új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tisztelt olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • A Steadfast Defender 24 nevű hadgyakorlaton a NATO 90 ezer katonát von össze, amellyel Oroszország elrettentése a célja. Belarusz sem értesítést, sem meghívást nem kapott az eseményre.

    A nemzetközi katonai együttműködés belorusz főosztályának vezetője  szerint a  NATO megsértette nemzetközi kötelezettségeit azzal, hogy nem hívta meg Belaruszt a szövetség hadgyakorlatainak megfigyelésére.

    Valerij Revenko védelmiminiszter-helyettes kiemelte, hogy „a Bécsi dokumentum (az európai államok közötti bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló megállapodás – a szerk.) végrehajtása iránti elkötelezettségről szóló nyilatkozatok ellenére az egyes államok cselekedetei értetlenséget váltanak ki”.

  • Hivatalosan is Oscar-díjra jelölték dokumentumfilm kategóriában 20 nap Mariupolban című alkotást – írja az Ukrinform.

    A díjazásra jelölt filmeket az  Amerikai Filmművészeti és Tudományos Akadémia hirdette ki.

    Mint írtuk, az alkotás az ukrajnai orosz invázió első napjait meséli el egyes szám első személyben. Mariupol a háború kitörése után folyamatos bombázás alatt állt, majd végül orosz kézre került, több száz halálos áldozatot követelve. A dokumentumfilmet 2023. augusztus 31-én mutatták be Ukrajnában.

  • Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy az ukrán fővárosban nincs háború és teljesen normális az élet – számolt be róla a The Guardian. 

    A lap szerint egy riporter felvetette Robert Ficónak, hogy Kijevben jobban megértheti az orosz–ukrán háborút, amely a második évfordulójához közeledik.

    Lokális konfliktus van. Komolyan azt hiszed, hogy Kijevben háború van? Viccelsz, remélem, nem gondolod komolyan! Menj oda, és meglátod, hogy a városban teljesen normális élet van. 

    – fogalmazott a szlovák kormányfő, aki a tervek szerint szerdán találkozik Ungváron ukrán kollégájával, Denisz Smihallal. Robert Fico már vasárnap bejelentette, hogy a megbeszélésen is ellenzi majd Ukrajna NATO-csatlakozását, mivel az a harmadik világháború kezdete is lehet.

    Hozzátette, hogy Ukrajna humanitárius segítségre számíthat, de a szlovák hadseregtől és az állami raktárakból nem kap fegyvereket. 

  • A gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára – adta hírül az MTI Nagy István agrárminiszter nyilatkozatát. 

    „Az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.

    Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta.

    A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.

    Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges –hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben.

    Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad onnan gabonát.

    Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán export haszna nem az ukrán gazdák, hanem a kereskedők és a nagybirtokos külföldi tulajdonosok kezébe kerül, és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba  fejtette ki.

  • „A családi értékek megszilárdítják a társadalmat. Oroszország valóban egy hatalmas család, mondhatnánk, hogy a családok családja” – ezzel a gondolattal nyitotta meg a családok évét Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök.

    „A különböző nemzetiségű emberek évszázadok óta békében és harmóniában élnek itt, és kultúrájuk, nyelvük és szokásaik sokfélesége nem megosztja, hanem éppen ellenkezőleg, egyesíti Oroszországot” – folytatta Putyin.

    Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években Oroszországban 26 százalékkal nőtt a nagycsaládosok száma, és 30 százalékkal a nagycsaládban nevelkedő gyermekeké.

    Egy új elnöki rendelet szerint

    • a három vagy több gyermeket nevelő család sokgyermekesnek minősül, és ez a státusz határozatlan időre érvényes;
    • az állam 18 éves korig, illetve 23 éves korig támogatja a sokgyermekes családok gyermekeit, ha azok nappali tagozatos diákok;
    • a nagycsaládosok az egész országban azonos juttatásokban részesülnek;
    • a hatóságok meghosszabbítják a 450 ezer rubeles (több mint 1,8 millió forint) támogatást a nagycsaládosok jelzáloghitel-törlesztésére.

    Putyin hangsúlyozta, hogy a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak majd a család intézményének megerősítésére, az anyaság és az apaság presztízsének növelésére, a gyermekkor átfogó védelmére és a demográfiai programokra.

    Ez nem csupán az ország fejlődésének egyik fő iránya, hanem a szuverén világkép, népünk jövőképének lényeges része

    – mutatott rá az elnök.

