Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat „a szakadék szélén jár”, és a háború az ukrán határokon túlra is átterjedhet.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy „egy vagy két” NATO-tagország fellépése miatt a konfliktus átterjedhet és "irányíthatatlanná válhat".
A lehetséges eszkalációval kapcsolatban Zaharova azt mondta, hogy a Nyugat „a szakadék szélére sodorja a világot”.
Azt is mondta, hogy a Nyugatnak el kell engednie azt az elképzelést, hogy stratégiailag legyőzi Oroszországot, írja a Sky News.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (Rada) elé terjesztettek egy törvényjavaslatot, amely azt javasolja, hogy a fogvatartottak mentesülhessenek büntetésük letöltése alól, ha katonai szolgálatot teljesítenek – erről az RBK Ukrajina számolt be a vonatkozó dokumentumra hivatkozva.
A törvénytervezet szerint azok a fogvatartottak, akik vállalják, hogy büntetésüket szerződés alapján letöltik, feltételes szabadlábra kerülnek. A törvénytervezet szövege egyelőre még nem áll rendelkezésre.
Korábban a Rada elé terjesztették a mozgósításról szóló törvénytervezetet, amely azt javasolja, hogy engedélyezzék a büntetlen előéletű ukránok önkéntes mozgósítását, néhány kivétellel. Denisz Maljuska ukrán igazságügyi miniszter ennél radikálisabb megközelítést választott. Kijelentette, hogy az ilyen állampolgárokat kötelező eljárás keretében kellene mozgósítani.
Engedélyezte a fogvatartottak mozgósítását is. A miniszter szerint kockázatos lenne fegyvert adni nekik, de „lapátot adni” lehet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége az ukrajnai invázió előtt 60 százalék körül mozgott Oroszország egyik legpatinásabb közvélemény-kutató intézete (Levada Központ) szerint.
Az orosz vezető népszerűsége közvetlenül az invázió után azonban megugrott, és most 80 százalék körül mozog, írja a Sky News.
Levette az Oroszország elleni szankciós listáról az Európai Unió (EU) az egyetlen, korábban arra felvett szlovák állampolgárt, Jozef Hambáleket, az Éjszakai Farkasok nevű motoros szervezet helyi vezetőjét – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök a TA3 szlovák hírtelevízió műsorában szerdán.
Jozef Hambáleket még 2022 júliusában tette fel az EU az Oroszország elleni szankciós listára, konkrétumok nélkül, arra hivatkozva, hogy a férfi „támogatta Oroszország ukrajnai invázióját”. A szlovák férfi Robert Fico közlése szerint az első uniós állampolgárként került fel a listára, és élete a szankciók hatására teljesen ellehetetlenült, egyebek mellett megszüntették bankszámláit, és nem férhetett hozzá az ingatlanjaihoz sem.
Robert Fico, aki korábban többször is bírálta az előző kormányzat e kérdésben tanúsított tétlenségét, januári németországi látogatása során Olaf Scholz német kancellárral, illetve Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is beszélt az ügyről – emlékeztetett a bejelentés kapcsán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A szlovák kormányfő a hírtelevízióban elmondta:
a döntés szerdán megjelent az uniós közlönyben is, vagyis már hivatalos. A szankciós listáról összesen 12 személy került le, közülük kilencen elhalálozásuk okán.
Robert Fico „hallatlannak” nevezte azt a bírálathullámot, amely Ferenc pápát érte az ukrajnai konfliktus kapcsán a fehér zászló felemelését szükségesnek tartó kijelentése miatt. A politikus ismételten elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati katonák Ukrajnába küldésével kapcsolatban nemrégiben tett felvetését, valamint hangsúlyozta a „szuverén külpolitika” folytatásának szükségességét.
Egyértelműen szeretnék Kínába látogatni, folytatni akarom a kubai beruházásokat és az együttműködést Vietnammal. Az, hogy az EU és a NATO tagja vagyunk, nem kötheti meg úgy a kezünket, hogy ne legyenek kapcsolataink más országokkal
– szögezte le Robert Fico.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik rejtett leszállóhelyén helikoptereket semmisítettek meg az orosz erők a de facto Donyecki Népköztársaságban – számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Megjegyezték, hogy a légi felderítésen három ukrán helikoptert észleltek, amelyek egy titkos mezei leszállóhelyen várakoztak üzemanyag-utántöltésre és fegyverek vételezésére.
