Meglepő védelmi terv Brüsszeltől: Ukrajna máris teljes jogú tag lehet az Unióban

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij óva intette az Egyesült Államokat és Európát: a történelem legszégyenletesebb lapja jöhet;
• Komoly veszélyre figyelmeztetett az ukrán vezérkar őrnagya;
• Kiderült, mikor szavaz az amerikai kongresszus az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagról;
• Az ENSZ feloszlatását javasolta Sztálin dédunokája;
• Ukrajna vállalta a felelősséget a szamarai vasúti hídnál történt robbanásokért;
• Közölték azt is, hogy készek folytatni az orosz gáz tranzitját;
• Szijjártó Péter az oroszoknak beszélt arról, hogy lesz-e Orbán–Zelenszkij találkozó;
• Teljes jogú tagként csatlakozhat Ukrajna az EU-s védelmi iparhoz;
• Egy ukrán kibertámadásban feltörték az orosz védelmi tárca szervereit;
• Az oroszok olyan térképet mutogattak egy eseményen, ahol Kárpátalját Magyarország részeként ábrázoltak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrajnai atomerőműveket – köztük a zaporizzsjait is – üzemeltető Enerhoatom elnöke, Petro Kotyin közölte: a vállalatnak egyetlen alkalmazottja sem maradt a zaporizzsjai atomerőműben.

Az MTI beszámolója szerint Kotyin erről egy rendezvényen beszélt, amelyet annak szenteltek, hogy két éve, március 4-én szállta meg az orosz hadsereg a zaporizzsjai nukleáris létesítményt.

Komoly tapasztalatokkal rendelkező dolgozóink már nincsenek az erőműben. Február folyamán a megszállók eltávolították az utolsó embereinket is, akik hűségesek maradtak Ukrajnához, és garantálták a biztonságot a nukleáris létesítményben

– jelentette ki az Enerhoatom elnöke. Szavai szerint az év elején még az ukrán vállalat 360 alkalmazottja dolgozott az atomerőműben, mostanra azonban megtagadták tőlük a belépést a létesítménybe.

Az Enerhoatom adatai szerint az erőművi műszakvezetők 60 százaléka – negyven fő – elhagyta a megszállt területet, 12 százalékuknak, azaz nyolc embernek az ukrán vállalat szüntette meg a munkaviszonyát. 14 százalékuknak – kilenc főnek – pedig az oroszok tiltották meg a belépést, miután nem voltak hajlandók átszerződni az orosz Roszatom vállalathoz.

Így már csak nyolc műszakvezetőjük maradt. Ezek a vezetők közvetlenül felelősek a nukleáris és sugárbiztonságért

– jegyezte meg Kotyin.

Kiemelte, hogy jelenleg orosz személyzet tartózkodik a zaporizzsjai atomerőműben, akik viszont szerinte nem tudják megbízhatóan üzemeltetni a létesítményt. „A zaporizzsjai atomerőmű energiablokkjait korszerűsítették olyan tervek alapján, amelyek jelentősen eltérnek az oroszokéitól, és az ukrán jogszabályoknak megfelelő engedéllyel nem rendelkező orosz személyzet nem tudja megbízhatóan üzemeltetni ezeket a reaktorokat. Ráadásul a közeli városokból és településekről toboroztak olyan új dolgozókat, akik eddig csak távolról láttak atomerőművet” – mondta az Enerhoatom vezetője. A vállalat adatai szerint 2022 elején még csaknem kilencezren dolgoztak az erőműben.

 Az Ukrajinszka Pravda hírportál mindehhez hozzáfűzte, hogy

és mindenekelőtt azt tervezi, hogy megismeri Putyin elképzeléseit a zaporizzsjai atomerőmű további működtetéséről és a nukleáris biztonság szavatolásáról a létesítményben. A hírportál emlékeztetett arra is, hogy hamarosan lejár a zaporizzsjai atomerőmű reaktoraiban használt nukleáris üzemanyag szavatossága.

Ukrajnának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján az MTI szerint. 

A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire

– mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok.

„2022-ben mintegy 37, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől” – fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több, mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.

