Szerhij Rudenko ukrán újságíró a Facebookon számolt be arról, hogy a Philip Morris – a világ egyik legbefolyásosabb dohánypiaci szereplője – közölte, 2024 áprilisában új gyárat nyit Ukrajnában – írja az ukrán 24tv. Ugyanakkor Rudenko szerint ez a cég jelenleg az orosz piacon tevékenykedik és az orosz hadsereget támogatja.
Vagyis egyrészt a Philip Morris Putyin hadseregét szponzorálja. Másrészt pedig gyárat épít abban az országban, amelyet ugyanaz a hadsereg próbál eltörölni a föld színéről
– jegyezte meg Rudenko, aki emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt a vállalat bejelentette, ki akar vonulni az orosz piacról. Ez azonban nem történt meg.
„Az okokról felesleges beszélni. Vagy a vevő hiánya, vagy az orosz hatóságok drákói politikája a külföldi befektetőkkel szemben. Számunkra az a tény, hogy egy amerikai vállalat sikeresen fejleszti üzletét egy terrorista országban. A teljes Philip Morris International összesített befektetése Oroszországban meghaladta a kétmilliárd dollárt” – tette hozzá.
Szerhij Rudenko idézte a Philip Morris oroszországi részlegének pénzügyi kimutatásaiból származó adatait is, amelyek szerint a vállalat nettó nyeresége az Ukrajna elleni oroszországi teljes körű invázió első évében 48,2 milliárd rubelre nőtt, ami 45 százalékkal több, mint 2021-ben.
A vállalat orosz terroristákat szponzorál. Ennek egyelőre nincsenek következményei
– hangsúlyozta az újságíró.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrajnai atomerőműveket – köztük a zaporizzsjait is – üzemeltető Enerhoatom elnöke, Petro Kotyin közölte: a vállalatnak egyetlen alkalmazottja sem maradt a zaporizzsjai atomerőműben.
Az MTI beszámolója szerint Kotyin erről egy rendezvényen beszélt, amelyet annak szenteltek, hogy két éve, március 4-én szállta meg az orosz hadsereg a zaporizzsjai nukleáris létesítményt.
Komoly tapasztalatokkal rendelkező dolgozóink már nincsenek az erőműben. Február folyamán a megszállók eltávolították az utolsó embereinket is, akik hűségesek maradtak Ukrajnához, és garantálták a biztonságot a nukleáris létesítményben
– jelentette ki az Enerhoatom elnöke. Szavai szerint az év elején még az ukrán vállalat 360 alkalmazottja dolgozott az atomerőműben, mostanra azonban megtagadták tőlük a belépést a létesítménybe.
Az Enerhoatom adatai szerint az erőművi műszakvezetők 60 százaléka – negyven fő – elhagyta a megszállt területet, 12 százalékuknak, azaz nyolc embernek az ukrán vállalat szüntette meg a munkaviszonyát. 14 százalékuknak – kilenc főnek – pedig az oroszok tiltották meg a belépést, miután nem voltak hajlandók átszerződni az orosz Roszatom vállalathoz.
Így már csak nyolc műszakvezetőjük maradt. Ezek a vezetők közvetlenül felelősek a nukleáris és sugárbiztonságért
– jegyezte meg Kotyin.
Kiemelte, hogy jelenleg orosz személyzet tartózkodik a zaporizzsjai atomerőműben, akik viszont szerinte nem tudják megbízhatóan üzemeltetni a létesítményt. „A zaporizzsjai atomerőmű energiablokkjait korszerűsítették olyan tervek alapján, amelyek jelentősen eltérnek az oroszokéitól, és az ukrán jogszabályoknak megfelelő engedéllyel nem rendelkező orosz személyzet nem tudja megbízhatóan üzemeltetni ezeket a reaktorokat. Ráadásul a közeli városokból és településekről toboroztak olyan új dolgozókat, akik eddig csak távolról láttak atomerőművet” – mondta az Enerhoatom vezetője. A vállalat adatai szerint 2022 elején még csaknem kilencezren dolgoztak az erőműben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál mindehhez hozzáfűzte, hogy
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a tervek szerint kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
és mindenekelőtt azt tervezi, hogy megismeri Putyin elképzeléseit a zaporizzsjai atomerőmű további működtetéséről és a nukleáris biztonság szavatolásáról a létesítményben. A hírportál emlékeztetett arra is, hogy hamarosan lejár a zaporizzsjai atomerőmű reaktoraiban használt nukleáris üzemanyag szavatossága.