A helyszínt egy kazettás bombával találták el. Két helikopter megsemmisült – adta hírül az eadaily.
Csehország nemrégiben tett kezdeményezésének köszönhetően az ukrán hadsereg hamarosan érzékelni fogja a lőszerszállítmányok növekedését – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.
A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek
– fejtette ki Kuleba.
Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.
Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.
A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.
A NATO tagállamai elegendő katonai és gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy megállítsák Oroszország előrenyomulását a Nyugat felé – jelentette ki Grant Shapps brit védelmi miniszter szerdán az észak-lengyelországi Orzyszban.
A brit tárcavezető közös sajtókonferenciát tartott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszterrel, kormányfőhelyettessel. Előtte a két politikus az orzyszi gyakorlótéren megtekintette a Dragon–24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender–24 európai NATO-gyakorlatnak.
A brit miniszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára utalt, miszerint meg kell állítani Oroszország előrenyomulását nyugati irányban.
A Nyugat képes arra, hogy megállítsa Oroszország agresszióját, „minden eszköze megvan ahhoz, hogy legyőzze Putyint” – jelentette ki Shapps.
Hozzátette: az észak-atlanti szövetség együttesen „sokkal nagyobb erővel” rendelkezik, mint Oroszország, és gazdasági értelemben is túlsúlyban van.
Mindazonáltal fennáll a kockázata annak, hogy Putyinnak sikerül előrenyomulnia
– ismerte el Shapps. Megjegyezte: ez nem lenne jó Európának, és „semmiképpen nem lenne jó Lengyelországnak.”
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a NATO védelmi szövetség. Megerősítette: az év végéig meghosszabbítják a Sky Sabre légvédelmi rakétarendszer lengyelországi állomásoztatását, írja az MTI.
Megsemmisített az orosz hadsereg egy Harkiv megyébe telepített, lőállásban lévő Patriot légvédelmi rendszert – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
A minisztérium szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki fontszakaszon, miközben meghiúsítottak 14 ellentámadási és egy határáttörési kísérletet.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél 12 ellenrohammal próbálkozott Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonalon közel 1140 katonát veszített, közülük a legtöbben, mintegy 460-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott szerdai nagyinterjújában azt mondta, hogy keddre virradóra egy több mint 300 fős, külföldi „zsoldosokkal” megerősített csoportosulás tett kísérletet arra, hogy Ukrajnából betörjön az oroszországi Kurszk és Belgorod megye területére.
Putyin szerint a fegyveresek mintegy 230 embert vesztettek, valamint a nyolc bevetett harckocsijuk közül hetet, továbbá mind a kilenc gyalogsági harcjárművüket. Ezek közül, mint mondta, hét amerikai gyártmányú Bradley volt.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a támadás fő célja a hétvégén esedékes elnökválasztás meghiúsítása, de legalábbis megzavarása lett volna, írja az MTI.
A „háború őrültségének legyőzését” sürgette Ferenc pápa, aki 2013. március 13-án történt pápává választása tizenegyedik évfordulóját ünnepelte szerdán.
Szokásos szerdai audienciáján kijelentette: „Imádkozzunk az Úrhoz, adjon kegyelmet a háború őrültségének legyőzéséhez, mivel a háború mindig vereséget jelent.”
Az egyházfő – most is tartó náthás megbetegedése miatt – csupán néhány mondatot szólt, és beszédét ismét egyik munkatársa olvasta fel helyette.
A pápa tavaly március 13-tól több mint 130 alkalommal tett felhívást az ukrajnai béke érdekében, valamint több mint hatvanszor sürgette a közel-keleti konfliktus leállítását, írja az MTI.
Timur Tkacsenko a stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszterhelyettes bejelentette, hogy az óvóhelyek építési és felújítási munkálatai nem állnak le. Februárban 228 objektum került be a polgári védelmi alapba, tette hozzá.
Az év második hónapjában 103 iskola és óvoda területén, 7 egészségügyi intézményben, 41 lakóépületben jelent meg óvóhely. További 67 adminisztratív épületekben és kulturális intézményekben található, ez a szám tartalmazza a frontvonalbeli városok utcáin telepített moduláris menedékházakat is, írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az ukrán hadsereg „belátható időn belül” lőszert kap a Cseh Köztársaság kezdeményezésére. De jelenleg más kezdeményezéseket is fontolgatnak ezzel kapcsolatban – ezt Dmitro Kuleba külügyminiszter jelentette ki moldovai kollégájával, Mihai Popsoi-jal tartott közös sajtótájékoztatóján.