  • Volodimir Zelenszkij személyesen egyeztetett Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével – ismertette az X-en az ukrán elnök.

    A megbeszélések fő témája Ukrajna EU-tagsága volt, valamint Kijev támogatása és megerősítése – ismertette Zelenszkij, majd hozzátette, hogy nagyra értékel minden támogatást.

    Manfred Weber és Orbán Viktor magyar kormányfő kapcsolata már évekkel ezelőtt megromlott, miután éles hangvételű üzeneteket fogalmaztak meg egymásról. Az EPP elnöke néhány évvel ezelőtt még azt állította, hogy a magyar miniszterelnök le akarja rombolni Európát, majd „Orbán Viktor politikája a téves út” címmel egy írást is közölt. 

    Magyarországot bírálta többek között a médiahelyzet és a koronavírus elleni védekezés miatt, de korrupciós vádak is előfordultak. Orbán Viktor korábbi nyilatkozata szerint Manfred Weber megsértette a magyar népet.

    A sorozatos viták és felfüggesztett tagság után végül 2021 elején kilépett a Fidesz a Néppártból. Orbán Viktor miniszterelnök a 2023-ban tartott Tranzit fesztiválon kijelentette, hogy „a jobboldali európai egység ma nincs meg”. Hozzátette, hogy a Fidesznek is azért kellett kikerülnie a Néppártból, mert annyira baloldali volt, hogy kis túlzással, de az MSZP-be is beléphettek volna.

  • Speciális határőrségi engedélyt kell beszereznie azoknak a kárpátaljai lakosoknak, akik a határ közvetlen közelében – öt kilométeren belül – élnek vagy dolgoznak – írja a Kárpáti Igaz Szó

    Emiatt a KHÖT (a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása) levélben fordult Ukrajna miniszterelnökéhez, Denisz Smihalhoz, hogy vonják ki a rendelet hatálya alól a zónán belül állandó bejelentett lakcímmel rendelkező lakosokat.

    Kérjük, hogy azok a személyek, helyi lakosok, akik a határ menti öt kilométeres sávban található településeken állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek, ebben a zónában engedély nélkül, személyi azonosító okmány, valamint bejelentett lakcímigazolás felmutatásával tartózkodhassanak, szabadon közlekedhessenek

    – olvasható a KHÖT Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

  • Japán és az Egyesült Államok kedden közölte, hogy továbbra is együttműködnek egymással az Oroszország elleni szankciók fenntartásában és Ukrajna támogatásában – számolt be a Reuters.

    A döntés a tavaly tavasszal kötött megállapodást erősíti. A G7-ek vezetőinek csúcstalálkozóját 2023 májusában tartották Japánban. Az országok vezetői megerősítették, hogy annyi „pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak Ukrajnának, amennyire csak szüksége van”.

    Wally Adeyemo amerikai  pénzügyminiszter-helyettes  csaknem egyórás megbeszélést folytatott japán kollégájával, Masato Kandával.

     

  • Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov kijelentette, a nemzetközi partnerek határozatlansága megakadályozhatja, hogy Kijev megnyerje a háborút, ezért bátorságra szólítja fel őket – írja az Ukrajniszka Pravda. 

    Zelenszkij tanácsadója közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a fennálló fő kockázat, ami Kijevet hátráltatja céljaiban, az a bátorság és az elszántság hiánya. Úgy látja, hogy az ukránokból nem hiányzik a bátorság, ezért szerinte „ezt a háborút csak az nyerheti meg, aki nem fél az oroszok erőforrásaitól”. 

  • Legalább hat ember meghalt a kedd hajnali Harkiv elleni orosz légicsapásokban –közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója

    A The Guardian beszámolója szerint a támadásban meghalt egy 21 és egy 43 éves nő. A rakéta egy többemeletes lakóépületet és két iskolát is eltalált. A Harkivot ért reggeli támadásban összesen 6 ember halt meg, emellett többen megsérültek, köztük gyerekek is.

  • Az orosz hatóságok megkezdték az S–300-as légvédelmi rendszerek telepítését Szentpétervár környékén, miután ukrán drónok sikeres csapásokat mértek katonai célpontokra a Leningrádi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Egy helyi lakos az ASTRA csatornán tett közzé videót, amelyben az utat elzárva próbál megfordulni a rakétát hordozó komplexum.

  • Aggódnak az európai és amerikai tisztviselők az Oroszországba irányuló észak-koreai rakéta- és lőszerszállítások lehetséges növekedése miatt, írta a Evropejszka Pravda. A témáról a New York Times számolt be a Pentagonban és NATO-ban lévő forrásaira hivatkozva.