Rendkívül veszélyes a biztonsági helyzet Európában, de világszerte is, ezért a NATO-nak készen kell állnia az elrettentésre és a védelemre – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter hétfőn svéd hivatali partnerével, Pal Jonsonnal közös sajtóértekezletén a Balti-tenger partján fekvő Gdyniában.

Kosiniak-Kamysz szerint a veszélyekre megfelelő válasz, hogy Svédország a NATO tagjává válik, valamint hogy Lengyelországban a múlt héten megkezdődött a Dragon-24 kódnevű hadgyakorlat, amely része a katonai szövetség Steadfast Defender-24 nevű gyakorlatának.

Elmondta, hogy svéd hivatali partnerével a védelmi együttműködésről tárgyalt, valamint jelenlétükben a Saab cég hadiipari részlege és a lengyel fegyverbeszerzési ügynökség (AU) képviselői aláírtak egy megállapodást, amely szerint Lengyelország svéd páncéltörő gránátvetőket és lőszert szerez be 6,5 milliárd zloty (593 milliárd forint) értékben. Már a közeli napokban egy Saab 340 AEW felderítő repülőgépet szállítanak le a lengyel hadseregnek – jelentette be a lengyel kormányfőhelyettes.

Pal Jonson hangsúlyozta: Svédország a Balti-tenger térségének védelmében, valamint az egész NATO keretében támogatni fogja Lengyelországot. A két ország hasonlóképpen viszonyul Oroszországhoz, és fontosnak tartják Ukrajna támogatását is – szögezte le a svéd miniszter az MTI beszámolója szerint.

Több mint negyven ország fordult hétfőn felhívással Oroszországhoz, hogy tegye lehetővé a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála körülményeinek nemzetközi kivizsgálását – írja az MTI. 

A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben a 27 EU-tagállam és 16 másik ország, köztük Kanada, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ukrajna nevében.

Felháborított minket az orosz ellenzéki politikus halála, amiért a végső felelősség Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz hatóságokat terheli

– mondta Knudsen. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak lehetővé kell tennie a független és átlátható nemzetközi vizsgálatot Navalnij váratlanul bekövetkezett halála okának kiderítésére.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn Genfben a „független hangok elnyomásának” azonnali befejezésére szólította fel a moszkvai vezetést a közelgő orosz elnökválasztás előtt. Kijelentette, hogy az orosz hatóságok tovább fokozták az orosz ellenzéket elnyomó intézkedéseiket.

Rámutatott: több jelöltet állítólagos adminisztratív szabálytalanságokra hivatkozva akadályoztak meg abban, hogy induljanak a választáson. Szerinte Navalnij halála nyomán tovább fokozódik az orosz ellenzékiek üldöztetése, ami komoly aggodalomra ad okot. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországban politikusok, újságírók, emberi jogi aktivisták, ügyvédek és más jogvédők ezreit vonják büntetőjogi vagy szabálysértési eljárás alá csak azért, mert kimondják véleményüket a közösségi médiában. Türk minden olyan eset gyors és átfogó felülvizsgálatát követelte, amikor Oroszországban embereket vettek őrizetbe alapvető jogaik gyakorlása miatt.

Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. A Kreml váltig tagadja, hogy az orosz államnak vagy Putyinnak bármiféle köze lenne a halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a bebörtönzött politikus séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt. Az orosz nyomozóbizottság azt állítja, hogy elindította a halálesettel kapcsolatos vizsgálatot. Halálának körülményeit azonban egyelőre nem sikerült tisztázni.

Korábban megírtuk, hogy bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték.

Lambsdorff, aki egy óra tíz percet töltött el az orosz külügyi tárca épületében, kommentár nélkül távozott – írta az MTI.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett: Németországnak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy német tisztek a Krími híd elleni csapások lehetőségéről tárgyaltak. 

Hangot adott álláspontjának, miszerint a német tisztek közötti, a Krími hídra mérendő csapásokról folyatott beszélgetés azt mutatja, hogy Németországot sosem „nácitlanították” teljesen. Úgy vélekedett, hogy ha ezzel kapcsolatban nem történik semmi, ha ezt a folyamatot nem állítja meg maga a német nép, az mindenekelőtt magára Németországra nézve jár majd szörnyű következményekkel.

Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.

