Moszkva kemény üzenetet küldött a NATO-nak

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről
• A vatikáni sajtószolgálat megmagyarázta Ferenc pápának az ukrán–orosz háborúval kapcsolatos „fehér zászlós” nyilatkozatát
• Elon Musk felháborodott az Ukrajnában alkalmazott erőszakos mozgósítási módszereken
  
• Orosz támadás ért egy egészségügyi tábort a Harkivi területen, ahol tűz ütött ki, és egy ember meghalt
• Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője üzent a NATO-nak, miszerint nincs értelme tagadni, hogy a szövetség katonáit Ukrajnába küldték
• Oroszország leváltotta haditengerészetének főparancsnokát

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Az ukrán fegyveres erők újabb, sorban a negyedik amerikai Abrams harckocsit veszítették el. A harckocsit Berdicsinél, Avgyijivka közelében érte találat, ahol az ukrán fegyveres erők 47. dandárja harcol – írja az orosz média beszámolója alapján a Strana ukrán hírportál.

Az orosz sajtó szerint a harckocsit egy Kornet páncéltörő rakétarendszerrel (ATMS) találták el a novoszibirszki 24. brigád katonái. Egyéb részleteket nem közöltek. 

Az Egyesült Államok összesen 31 Abrams M1A1 harckocsit adott Ukrajnának, melyek közül az elsőt február végén semmisítették meg.

Donyeck térségében harci bevetés közben meghalt egy vadászpilóta, Andrij Tkacsenko, a légierő őrnagya, aki Ivano-Frankivszkban és Harkivban szolgált.

A férfi a kelet-ukrajnai háború 2014-es kitörése óta harci feladatokat hajtott végre, majd Ukrajna déli részén is bevetéseket hajtott végre, miután az is háború sújtotta övezetté vált.

Tkacsenkót felesége és hatéves fia is gyászolja. A temetésre Ivano-Frankivszkban kerül sor – írta az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok egyre gyakrabban használnak mérgező anyagokat tartalmazó lőszereket. Az elmúlt hét folyamán mintegy 50 alkalommal, csak az elmúlt napon 15-ször dobtak le drónokból fulladást okozó gázzal és könnygázzal működő gránátokat a zaporizzsjai szektorban lévő védelmi vonalon – közölte Dmitro Lihovij ukrán katonai szóvivő az Ukrinform információi szerint.

Amikor az ellenség klasszikus tüzérségi vagy dróncsapással nem tudja bevenni a lövészárkainkat, akkor ilyen könnygázt használnak

– magyarázta Lihovij.

A szóvivő megjegyezte, hogy a frontvonalban a harci bevetések mintegy 2/3-a a Tavrija szektorban zajlott.

Az ukrán görögkatolikus egyház feje, Szvjatoszlav Sevcsuk kommentálta Ferenc pápa azon kijelentését, miszerint Ukrajnának ki kellene tűznie a „fehér zászlót” – közölte az ukrán Telegraf. A vatikáni sajtószolgálat vezetője, Matteo Bruni azt mondta, hogy a pápa nem a megadásra, hanem a béketárgyalások megkezdésére utalt.

A Telegraf tudósításából kiderül, hogy a New York-i Szent György-templomban az ukrán közösséggel való találkozón azt is megjegyezte az egyházfő: „Ukrajnában senki sem szándékozik feladni”. Emellett imaórát is tartott Ukrajna győzelméért és az igazságos békéért.

Ukrajna megsebesült, de legyőzhetetlen. Ukrajna kimerült, de állni fog. Higgyék el, senki sem gondol arra, hogy megadja magát, még azokon a helyeken sem, ahol ma is folynak a harcok. Hallgassák meg népünket Herszonban, Zaporizzsjában, Odesszában, Harkivban, Szumiban

– mondta Szvatoszlav Sevcsuk.

A legolcsóbb és legbiztonságosabb módja annak, hogy elkerüljük a következményeket a balti államokban, az ukránok támogatása – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki szerint a NATO meg fogja védeni a balti államokat, ha Oroszország úgy dönt, hogy megtámadja őket.