Ezen a héten lesz kapcsolatfelvételünk cseh kollégáinkkal, ahol részletesen bemutatják az ellátási tervet, és azt, hogy mindez hogyan fog működni. Készen állunk a teljes együttműködésre és segítségnyújtásra
– mondta Popsoi.
Kuleba szerint az ukrán hadsereg „belátható időn belül” meg fogja érezni a lövedékellátás növekedését.
Nem fog sok hónapba telni. De a cseh kezdeményezést úgy tervezik, hogy az egész év folyamán folytatják. Vagyis a lövedékek első része belátható időn belül elkezd érkezni. Aztán az év folyamán újabb tételek jönnek majd
– fejtette ki Kuleba. A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy ami a többi kezdeményezést illeti, azok is „léteznek”.
„Különösen a vilniusi találkozón tárgyaltunk az egyik ilyen kezdeményezésről. Szorgalmaztam, hogy kezdjük el a pénzgyűjtést erre. Mert egy dolgot mindenkinek észben kell tartania: nem úgy működik, hogy a cseh kezdeményezésre gyűjtöttünk pénzt, kifújjuk magunkat és azt mondjuk: »Mindent megtettünk«. A cseh kezdeményezés jó, de nem elég. Ezért ma lezártuk a cseh kezdeményezés ügyét, holnap pedig le kell zárnunk más hasonló kezdeményezések pénzügyi kérdéseit. Léteznek és tudunk róluk, már csak a pénzügyi forrás hiányzik” – magyarázta Kuleba a mechanizmust.
A cseh kezdeményezésen kívül Kuleba elmondta, hogy idén még két hasonlót fognak megvalósítani, így
az ukrajnai megszállóknak a fronton még több jelentős problémájuk lesz
– tette hozzá.
Érdemes megjegyezni, hogy a cseh miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a kezdeményezés koordinátora, Tomas Pojar elmondta, hogy a cseh kezdeményezés keretében megvásárolt tüzérségi lövedékeket valószínűleg már nyár elején szállítják Ukrajnának. Megjegyezte, hogy ez több hetet vesz igénybe. A kezdeményezés koordinátora azonban nem kívánta elárulni a tüzérségi lövedékek eredetét, vagyis azt, hogy melyik ország gyártja azokat. Pojar elmondta, hogy Csehország a világ minden tájáról keres lőszert, „ahol elérhető áron és minőségben” gyártanak.
Korábban a Telegraf azt írta, hogy Petr Pavel cseh elnök ismét a NATO-csapatok ukrajnai jelenlétéről beszélt. Úgy véli, hogy ha a NATO-csapatok közvetlenül Ukrajna területén nyújtanak támogatást, az nem sért semmilyen nemzetközi normát.
Litvániával együtt ugyanolyan eltökélten támogatjuk Ukrajnát – jelentette ki a francia elnök közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
„Meggyőződésem, hogy egy egységesebb, szuverénebb és erősebb Európáért dolgozunk” – szögezte le Emmanuel Macron az X-en közzétett posztjában.
Nous partageons avec la Lituanie la même détermination à soutenir l'Ukraine.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) March 13, 2024
Je suis convaincu que nous œuvrons au bénéfice d'une Europe plus unie, plus souveraine et plus forte. pic.twitter.com/DUOc68ElFR
Pár nappal ezelőtt Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ukrán, lett, észt és francia kollégáival közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.
Az orosz hadsereg a Harkivi területen lévő Vovcsanszkot bombázta szerda délután, a támadás következtében megrongálódott egy kétszintes épület, írja az ukrán Telegraf.
A romok alatt emberek lehetnek. A helyszínen megfeszített erővel dolgoznak a mentőszolgálat emberei
– jelentette a helyi rendőrség. Az elsődleges adatok szerint az oroszok helyi idő szerint délután három óra körül támadták meg a várost. Már az is kiderült, hogy a csapást irányított légibombával hajtották végre. A kétszintes épületben jelentős károk keletkeztek.
Ötre emelkedett a Krivij Rih elleni keddi rakétatámadás halálos áldozatainak száma. Nemrég egy férfi holttestét találták meg a romok alatt.
