétoldalú kapcsolattartást, hogy megpróbáljuk nagyon konkrétan elérni a tűzszünetet” – tette hozzá.
Az államfő bejelentette azt is, hogy február 7-én a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izraelben elkövetett merénylet áldozatainak tiszteletére megemlékezés lesz Párizsban.
Február 7-én a terrorizmus áldozatainak emlékművénél, amely az Invalidusoknál található, meg fogok emlékezni az áldozatokról a hozzátartozóik és mindazok előtt, akik csatlakozni kívánnak hozzánk
– jelezte Emmanuel Macron. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Franciaország „41 gyermekét vesztette el” ezekben a merényletekben, és hogy még mindig „három túsza” van a Gázai övezetben. „Azért küzdünk az izraeli hatóságokkal, Katarral, amelynek döntő szerepe van ebben az ügyben, és számos más kollégával, hogy kiszabadítsuk őket” – mondta az elnök.
Légiriadót hirdettek Odessza térségében, miután robbanásokat hallottak – írja a RIA. Mint írják, az orosz hadsereg 2022. október 10-e óta rendszeresen támadásokat hajt végre Ukrajnában a védelmi ipar, a katonai parancsnokság, a kommunikációs és az energetikai létesítmények ellen.
Amint Vlagyimir Putyin rámutatott, ez válasz a Krími híd elleni támadásra és más oroszországi polgári infrastruktúra elleni támadásokra, melyeket az ukránok hajtottak végre.
Azóta minden nap légiriadót hirdetnek Ukrajna régióiban, esetenként az egész országban.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint lelőttek négy Vampire rakétát és két drónt, amelyek Ukrajna területéről éreztek az orosz Belgorod régió fölé – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szerda reggel leállították a kijevi rezsim újabb kísérletét, hogy terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő célpontok ellen az RM–70 Vampire rakéta-sorozatvető rendszerrel és egy repülőgép típusú drónnal
– közölte a minisztérium.
Magyarország területére 2024. január 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4052 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4265 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Alibaba kínai online kereskedelmi vállalat már az iráni gyártmányú Shahedre hasonlító drónt is árul – vette észre a Nexta.
A drónt 57 ezer dollárért lehet megvásárolni, ami nagyjából 20 millió forint.
On the popular Chinese trading platform Alibaba you can buy a drone "Shahed"
— NEXTA (@nexta_tv) January 16, 2024
The price of the drone is $57,000. pic.twitter.com/Na598X3aok
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
