„Gyarmatosítás” és „totális oroszosítás” zajlik a Krími Autonóm Köztársaságban, ahol az utóbbi években számos önkényes őrizetbe vétel és egyéb emberijog-sértés is történt – mondta el Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselője szerdán a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
Az MTI közleménye szerint Oroszország tíz évvel ezelőtt csatolta el a Krím félszigetet. Taseva elmondta, hogy a február 24-i helyzet szerint azóta a térségben az orosz „megszállók 208 embert zártak rács mögé illegálisan, köztük 125 krími tatárt”.
Közölte, Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben.
Ma a Krím félsziget orosz csatlósként el van vágva a külvilágtól, gazdaságilag a megszálló hatalom tartja életben, és emiatt az ott élő emberek számára jelentős mértékben megdrágult a mindennapi élet
– mondta Taseva, aki szerint „egyre fokozódó ellenállás észlelhető a megszállókkal szemben”.
Az ukrán elnök krími állandó képviselője beszámolt arról is, hogy mindenekelőtt az iszlám vallású krími tatárok emberi jogi helyzete vált még rosszabbá. Az egykor saját parlamenttel rendelkező népcsoport ma politikai üldöztetésnek van kitéve, gyakoriak a házkutatások, a krími tatárok által működtetett médiumokat pedig bezáratták. Az ukrajnai háború miatti orosz kényszermozgósítás következtében 2022 szeptemberében mintegy 10 ezer krími tatár menekült külföldre – részletezte Taseva.
Az utóbbi években nagyjából 70 ezer ember hagyhatta el a Krím félszigetet, miközben különböző becslések szerint 500–800 ezer közé tehető az oda újonnan betelepült oroszok száma – mondta Taseva.
Hivatalos adatok szerint a Krímnek jelenleg 2 millió lakosa van. A Taseva által említett mértékű népességnövekedés nem rajzolódik ki az orosz hatóságok statisztikáiból, amelyek szerint nagyjából csak 100 ezerrel élnek többen jelenleg a térségben, mint az annektálás előtti időből származó ukrán adatok szerint.
Tamila Taseva az interjúban azt hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet béke, ha Ukrajna visszaszerzi a Krímet és a többi, Oroszország által megszállt területet.
Ha engedményeket teszünk az agresszornak, és szemet hunyunk a nemzetközi jog megsértése felett, azzal csak tovább fokozzuk a fenyegetést és a veszélyt
– mondta. Hozzátette azt is: nem gondolja, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „tisztában van azzal, hogy onnan már nincs visszaút, akkor az az egész rendszer is romba dőlne, amelyet törvénytelen módon felépített a megszállt területeken” – mondta.
„Emmanuel Macron francia elnök semmi jobbat nem talált ki, mint hogy hatalma megőrzése érdekében megpróbál egy harmadik világháborút kirobbantani” – ennek a véleményének adott hangot Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke, kommentálva a francia elnök kijelentéseit a nyugati országok szárazföldi csapatainak esetleges Ukrajnába küldésének témájának megvitatása kapcsán.
Macron számos nagy horderejű kijelentést tett, többek között a NATO-csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, ami elborzasztotta országa népét és számos európai állam vezetőjét
– mondta Vologyin.
„Személyes hatalmának megőrzése érdekében Macron semmi másra nem gondolt, mint egy harmadik világháború kirobbantására. Kezdeményezései egyre veszélyesebbé válnak Franciaország polgárai számára” – mondta Vologyin a Telegram-csatornáján. Szerinte még Olaf Scholz német kancellár is, „Hitlerre emlékezve, megdöbbent az ilyen őrült kalandvágytól”.
