Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij felfedte, hogyan győzné le Oroszországot a háborúban;
• Bravúrosan számoltak le az ukránok egy orosz szabotázscsoporttal;
• Zelenszkij új vezetőt nevezett ki Zaporizzsja élére;
• „Nem egy komoly összeg” – mondta a Kreml Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáról.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette, hogy Washington nem avatkozik bele az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok menesztésének ügyébe – írja a Korrespondent.

Jake Sullivan szerint Kijev és Zelenszkij szuverén joga, hogy ilyen döntéseket meghozzon. „Egyértelművé tettük, hogy nem veszünk részt ebben a konkrét döntésben. Közvetlenül szóltunk erről az ukránoknak” – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Ahogy az Index beszámolt róla, az ukrán kormány tájékoztatta a Fehér Házat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon döntéséről, miszerint elbocsátja legfőbb katonai parancsnokát, Valerij Zaluzsnij tábornokot. 

Az energia- és vízellátásról tartott megbeszélést Volodimir Zelenszkij a Dnyipropetrovszki területi Krivij Rih városában – ismertette az ukrán elnök az X-re feltöltött vasárnapi bejegyzésében.

Mint írta, az infrastruktúra védelméről, az energiaellátásról, a légvédelem megerősítéséről és az elektronikus hadviselésről is szó esett. Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki az orosz támadások után segít az ukrán infrastruktúra helyreállításában.

Krivij Rih az ukrán ipar egyik fontos központja, ahol jellemzően acélgyártással és fémfeldolgozással is foglalkoznak.

Az ukrán fegyveres erőknek védekezésbe kell állniuk a lőszerhiány miatt –közölte Alekszandr Kovalenko katonai szakértő.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alekszandr Kovalenko kijelentette, hogy amennyiben az ukrán hadseregnek nincs elegendő lőszere, akkor csak a védvonalat tudják tartani. Hozzátette, hogy idővel bizonyos pozíciókat kénytelenek lesznek feladni.

A katonai szakértő megjegyzi, hogy nem kritikus területi veszteségekről van szó, de el kell ismerni, hogy nem tudják majd bővíteni a felszabadított területeket. Úgy látja, hogy a helyzet változásához Ukrajnának kellő mennyiségű lőszerre van szüksége.

Hat haditengerészeti drón segítségével semmisítették meg azt az orosz rakétakorvettet, amely február 1-jén elsüllyedt a Krím partjainál – közölte Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Az ukrán katonai hírszerzés február 1-jén jelentette, hogy elsüllyesztette az Ivanovec nevű, az orosz Fekete-tengeri Flotta részét képező orosz korvettet, miután „közvetlen találat érte a hajótestét”, és az helyrehozhatatlanul megrongálódott.

Budanov szerint a küldetést a hírszerzés egyik különleges egysége hajtotta végre, a tengerészeti autonóm őrség pilóta nélküli robotrepülőgépeinek (MAGURA) V5-ösével, vagyis olyan, többcélú haditengerészeti drónokkal, amelyek megfigyelésre, felderítésre, aknák felderítésére és felszámolására, keresési és mentési feladatokra, valamint harcra egyaránt használhatók.

Ukrajna február 4-én kétszer is megtámadta az oroszországi Belgorodi területet – állította Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója.

Gladkov szerint az állítólagos támadások megrongálták egy épület tetejét és egy gázvezetéket Demidovka faluban, amely az ukrajnai Szumi terület keleti határán fekszik.

Gladkov azt is állította, hogy Ukrajna megtámadott egy másik falut is a régióban, Sztarij Hutor települést, amely szintén az ukrán határ közelében fekszik. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés – számolt be a The Kyiv Independent.

Harc közben elesett a 32 éves Olekszandr Bilokon ukrán erőemelő-katona – jelentette február 3-án az ukrán kötöttfogású birkózószövetség elnöke, Vadim Kisil.

Az erőemelő világ- és Európa-bajnok volt, mielőtt 2023 márciusában belépett az ukrán fegyveres erőkhöz. Kisil nem pontosította, hogy Bilokon hol és mikor halt meg harc közben.