Ukrajnának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire
– mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok.
„2022-ben mintegy 37, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől” – fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több, mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.
Rendkívül veszélyes a biztonsági helyzet Európában, de világszerte is, ezért a NATO-nak készen kell állnia az elrettentésre és a védelemre – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter hétfőn svéd hivatali partnerével, Pal Jonsonnal közös sajtóértekezletén a Balti-tenger partján fekvő Gdyniában.
Kosiniak-Kamysz szerint a veszélyekre megfelelő válasz, hogy Svédország a NATO tagjává válik, valamint hogy Lengyelországban a múlt héten megkezdődött a Dragon-24 kódnevű hadgyakorlat, amely része a katonai szövetség Steadfast Defender-24 nevű gyakorlatának.
Elmondta, hogy svéd hivatali partnerével a védelmi együttműködésről tárgyalt, valamint jelenlétükben a Saab cég hadiipari részlege és a lengyel fegyverbeszerzési ügynökség (AU) képviselői aláírtak egy megállapodást, amely szerint Lengyelország svéd páncéltörő gránátvetőket és lőszert szerez be 6,5 milliárd zloty (593 milliárd forint) értékben. Már a közeli napokban egy Saab 340 AEW felderítő repülőgépet szállítanak le a lengyel hadseregnek – jelentette be a lengyel kormányfőhelyettes.
Pal Jonson hangsúlyozta: Svédország a Balti-tenger térségének védelmében, valamint az egész NATO keretében támogatni fogja Lengyelországot. A két ország hasonlóképpen viszonyul Oroszországhoz, és fontosnak tartják Ukrajna támogatását is – szögezte le a svéd miniszter az MTI beszámolója szerint.
Több mint negyven ország fordult hétfőn felhívással Oroszországhoz, hogy tegye lehetővé a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála körülményeinek nemzetközi kivizsgálását – írja az MTI.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben a 27 EU-tagállam és 16 másik ország, köztük Kanada, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ukrajna nevében.
Felháborított minket az orosz ellenzéki politikus halála, amiért a végső felelősség Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz hatóságokat terheli
– mondta Knudsen. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak lehetővé kell tennie a független és átlátható nemzetközi vizsgálatot Navalnij váratlanul bekövetkezett halála okának kiderítésére.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn Genfben a „független hangok elnyomásának” azonnali befejezésére szólította fel a moszkvai vezetést a közelgő orosz elnökválasztás előtt. Kijelentette, hogy az orosz hatóságok tovább fokozták az orosz ellenzéket elnyomó intézkedéseiket.
Rámutatott: több jelöltet állítólagos adminisztratív szabálytalanságokra hivatkozva akadályoztak meg abban, hogy induljanak a választáson. Szerinte Navalnij halála nyomán tovább fokozódik az orosz ellenzékiek üldöztetése, ami komoly aggodalomra ad okot. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországban politikusok, újságírók, emberi jogi aktivisták, ügyvédek és más jogvédők ezreit vonják büntetőjogi vagy szabálysértési eljárás alá csak azért, mert kimondják véleményüket a közösségi médiában. Türk minden olyan eset gyors és átfogó felülvizsgálatát követelte, amikor Oroszországban embereket vettek őrizetbe alapvető jogaik gyakorlása miatt.
Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. A Kreml váltig tagadja, hogy az orosz államnak vagy Putyinnak bármiféle köze lenne a halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a bebörtönzött politikus séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt. Az orosz nyomozóbizottság azt állítja, hogy elindította a halálesettel kapcsolatos vizsgálatot. Halálának körülményeit azonban egyelőre nem sikerült tisztázni.
Korábban megírtuk, hogy bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték.
Lambsdorff, aki egy óra tíz percet töltött el az orosz külügyi tárca épületében, kommentár nélkül távozott – írta az MTI.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett: Németországnak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy német tisztek a Krími híd elleni csapások lehetőségéről tárgyaltak.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a német tisztek közötti, a Krími hídra mérendő csapásokról folyatott beszélgetés azt mutatja, hogy Németországot sosem „nácitlanították” teljesen. Úgy vélekedett, hogy ha ezzel kapcsolatban nem történik semmi, ha ezt a folyamatot nem állítja meg maga a német nép, az mindenekelőtt magára Németországra nézve jár majd szörnyű következményekkel.