Vologyin hangsúlyozta, hogy Macron elnöksége alatt „őszintén szólva nem sok minden sikerült. Gazdasági stagnálás, sárga mellényesek és gazdák tüntetései, geopolitikai vereségek Afrikában: a francia csapatokat Mali, Burkina Faso és Niger kérésére kivonták” – jegyezte meg az elnök. Emellett – emlékeztetett – a nigériai hatóságok korábban bejelentették a Franciaországba irányuló urán- és aranyexport felfüggesztését, „és kártérítést követeltek Párizstól az ország természeti kincseinek több mint 100 évig tartó gyarmati kifosztásáért”.
Ezek és sok más kérdés miatt a franciák nem támogatják Macront – a népszerűségi mutatója rendkívül alacsony szintre esett. Ha ma tartanának választásokat, azokat Marine Le Pen nyerné
– mondta Volodin.
A duma szóvivője a francia elnököt Bonaparte Napóleonhoz is hasonlította, hozzátéve, hogy „mielőtt ilyen kijelentéseket tesz, Macronnak illene emlékeznie arra, hogyan végződött ez Napóleon és katonái számára, akik közül több mint 600 ezren maradtak a nedves földben fekve. Macron elfelejtette, hogy néhány évvel ezelőtt a modern Franciaországot Napóleon idejével összehasonlítva azt mondta, hogy Bonaparte »nem számolta a veszteségeket«, de azóta az ország »az emberi életet mindenek fölé helyezte«” – hangsúlyozta Vologyin.
Kijev legkorábban nyár végéig nem valószínű, hogy képes lesz újabb ellentámadást indítani, mondja Sir Tony Radakin admirális – írta meg a The Guardian.
„Ukrajna várhatóan hónapokig lőszerhiányos és egyéb hátrányokkal küzdő ország marad az Oroszországgal vívott háborúban, amíg a Nyugat nem fogad el további lépéseket Kijev támogatására” – ismerte el a brit fegyveres erők vezetője.
Sir Tony Radakin admirális egy londoni konferencián felszólalva nem kommentálta közvetlenül azt a francia javaslatot, hogy nyugati szárazföldi csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, ehelyett hangsúlyozta, hogy sürgősen növelni kell az ipari segítségnyújtást. A katonai vezető elmondta, hogy Ukrajna nehéz helyzetbe került a szárazföldön, ahol hadserege „lőszer- és készlethiánnyal küzd”, mivel a republikánusok a kongresszusban leállították az amerikai katonai támogatást, Európa pedig még nem tudta betömni a hiányt.
Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozott a kongresszus vezetőivel, hogy az Ukrajnát segélyező törvényjavaslatról tárgyaljon, a szenátus többségi vezetője, Chuck Schumer által intenzívnek minősített találkozón.
Radakin elmondta, hogy a NATO-szövetségesek között folynak a megbeszélések arról, hogy „hogyan erősíthetnénk meg Ukrajnának nyújtott támogatásunkat”, és hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó előtt vagy azt megelőzően újabb bejelentések várhatóak.
Oroszország „taktikai szinten már viszonylag kis területeket szerzett” – mondta a katonai főnök –, köztük a keleti fronton Avgyijivka városát, amelyet öt hónap után foglaltak el, 17 ezer orosz halott és 30 ezer sebesült áldozata mellett.
Intenzív harcok folynak most Csasziv Jar közelében, egy másik donbászi városban, ahová Ukrajna visszavonult, miután tavaly elvesztette Bahmutot. „Heves harcok folynak már Ivanivszke és Bogdanivka, két attól keletre fekvő falu külterületén is” – mondta Ilia Jevlash, az ukrán hadsereg egyik szóvivője.
Úgy gondolom, hogy ez a kényszerhelyzet valószínűleg legalább a következő néhány hónapig fennmarad
– zárta Radakin, aki szerint Kijev legkorábban a nyár végéig, de a legvalószínűbb, hogy 2025-ig nem lesz képes újabb ellentámadást indítani az ukrán hadsereg.
Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy nem zárható ki szárazföldi csapatok bevetése Ukrajnában, bár elismerte, hogy a témában „nincs konszenzus” a szövetséges nemzetek között.