Véleménye szerint azonban annak ellenére, hogy az oroszok vereséget szenvednek, ezen államok felszabadított városai hasonlítani fognak Bahmutra vagy Avgyijivkára.

Úgy gondolom, hogy a NATO győzni fog. De nézzék meg Bahmutot, nézzék meg Avgyijivkát, így fognak kinézni a balti államok az intenzív harcok után. Vilnius többé nem lesz szép

– figyelmeztetett Kuleba az Elta című lapnak adott interjúban, amelyet az ukrán Telegraf szemlézett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ifjúsági Világfesztivál résztvevőivel tartott találkozón nagyra értékelte egy nigériai diák rasztafrizuráját, és azt mondta, hogy ő is szeretne ilyen hajviseletet.

Nekem is ilyen frizurám lenne

– mondta Putyin, miután meglátta a diákot.

A fesztivált március 1. és 7. között tartották Szíriuszban, amin több mint 300-an vettek részt – írta az mk.ru.

Az ukrán állam figyelembe veszi a kedvezményezett valós anyagi helyzetét, és ezt követően dönt a kifizetésről – közölte Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter, aki elmondta, a támogatás megítélésének fő feltétele, hogy az adott állampolgár részt vállaljon az ország gazdasági fejlődésében.

Március 1-től a segélyezés alapfeltétele, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családtagok közül egy személy dolgozzon. A foglalkoztatási központban történő regisztrációt is figyelembe veszik.

Amennyiben nincs ilyen jövedelem, akkor az anyagi támogatás meghosszabbítható. Ez vonatkozik az átmeneti munkanélküliekre is, de számukra kötelező feltétel az álláskeresés és a munkaügyi központban való nyilvántartás.

A támogatás mértéke nem változik. A korábbiakhoz hasonlóan 3000 hrivnyát számolnak fel a gyermekek és a fogyatékkal élők számára, a többi, menekültstátusszal rendelkező ukrajnai esetében pedig 2000 hrivnyát havonta.

Azokat is megfosztják a támogatástól, akiknek jelentős mennyiségű pénzük van a bankokban, vagy nemrég vásároltak 100 ezer hrivnya értékben, illetve öt évnél fiatalabb gyártmányú gépkocsijuk van – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

A nyugati pénzügyi támogatás késedelme miatt Ukrajna nemcsak a „B terv”, hanem már a „C terv” megfontolásába is belekezdett – mondta Roszalána Pidlasza, az Ukrán Legfelsőbb Tanács költségvetési bizottságának elnöke a Financial Timesnak adott interjújában.

„Már majdnem kimerítettük a lehetőségeinket. Minden hazai forrást a hadsereg finanszírozására fordítunk” – mondta Pidlasa.

Megjegyezte azt is, hogy az ukrán kormány további költségvetési támogatásról tárgyal más G7-országokkal, különösen Japánnal és Kanadával. Pidlasza hangsúlyozta, hogy a nem katonai jellegű kiadások jelentős csökkentésének és az adóemeléseknek a lehetőségét is fontolóra veszik – idézi a Telegraf ukrán hírportál.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en tett bejegyzésében reagált Ferenc pápának egy interjúban tett kijelentésére, miszerint Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljes körű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.

Kuleba véleménye viszont az, hogy „a legerősebb az, aki a jó és a rossz közötti harcban a jó oldalára áll ahelyett, hogy megpróbálná őket egy kalap alá venni, és „tárgyalásokat” szorgalmazna.

Arra buzdítok, hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit, és támogassuk Ukrajnát és népét az életükért folytatott igazságos küzdelemben. A mi zászlónk sárga és kék színű. Ez az a zászló, amelyért élünk, meghalunk és győzünk. Soha nem fogunk más zászlót kitűzni

– hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter, és reményét fejezte ki, hogy a pápa megtalálja a lehetőséget, hogy apostoli látogatást tegyen Ukrajnában azért, hogy támogassa a több mint egymillió ukrán katolikust, a több mint ötmillió görögkatolikust, minden keresztényt és minden ukrán embert.