    Több tisztviselő is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok a rakétákkal az Ukrajnának szállított nyugati légvédelmi rendszereket szeretnék legyőzni. Bár az eddig átadott rakéták száma csekély, valószínűleg 50-nél kevesebb, amerikai és európai tisztviselők úgy vélik, hogy a jövőben sokkal több is érkezhet.

    Szakértők szerint az észak-koreai rakéták tervezése a legkorszerűbb, pontos használatot tesznek lehetővé. Egyes tisztviselők és elemzők szerint Észak-Korea tesztpályát kapott, a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal való konfliktusra tervezett új rakétaarzenálját próbálhatja ki nyugati típusú légvédelmi rendszerekkel szemben.

    A NATO-t az is aggasztja, hogy Észak-Korea szállít Oroszországnak, ami különösen problematikus lehet egy olyan időszakban, amikor Ukrajna nem tudja, mikor és kitől kapja a következő szállítmányokat.

    Észak-Korea az utóbbi időben egyre harciasabb álláspontot képvisel külpolitikájában, és az Oroszországgal való kapcsolatainak erősítésére összpontosít. A kapcsolatuk azonban nem világos, a rakétákért cserébe Oroszország a legfejlettebb technológiát ígérheti.

  • Pilóta nélküli légijármű roncsait találták meg egy olajterminál területén a Brjanszki területen lévő Zecsava faluban – írja a Baza távirati csatorna beszámolója alapján az mk.ru.

    A forrás szerint az UAV roncsát hétfő reggel találták meg.

    A jelentések szerint az incidens következtében senki sem sérült meg, és tűz sem keletkezett. A Telegram-csatorna azt írja, hogy a drón az egyik tartályba csapódott, horpadást hagyva maga után.

    A forrás szerint ezt az olajterminált több mint hat hónapja teljesen leállították.

  • Az orosz hadsereg nem céloz civileket, amikor ukrajnai objektumokat talál el  közölte a Kreml kedden, amikor arra kérték, hogy kommentálja a Kijev és Harkiv városaira mért halálos orosz csapásokat, írja a The Guardian.

    Ukrán tisztviselők kedden közölték, hogy Oroszország tömeges légicsapást mért a városokra, amiben legalább négy ember meghalt és több mint 60-an megsebesültek.

    Arra a kérdésre, hogy mindez Moszkva válasza volt-e az orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai Donyeck városát ért ukrán tüzérségi támadásra, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta:

    Nem, ezt nem lehet mondani. Folytatjuk különleges katonai műveletünket. A mi hadseregünk nem támad szociális létesítményeket és lakónegyedeket, és nem támad civileket, ellentétben a kijevi rezsimmel

    – mondta a szóvivő.

  • A bebörtönzött Kreml-kritikus Alekszej Navalnijt 10 napra magánzárkába helyezték, mert „helytelenül mutatkozott be” egy őrnek – írja a The Guardian.

    A 47 éves Navalnij, aki több mint egy évtizede azzal vált ismertté, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elitjét gúnyolta, és hatalmas korrupcióról szóló vádaknak adott hangot, most az északi sarkkörtől mintegy 60 kilométerre található börtönben raboskodik.

    Kira Jarmis, a szóvivője az X-en azt mondta, hogy ez volt a 25. alkalom, hogy Navalnijt magánzárkába helyezték. Eddig összesen 283 napot töltött ilyen körülmények között.

    Navalnij hétfőn azt mondta, hogy minden reggel 5-kor egy Putyin-párti popénekesnőt kell hallgatnia, miután az orosz himnuszt játsszák le neki.

  • Orosz támadás érte Sosztkát reggel, eltaláltak egy infrastrukturális létesítményt a városban – írja az Ukrinform. Erről a Facebookon számolt be a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság (RMA).

    Ma, január 23-án reggel 7.05-kor az agresszor rakétatámadást intézett Sosztka város kritikus infrastrukturális létesítményei ellen

    –  áll a közleményben.

    Az RMA felszólította a polgárokat, hogy legyenek óvatosak, és ne hagyják figyelmen kívül a légiriadóra vonatkozó figyelmeztetéseket.

  • Oroszország továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött pozícióját használja fel információs műveleteinek előmozdítására – állítja a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentése, írja az Ukrinform.

