Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Az orosz védelmi minisztérium jelentései szerint ez már a negyedik ukrán drón, amit a brjanszki régió felett megsemmisített az orosz légierő – írja a TASZSZ.
A térség kormányzója arról számolt be, hogy a drón megsemmisítése sikeres volt, és nem követelt áldozatokat sem az eljárás. Hozzátette, egy épületben sem tett kárt az ukrán drón.
Idén február 5-én, moszkvai idő szerint körülbelül 00:30-kor leállították a kijevi rezsim újabb kísérletét, hogy repülőgép típusú drónnal terrortámadást hajtsanak végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. Az ukrán pilóta nélküli légi járművet megsemmisítették a szolgálati légvédelmi rendszerek a brjanszki régió területe felett
– olvasható a minisztérium közleményében.
Oroszország 389 560 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 5-én.
Ebből az elmúlt nap több mint 810 áldozatot követelt – derül ki a The Kyiv Independent beszámolójából.
A jelentés szerint Oroszország emellett 6348 harckocsit, 11 822 páncélozott harcjárművet, 12 412 járművet és üzemanyagtartályt, 9349 tüzérségi rendszert, 979 többszörös rakétaindító rendszert, 664 légvédelmi rendszert, 332 repülőgépet, 324 helikoptert, 7173 drónt, 24 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi interjúban kijelentette, hogy fontolóra veszi több magas rangú tisztségviselő leváltását és az ukrán vezetés átalakítását – írja a The Guardian.
„Újraindításra van szükség. Több állami vezető leváltásáról beszélek, nem csak a hadsereg területén” – fogalmazott Zelenszkij, aki már hetek óta meneszteni készül a fegyveres erők parancsnokát, Valerij Zaluzsnijt.
Az interjúban Zelenszkij egyértelművé tette, hogy az esetleges változások több személy leváltását jelentik az orosz hadsereg kiszorításának elősegítése érdekében.
„Amikor változtatásról beszélek, akkor valami komoly dologra gondolok, ami nem egyetlen személyt érint, hanem az egész ország vezetésének irányát” – mondta Zelenszkij az olasz állami televíziónak.
Az amerikai szenátorok hónapokig tartó viták után vasárnap megállapodásra jutottak a bevándorlásról és az Ukrajnának nyújtott segélyekről. A képviselőház republikánus elnöke azonnal megígérte, hogy elveti a megállapodást, melynek Joe Biden amerikai elnök gyors elfogadására szólította fel a jelenlevőket – írja az MTI.
A megállapodás, amely összesen 118,3 milliárd dolláros finanszírozást jelent, 60 milliárd dollárt tartalmaz Kijevnek az orosz támadással szembeni háborús erőfeszítéseire, valamint 14,1 milliárd dollárt Izraelnek.
A dokumentum továbbá 20,2 milliárd dolláros csomagot tartalmaz a migrációs politika reformjára. Ebben a menedékkérelmek feldolgozásának rendszerére vonatkozó szigorúbb korlátozások akkor érvényesülnek, ha a határátlépések száma meghaladja a heti ötezer főt.
Az Amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) közzétett egy jelentést, melyben azt állítja, hogy az orosz hadiipar valószínűleg nem lenne képes teljes mértékben ellátni az új tartalékosokat felszereléssel és fegyverekkel egy kiterjedt offenzíva esetén. Ugyanakkor az orosz hadsereg képes fenntartani a hadműveletek jelenlegi ütemét és erőfeszítéseket is tesz az orosz védelmi ipar bővítésére – írja az Unian.
Az ISW jelentése szerint az orosz ipar évente mintegy 250-300 új harckocsit képes gyártani. Mint megjegyzik, az orosz hadiipar nem valószínű, hogy képes lenne nagyobb mozgósításhoz szükséges felszereléseket biztosítani. Emiatt az orosz hadiipari komplexumnak drámaian meg kell növelnie kapacitását a nagyobb támadó műveletek támogatására.
Elemzők szerint Oroszország akkor lesz képes bővíteni technikai bázisát és erőforrásokat felhalmozni, ha 2024-ben a hadműveleti színtér egészén fenntartja a kezdeményezést.
Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy a német nagy hatótávolságú Taurus rakétákra Ukrajnának szüksége van az orosz katonai infrastruktúra megsemmisítéséhez a megszállt ukrán területeken – írja az Unian.
A Taurus rakétákat gyártó cég ugyanakkor cáfolta Johannes Arlt szociáldemokrata párti védelmi szakértő szavait, miszerint a védelmi ipar nem tudná gyorsan pótolni a rakétákat, ha azokat átadnák Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij elnök a maga részéről azt mondta, hogy nagyon sokba kerülne, ha a bizalmatlanság miatt megtagadnák Ukrajnától a konkrét segítséget.