Dmitro Kuleba nem először invitálta Kijevbe a pápát. 2023 augusztusában az El Mundo című lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy az oroszokkal közvetlenül valóban nem hajlandóak tárgyalni, de arra nyitottak, hogy valaki közvetítsen köztük, és hozzáfűzte, hogy szívesen látnák Ferenc pápát Ukrajnában. Emellett leszögezte akkor is, hogy szerinte a Vatikán békeközvetítése semmilyen érdemi előrelépéssel nem járt eddig.

Robert Fico szlovák miniszterelnök ismét bírálta a nyugati országokat, amiért támogatják Ukrajnát az Oroszország ellen vívott háborújában – írta a Strana.

„Az a stratégia, hogy egyes nyugati országok lebeszélték Ukrajnát arról, hogy békeszerződést írjon alá Oroszországgal, mondván, hogy a háborút Oroszország meggyengítésére fogjuk felhasználni, és katonai és gazdasági segítséget nyújtunk Ukrajnának, nem működik” – mondta a szlovák miniszterelnök.

Szerinte Moszkva több területet foglalt el, mint amennyit Kijev felszabadított, ráadásul Oroszországban nem volt gazdasági összeomlás, és Putyin támogatottsága sem csökken.

Fico szerint jogosan vetődik fel a kérdés, hogy valóban működik-e a nyugati stratégia, és amelyre szerinte egyértelműen nem a válasz.

Három ember halt meg vasárnap a Donyecki területen történt ágyúzás következtében – jelentette a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság az ukrán Interfaxnak.

Éjjel az oroszok Sahíd drónokkal támadták Dobropillját – reggel a mentők két ember holttestét húzták ki egy ház romjai közül. Ezenkívül reggel az ellenség tüzérségi ágyúval lőtte Csasziv Jart, megölve egy 66 éves férfit

– áll a táviratban.

Mirnogradban a rakétatámadás sérültjeinek száma tizenkettőre emelkedett – minden áldozat megkapta a szükséges orvosi ellátást. „Veszélyes a Donyecki területen tartózkodni! Vigyázzanak magukra, evakuáljanak!” – hangsúlyozták.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető a vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában.

Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel honfitársait az X-en, hogy tartsák meg erejüket, ugyanis Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

„Minél több őrült nyilatkozat érkezik Moszkvából, annál nagyobbnak kell lennie az erőnknek. Csak az erőnk – amely az élet védelmében áll – és a céljaink képesek Oroszországot legalább részben kijózanítani. Az orosz őrületnek ezt a háborút el kell veszítenie. És mi mindent megteszünk ezért” – fogalmazott az ukrán elnök.

Franciaország és Lengyelország nem beszélhet a NATO nevében arról, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába – mondta Guido Crozetto olasz védelmi miniszter a la Stampa napilapnak.

Franciaország és Lengyelország nem beszélhet a NATO nevében, amely a kezdetektől fogva formálisan és önként nem avatkozott be a konfliktusba. Csapatok küldése Kijevbe egy egyoldalú eszkaláció felé tett lépést jelent, amely eltörli a diplomáciai utat

– mondta.

A RIA Novosztyi szemléje szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugati országok továbbra is támogatják Kijevet, ugyanakkor el kell gondolkodniuk azon, hogyan segíthetnék Ukrajnát „a szabadság, a terület és a biztonság visszaszerzésében” más módon, nevezetesen a diplomáciai csatornák intenzívebbé tételével.

Egy nappal korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy nem elképzelhetetlen a nyugati országok katonai személyzetének Ukrajna területére való küldése. Azt is elmondta, hogy nagyra értékeli Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését a nyugati országok katonáinak Ukrajnába küldésének lehetőségéről. Andrzej Duda lengyel elnök pedig azt mondta, hogy Lengyelországnak nagy repülőteret kell építenie a NATO-csapatok áthelyezéséhez.

Macron szavai vihart okoztak

Február végén Macron azt mondta, hogy Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország „ne nyerje meg ezt a háborút”. Elmondása szerint a nyugati országok vezetői megvitatták a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, de egyelőre nem született konszenzus.

Később a politikus, akit élesen bíráltak e kijelentései miatt, megjegyezte, hogy minden szavát alaposan megfontolta. Egy nappal korábban azt is mondta, hogy Franciaországnak „nincsenek határai és vörös vonalai” az Ukrajnának nyújtandó segítség kérdésében.