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
Az MTI beszámolója szerint Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták. „Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni, és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.
Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva. Ez nem azt jelenti, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát, és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk, különösen Ukrajna területén
– fogalmazott most a francia politikus az interjúban.
Hozzátette: „Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját”.
Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés jött létre öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, a hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán–fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.
A francia elnök kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.
Az ukrán katonai hírszerzés kiberspecialistái támadást hajtottak végre, és ennek eredményeként hozzáfértek az orosz védelmi minisztérium szervereihez, amelyekről rengeteg adatot szereztek az orosz katonai vezetésről, valamint jelentésekről és kiadott parancsokról – számolt be az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége hétfőn a Telegramon.
A közlés szerint olyan bizalmas dokumentumokhoz fértek hozzá,
amelyek az orosz védelmi minisztérium „több mint kétezer szervezeti egysége között keringtek”.
A hírszerzés közölte, hogy a kapott információk lehetővé teszik az orosz védelmi minisztérium és egységei rendszerének teljes feltérképezését. „A kapott adatok elemzése segített azonosítani tábornokokat, az orosz védelmi minisztérium szervezeti egységeinek más magas beosztású vezetőit, valamint a helyetteseket, asszisztenseket, szakembereket, egyszóval mindenkit, aki a Bürokrata elnevezésű elektronikus dokumentumkezelő szoftvert használja” – jegyezte meg a szakszolgálat az MTI beszámolója szerint.
Hétfőn az Euractiv hírportál hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság egyik tervezetét, amelyben arról írtak, hogy Ukrajnát teljes jogú tagként vonhatnák be az Unió védelmi ipari fejlesztési projektjébe, az EDIP-be.
Mindez azért is tekinthető jelentős lépésnek, mert korábban egyedül Norvégia volt az egyetlen olyan, az unión kívüli ország, amelyet teljes jogú tagként vontak be az ehhez hasonló programokba.
A tervezet szerint
Ukrajna részese lehetne a közös uniós fegyverbeszerzéseknek, hozzájuthatna uniós forrásokhoz, valamint adómentességet is kaphatna akkor, ha közös vállalatokat hoznának létre a védelmi szektorban valakivel.
A lépés közelebb hozhatná Kijevet az uniós csatlakozáshoz, az EU tagországait számára pedig abból a szempontból lehetne hasznos, hogy felhasználhatnák az ukránok harctéri tapasztalatait a fejlesztésekhez – írta a The Kyiv Indendent.
A Bizottság várhatóan kedden ismertetni majd az EDIP-projekt részletes szabályait, valamint az Európai Unió átfogó védelmi stratégiáját.
A DTEK ukrán energiaszolgáltató vállalat hétfőn közölte, hogy februárban mintegy 426 ezer háztartásban állították helyre az áramszolgáltatást.
Az említett háztartások az orosz csapások miatt maradtak áram nélkül. A DTEK szerint a Dnyipropetrovszki területen 226 689, a Donyecki területen 189 655, a Kijevi területen pedig 10 474 háztartásban állították helyre a szolgáltatást.
Szijjártó Péter külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek azt mondta: még nincs itt az ideje annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A találkozóról legutóbb január végén esett szó, amikor Szijjártó Ukrajnába látogatott. Az orosz állami hírügynökségnek most azt mondta a külügyminiszter, hogy még mindig nem teljesült minden előfeltétel a találkozóhoz.
Egy ilyen találkozóhoz bizonyos előfeltételek kellenek, jelenleg ezek a feltételek még messze nincsenek készen a találkozó megszervezéséhez
– fogalmazott Szijjártó Péter, aki az antalyai diplomáciai fórumon nyilatkozott az oroszoknak. A külügyminiszter korábban utalt arra, hogy szerinte akkor lesz értelme az Orbán-Zelenszkij találkozónak, ha Ukrajna teljesít minden magyar követelést.
Az ukrajnai üzleti élet és a piac készen áll arra, hogy több mint egymillió drónt állítson elő. A kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (mintegy 380 milliárd forintot) különített el a gyártás megszervezésére – írja az Ukrajinszka Pravda Denisz Smihal miniszterelnök négyéves hivatali idejének eredményeiről szóló éves sajtótájékoztatója alapján.