Az MTI beszámolója szerint Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták. „Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni, és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.

Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva. Ez nem azt jelenti, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát, és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk, különösen Ukrajna területén

– fogalmazott most a francia politikus az interjúban.

Hozzátette: „Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját”. 

Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés jött létre öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, a hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán–fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.

A francia elnök kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.

A DTEK ukrán energiaszolgáltató vállalat hétfőn közölte, hogy februárban mintegy 426 ezer háztartásban állították helyre az áramszolgáltatást.

Az említett háztartások az orosz csapások miatt maradtak áram nélkül. A DTEK szerint a Dnyipropetrovszki területen  226 689, a Donyecki területen  189 655, a Kijevi területen pedig 10 474 háztartásban állították helyre a szolgáltatást.

Az ukrajnai üzleti élet és a piac készen áll arra, hogy több mint egymillió drónt állítson elő. A kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (mintegy 380 milliárd forintot) különített el a gyártás megszervezésére – írja az Ukrajinszka Pravda Denisz Smihal miniszterelnök négyéves hivatali idejének eredményeiről szóló éves sajtótájékoztatója alapján.

2024-ben jelentős lépéseket tettünk a saját fegyvergyártásunk megerősítésére. Az elnök 1 millió drónt tűzött ki célul. Úgy tudjuk, hogy az ukrajnai üzleti élet és a piac már készen áll több mint egymillió drón gyártására. Természetesen mindent megvásárolunk, amit a mi vállalkozásunk le tud gyártani, hogy aztán átadjuk a védelmi erőinknek

– mondta Smihal.

Elmondása szerint a drónokra további költségvetési forrásokat különítettek el, mintegy 40 milliárd hrivnya értékben. 

Smihal szerint a kormány most elég sok pénzt különít el a fegyverek ukrán gyártóktól való megvásárlására. A cél az, hogy a fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére elkülönített pénzeszközök 50 százalékát ukrán gyártóktól való vásárlásra fordítsák.

Oroszország bizonyítékokat készít és nyújt be a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkárságának a mérgező anyagok ukrajnai használatáról. Ezt Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes jelentette be – írta meg a TASZSZ.

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma az orosz különleges szolgálatokkal együtt feljegyezte azokat az incidenseket, amelyek során ukrán fegyveresek vegyi anyagokat használtak katonáink ellen az Észak-Kaukázusi Katonai Körzet övezetében, és részletes jelentéseket nyújtott be erről az ügyről

– mondta Liszogorszkij.

„Szeptember 23-án, Zaporizzsja térségében azt is dokumentálták, hogy az ukrán különleges szolgálatok vegyi harcanyagot használtak terrorista célokra. Jelenleg alakítjuk a bizonyítékokat, és ezeket minden bizonnyal benyújtjuk az OPCW technikai titkárságának és szükség esetén más szervezeteknek is” – mondta, kommentálva azokat az információkat, amelyek szerint egy Kijev által beszervezett férfi egy méreg- és pszichotróp anyagokból álló rejtekhelyet tervezett felhasználni Melitopolban tömeggyilkosságra.

Liszogorszkij hangsúlyozta, hogy Oroszország folyamatosan tájékoztatja az OPCW technikai titkárságát az ukrán fegyveres alakulatok által kifejlesztett különböző mérgező anyagok felhasználásával végrehajtandó vegyi provokációk terveiről, valamint az ukrán csapatok bevetésére és katonai műveletek végrehajtására szolgáló vegyi létesítmények használatáról.

„Az ilyen meggondolatlan magatartás természetesen súlyos következményekkel jár. Megjegyzem, hogy az Orosz Föderációnak köszönhetően, hogy tájékoztatta a nemzetközi közösséget és nyilvánosságra hozta ezeket az adatokat, számos tragédiát sikerült elkerülni. Sajnos kivétel volt ez alól az ammóniavezeték elleni támadás, amelyet az ukrán fegyveres erők akciói miatt tavaly nyáron megsemmisítettek” – tette hozzá.

Belgium 1,7 milliárd eurós bevételt szabadított fel az orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, az elosztásukról szóló vita folyamatban van – idézi Denisz Smihal miniszterelnököt az Interfax. 

