Az ukrán igazságügyi tárca azt várja a parlamenttől, hogy fontolja meg azt a március 13-án beterjesztett törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné több ezer elítélt szabadon bocsátását a fegyveres erőkhöz való szerződéses verbuválásuk érdekében a mozgósítás és a hadiállapot idején. Kivételt csupán azok képeznének, akiket Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekmények miatt ítéltek el – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Az Igazságügyi Minisztérium meglehetősen gyors parlamenti elbírálásra vár ez ügyben, közölte Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere újságírókkal.
Maljuszka elmondta: több ezer emberről lehet szó, de pontos számot csak a szavazás után lehet majd mondani, mert a vita még folyamatban van. Eddig egyetlen dologban született kompromisszum az elmúlt napokban, mégpedig azon elítélt személyek kategóriáiról, akik nem vehetnek részt a mozgósításban.
A napokban Olena Viszocka, Ukrajna igazságügyminiszter-helyettese közölte,
Ukrajnában körülbelül 50 ezer büntetett előéletű ember él.
Emellett további 26 ezren vannak börtönben. Egy részük mozgósítható a fegyveres erők soraiba.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk vasárnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy Észak-Korea legalább 10 ezer konténernyi katonai lőszert szállított Oroszországnak az ukrajnai háború támogatására. Ez a szám meghaladja a dél-koreai védelmi főnök által korábban becsült 7000 konténert.
Jeong Park, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) foglalkozó legfőbb amerikai tisztviselő a külügyminisztériumban hétfőn a Holosz Amerikinek (Amerika Hangja) nyilatkozva elmondta, hogy legalább 10 esetben kerültek észak-koreai rakéták az ukrajnai hadszíntérre. Mély aggodalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként számontartott Oroszország és a KNDK közötti növekvő kapcsolatok miatt.
Hétfőn Észak-Korea több ballisztikus rakétát lőtt a tengerbe, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter Szöulba látogatott, hogy részt vegyen a dél-koreai elnök, Jun Szugjol által rendezett demokrácia-csúcstalálkozón. E fejlemények ellenére Park a Holosz Amerikinek elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is úgy véli, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető nem tervezi Washington szövetségesei, Dél-Korea és Japán megtámadását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált a moszkvai Crocus City Hallban történt terrortámadásra.
Ami tegnap Moszkvában történt, az nyilvánvaló: Putyin és a többi söpredék csak megpróbálja másra kenni az egészet. Mindig ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Ezt már korábban is csinálták. Voltak felrobbantott házak, lövöldözések és robbanások. És mindig másokat hibáztatnak
– mondta az ukrán elnök a közösségi oldalán megosztott videóüzenetében. Az elnök megjegyezte, hogy oroszok mentek Ukrajnába, és városokat gyújtottak fel, és megpróbálják Ukrajnát hibáztatni. „Kínozzák és megerőszakolják a népünket – és őket hibáztatják. Terroristák százezreit hozták ide, ukrán földre, hogy harcoljanak ellenünk, és nem érdekli őket, mi történik az országukban. Tegnap mindez megtörtént, és ez a senkiházi Putyin ahelyett, hogy az orosz állampolgárokkal foglalkozott volna, megszólította volna őket, egy napig hallgatott. Azon gondolkodott, hogyan fogja ezt Ukrajnára. Minden teljesen kiszámítható” – mondta az államfő.
Zelenszkij szerint az a több százezer orosz, akit jelenleg ukrán földön megölnek, biztosan elég lenne ahhoz, hogy megállítson minden terroristát. Meggyőződése, hogy a terroristáknak mindig veszíteniük kell, és köszönetet mondott mindenkinek, aki védekezik és harcol a terror ellen.
Nekünk pedig összességében meg kell védenünk magunkat azok ellen, akik az embereket csak feláldozhatónak tartják
– zárta gondolatait Volodimir Zelenszkij.