2024-ben jelentős lépéseket tettünk a saját fegyvergyártásunk megerősítésére. Az elnök 1 millió drónt tűzött ki célul. Úgy tudjuk, hogy az ukrajnai üzleti élet és a piac már készen áll több mint egymillió drón gyártására. Természetesen mindent megvásárolunk, amit a mi vállalkozásunk le tud gyártani, hogy aztán átadjuk a védelmi erőinknek
– mondta Smihal.
Elmondása szerint a drónokra további költségvetési forrásokat különítettek el, mintegy 40 milliárd hrivnya értékben.
Smihal szerint a kormány most elég sok pénzt különít el a fegyverek ukrán gyártóktól való megvásárlására. A cél az, hogy a fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére elkülönített pénzeszközök 50 százalékát ukrán gyártóktól való vásárlásra fordítsák.
Oroszország bizonyítékokat készít és nyújt be a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkárságának a mérgező anyagok ukrajnai használatáról. Ezt Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes jelentette be – írta meg a TASZSZ.
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma az orosz különleges szolgálatokkal együtt feljegyezte azokat az incidenseket, amelyek során ukrán fegyveresek vegyi anyagokat használtak katonáink ellen az Észak-Kaukázusi Katonai Körzet övezetében, és részletes jelentéseket nyújtott be erről az ügyről
– mondta Liszogorszkij.
„Szeptember 23-án, Zaporizzsja térségében azt is dokumentálták, hogy az ukrán különleges szolgálatok vegyi harcanyagot használtak terrorista célokra. Jelenleg alakítjuk a bizonyítékokat, és ezeket minden bizonnyal benyújtjuk az OPCW technikai titkárságának és szükség esetén más szervezeteknek is” – mondta, kommentálva azokat az információkat, amelyek szerint egy Kijev által beszervezett férfi egy méreg- és pszichotróp anyagokból álló rejtekhelyet tervezett felhasználni Melitopolban tömeggyilkosságra.
Liszogorszkij hangsúlyozta, hogy Oroszország folyamatosan tájékoztatja az OPCW technikai titkárságát az ukrán fegyveres alakulatok által kifejlesztett különböző mérgező anyagok felhasználásával végrehajtandó vegyi provokációk terveiről, valamint az ukrán csapatok bevetésére és katonai műveletek végrehajtására szolgáló vegyi létesítmények használatáról.
„Az ilyen meggondolatlan magatartás természetesen súlyos következményekkel jár. Megjegyzem, hogy az Orosz Föderációnak köszönhetően, hogy tájékoztatta a nemzetközi közösséget és nyilvánosságra hozta ezeket az adatokat, számos tragédiát sikerült elkerülni. Sajnos kivétel volt ez alól az ammóniavezeték elleni támadás, amelyet az ukrán fegyveres erők akciói miatt tavaly nyáron megsemmisítettek” – tette hozzá.
Belgium 1,7 milliárd eurós bevételt szabadított fel az orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, az elosztásukról szóló vita folyamatban van – idézi Denisz Smihal miniszterelnököt az Interfax.
Az orosz eszközök felhasználásából származó bevétel Belgiumban van, az ország 1,7 milliárd eurót kapott a költségvetésből, ebből, mint tájékoztattak, Ukrajna védelmi igényeire is jut majd.
Smihal szerint ő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már tárgyalt erről a témáról Alexander de Croo belga miniszterelnökkel a legutóbbi kijevi látogatása során. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy biztos benne, hogy 2024-ben megkapják a pénz egy részét.
Olaf Scholz német kancellár kizárta annak lehetőségét, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú Taurus KEPD–350 cirkálórakétákkal fegyverezze fel, ha német katonákra lenne szükség a működésükhöz – írja a The Guardian.
Nem lehet olyan fegyverrendszert szállítani, amelynek nagyon széles hatóköre van, és utána nem gondolni arra, hogyan valósulhat meg a fegyverrendszer feletti ellenőrzés
– idézi a lap a kancellárt.
Csak akkor tudnánk irányítani a rakétarendszert, ha német katonák vennének részt benne, így ez számomra kizárt
– szögezte le.
Németország következetesen ellenáll a Taurus rakéták Ukrajnába szállításának és óvakodik attól, hogy kiszélesítse a háború hatókörét, és hogy közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.