Ukrán sajtóhírek szerint a holttestet egy 9 emeletes épület 8. emeletén találták meg. A Krivij Rih Védelmi Tanács vezetője részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Bosznia-Hercegovina be akarja bizonyítani, hogy van olyan erős és fejlett a hadserege, mint a szomszédos Szerbiáé, úgyhogy kamikazedrónok gyártásába kezd. A drónokat exportra készítik, így a szerbek orosz harci eszközeitől eltérően ők NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett drónokat készítenek majd.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat „a szakadék szélén jár”, és a háború az ukrán határokon túlra is átterjedhet.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy „egy vagy két” NATO-tagország fellépése miatt a konfliktus átterjedhet és "irányíthatatlanná válhat".
A lehetséges eszkalációval kapcsolatban Zaharova azt mondta, hogy a Nyugat „a szakadék szélére sodorja a világot”.
Azt is mondta, hogy a Nyugatnak el kell engednie azt az elképzelést, hogy stratégiailag legyőzi Oroszországot, írja a Sky News.
A RIA állami hírügynökségnek és a Rosszija–1 állami televíziós csatornának adott interjúban az orosz elnököt arról kérdezték, hogy mit gondol arról a szerepről, amelyet „láthatatlanul” játszik a 2024-es amerikai választási kampányban, amelyben a jelenlegi és a volt amerikai elnök is „megemlíti őt a beszédeiben”. Dmitrij Kiszeljov, a Kreml propagandistája, akit Putyin nevezett ki a Rosszija Szegodnya állami médiacsoport élére, azt sugallta, hogy az orosz vezető kijelentése „olaj volt a tűzre”, ugyanis nemrég azt mondta, hogy jobban szeretné, ha Biden maradna az elnöki székben.
A Newsweek szerint Putyin így válaszolt: „egy dolgot fogok mondani, ami megmutatja, hogy semmi sem változott az itteni preferenciáimban”.
Mi nem avatkozunk bele semmilyen választásba. És ahogy már sokszor elmondtam, minden olyan vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép, az amerikai választók megbíznak
–mondta az orosz elnök.
Putyin hozzátette: „Trump az utolsó évben, amikor elnökként dolgozott, szemrehányást tett nekem, hogy szimpatizálok Bidennel. Az egyik beszélgetés során megkérdezte tőlem: »Azt akarja, hogy Álmos Joe nyerjen?«. Aztán meglepetésemre elkezdték üldözni Trumpot, mert állítólag támogattuk őt mint jelöltet. Nos, ez valami teljes képtelenség” – tette hozzá Putyin.
Leírta, hogy szerinte az amerikai választási kampánykörút „egyre civilizálatlanabbá válik”, hozzátéve, hogy „az amerikai politikai rendszer nem mondhatja magáról, hogy a szó minden értelmében demokratikus”.
Átszervezési hullám érhette el az orosz hadsereg vezérkarát, írja az ukrán Telegraf. A haditengerészet vezetőjének lemondásáról szóló híreket követően megjelentek a Valerij Geraszimov vezérkari főnök elbocsátásáról értekező pletykák.
A Telegraf orosz sajtóértesülésekre hivatkozva most arról számolt be, hogy Geraszimovot állítólag elbocsátották a pozíciójából. Az orosz média szerint átmenetileg Viktor Pozsnihir altábornagy látja el a vezérkari főnök feladatait.
Where is Gerasimov? Well, he is reportedly dismissed as Chief of the Russian General Staff. According to Russian media, Lieutenant General Viktor Poznihir will temporarily perform the duties of the Chief of the General Staff.
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) March 13, 2024
The question remains. Where is Gerasimov?… pic.twitter.com/QggXEVqv6A
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka ellátogatott az aktív harcok területére, ahol „az a veszély fenyeget, hogy az ellenséges egységek előre törnek”, és beszélt a keleti fronton kialakult hadműveleti helyzetről – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Két dandárban dolgoztam, ahol a helyzet fokozatosan bonyolódik, és az a veszély fenyeget, hogy az ellenséges egységek előre törnek
– mondta a főparancsnok.
Szirszkij elmondta, hogy részletes elemzés után minden szükséges döntést meghoztak a tartalékok, a lőszerek és az elektronikus hadviselési eszközök megerősítésére. A fegyveres erők főparancsnoka hangsúlyozta, hogy ezzel tovább biztosítják az ukrán védelem stabilitását a frontvonal ezen területén.