    A jelentésben az áll, Oroszország kérelme, hogy január 22-én összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy megvitassák az Ukrajnának történő fegyverszállítást, és hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt a találkozót a Kreml különböző információs műveleteinek előmozdítására használja fel, valószínűleg kísérlet arra, hogy

    legitimálják ezeket a Kreml-narratívákat, valamint hogy népszerűsítsék őket a világ színpadán, és meggyőzzék Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy hagyjanak fel az Ukrajnának történő fegyverszállításokkal.

    Megjegyzik, hogy Szergej Lavrov január 22-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának Oroszország által összehívott ülésén felszólalt, és a tárgyalások hiányával vádolta a Nyugatot, mondván, hogy Oroszország mindig is kész volt tárgyalni.

    Hétfőn mintegy ötven ENSZ-ország nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutattak Oroszország képmutatására, amiért az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendes ülésének összehívásával bírálta az Ukrajnának történő legális fegyverellátást.

  • Életveszélyes fenyegetést kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ukrán nyelven íródott üzenet szerint a tárcavezető „robbanásveszélyes üdvözletre” számíthat a közelgő ukrajnai látogatásán.

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január 29-én találkozik Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, aminek célja, hogy előkészítse Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóját.

    A tárcavezető korábban reményét fejezte ki, hogy a találkozón sikeresen végig tudják venni a legfontosabb kétoldalú kérdéseket, elsősorban a kárpátaljai magyar nemzeti közösség korábban elvett jogainak ügyét, valamint a két ország közötti kapcsolatok hosszú távú jövőjét. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

  • A NATO 1,1 milliárd dollár (385 milliárd forint) értékben írt alá szerződést 155 milliméteres tüzérségi lövedék beszerzéséről, hogy támogatni tudja Ukrajnát az Oroszország elleni háborújában – jelentette be a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.

    Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatóján kijelentette: az ukrajnai háború kimenetele függ a szemben álló felek rendelkezésére álló lőszerek mennyiségétől.

    Ukrajna támogatása alapvető fontosságú, ezért is elengedhetetlen a védelmi ipar kapacitásának növelése, ahogy az európai készletek feltöltése és rendelkezésre állása szempontjából is – mondta a NATO-főtitkár.

    Oroszországnak nem lehetnek kételyei afelől, hogy a katonai szövetség szükség esetén megvédi szövetségeseinek minden négyzetméterét – tette hozzá Stoltenberg az MTI beszámolója szerint.

  • Kárpátalján – a tavaly december végén elfogadott kormányrendelet értelmében – februártól speciális határsávengedélyek beszerzésére kötelezik az államhatár 5 kilométeres vonzáskörzetében lakó állampolgárokat – írja a karpataljalap.net alapján a Kárpáthír.

    Azoknak a polgároknak is engedélyt kell majd kérniük, akik közvetlenül a határ mellett laknak vagy dolgoznak.

    A kikért engedélyek a rendelkezés lejártáig érvényben lesznek. A vállalkozóknak azonban minden évben frissíteni kell majd az engedélyeket. Az igazolás kikérése ingyenesen, a postán és online formában is igényelhető lesz a határőr-parancsnokságoktól.

  • Az orosz légierő hétfőn összesen 41 légitámadást indított. Ezek közül az ukrán légvédelem 21-et semmisített meg – közölte Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Facebookon.

    A főparancsnok részletezte, hogy Oroszország cirkáló-, ballisztikus-, repülőgép- és légvédelmi irányított rakétákkal mért kombinált rakétacsapást Ukrajnára.

    A támadások Harkiv és Belgorod régiók ellen zajlottak – idézi a beszámolót az Unian.

  • Mariupol lakossága tovább növekszik a város újjáépítése közepette, jelenleg mintegy 240 ezer ember él itt – mondta Oleg Morgun, Mariupol megbízott közigazgatási vezetője a TASZSZ beszámolója szerint.

    Ez több mint 230 ezer ember, körülbelül 240. Ez pontosan a fele annak a lakosságnak, amely az ellenségeskedések kezdete előtt itt volt Mariupol városában. Sajnos a város nagyon súlyosan megsérült, sokan elmentek. Most javítási és újjáépítési munkálatok folynak, ezek az időjárási körülmények ellenére sem állnak le

    – mondta Morgun.

    Mariupol főpolgármestere hozzátette, hogy Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes utasítására a város helyreállítása gyorsított ütemben folytatódik. „Ezért beszélünk arról, hogy az emberek visszatérnek” – foglalta össze Morgun.