Ukrajna az Európai Unió kezdeményezésére kész folytatni az orosz gáz tranzitját gázszállító rendszerén (GTS) keresztül, de nem hosszabbítja meg a meglévő szerződést, és nem köt új szerződést a Gazprommal – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
Természetesen nem tárgyalunk az agresszor országgal arról, hogy meghosszabbítsuk és aláírjuk a tranzitszerződést, de az Európai Bizottság vezetőivel többször egyeztettünk. Ha az európai országok konzorciumként lépnek fel, vagy az egyik európai partner tranzitországként lép fel a saját gázával, akkor készek vagyunk ezt a szolgáltatást biztosítani
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor a miniszterelnök szerint az ukrán GTS készen áll arra, hogy az orosz földgáz tranzitja nélkül is működjön.
Az orosz földgáz tranzitja az ukrán gázszállító rendszeren keresztül 2023-ban 28,4 százalékkal (5,812 milliárd köbméterrel) csökkent 2022-höz képest, 14,646 milliárd köbméterre.
Az ukrán Naftogaz és a Gazprom között a szállítás megszervezéséről szóló szerződést, a Naftogaz és a GTSOU közötti szállítási megállapodást, valamint a GTSOU és a Gazprom közötti üzemeltetői megállapodást 2019. december 30-án írták alá. A szerződés 2021–2024 között évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik.
Lengyelország azt tervezi, hogy felkéri az Európai Uniót, hogy vezessen be szankciókat az orosz és a belorusz mezőgazdasági termékekre – jelentette ki Donald Tusk, az ország miniszterelnöke hétfőn a litván fővárosban, Vilniusban tett látogatásán.
Tusk szerint az Oroszországból és Belarusz Köztársaságból származó mezőgazdasági termékek piactorzulást okoznak.
„Lettország úgy döntött, embargót vezet be az oroszországi mezőgazdasági termékek importjára” – mondta a múlt heti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy elemzik Lettország esetét, és nem zárják ki, hogy Lengyelország is hasonlóképpen tesz.
Úgy tűnik, a tüzérség hiánya arra kényszeríti a Donyecki területen lévő Avgyijivka melletti területek védőit, a 47. gépesített dandárt, hogy közelharcot vívjanak, és kockáztassák az amerikai Abrams harckocsikat, valamint az Assault Breacher páncélosokat, hogy megállítsák az orosz erők előrenyomulását – írja a Unian.
A dandár az elmúlt két hétben több Abrams harckocsit és két Assault Breacher harckocsit is elveszített – megválva ezzel a legjobb páncélozott járműveinek 5 százalékától –, ami a harcok intenzitását jelzi.
Nem biztos, hogy a veszteségek helyrehozhatatlanok: elvileg a harckocsikat vissza lehet állítani, ha a mérnökök előbb érnek oda, mint egy orosz drón. De a veszteség, bármennyire is átmeneti, mutatja a harcok intenzitását
– jelentették.
Az oroszok igyekeznek elegendő csapatot mozgatni, hogy hídfőállást hozzanak létre az ukrán állásokon belül, az ukránok célja pedig, hogy megsemmisítsék az orosz gyalogságot, amint megérkeznek.
Ez veszélyes munka a 47. dandár megfáradt harcosai számára, akik kilenc hónapja szinte szünet nélkül harcolnak
– írják.
Hangsúlyozzák, hogy a 47. dandár harcosai sokkal több veszteséget okoznak az oroszoknak, bár kritikusan kevés a fegyverük.
Szerhij Rudenko ukrán újságíró a Facebookon számolt be arról, hogy a Philip Morris – a világ egyik legbefolyásosabb dohánypiaci szereplője – közölte, 2024 áprilisában új gyárat nyit Ukrajnában – írja az ukrán 24tv. Ugyanakkor Rudenko szerint ez a cég jelenleg az orosz piacon tevékenykedik és az orosz hadsereget támogatja.
Vagyis egyrészt a Philip Morris Putyin hadseregét szponzorálja. Másrészt pedig gyárat épít abban az országban, amelyet ugyanaz a hadsereg próbál eltörölni a föld színéről
– jegyezte meg Rudenko, aki emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt a vállalat bejelentette, ki akar vonulni az orosz piacról. Ez azonban nem történt meg.
„Az okokról felesleges beszélni. Vagy a vevő hiánya, vagy az orosz hatóságok drákói politikája a külföldi befektetőkkel szemben. Számunkra az a tény, hogy egy amerikai vállalat sikeresen fejleszti üzletét egy terrorista országban. A teljes Philip Morris International összesített befektetése Oroszországban meghaladta a kétmilliárd dollárt” – tette hozzá.