Általánosságban elmondható, hogy a keleti fronton a műveleti helyzet továbbra is nehéz. Az ellenség továbbra is támadó akciókat folytat, fő erőfeszítései Terni, Ivanyivszke, Berdics, Tonenyke, Verbove és Robotyino térségére összpontosulnak
– fejtette ki.
A jelentések szerint a frontvonal más részein az ellenséges tevékenység érezhetően csökkent. A főparancsnok szerint ez a megnövekedett ellenséges veszteségeknek köszönhető.
A két héten át tartó heves harcok során az ellenség rendkívül nagy veszteségeket szenvedett, azonban minden település, amelyet megpróbált elfoglalni, az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt maradt – tette hozzá Szirszkij.
Március 13-án éjjel az oroszok Sahíd típusú drónokkal támadták Szumi városát, az egyik végül egy ötemeletes lakóházba csapódott, a támadásnak több sérültje és halottja is volt.
A törmelékek eltakarítása közben a mentők felfedezték és kiemelték az egyik elhunyt civil holttestét, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán mentőszolgálatok jelenleg nyolc áldozatról tudnak. A mentési munkálatok tovább folytatódnak, hiszen még mindig lehetnek emberek a romok alatt.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a csapatok meghiúsítottak egy újabb, az ukrán harcosok által megkísérelt határátlépést.
Azt nem tisztázták, hogy támadásról, vagy a Kreml-ellenes orosz fegyveres csoportok akciójáról van-e szó.
A behatolási kísérlet a Belgorodi és Kurszki területeket célozta meg, hasonlóan a tegnapi incidenshez, amelyben legalább két ukrajnai csoport vett részt – írja a Sky News.
Az EU március 12-én úgy döntött, hogy feloldja a szankciókat Arkagyij Volozs, a legnépszerűbb orosz keresőmotor, a Yandex társalapítója ellen – írja a The Kyiv Independent.
Volozs neve az EU honlapján közzétett közleményben 11 másik, a szankciós listáról levett személlyel együtt szerepelt.
Az EU 2022 júniusában szankcionálta Volozsot, arra hivatkozva, hogy a Yandex kormánypárti narratívákat népszerűsít, és bűnrészes Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Volozs a szankciókat követően lemondott a Yandex vezérigazgatói tisztségéről.
Volozs nyilvánosan felszólalt a háború ellen, és „barbárnak” nevezte azt. Azóta online életrajzában „Kazahsztánban született izraeli vállalkozóként” mutatja be magát, kihagyva orosz kapcsolatait.
A Financial Times (FT) 2023. augusztus végén arról számolt be, hogy Volozs hivatalos kérelmet nyújtott be az EU-nak az ellene hozott szankciók feloldására. Egy forrás azt mondta az FT-nek, hogy Volozs ezután addig várt a háború nyilvános elítélésével, amíg azok az emberek, akikért felelősnek érzi magát, el nem hagyhatják Oroszországot.
A Reuters 2024 februárjában arról számolt be: az EU azt tervezi, hogy leveszi Volozsot a szankciós listáról.
Az Ukrajnáért harcoló orosz önkéntesek március 12-én, kedden közölték, hogy határon átnyúló támadást indítottak Oroszországban a Belgorodi és Kurszki terület ellen, és aktív harcot folytatnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állam hírcsatornának adott interjúban elmondta, hogy a hadműveletet – többek között – egy kísérletnek tartja arra, hogy megzavarják a választási folyamatok rendes lefolyását – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A fő cél, és efelől nincs kétségem, ha nem is az oroszországi elnökválasztás közvetlen megzavarása, de legalábbis az állampolgárok akaratnyilvánításának normális folyamatába való beavatkozás. Ez az első dolog. A második az információs hatás, amit már említettem. A harmadik dolog, hogy azt hiszik, mindezzel nyomást gyakorolhatnak majd ránk egy esetleges tárgyalási folyamatban” – mondta az orosz elnök.
Hozzátette, hogy az önkéntesek között állítólag külföldi zsoldosok is vannak, akik eddig semmilyen célt nem értek el.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinben találkozik az Ukrajnának nyújtandó segélyekről szóló, sietve összehívott megbeszéléseken – írja a The Independent.
A Tusk által bejelentett és egy német kormányzati forrás által megerősített megbeszélések lesznek a „weimari háromszög” – a Németország, Franciaország és Lengyelország között 1991-ben létrehozott politikai együttműködési platform – első magas szintű találkozói, mióta Tusk tavaly év végén visszatért lengyel miniszterelnökként.