Vadim Gutzeit, az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság vezetője 2023 végén arról számolt be, hogy több mint 400 ukrán sportolót öltek meg, és mintegy 500 sportlétesítményt rongáltak meg vagy pusztítottak el Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta – számolt be a The Kyiv Independent.

Befejeződött a keresés a pékség összeomlásának helyszínén Liszicsanszkban – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai tíz embert mentettek ki. Sajnos 28 ember, köztük egy gyermek meghalt

– közölte a Ria.ru.

A tíz áldozat közül hatan a luhanszki kórházban vannak, négyük állapota továbbra is súlyos.

Az ukrán csapatok előző délután egy liszicsanszki pékséget lőttek. A Nyomozó Bizottság előzetes adatai szerint a csapást amerikai HIMARS MLRS-ről hajtották végre.

Liszicsanszk a frontvonal közelében található. Az orosz csapatok 2022 nyarán foglalták el a várost. Az ukrán hadsereg a visszavonulásakor felrobbantotta és lerombolta a közigazgatási épületek egy részét. A harcok következtében fontos infrastrukturális létesítmények sérültek meg. 

Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.

Az orosz védelmi tárca vasárnapi hadijelentésében közölte, hogy az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el Liman környékén, miközben három frontszakaszon kilenc ukrán támadást vertek vissza. A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint négy ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg – számolt be az MTI.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén az ukrán fél vesztesége mintegy 720 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 380-an a Liman körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hat páncélozott harcjárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot és 97 drónt.

Gyásznapot tartottak az Oroszország által elcsatolt luhanszki régióban, miután szombaton rakétacsapás ért egy pékséget Liszicsankszban, aminek következtében 28 ember – köztük egy állapotos nő és ötéves gyereke – életét vesztette – írja az MTI.

A támadásnak tíz sebesültje is van, de a romeltakarítás és a mentés vasárnap délutánig még nem zárult le. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai szakértői szerint a csapást amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétarendszerrel hajtották végre.

Lengyelország szigorítani fogja a Lengyelországba irányuló, rossz minőségű ukrán mezőgazdasági importot – írta a lengyel mezőgazdasági minisztérium február 4-én az X-en.

Czeslaw Siekierski lengyel agrárminiszter a hétvégén ellenőrzéseket végzett az Ukrajnával közös Medyka és Korczowa határátkelőkön.

Az Ukrajnából származó, az EU-ban érvényes termelési követelményeknek nem megfelelő mezőgazdasági termékek túlzott importja veszélyezteti a lengyel mezőgazdaság versenyképességét

– mondta Siekierski a lengyel mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint.

Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdaságiminiszter-helyettes február 3-án és 4-én szintén ellenőrzéseket tartott több, Ukrajnával közös ellenőrző ponton. Kiemelt több terméket, köztük a „megkérdőjelezhető minőségű” repcemagot és az állítólag „furcsa szagú” cukrot.

A tranzitban lévő árukat (...) a lengyel szolgálatoknak gondosan ellenőrizniük kell, és szükség esetén vissza kell küldeniük Ukrajnába

– írta a közösségi médiában.

Egy másik bejegyzésben Kolodziejczak egy fotót töltött fel, amelyen penészes fagyasztott málna volt látható, amelyet állítólag az egyik ellenőrző ponton fedeztek fel. Arra a következtetésre jutott, hogy embargót kellene bevezetni az ukrán málnára.

A lengyel gazdák 2023 tavasza óta tartanak kisebb-nagyobb tüntetéseket. Tiltakoznak az olcsó ukrán import beáramlása ellen, amely Ukrajna háborús erőfeszítéseit segíti, és amely szerintük árt a helyi mezőgazdasági vállalkozásoknak – írja a The Kyiv Independent.

Az orosz megszállók továbbra is ostromolják az Ukrán Fegyveres Erők állásait a Herszon régióban a Dnyeper bal partján. Ugyanakkor az orosz csapatok parancsnokai csak gyalogságot küldenek az ilyen támadásokra, megerősítő felszerelés nélkül, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságukat. Erről Natalja Humenyuk, a Déli Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője számolt be – írja az Unian.