Szerhij Rudenko idézte a Philip Morris oroszországi részlegének pénzügyi kimutatásaiból származó adatait is, amelyek szerint a vállalat nettó nyeresége az Ukrajna elleni oroszországi teljes körű invázió első évében 48,2 milliárd rubelre nőtt, ami 45 százalékkal több, mint 2021-ben.
A vállalat orosz terroristákat szponzorál. Ennek egyelőre nincsenek következményei
– hangsúlyozta az újságíró.
Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk az Indexen, Észak-Korea folyamatosan fegyvereket tesztel, Kim Dzsongun pedig azt mondta, hogy „bárkit eltörölnek, aki ellenségesen lép fel országával szemben”. Emellett Észak-Korea lett a világ fegyveráruháza, és állítólag még az oroszoknak is szállítanak lőszereket.
Ezt követően az Egyesült Államok és Dél-Korea a Koreai-félszigeten „Szabadságpajzs” néven nagyszabású éves hadgyakorlatot kezdett a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) nukleáris és rakétafenyegetésektől való elrettentése érdekében – írta meg a Strana.
A katonai manőverek 11 napig tartanak, és az elsők azóta, hogy Phenjan novemberben felmondta a 2018-as Korea-közi katonai megállapodást, amelynek célja a határ menti feszültségek csökkentése volt, aggodalmat keltve a KNDK esetleges provokációi miatt.
Az amerikai és a dél-koreai fegyveres erők közölték, hogy a mostani gyakorlat célja a közös védelmi helyzetük javítása, és a szárazföldi, tengeri, légi, kiber- és űreszközök felhasználásával végrehajtott többféle katonai műveletre, valamint a KNDK nukleáris műveleteinek elhárítására összpontosít. A gyakorlatban részt vevő egységekről, a személyzet és a harci eszközök számáról nem közöltek információkat.
Észak-Korea elítéli ezeket a hadgyakorlatokat, és a KNDK elleni invázió próbájának nevezi őket.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette egy vasúti híd felrobbantását az oroszországi Szamara régióban, amiről korábban az orosz média is beszámolt, anélkül, hogy állította volna az érintettséget – írta meg a Strana.
A hírek szerint a híd erőszerkezeteit robbantották fel, amit katonai rakományok, különösen a Polimer üzemben gyártott műszaki lőszerek szállítására használtak.
Tekintettel a vasúti híd sérülésének jellegére, hosszú ideig nem lehet majd használni
– közölte a hírszerzés.
Ugyanakkor az oroszok csak kisebb károkról írtak: állítólag csak fémszerkezetek és kerítések sérültek meg, a betonszerkezetek és a sínek sértetlenek maradtak.
Az igazságügyi miniszter szerint lehetséges a büntetett előéletű ukránok, köztük a korrupt tisztségviselők mozgósítása – írta meg a Strana. „Először is, nem az elítélteket lehet mozgósítani, hanem azokat, akik büntetett előéletűek. Idetartoznak a korrupt tisztviselők is” – mondta Denisz Maljuszuka igazságügyi miniszter az RBC-Ukrajina napilapnak adott interjújában.
Érdekesebb nem is annyira elítéltekkel kezdeni, hanem azokkal, akik büntetett előéletűek. Ezek olyan emberek, akik már kijöttek a börtönből, vagy soha nem is voltak ott. A törvény szerint őket nem lehet mozgósítani
– mondta Maljuszka.
Ami az elítélteket illeti, Maljuszka elismerte, hogy a súlyos bűncselekményekért elítélteket is lehet mobilizálni: „Attól függ, mi számít súlyos bűncselekménynek. A korrupt tisztviselőket szerintem teljes biztonsággal lehet háborúba küldeni” – mondta a miniszter.
Szerinte ők gyakran hazafiak, „csak éppen a hazafiságuk eléggé sajátos és kapzsi”. Hozzátette, hogy Ukrajnában a legtöbb ember kenőpénzt ad vagy fogad el.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Dnyipro városában őrizetbe vett egy helyi lakost – az orosz katonai hírszerzés ügynökét, aki az ukrán fegyveres erők radarrendszeréről adott át adatokat az oroszoknak – írja az Interfax.