Ugyanakkor több európai állam hatóságai azt mondták, hogy szó sincs arról, hogy katonai személyzetet vezényelnének Ukrajnába. Különösen Olaf Scholz német kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Németország nem küldi katonáit a köztársaságba. Emellett a német kormányfő leszögezte, hogy a NATO-országok egésze sem fog ilyesmire vállalkozni. David Cameron brit külügyminiszter szintén ellenzi Macron gondolatát.

Az összes francia párt vezetője szintén elutasította, hogy támogassa az elnök álláspontját a kérdésben. Azzal vádolták Macront, hogy belerángatja az országot a konfliktusba, és és szemrehányást tettek neki, amiért nem konzultált a nemzetgyűléssel.

A Kreml a francia elnök szavait kommentálva közölte, hogy egy ilyen fejlemény elkerülhetetlenül közvetlen katonai összecsapáshoz vezetne Moszkva és a NATO között. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Macron álláspontja, miszerint Ukrajnában stratégiai vereséget kell okozni Oroszországnak, szintén ismert.

Mint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő rámutatott, az Ukrajnáról szóló párizsi rendezvényen részt vevő számos ország fenntartja „egy ilyen akció potenciális veszélyeinek és egy forró konfliktusba való közvetlen belekeveredés potenciális veszélyének meglehetősen józan értékelését”. Rámutatott, hogy az ilyen akciók „egyáltalán nem állnak ezeknek az országoknak az érdekében, ezzel tisztában kell lenniük”.

Az ukrán védelmi erők folytatják a hídfőállások bővítését a Dnyeper folyó keleti partján, amivel komoly veszteségeket okoznak az orosz csapatoknak – írta az Ukrinform.

Ha csak az elmúlt egy napról beszélünk, több mint 50 megszálló esett el harcban, köztük körülbelül 40-en Krinki közelében

– mondta a Déli Hadműveleti Parancsnokság szóvivője, Natalija Humenyuk.

A március 10-i éjszakai ágyúzás következtében a dél-ukrajnai régiókban megrongálódott egy ipari létesítmény és egy elektromos vezeték, jelenleg helyreállítási munkálatok folynak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Erről az NPC Ukrenergo számolt be.

Az Odesszai területen egy drón eltalált egy ipari létesítményt, megrongálva azt és tüzet okozva. Egy másik területen egy drón megrongált egy villanyvezetéket.

Éjszaka és reggel is lőtték oroszok Szumi régió határ menti területeit és településeit – írta az Ukrinform.

A régió katonai igazgatósága közölte, összesen 29 robbantást rögzítettek. Sérültekről vagy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Az ukrán erők újabb 900 orosz katonát likvidáltak az elmúlt 24 órában – közölték az ukrán hadsereg szárazföldi erői.

Az Unian szerint az ukrán erők megsemmisítettek további 27 páncélozott harcjárművet, 19 harckocsit, 38 tüzérségi rendszert, három többszörös rakétavetőt és két légvédelmi járművet is.

Dnyipropetrovszk, Herszon és Donyeck megyékben orosz bombázások következtében legkevesebb három polgári személy halt meg, másik három pedig megsebesült – közölték szombaton az ukrán hatóságok.

A Dnyeper ukrán kézen lévő partján fekvő Olhivkában egy 58 éves nő lett tüzérségi támadás áldozata, amelyben egy 49 éves férfi is megsebesült – közölte az ukrán belügyminisztérium. Szintén a tárca tájékoztatása szerint egy Dnyipropetrovszk megyei települést is tüzérségi találatok értek. 

A Donyeck megyei Csasziv Jarban egy 46 éves férfi halt meg orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin megyei kormányzó. Filaskin szerint majdnem kétszáz embert, közöttük 21 gyermeket menekítettek ki a frontvonal közelében fekvő falvakból, a heves harcok térségéből. Az orosz hadsereg februárban foglalta el Avgyijivka várost és folytatja a térségben az offenzívát.

Az ukrán légierő szombati állítása szerint tizenkét Sahíd típusú, iráni gyártmányú drónt lőtt le Donyeck, Dnyipropetrovszk és Poltava megyében az orosz erők által kilőtt tizenötből.