Joe Biden amerikai elnök aláírta az 1,2 milliárd dolláros költségvetést, és felszólította a képviselőházat, hogy fogadjon el törvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan további finanszírozásáról – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Az elnök szerint az általa aláírt kétpárti kormányfinanszírozási törvényjavaslat erősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Az amerikai szenátus szombat hajnalban hagyta jóvá a régóta húzódó 1,2 milliárd dolláros költségvetést, órákkal az után, hogy hivatalosan is elfogyott a pénz a kormány működésének fenntartására.
Korábban Johnson házelnök azt mondta, hogy az Ukrajna támogatását célzó további finanszírozásról szóló törvényjavaslatot a képviselőházban is megvizsgálják, amint megoldódik a szövetségi kormány finanszírozásának kérdése.
Nemrégiben Johnson valóban beleegyezett abba, hogy feloldja az Ukrajna megsegítéséről szóló határozatot, de olyan jelentős változtatásokkal, mint hogy a törvényjavaslat a képviselőházból származzon, és hogy az kölcsön vagy földhitel formájában történjen. Azt is elismerte, hogy az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott segélyt továbbra is külön projektekre osztanák. Minden új projektnek elegendő szavazatot kell kapnia mind a képviselőházban, mind a szenátusban.
A dnyiprói erőmű gátjánál stabilizálták az állapotokat, nem fenyeget az áttörés veszélye, és olajszivárgás sincs – írta Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatás vezetője Telegramon.
Fedorov szombaton megbeszélést tartott a régióban az oroszok támadásainak következményeiről Olena Kramarenko környezetvédelmiminiszter-helyettessel és Ihor Zuboviccsal, az állami környezetvédelmi felügyelőség vezetőjével.
Fedorov további jó hírként közölte, hogy az Állami Környezetvédelmi Felügyelet szerint az olajtermékek koncentrációja a vízben csökkenni kezdett – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írtunk róla, péntek reggel egy újabb erős drón- és rakétatámadás zúdult Ukrajnára. Találat érte az ország legnagyobb vízerőművét, ahol tűz keletkezett, de a gátja nem szakadt át. Harkivban egy sor robbanás történt, melyek után több helyen – Hmelnickij és Dnyipro régiókban – elment az áram, és a vízellátással is akadtak problémák. Vinnicjában és Krivij Rihben is fontos létesítményeket találtak el az oroszok.
Az orosz csapatoknak egyre nagyobb fejtörést okoz, hogy az ukrán hadsereg egyszerű rögtönzött eszközökből összeállított drónokkal támadja az állásaikat. Szakértők szerint minél feltűnésmentesebb és olcsóbb egy ilyen drón a funkcionalitás elvesztése nélkül, annál jobb – írja az Unian.
A Defence Express információs és tanácsadó cég elemzői megjegyezték, hogy egy nagy méretű drón rétegelt lemezből készült, sűrű polietilénnel borított, üzemanyagtartálya rétegelt lemezdoboz.
Az ideális kamikazedrón fő feladata egyetlen repülés, amelynek egy ellenséges célpont legyőzésével kell végződnie. Így a drón legdrágább alkatrészei a kis méretű belső égésű motor és a vezérlőrendszer.
A jelenlegi frontviszonyok mellett minél olcsóbb a kamikazedrón kialakítása, annál jobb.
Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint szombaton 64 harci összecsapás volt a fronton. Az oroszok leggyakrabban a Novopavlivka szektorban támadtak, ahol 27 alkalommal próbálták áttörni az ukrán csapatok védelmét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz erők összesen 6 rakéta- és 70 légicsapást mértek, és 72 alkalommal lőtték rakétaindító rendszerből az ukrán csapatok állásait és a lakott területeket.
A szombati napon az ukrán védelmi légierő 8 olyan területen csapott le, ahol ellenséges személyi állomány, fegyverek és katonai felszerelések voltak. A rakétacsapatok megsemmisítettek egy koncentrációs területet, 4 parancsnoki állást, egy légvédelmi létesítményt, egy tüzérségi létesítményt és egy ellenséges radarállomást.