Az elkövető felderítette a légvédelmi rendszerek helyét és a védelmi erők logisztikai útvonalait a régióban
– áll a közleményben.
Az SZBU szerint a gyanúsított először a fegyveres erők radarrendszereinek pozícióit próbálta azonosítani. A megszállóknak ezekre az információkra azért volt szükségük, hogy az újabb légicsapásaikkal már megpróbálják megkerülni az ukrán légvédelmet. Továbbá a pontos koordináták megszerzésével az orosz hadsereg célzott rakéta- és dróncsapásokat tervezett végrehajtani – írták.
Az orosz ügynök másik feladata az volt, hogy felkutassa a frontvonal felé haladó üzemanyag-szállító tartálykocsik által használt fő útvonalakat.
Az SZBU tisztjei a gyanúsítottat hírszerzési tevékenységének kezdeti szakaszában leplezték le, és azonosították orosz felettesét is, aki az orosz fegyveres erők vezérkari főigazgatóságának (a GRU-nak) az egyik munkatársa.
Az Orosz Föderáció bejelentette, hogy egy drón „zuhant” a szentpétervári olajterminál területére – írja az RBC Ukraine.
Mint kiderült, március 3-án reggel egy pilóta nélküli repülőgép típusú drónt találtak a Petersburg Oil Terminal olaj- és gázipari vállalat területén Szentpéterváron. A fontos létesítmény elleni támadás nem az első alkalom.
Az UAV egy körülbelül 20 kilogrammos súlyú robbanótöltettel volt felszerelve. Nem történt robbanás, nincsenek áldozatok
– írták a hatóságok közleményükben.
Ez már a második UAV-támadás volt a terminál területén. Az első támadást 2024. január 18-án jegyezték fel.
A Petersburg Oil Terminal 1996-ban kezdte meg működését a leningrádi kikötő olajrakodási körzetének területén. Az orosz média szerint ez a legnagyobb orosz terminál az olajtermékek átrakodására a balti térségben, valamint a szentpétervári nagykikötő legnagyobb rakodási vállalata.
Ezenkívül 2024. január 21-én éjjel is robbanás történt a kereskedelmi tengeri kikötő olajtermináljának közelében, a leningrádi terület Ust-Luga falujában. A kikötő közelében található legközelebbi települések lakói drónokról számoltak be. Később tűz ütött ki a terminálban és mintegy 150 embert kellett evakuálni a vállalkozásból.
Joszif Sztálin dédunokája, Selim Bensaad művész nyílt levelet írt Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az egykori szovjet vezető halálának évfordulója előtt.
Sztálin dédunokája levelében az ENSZ feloszlatását javasolta.
A dokumentum egy példányát a NEWS.ru is megszerezte.
„Mint Sztálin dédunokája, és a Sachsenhausen náci koncentrációs táborban elhunyt Jakov Dzsugasvili unokája, kész vagyok hivatalosan is támogatni a Sztálin-család nevében Önt és az Orosz Föderáció Külügyminisztériumát az ENSZ rendkívüli ülésének összehívásában, hogy döntsenek e szervezet jövőbeli sorsáról” – írta Bensaad.
Úgy véli, hogy az ENSZ bebizonyította kudarcát és szerinte a szervezet „lehetővé teszi az oroszok kiirtását” Donbászban, és a Gázai övezetben is a kettős mérce politikáját folytatja.
Bensaad sajtósa, Vadim Gorzsankin hangsúlyozta, hogy kezdeményezni kell az ENSZ-székház Moszkvába vagy Jaltába való áthelyezését is. Megjegyezte, hogy a nyugati diplomaták jelenleg a vízumrendszert használják fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak és megfosszák az orosz képviselőket attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek az ENSZ New York-i ülésein.
Bekérették Alexander Lambsdorf moszkvai német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a krími híd elleni támadásokról szóló német tisztek közötti beszélgetéssel kapcsolatban – írja a TASZSZ.
Március 1-jén az RT tévécsatorna főszerkesztője, Margarita Simonjan arról számolt be, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt jelenleg, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek a krími híd megtámadásának lehetőségéről tárgyaltak. Simonjan egy ezt megerősítő hangfelvétel létezésére hivatkozott, és később közzétette a beszélgetés átiratát. Ebből kiderül, hogy a tisztek megvitatták, hogy a Taurus rakéták milyen mértékben képesek megsemmisíteni a krími hidat, valamint a támadás előkészületeinek részleteit.