Elmondása szerint a megszállók továbbra is könyörtelenül ostromolják az AFU állásait a Dnyeper bal partján, hogy megpróbálják kiszorítani onnan egységeiket.

A körülmények szupernehezek, és az ellenség nem hagyja abba a rohamokat. Az elmúlt 24 órában az ellenség 5 ilyen kísérletre szánta el magát, de minden körülmény ellenük szólt

– jegyezte meg Humenyuk.

Kifejtette, hogy az orosz parancsnokok nem engedélyezik a páncélozott járművek használatát, ami ellentmond az ilyen támadóműveletek helyes taktikájának.

„Kénytelenek oda pusztán gyalogoscsoportokat küldeni kézifegyveres harcokra és összecsapásokra, csak szemtől szembe tulajdonképpen, és személyi állományt veszítenek” – tette hozzá Humenyuk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) állásait Rabotinóban vasárnap – számolt be az RBC Ukraine. 

A Zaporizzsja régióban fekvő falut 2023 augusztusában szabadították fel az oroszoktól. Zelenszkij beszélt az ott állomásozó védőkkel, köszönetet mondott nekik, és állami kitüntetéseket is átadott. 

2023. augusztus 22-én vált ismertté, hogy az ukrán védők behatoltak a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino faluba, és megszervezték a civilek evakuálását. Másnap a védők kitűzték a falu fölé az ukrán zászlót. 2023. augusztus 28-án pedig az ukrán védelmi minisztérium hivatalosan is megerősítette a Zaporizzsjai területhez tartozó Rabotino felszabadítását.

Több mint 800 orosz katona halt meg a szombati összecsapásokban az ukrán fegyveres erők vezérkarának éjszakai jelentése szerint – számolt be a The Guardian. 

A független, ellenőrzött adatok szerint a háború teljes orosz vesztesége 388 750 katona volt.

A jelentés szerint Oroszország a szombati harcokban 13 páncélozott járművet, két harckocsit, 31 tüzérségi rendszert, valamint 41 járművet és üzemanyagtartályt is elveszített.

Minden valószínűség szerint kevesebb mint 1000 orosz Wagner-zsoldos maradt Fehéroroszországban. Ők 2023 júniusa óta vannak jelen az országban, amikor még 8000 Wagner-zsoldos volt – közölte a brit védelmi minisztérium X-en.

Úgy vélik, a harcosok valószínűleg részt vesznek a belügyminisztérium csapatainak kiképzésében. 

A Wagner-zsoldosok tartós jelenléte Belaruszban szinte biztosan Oroszország háborús erőfeszítéseinek is kedvez, mivel arra kényszeríti Ukrajnát, hogy védelmi állásokat és csapatokat tartson fenn a Belarusszal közös északi határ mentén, hogy megvédje magát az esetleges közelgő betörésektől – jegyzi meg a brit hírszerzés.

Mint ismert, 2023 júniusában Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport korábbi vezetője lázadást szervezett az orosz katonai vezetés ellen. Ekkora Moszkvába ment, de soha nem érte el az orosz fővárost, mert lezuhant a repülőgépe – emlékeztet az RBC Ukraine. 

A hétvégén az ukrán katonák 170 különböző típusú pilóta nélküli repülőgépet ártalmatlanítottak és semmisítettek meg 24 óra alatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A híradások szerint a Tavria Operatív Stratégiai Csoport illetékességi területén az oroszok 36 légicsapást, 1 rakétacsapást indítottak, 41 harci összecsapást kezdeményeztek, és 695 tüzérségi támadást hajtottak végre.

A drónokat leszámítva az orosz erők ezen a fronton összesen 332 embert és 24 egység katonai felszerelést veszítettek az elmúlt 24 órában.

Konkrétan egy harckocsit, 5 páncélozott járművet, 3 tüzérségi rendszert, 10 autót és 5 egységnyi speciális felszerelést semmisítettek meg az ukrán erők, valamint 2 lőszertároló pontot és 2 másik jelentős orosz célpontot.

Volodimir Zelenszkij meglátogatta az ukrán Nemzeti Rákkutató Intézetet Kijevben, hogy köszönetet mondjon az alkalmazottaknak a rák elleni küzdelem világnapján.