Nagy-Britannia új katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, melynek keretén belül 60 millió fontot drónokra, 20 millió fontot pedig légvédelmi rendszerekre fordítanak – jelentette be a brit védelmi minisztérium X-en.
„A Nagy-Britannia által kezelt Nemzetközi Alapból Ukrajnának nyújtott új, 60 millió fontos katonai támogatási csomag új, korszerű drónokat biztosít az ukrán fegyveres erők támogatására” – áll a közleményben.
Emellett 20 millió fontot különít el légvédelmi rendszerek szállítására, hogy az ukrán égbolt biztonságban lehessen
– tette hozzá a minisztérium.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 22, 2024
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Az ukrán igazságügyi tárca azt várja a parlamenttől, hogy fontolja meg azt a március 13-án beterjesztett törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné több ezer elítélt szabadon bocsátását a fegyveres erőkhöz való szerződéses verbuválásuk érdekében a mozgósítás és a hadiállapot idején. Kivételt csupán azok képeznének, akiket Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekmények miatt ítéltek el – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Az Igazságügyi Minisztérium meglehetősen gyors parlamenti elbírálásra vár ez ügyben, közölte Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere újságírókkal.
Maljuszka elmondta: több ezer emberről lehet szó, de pontos számot csak a szavazás után lehet majd mondani, mert a vita még folyamatban van. Eddig egyetlen dologban született kompromisszum az elmúlt napokban, mégpedig azon elítélt személyek kategóriáiról, akik nem vehetnek részt a mozgósításban.
A napokban Olena Viszocka, Ukrajna igazságügyminiszter-helyettese közölte,
Ukrajnában körülbelül 50 ezer büntetett előéletű ember él.
Emellett további 26 ezren vannak börtönben. Egy részük mozgósítható a fegyveres erők soraiba.
Az orosz csapatok szombat késő délután csapást mértek Harkivra – jelentette a helyi média. Az Ukrajinszka Pravda szerint többfelé robbanások zaját hallották a városban; szólnak a szirénák.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a közösségi oldalán figyelmeztette a lakosságot: „A város ismét a megszállók tüze alatt áll. Legyetek óvatosak!”
Egyes források szerint Mikolajivban is robbanások történtek.
Kijev szombaton ismételten visszautasította, hogy köze lenne a péntek este a Moszkva melletti Krasznogorszk Crocus City Hall nevű koncerttermében elkövetett terrortámadáshoz, miután az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt közölte, hogy a támadóknak ukrajnai kapcsolataik voltak, és oda akartak menekülni, amikor elfogták őket – közölte az MTI.
Már vártuk ezt a verziót, amely szerint az orosz vezetők az ukrán nyomot követik
– írta az X mikroblogon Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
Ukrajnának a legkisebb köze sincs az incidenshez
– szögezte le.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a Reuters brit hírügynökséggel szintén közölte: Ukrajna nem vett részt a merényletben, és az ukrán kapcsolatra való utalásoknak semmi közük a valósághoz.
Az FSZB szerint a támadással gyanúsított mind a négy terroristát útban az ukrán határ felé fogták el, és voltak ukrajnai kapcsolataik.
Andrij Juszov kifejtette:
Ukrajna nem érintett a terrortámadásban, a szuverenitását védi az oroszokkal szemben, felszabadítja a területét, és a hadsereggel harcol, katonai célpontok, nem civilek ellen.
Mint ismert, a Moszkvához közeli Krasznogorszkban péntek este több fegyveres nyitott tüzet egy rockzenekar koncertjén, gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol robbanás történt, majd tűz keletkezett. A lángok miatt beomlott a koncertterem, a 6200 férőhelyes Crocus City Hall tetőszerkezete.
A támadás elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára egy Telegram-üzenetben.