Az orosz csapatok a délkelet-ukrajnai Dnyipro városát jelölték ki elsődleges célpontjukként – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A veszély változatlanul nagy, és Oroszország terrorista támadásai egyik fő célpontjaként tekint a régióra
– hangoztatta Zelenszkij.
Mint mondta, a térség gazdasági potenciáljának védelmére jelentős mértékben fokozzák az ottani légvédelmet. „Dolgozunk azon, hogy javítsunk a rakéták és drónok lelövését szolgáló képességeken” – tette hozzá.
Az ukrán államfő a nap folyamán Zaporizzsjában és az ott húzódó frontvonalakon is látogatást tett. Közölte, hogy ott és szülővárosában, Krivij Rihben is meg kell erősíteni a légvédelmet és az elektronikai hadviselést a létfontosságú infrastruktúra, az áram- és ivóvíz-szolgáltatás védelme érdekében.
Oroszország az utóbbi hetekben, ahogy múlt télen is drón-, illetve rakétacsapásokat mért az ukrán polgári infrastruktúrára.
Az ukrán hadsereg Telegram-oldalán közölte, hogy a nap folyamán megsemmisítették az orosz csapatok egyik drónirányítási pontját, valamint több páncélozott járművet és löveget a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon megyében.
Magyarország területére 2024. február 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 3672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4242 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
A Lengyel Léginavigációs Szolgáltató Ügynökség (PANSA) figyelmeztetést küldött az Oroszországgal, Belorusszal és Ukrajnával határos területekre – írja az Eurointegration.
A lengyel fegyveres erők hadműveleti parancsnoksága szerint a keleti légtérben megnövekedett aktivitásra lettek figyelmesek. Megjegyezték, hogy a biztonság érdekében a kiadott figyelmeztetésük február 5-től május 5-ig érvényes.
A lengyel légvédelem az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt folyamatos készenlétben van. Mint írtuk, január elején egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelték kelet felől Lengyelország légterében. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.
Ukrajna volt németországi nagykövete megnevezte Putyin fő célpontját, és elmondta, hogy a Nyugatnak meg kell értenie, milyen háborúról is van szó.
„A Nyugatnak fel kell ismernie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja nemcsak Ukrajna létét, hanem a nyugati demokráciát is veszélyezteti” – jelentette ki Andrij Melnik.
Mint mondta, Kijev partnerei már eddig is sokat tettek, de szerinte még többet kell tenni az orosz elnök megállításának érdekében.
Számomra fontos, hogy a Nyugat megértse, miről szól ez a háború. Nem csak Ukrajna létjogosultságáról szól. Putyin el akarja pusztítani a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok nyugati modelljét. Ez a fő célja. Ez azt jelenti, különösen a németek számára, hogy sokkal többet kell tenni Oroszország megállításáért. Ennek van katonai dimenziója is. Hálásak vagyunk Berlin szilárd hozzájárulásáért, és örülünk Németország növekvő vezető szerepének
– mondta a volt németországi ukrán nagykövet az N-TV-nek adott interjúban, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Rámutatott, hogy Németország Ukrajna mellé állt, és ezzel történelmi döntést hozott, de most már nem szabad visszafogottnak lenni.
A diplomata úgy véli, hogy Berlinnek mindkét Taurus cirkálórakétát, a német Eurofighter Typhoon és Tornado vadászrepülőgépeket és egyebeket is át kellene adnia Kijevnek.
Az Ukrajna védelmére és felszabadítására irányuló katonai és pénzügyi támogatásnak a létjogosultság részét kell képeznie. Idén a német kormány 7 milliárd euróval támogat minket fegyverkezésre. Ez igazán lenyűgöző. De sajnos ez még mindig nem elég ahhoz, hogy lépést tartsunk az orosz hadigépezettel
– mutatott rá Melnyk.
Azzal vádolta, hogy Ukrajnának az EU gazdasági teljesítményének 1 százalékát kellene adni, ami évente mintegy 160 milliárd eurót jelentene – írja az Unian.net.
„Ez egy hatalmas összeg, amelyet elsősorban a szövetségeseinknek kellene előteremteniük, ezt megértjük. De ha ma nem tesszük meg, akkor Putyin nagyobb hatalomra tehet szert. Ezért arra szeretném felhívni a német társadalmat és a német kormányt, hogy tartsa meg vezető szerepét az EU-ban, és tegyen ambiciózus vállalásokat a GDP egy százalékának megfelelő európai hozzájárulás érdekében. Különösen az USA-ban történt események fényében” – zárta mondandóját a volt németországi ukrán nagykövet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!