Március 4-én reggel robbanás történt egy vasúti hídon az oroszországi Szamara régióban. A vonatforgalmat leállították – erről a 24 Channel számolt be. Az orosz távirati csatornák azt írják, hogy
ismeretlenek megpróbálták felrobbantani a híd tartószerkezetét. A robbanás következtében a híd megsérült.
Propagandisták azt írták, hogy ismeretlenek március 4-én kora reggel megpróbálták felrobbantani a Zvezda-Csapajevka folyón átívelő híd tartószerkezetét a Zvezda-Csapajevszk átkelőn. A robbanás helyi idő szerint körülbelül 06:15-kor történt.
A hídon a vonatforgalom leállt, a területet lezárták. A helyszínen különleges szolgálatok és robbantási szakértők dolgoznak.
Szintén orosz távirati csatornák jelentették, hogy a robbanás következtében a vasúti híd megsérült. Különösen a fémszerkezetek, valamint a kerítések. Ugyanakkor a beton tartóoszlop állítólag nem sérült.
Most három, Moszkvából közlekedő személyvonat és egy elektromos vonat késik.
Li Hui, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja és Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes egyetértett abban, hogy az ukrajnai harcok befejezésének egyetlen módja a tárgyalás. Li és Galuzin szombat este Moszkvában tárgyalt. Ez volt a kínai képviselő európai útjának első állomása – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Li és Galuzin egyetértettek abban, hogy az ukrajnai harcok befejezésének egyetlen módja a tárgyalás
– áll a kínai külügyminisztérium vasárnap kiadott közleményében.
Kína kész „folytatni erőfeszítéseit a béketárgyalások, a közvetítés és a konszenzusépítés előmozdítására Oroszország, Ukrajna és más érintett felek között, és hozzájárulni az ukrajnai válság végleges politikai rendezéséhez” – áll a kínai külügyminisztériumnak a találkozót követő nyilatkozatában.
Galuzin állítólag egyetértett azzal is, hogy az ukrajnai háborút tárgyalások útján kell rendezni, és „méltatta Kína egyedülálló és konstruktív szerepét ebben az ügyben”.
Korábban arról számoltak be, hogy Li Hui, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Ukrajnába, Oroszországba, Belgiumba, Franciaországba, Németországba és Lengyelországba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz–ukrán háború rendezéséről.
A Bahmut melletti Ivanovszkoje faluban heves összecsapások folynak. Erről Ilja Jevlas, a csapatok keleti csoportjának szóvivője számolt be az ukrán állami televízióban – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Míg Bahmut irányában az orosz csapatok továbbra is támadják Ivanovszkoje falut, addig a város határában már kemény ellenállásba ütköznek és heves összecsapások folynak. Katonáink hősiesen ellenállnak és megpróbálják visszaszorítani az ellenséget a megszállt határokról. Az oroszok megpróbálnak betörni Bogdanovka településre is, amely Csaszov Jar településtől északra fekszik. Légideszant egységek, motorizált lövészezredek, és a hadsereg tartalékosait már átvezényeltük a térségbe
– mondta Jevlas.
Az oroszok jelenleg Ivanovszkoje település mintegy felét ellenőrzik. A fő harcok az Ivanovszkoje északi részén lévő állásokért folytak.
Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények esetén nem zárható ki, hogy a Nyugat hadsereget küld Ukrajnába – írja a Strana az elnök Szerb Haladó Párt ülésén tartott beszédére hivatkozva.
Szavai szerint, amikor először volt szó nyugati harcjárművek és repülőgépek átadásáról Ukrajna részére, sokan azt mondták, hogy ez soha nem fog megtörténni, de megtörtént.
Most pedig nyugati csapatok Ukrajnába való telepítéséről beszélnek. Néhányan azt mondják, hogy nem fog megtörténni, de meg fog történni. A helyzet mindenhol romlani fog
– mondta az elnök.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök nemrég arról beszélt, nem elképzelhetetlen, hogy nyugati csapatokat küld Ukrajnába. Más uniós országok vezetői, valamint a NATO főtitkára elutasította Macron javaslatát.
A cseh miniszterelnök azt mondta, hogy Európában senki sem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már atomcsapással fenyegette meg azokat a NATO-országokat, amelyek mégis csapatokat küldenének Ukrajnába.