Mint beszámoltunk róla, az orosz erők a március 21-ről 22-re virradó éjszaka a teljes körű invázió kezdete óta a legnagyobb kombinált drón- és rakétacsapás-sorozatot hajtották végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Az orosz csapások átmenetileg áram-, víz- és egyéb kimaradásokat okoztak, de az ukrán hatóságok azóta helyreállították ezeket a szolgáltatásokat.
Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők 151 drónt és rakétát lőttek ki Ukrajnára az éjszaka folyamán – olvasható az Institute for the Study of War (ISW) elemzésében.
Az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz csapások célja minden bizonnyal az ukrán védelmi ipar jelentős megrongálása volt. Az orosz csapatok valószínűleg az ukrán légvédelmirakéta-hiányt próbálják meg minél inkább kihasználni.
Az ISW elemzése szerint az orosz erők valószínűleg 2024 tavaszáig folytatják támadó hadműveleteiket.
Beregszászi kistérség oktatási osztálya húsvéti adománygyűjtő akciót szervezett, az akció szervezésében a fronton harcoló édesanyákat és feleségeket segítő civil szervezet is segített – írta a Kárpátinfo.net.
A szervezők közölték, többek között húsvéti tojásokat, mézeskalácsokat és egyéb ajándéktárgyakat árultak, amelyeket tanulók készítettek kézműves-foglalkozásokon.
Jaroszlava Fedur, a civil szervezet beregszászi kistérségének elnöke elmondta, évente négy-öt alkalommal szerveznek ilyen eseményeket, amelyekre a tanulók mindig lelkesen készülnek.
Az orosz légvédelmi erők újabb ukrán drónt lőttek le a Belgorodi terület felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Március 23-án 16:00 óra körül meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete arra, hogy repülőgép típusú drónok alkalmazásával terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen
– jelentették. „Az ukrán, pilóta nélküli légi járművet a Belgorodi terület felett a légvédelmi erők szolgálatban lévő légiereje megsemmisítette” – közölték.
Az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások komoly költségeket okoznak Oroszországnak, ami kihat a hazai üzemanyagpiacra – jelentette a brit védelmi minisztérium hírszerzési értesülésekre hivatkozva.
Az olajfinomítók elleni közelmúltbeli csapások valószínűleg az orosz finomítókapacitás legalább 10 százalékát megzavarták. A károk mértékétől függően a nagyobb javítások időigényesek és költségesek lehetnek. A szankciók valószínűleg megnövelik a berendezések cseréjének idejét és költségeit
– írta a vállalat az X közösségimédia-platformon közzétett közleményében.
Az Interfax cikkében megjegyzik, hogy 2024. március 17-én az ukrán hírszerző szolgálat képviselője közölte, hogy Ukrajna pilóta nélküli légi járművek segítségével sikeresen csapást mért 12 orosz olajfinomítóra. Március 15-én és 16-án az ukrán média arról számolt be, hogy a dél-oroszországi Szamara régióban három nagy olajfinomítót is megtámadtak.
Ugyanakkor a megtámadott legtávolabbi létesítmények közül egyesek mintegy 900 kilométerre vannak Ukrajnától, ami egyértelműen mutatja az ukrán drónok támadásainak hatótávolságát.
„Az orosz energiaügyi minisztérium képviselője szerint nem tervezik a Pancir rakétakilövő rendszerek bevetését az olajfinomítók védelmére. Az orosz energiaipar méretét és kiterjedését tekintve azonban nem valószínű, hogy Oroszország képes lesz megvédeni az összes sebezhető létesítményt” – áll a jelentésben.
Szombaton a mentők eloltották a Lemberg megyei Szmozse településen egy fatemplomban keletkezett tüzet – írja az Interfax.
Mire kiértünk, a lángok a faépület nagy részét elnyelték. Fennállt a veszélye annak, hogy a tűz átterjed a közeli kétszintes fa harangtoronyra. Az oltási munkálatok során a templom kupolája összeomlott. A tüzet 12 óra 37 perckor eloltották
– közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat.