Az orosz eszközök felhasználásából származó bevétel Belgiumban van, az ország 1,7 milliárd eurót kapott a költségvetésből, ebből, mint tájékoztattak, Ukrajna védelmi igényeire is jut majd. 

Smihal szerint ő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már tárgyalt erről a témáról Alexander de Croo belga miniszterelnökkel a legutóbbi kijevi látogatása során. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy biztos benne, hogy 2024-ben megkapják a pénz egy részét. 

Ukrajna az Európai Unió kezdeményezésére kész folytatni az orosz gáz tranzitját gázszállító rendszerén (GTS) keresztül, de nem hosszabbítja meg a meglévő szerződést, és nem köt új szerződést a Gazprommal – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

Természetesen nem tárgyalunk az agresszor országgal arról, hogy meghosszabbítsuk és aláírjuk a tranzitszerződést, de az Európai Bizottság vezetőivel többször egyeztettünk. Ha az európai országok konzorciumként lépnek fel, vagy az egyik európai partner tranzitországként lép fel a saját gázával, akkor készek vagyunk ezt a szolgáltatást biztosítani

– hangsúlyozta. 

Ugyanakkor a miniszterelnök szerint az ukrán GTS készen áll arra, hogy az orosz földgáz tranzitja nélkül is működjön.

Az orosz földgáz tranzitja az ukrán gázszállító rendszeren keresztül 2023-ban 28,4 százalékkal (5,812 milliárd köbméterrel) csökkent 2022-höz képest, 14,646 milliárd köbméterre.

Az ukrán Naftogaz és a Gazprom között a szállítás megszervezéséről szóló szerződést, a Naftogaz és a GTSOU közötti szállítási megállapodást, valamint a GTSOU és a Gazprom közötti üzemeltetői megállapodást 2019. december 30-án írták alá. A szerződés 2021–2024 között évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik.

Lengyelország azt tervezi, hogy felkéri az Európai Uniót, hogy vezessen be szankciókat az orosz és a belorusz mezőgazdasági termékekre – jelentette ki Donald Tusk, az ország miniszterelnöke hétfőn a litván fővárosban, Vilniusban tett látogatásán.

„Lettország úgy döntött, embargót vezet be az oroszországi mezőgazdasági termékek importjára” – mondta a múlt heti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy elemzik Lettország esetét, és nem zárják ki, hogy Lengyelország is hasonlóképpen tesz.

Szerhij Rudenko ukrán újságíró a Facebookon számolt be arról, hogy a Philip Morris – a világ egyik legbefolyásosabb dohánypiaci szereplője – közölte, 2024 áprilisában új gyárat nyit Ukrajnában – írja az ukrán 24tv. Ugyanakkor Rudenko szerint ez a cég jelenleg az orosz piacon tevékenykedik és az orosz hadsereget támogatja. 

Vagyis egyrészt a Philip Morris Putyin hadseregét szponzorálja. Másrészt pedig gyárat épít abban az országban, amelyet ugyanaz a hadsereg próbál eltörölni a föld színéről

– jegyezte meg Rudenko, aki emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt a vállalat bejelentette, ki akar vonulni az orosz piacról. Ez azonban nem történt meg.

„Az okokról felesleges beszélni. Vagy a vevő hiánya, vagy az orosz hatóságok drákói politikája a külföldi befektetőkkel szemben. Számunkra az a tény, hogy egy amerikai vállalat sikeresen fejleszti üzletét egy terrorista országban. A teljes Philip Morris International összesített befektetése Oroszországban meghaladta a kétmilliárd dollárt” – tette hozzá.

Szerhij Rudenko idézte a Philip Morris oroszországi részlegének pénzügyi kimutatásaiból származó adatait is, amelyek szerint a vállalat nettó nyeresége az Ukrajna elleni oroszországi teljes körű invázió első évében 48,2 milliárd rubelre nőtt, ami 45 százalékkal több, mint 2021-ben. 

A vállalat orosz terroristákat szponzorál. Ennek egyelőre nincsenek következményei

– hangsúlyozta az újságíró.

Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk az Indexen, Észak-Korea folyamatosan fegyvereket tesztel, Kim Dzsongun pedig azt mondta, hogy „bárkit eltörölnek, aki ellenségesen lép fel országával szemben”. Emellett Észak-Korea lett a világ fegyveráruháza, és állítólag még az oroszoknak is szállítanak lőszereket. 

Ezt követően az Egyesült Államok és Dél-Korea a Koreai-félszigeten „Szabadságpajzs” néven nagyszabású éves hadgyakorlatot kezdett a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) nukleáris és rakétafenyegetésektől való elrettentése érdekében – írta meg a Strana.

A katonai manőverek 11 napig tartanak, és az elsők azóta, hogy Phenjan novemberben felmondta a 2018-as Korea-közi katonai megállapodást, amelynek célja a határ menti feszültségek csökkentése volt, aggodalmat keltve a KNDK esetleges provokációi miatt.

Az amerikai és a dél-koreai fegyveres erők közölték, hogy a mostani gyakorlat célja a közös védelmi helyzetük javítása, és a szárazföldi, tengeri, légi, kiber- és űreszközök felhasználásával végrehajtott többféle katonai műveletre, valamint a KNDK nukleáris műveleteinek elhárítására összpontosít. A gyakorlatban részt vevő egységekről, a személyzet és a harci eszközök számáról nem közöltek információkat.

Észak-Korea elítéli ezeket a hadgyakorlatokat, és a KNDK elleni invázió próbájának nevezi őket.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette egy vasúti híd felrobbantását az oroszországi Szamara régióban, amiről korábban az orosz média is beszámolt, anélkül, hogy állította volna az érintettséget – írta meg a Strana.

A hírek szerint a híd erőszerkezeteit robbantották fel, amit katonai rakományok, különösen a Polimer üzemben gyártott műszaki lőszerek szállítására használtak.

Tekintettel a vasúti híd sérülésének jellegére, hosszú ideig nem lehet majd használni

– közölte a hírszerzés.

Ugyanakkor az oroszok csak kisebb károkról írtak: állítólag csak fémszerkezetek és kerítések sérültek meg, a betonszerkezetek és a sínek sértetlenek maradtak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Dnyipro városában őrizetbe vett egy helyi lakost – az orosz katonai hírszerzés ügynökét, aki az ukrán fegyveres erők radarrendszeréről adott át adatokat az oroszoknak – írja az Interfax.

Az elkövető felderítette a légvédelmi rendszerek helyét és a védelmi erők logisztikai útvonalait a régióban

– áll a közleményben.

Az SZBU szerint a gyanúsított először a fegyveres erők radarrendszereinek pozícióit próbálta azonosítani. A megszállóknak ezekre az információkra azért volt szükségük, hogy az újabb légicsapásaikkal már megpróbálják megkerülni az ukrán légvédelmet. Továbbá a pontos koordináták megszerzésével az orosz hadsereg célzott rakéta- és dróncsapásokat tervezett végrehajtani – írták. 

Az SZBU tisztjei a gyanúsítottat hírszerzési tevékenységének kezdeti szakaszában leplezték le, és azonosították orosz felettesét is, aki az orosz fegyveres erők vezérkari főigazgatóságának (a GRU-nak) az egyik munkatársa.

Az Orosz Föderáció bejelentette, hogy egy drón „zuhant” a szentpétervári olajterminál területére – írja az RBC Ukraine. 

Mint kiderült, március 3-án reggel egy pilóta nélküli repülőgép típusú drónt találtak a Petersburg Oil Terminal olaj- és gázipari vállalat területén Szentpéterváron. A fontos létesítmény elleni támadás nem az első alkalom. 

Az UAV egy körülbelül 20 kilogrammos súlyú robbanótöltettel volt felszerelve. Nem történt robbanás, nincsenek áldozatok

– írták a hatóságok közleményükben.

Ez már a második UAV-támadás volt a terminál területén. Az első támadást 2024. január 18-án jegyezték fel.

A Petersburg Oil Terminal 1996-ban kezdte meg működését a leningrádi kikötő olajrakodási körzetének területén. Az orosz média szerint ez a legnagyobb orosz terminál az olajtermékek átrakodására a balti térségben, valamint a szentpétervári nagykikötő legnagyobb rakodási vállalata.