„Beszéltem az elnökkel arról, hogyan mozgósítsuk partnereinket Európában” – mondta Tusk a TVP Info állami hírcsatornának adott interjúban kedden késő este, miután Washingtonban tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.
Scholz és Macron először egymással beszél, mielőtt Tusk csatlakozna hozzájuk – mondta egy német kormányzati forrás.
Az új lengyel kormány tavaly év végi megalakulása óta mindössze egy weimari külügyminiszteri szintű találkozóra került sor, de mindhárom ország kifejezte a kapcsolatok elmélyítésének szándékát.
Az ukrán biztonsági szolgálat az éjjel dróntámadásokat hajtott végre három orosz olajfinomító ellen Rjazanban, Ksztovóban és Kirishiben, az orosz gazdasági potenciál csökkentésére irányuló stratégia részeként – közölte egy ukrán forrás szerdán a Reuters hírügynökséggel.
„Az online videókból ítélve a következmények meglehetősen jelentősek voltak” – mondta a forrás.
Az ukrán védelmi erők – tette hozzá a forrás – az éjszaka dróntámadásokat hajtottak végre egy buturlinovkai orosz légibázis és egy Voronyezs megyei katonai repülőtér ellen is – számolt be a The Independent.
Oroszország „nyilvánvalóan hosszú konfliktusra készül a Nyugattal” – mondta Petteri Orpo finn miniszterelnök az Európai Parlamentben szerdán.
„Oroszország nem legyőzhetetlen” – tette hozzá a The Independent beszámolója szerint.
Egy ukrán dróntámadás megrongálta az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóságának épületét Belgorodban – számolt be az mk.ru az operatív szolgálatok jelentése alapján.
„Nincsenek áldozatok. A homlokzat megrongálódott, az ablakok kitörtek” – derül ki a közleményből.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója kedd este további két ukrán dróntámadásról számolt be, amelyek közül az egyik egy lakóházba csapódott, a másik pedig a folyóba zuhant.
Ukrajna újabb öt gyermeket juttatott vissza az ellenőrzött Herszon területére – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője Telegramon.
„Sikerült hazavinnünk egy édesanyát négy, 7 és 12 év közötti gyermekével. A nagycsalád sokáig nem tudott önerőből távozni. De amikor megteremtettük számukra a megfelelő feltételeket, a család azonnal élt a lehetőséggel, hogy hazatérjen” – idézi Prokudint az Ukrajinszka Pravda.
Emellett egy 17 éves fiút is sikerült visszaszállítani Ukrajnába, aki nem akart orosz útlevelet kapni, és kénytelen volt bujkálni a megszálló hatóságok elől. Jelenleg valamennyi gyermek biztonságos helyen van, orvosi, pszichológiai, szociális és humanitárius segítséget kapnak, hogy visszatérhessenek a normális életbe – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral annak érdekében, hogy csökkentsék az Ukrajnával kapcsolatos feszültségeket, amelyek az elmúlt hetekben nyíltan kiéleződtek – írja a Politico.
Egy német tisztviselő szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök is csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz.
A régóta lappangó feszültségek február végén kezdtek elmérgesedni, amikor Macron nem volt hajlandó kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek az ukrajnai harcokba, és megfogadta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút. Scholz később elmondta, kizárt az európai országok szárazföldi csapatainak bevetése.
Napokkal később Macron úgy tűnt, hogy egyenesen Scholznak válaszolt azzal, hogy elmondta, Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem szabad gyávának lennie.
Német tisztviselők arra panaszkodnak, hogy bár Macron keményen beszélt Ukrajnával kapcsolatban, közel sem nyújtott annyi katonai támogatást, mint amennyit Németország. A franciák vitatják a németek számait, és azt állítják, hogy ők adják a valóban fontos fegyvereket.
Emmanuel Macron a tervek szerint pénteken dél körül érkezik a berlini kancelláriára, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson Scholzcal. A Macron–Scholz-találkozót egy háromoldalú megbeszélés követi majd Tuskkal.
Három ember megsérült Herszon régióban az oroszok támadása következtében – írja az Ukrinform.
Erről Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője számolt be a Facebookon.
Elmondása szerint kedden az oroszok több települést és lakóövezetet is támadtak. Házak, melléképületek és egy garázs is megsérült, valamint mezőgazdasági gépeket is találatok értek.
Az orosz agresszió következtében három ember megsérült.