  • Kedd reggel öt ember meghalt és legalább 40 ember megsebesült az Ukrajna elleni orosz támadásokban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A beszámoló szerint Kijevben egy rakétatámadás következtében több tűz ütött ki a fővárosban. Egy ember meghalt, és civilek sérültek meg. Két magasépület, egy magánház és autók is megrongálódtak.

    A Kijevi régióban két többemeletes épület, egy magánház, melléképületek és autók rongálódtak. Három ember megsérült. A dnyipropetrovszkai területen egy ember meghalt, egy pedig megsérült egy támadásban.

    Harkivban két többemeletes épületet ért találat. Az előzetes jelentések szerint három ember meghalt és mintegy 30-an megsérültek.

  • Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szerint minden reggel arra kényszerítik, hogy egy Putyin-párti popénekest hallgasson. A 47 éves Navalnij jelenleg egy börtönben van, az északi sarkkörtől mintegy 60 kilométerre északra.

    A 74 éves koráig tartó börtönbüntetésre ítélt politikus hétfőn azt mondta, hogy az ellene felhozott vádakat szerinte azért találták ki, hogy távol tartsák a politikától. Mint mondja, a reggeli rutinja most abból áll, hogy meghallgatja az orosz himnuszt, mielőtt a „Sámán” nevű Putyin-párti énekes által előadott „Orosz vagyok” című hazafias dalt lejátsszák.

    A Sámán, valódi nevén Jaroszlav Dronov, a háborús hazafiság hullámát meglovagolva az állami televízió egyik főszereplőjévé vált, és egyike azoknak a hírességeknek, akik hivatalosan is Vlagyimir Putyint támogatják a márciusi elnökválasztásokon.

    Az Orosz vagyok című jellegzetes dala, amelyet néha fekete bőrruhában, az orosz zászló színeiben pompázó karszalaggal ad elő, arról szól, hogy az oroszokat nem lehet „megtörni” és „a végsőkig elmennek”, és apáik vérét hordozzák – számolt be a The Guardian.

  • Az ukrán–magyar határszakaszon 3898-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3495-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

    A rendőrség 34 embernek állított ki harminc napig érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amellyel, ahogyan az a közleményben szerepel, az érvényességi időn belül a végleges okmányok beszerzése érdekében fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát.

  • Egy többemeletes lakóépületet ért találat Harkivban szerda reggel – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. A beszámoló szerint az orosz támadás következtében egy nő és több gyermek is megsérült.

    Szerhij Bolvinov helyi kormányzó szerint egy másik városrészben az oroszok leromboltak egy iskolaszanatóriumot. Az egyik rakéta egy gázvezetéket talált el. Elmondása szerint az oroszok egy egészségügyi tábort is lőttek Balaklejában.

  • A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén azzal vádolta a nyugati országokat, hogy nem hajlandóak a tárgyalásokra, miközben a Kreml mindig is kész volt a párbeszédre.

    Hozzátette, Oroszország célja a jelenlegi ukrán kormány hatalomból való eltávolítása, és csakis az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat tekinti észszerűnek.

    Az orosz külügyminiszter azt tanácsolta a Nyugatnak, hogy vegye észre: Volodimir Zelenszkij elnök elképzelése a békéről sehova sem vezet.

    Ha Ukrajna leállítaná a harcokat, több százezer ukrán életét mentené meg

    – idézi Lavrov szavait az ISW nyomán az Unian ukrán hírügynökség.

    Az orosz diplomácia vezetője egyúttal tagadta, hogy Oroszországnak szándékában állna a jövőben megtámadni a NATO-t.

  • Felrobbant egy légvédelmi rendszer Kijevben – közölte a fővárosi katonai közigazgatás kedden.

    A kijevi közigazgatás arról is beszámolt, hogy a régióban működnek a légvédelmi rendszerek. Egész Ukrajnában légvédelmi riadót rendeltek el.

    Kijevben működnek a légvédelmi rendszerek. Maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légvédelmi riasztás megszűnik

    – idézi a közigazgatás Telegram-csatornáján közzétett üzenetet a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Joe Biden amerikai elnök hétfőn beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel a Vörös-tengerről, Gázáról és Ukrajnáról – közölte John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.

    The Independent beszámolója szerint a két vezető arról egyeztetett, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége lesz egy kiegészítő támogatásra.

    A brit kormányfő már pénteken is Ukrajna támogatásával kapcsolatban intézkedett. Rishi Sunak telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral arról, hogy az ukrán hadsereget fegyverekkel kell ellátni.