Ezenkívül 2024. január 21-én éjjel is robbanás történt a kereskedelmi tengeri kikötő olajtermináljának közelében, a leningrádi terület Ust-Luga falujában. A kikötő közelében található legközelebbi települések lakói drónokról számoltak be. Később tűz ütött ki a terminálban és mintegy 150 embert kellett evakuálni a vállalkozásból.

Bekérették Alexander Lambsdorf moszkvai német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a krími híd elleni támadásokról szóló német tisztek közötti beszélgetéssel kapcsolatban – írja a TASZSZ.

Március 1-jén az RT tévécsatorna főszerkesztője, Margarita Simonjan arról számolt be, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt jelenleg, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek a krími híd megtámadásának lehetőségéről tárgyaltak. Simonjan egy ezt megerősítő hangfelvétel létezésére hivatkozott, és később közzétette a beszélgetés átiratát. Ebből kiderül, hogy a tisztek megvitatták, hogy a Taurus rakéták milyen mértékben képesek megsemmisíteni a krími hidat, valamint a támadás előkészületeinek részleteit.

Március 4-én reggel robbanás történt egy vasúti hídon az oroszországi Szamara régióban. A vonatforgalmat leállították – erről a 24 Channel számolt be. Az orosz távirati csatornák azt írják, hogy

Propagandisták azt írták, hogy ismeretlenek március 4-én kora reggel megpróbálták felrobbantani a Zvezda-Csapajevka folyón átívelő híd tartószerkezetét a Zvezda-Csapajevszk átkelőn. A robbanás helyi idő szerint körülbelül 06:15-kor történt.

A hídon a vonatforgalom leállt, a területet lezárták. A helyszínen különleges szolgálatok és robbantási szakértők dolgoznak.

Szintén orosz távirati csatornák jelentették, hogy a robbanás következtében a vasúti híd megsérült. Különösen a fémszerkezetek, valamint a kerítések. Ugyanakkor a beton tartóoszlop állítólag nem sérült.

Most három, Moszkvából közlekedő személyvonat és egy elektromos vonat késik.

Li Hui, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja és Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes egyetértett abban, hogy az ukrajnai harcok befejezésének egyetlen módja a tárgyalás. Li és Galuzin szombat este Moszkvában tárgyalt. Ez volt a kínai képviselő európai útjának első állomása – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Li és Galuzin egyetértettek abban, hogy az ukrajnai harcok befejezésének egyetlen módja a tárgyalás

– áll a kínai külügyminisztérium vasárnap kiadott közleményében.

Kína kész „folytatni erőfeszítéseit a béketárgyalások, a közvetítés és a konszenzusépítés előmozdítására Oroszország, Ukrajna és más érintett felek között, és hozzájárulni az ukrajnai válság végleges politikai rendezéséhez” – áll a kínai külügyminisztériumnak a találkozót követő nyilatkozatában.

Galuzin állítólag egyetértett azzal is, hogy az ukrajnai háborút tárgyalások útján kell rendezni, és „méltatta Kína egyedülálló és konstruktív szerepét ebben az ügyben”.

Korábban arról számoltak be, hogy Li Hui, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Ukrajnába, Oroszországba, Belgiumba, Franciaországba, Németországba és Lengyelországba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz–ukrán háború rendezéséről.

A Bahmut melletti Ivanovszkoje faluban heves összecsapások folynak. Erről Ilja Jevlas, a csapatok keleti csoportjának szóvivője számolt be az ukrán állami televízióban – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda. 

Míg Bahmut irányában az orosz csapatok továbbra is támadják Ivanovszkoje falut, addig a város határában már kemény ellenállásba ütköznek és heves összecsapások folynak. Katonáink hősiesen ellenállnak és megpróbálják visszaszorítani az ellenséget a megszállt határokról. Az oroszok megpróbálnak betörni Bogdanovka településre is, amely Csaszov Jar településtől északra fekszik. Légideszant egységek, motorizált lövészezredek, és a hadsereg tartalékosait már átvezényeltük a térségbe

– mondta Jevlas.

Az oroszok jelenleg Ivanovszkoje település mintegy felét ellenőrzik. A fő harcok az Ivanovszkoje északi részén lévő állásokért folytak.