Javaslatát nem támogatták a NATO-tagok.
Rishi Sunak, a brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy Nagy-Britannia nem tervezi szárazföldi csapatok telepítését – és hasonló nyilatkozatot tett az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Spanyolország és más nyugati országok is.
Valószínűbb forgatókönyv a további fegyveradományok, a tartósabb fegyverellátás, valamint mélyebb, hosszú távú gazdasági segítségnyújtás, például egyfajta „lend-lease”, ami egy második világháborús programra utal, amelyben az Egyesült Államok 30 szövetséges nemzetnek milliárdos értékű készleteket biztosított ingyenesen, halasztott fizetés ellenében.
Radakin igyekezett eloszlatni azokat a találgatásokat is, amelyek a hadsereg vezetőjének, Sir Patrick Sanders tábornoknak a múlt hónapban tartott beszéde után arról szóltak, hogy a védelmi minisztérium (MoD) az orosz agresszióra válaszul újra be akarja vezetni a nemzeti szolgálat egy formáját.
Nem állunk háború küszöbén Oroszországgal. Nem készülünk arra, hogy megszálljanak minket. A védelmi minisztériumban senki sem beszél a hagyományos értelemben vett sorkatonai szolgálatról
– mondta Radakin a hadsereg főnökének szánt, alig burkolt szemrehányásként.
Radakin tábornok azt mondta, hogy a briteknek a „háború előtti nemzedék” részeként fel kell készülniük arra, hogy harcoljanak egy Oroszország elleni nagy háborúban, mivel az Egyesült Királyság állandó hadserege 74 110 fővel viszonylag kicsi. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak „előkészítő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy társadalmainkat háborús alapokra helyezhessük”.
Radakin szerint Oroszország teljesen elveszett Ukrajnában, és nem jelent komoly katonai fenyegetést az Egyesült Királyságra vagy a NATO keleti tagjaira. Ehhez Moszkvának „újra kellene soroznia tankjait és páncélozott járműveit, újjá kellene építenie nagy hatótávolságú rakétáit és tüzérségi lőszerkészleteit, és ki kellene vonulnia egy elhúzódó és nehéz háborúból”.
Nem azt mondom, hogy Oroszország nem veszélyes
– tette hozzá az admirális. „Ezt bebizonyította az agresszióval, amelyet mind belföldön, mind nemzetközi szinten alkalmaz. De ugyanakkor lényegesen kevesebbre képes, mint amire számítottunk.”
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 3995 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3611 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Bulgária nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába – jelentette ki kedden Szófiában Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök.
Bolgár csapatok nem mennek oda
– szögezte le.
Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.
„Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban” – jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján. A bolgár államfő hangsúlyozta, hogy ugyan nem szabad magára hagyni Ukrajnát, de nem engedhetők meg olyan meggondolatlan lépések, amelyek esetleg világháborúhoz vezetnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi vezetés béketervéről, valamint az ukrán hadifoglyok és a deportált civilek hazatérésének esélyeiről tárgyalt kedden Rijádban Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Erről maga Zelenszkij számolt be Telegram-csatornáján, miután váratlanul ellátogatott az arab királyságba – írta az MTI.
A szaúdi állami hírügynökség jelentése szerint a megbeszéléseken Mohamed bin Szalmán megerősítette hazája eltökéltségét és támogatását minden olyan nemzetközi erőfeszítés iránt, amelynek célja az ukrán–orosz háború lezárása és a béke megteremtése, valamint hozzájárul a háború okozta humanitárius katasztrófa enyhítéséhez.
Ukrajna képviselői eddig többtucatnyi országban tartottak két- vagy többoldalú megbeszéléseket Zelenszkij béketervéről, amely az orosz csapatok kivonása mellett 1991-es határai között állítaná helyre Ukrajnát, illetve elszámoltatná Oroszországot az általa elkövetett jogsértésekért.
Elengedték Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus ügyvédjét, röviddel azután, hogy kedden letartóztatták Moszkvában – írta a Sky News.