Ma van a Rákellenes Világnap. Meglátogattam az ukrán Nemzeti Rákkutató Intézetet, hogy támogassam a fiatal pácienseinket, szüleiket és mindenkit, aki küzd ezzel a szörnyű betegséggel. Mindannyian nagyon erősek, erősen hisznek a védőinkben és Ukrajnában. Hálás vagyok minden orvosnak, nővérnek és egészségügyi szakembernek – mindenkinek, aki egészségügyi ellátást nyújt.

Emberek ezreiért harcolni egy ilyen háború alatt hihetetlen bravúr. Köszönet minden megmentett életért

– írta az ukrán elnök X-bejegyzésében.

A Krivij Rih energetikai infrastruktúrája elleni szombati akció az egyik legsúlyosabb támadás volt az energiaszektor ellen az elmúlt egy évben – közölte az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató vállalat. 

Mint megjegyezték, február 3-án éjszaka orosz drónok támadása szakította meg azokat a helyreállítási munkálatokat, amikor éppen a régió lakosainak próbálták visszakapcsolni az áramot. 

Most az ismételt támadások után a fő- és elosztóhálózaton folytatják a munkálatokat, így a fogyasztókhoz már vissza is tért az áram. A vállalat azt közölte, hogy ezek voltak az első áramszünetek Ukrajnában a fűtési szezon kezdete óta – írja az RBC Ukraine. 

Február 3-án, szombaton éjszaka az orosz csapatok 14 Shahed típusú drónt és két H-59-es rakétát lőttek ki Ukrajnára. A légvédelmi erők 9 drónt lőttek le. A Krivij Rih-i körzetben a támadás miatt megközelítőleg 15 ezer ember maradt áram nélkül, miután vészhelyzeti áramszünetet vezettek be.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4403-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4990-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. 

Orosz újságírókat vett őrizetbe a rendőrség, akik a Kreml előtt mozgósításellenes tüntetést filmeztek, helyi jelentések szerint február 3-án.

A tüntetésről szóló információkat az „Út hazafelé” nevű mozgalom Telegram-csatornáján osztották meg, amelyet a mozgósított orosz katonák feleségei és női családtagjai alkotnak, akik elégedetlenek azzal, hogy a férfiaknak az ukrajnai invázió végéig kell szolgálniuk.  

Az „Út hazafelé” azt mondta az embereknek, hogy gyűljenek össze az „Ismeretlen Katona” moszkvai sírja közelében, hogy megünnepeljék a „határozatlan idejű mozgósítási rotációk” 500. napját.

Az „Út hazafelé” egy egyre növekvő mozgósításellenes mozgalom része, amelyet az orosz kormány megpróbál elnyomni – írja a Kyev Independent. 

Marija Andrejeva, a mozgalom egyik legfontosabb arca hangsúlyozta, hogy támogatja a teljes körű invázió vezérlő logikáját, de tiltakozik az ellen, ahogy az orosz kormány bánik a katonáival, és hogy a mozgósítottakat nem tudják rotálni a frontvonalból.

Ukrajna és Franciaország közelebb került a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodás véglegesítéséhez. Erről az elnöki hivatal számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Megjegyzik, hogy az Ukrajna számára a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások következő fordulójára egy francia küldöttség kijevi látogatásakor került sor.

Különösen a vonatkozó megállapodás véglegesített tervezetét vitatták meg. A találkozón a felek megállapodtak a dokumentum egyes elemeivel kapcsolatos álláspontokról.

„Tárgyalócsoportjaink ma kézzelfogható előrelépést mutattak be, és közelebb kerültek a kétoldalú megállapodás véglegesítéséhez” – mondta Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője.

A tárgyalások résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a megállapodást minél hamarabb alá lehet írni.

Közben a Frankfurter Allgemeine Zeitung német hírügynökség arról számolt be, hogy elkészült a Németország és Ukrajna közötti biztonsági partnerségi megállapodás tervezete. Megjegyezték, hogy a cél az, hogy a kormányközi megállapodást a müncheni biztonsági konferencia során írják alá, amelyre már február 16-án sor kerülhet.