Vaszilij Dubkov a Verstka orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy már szabadlábon van, azonban letartóztatásának okát nem indokolta. Hozzátette, az incidens akadályozta őt ügyvédi tevékenységében.
A Sky News felidézi, hogy Dubkov segített Navalnij édesanyjának nyomást gyakorolni az orosz hatóságokra, hogy adják ki neki fia holttestét.
Az ukrán védelmi erők tovább fognak haladni az orosz csapatok elleni harcban, de sokkal nehezebb dolguk lesz az amerikai kongresszus tétlensége miatt, amely késlelteti a segélyek jóváhagyását – jelentette ki Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, aki a front helyzetét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „a helyzet most rendkívül súlyos”.
Láttunk olyan ukrán csapatokat a frontvonalon, akiknek nincs meg a szükséges lőszerük az orosz agresszió visszaveréséhez
– mondta az Ukrinform szerint. Hozzátette, „bátran harcolnak, még vannak páncélozott járműveik, fegyvereik és lőszereik, de most be kell osztaniuk, mert az Egyesült Államok kongresszusa tétlen”.
A külügyminisztériumi szóvivő szerint Washington arra számít, hogy „az év végéig az ukrán csapatok továbbra is bátran harcolnak és haladást érnek el, ahogyan azt a közelmúltban a Fekete-tengeren is tették, de sokkal nehezebb lesz számukra, ha nem jutnak lőszerhez”.
A Fehér Ház úgy véli – mondta –, hogy ha a képviselőház „egyszerűen szavazást tartana az Ukrajnának nyújtott segélyről, az átmenne”.
Ezért ismét felszólítjuk a kongresszust, hogy tegye meg kötelességét, tartsa meg ezt a szavazást, és nyújtson segítséget az ukrán hadseregnek, amelynek nagy szüksége van rá
– mondta a külügyminisztérium szóvivője.
Alekszej Navalnij, az ebben a hónapban börtönben elhunyt orosz ellenzéki vezető ügyvédjét állítólag letartóztatták Moszkvában – írja a BBC.
Orosz médiaforrások szerint Vaszilij Dubkovot a közrend megsértése miatt vették őrizetbe. Az orosz hatóságok egyelőre nem erősítették meg Dubkov letartóztatását.
Navalnij halálát követően Dubkov elkísérte a férfi édesanyját a sarkvidéki börtöntelepre, ahol Navalnij február 16-án meghalt.
2023 októberében Navalnij többi ügyvédjét, Vadim Kobzevet, Igor Szergunint és Alekszej Lipstert „szélsőségesség” vádjával tartóztatták le. Januárban Olga Mihajlovát, az ellenzéki vezető egy másik ügyvédjét is megvádolták ugyanezzel a bűncselekménnyel.
Az orosz hatóságok 2021-ben szintén „szélsőségesség” miatt betiltották a Navalnij által vezetett Korrupcióellenes Alapítványt.
Navalnij holttestét nyolc nappal a halála után adták át az édesanyjának. Navalnaja asszony azt mondta, hogy a hatóságok megfenyegették, és azt akarták, hogy fiát titokban temessék el. Navalnij sajtótitkára kedden azt mondta, hogy a legtöbb megkeresett temetkezési helyszín elutasította őket.
Észak-Korea július óta mintegy 6700 konténerben szállított több millió tüzérségi lövedéket Oroszországba – írta a Sky News egy dél-koreai jelentés alapján.
„A szállítmányok több mint 3 millió 152 milliméteres tüzérségi lövedéket vagy 500 ezer 122 milliméteres töltényt tartalmazhattak” – mondta Shin Won-sik védelmi miniszter. Hozzátette, az oroszok akár mindkét típusú lövedékből is kaphattak.
Shin Won-sik azt is állította, hogy több észak-koreai lőszergyár teljes erővel gyártja a lőszereket Oroszországnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