Az incidensben senki sem sérült meg. A tűz körülményeit és okát vizsgálják.
Amint arról beszámoltunk, a Lembergi területen lévő Szmozse faluban szombaton kigyulladt a Szent Mihály-fatemplom, amely nemzeti jelentőségű építészeti műemlék. A Szmozse faluban található Szent Mihály-fatemplomot 1835-ben építették, és 1979-ben vették fel a nemzeti jelentőségű építészeti műemlékek listájára.
A childrenofwar.gov.ua adatai szerint 2022. február 24-e óta 536 kiskorú halt meg Ukrajnában háborús cselekmények következtében – írta a Kárpátalja.ma.
A portál hozzátette, emellett 1263 gyermek sérült meg a harcokban, valamint 13 kiskorú szexuális bántalmazás áldozata lett. A rendőrség továbbá 2075 eltűnt gyermeket keres Ukrajnában.
Az oroszok drónról robbanóanyagot dobtak le Herszonban, két civil megsebesült – írja az Interfax a Herszoni területi ügyészség jelentése alapján.
Március 23-án 10 óra 10 perc körül Beriszlav járás egyik településén a megszállók robbanóanyagot dobtak le egy drónról. Két civil különböző mértékű sérüléseket szenvedett, őket orvosi ellátásban részesítik
– áll a közleményben.
A háborús törvények és szokások megsértése miatt büntetőeljárás keretében előzetes vizsgálatot indítottak.
Helyreállt az áramellátás a Harkivi területen azoknak az előfizetőknek több mint felénél, akik március 22-én éjjel az infrastrukturális létesítmények elleni nagy erejű ellenséges rakétatámadás következtében elvesztették az áramellátást – írta meg az Interfax Oleg Szinegubov, a regionális áramszolgáltató vállalat vezetőjének közleménye alapján.
„Harkivban és a harkivi körzetben a nap folyamán több mint 440 ezer ügyfelet kapcsoltak vissza az áramszolgáltatáshoz. Jelenleg a városban és a régióban legfeljebb 275 ezer előfizető maradt kikapcsolva. A mérnökök továbbra is a nap 24 órájában dolgoznak a lövések következményeinek felszámolásán” – írta Szinegubov a Telegram-csatornáján.
Március 23-án a kora reggeli órákban Oroszország négy Sz–300-as rakétát lőtt ki a Donyecki terület megszállt részéről, valamint 34 darab Shahed drónt is indított – írja az Ukrinform.
Az Ukrán Védelmi Erők, valamint a légvédelmi rakétaegységek és harci repülőgépek bevonásával végzett légvédelmi erőfeszítések eredményeként 31 Shahed drónt fogtak el.
Március 23-án a kora reggeli órákban Oroszország négy Sz–300-as rakétát lőtt ki a Donyecki terület megszállt részéről, valamint 34 darab Shahed drónt is indított – írja az Ukrinform.
Az Ukrán Védelmi Erők, valamint a légvédelmi rakétaegységek és harci repülőgépek bevonásával végzett légvédelmi erőfeszítések eredményeként 31 Shahed drónt fogtak el.
„Poltavában megnyílt az ukrán védelmi erők toborzási központja, ahol minden friss információt megtudhat a hadseregben betöltendő állásokról, beszélhet a toborzókkal és kiválaszthatja a kívánt szakmát a hadseregben” – jelentette a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság sajtószolgálata.
„Ez egy fontos esemény a régió számára. A vezérkarral és a védelmi minisztériummal közösen megnyitjuk a toborzóközpontot. Itt mindenki, aki készen áll arra, hogy belépjen a honvédségbe, tanácsokat és releváns információkat kap. Fontos, hogy mindenkit, aki idejön, ahhoz a dandárhoz és beosztáshoz rendelünk, amelyet el kíván látni. Hálásak vagyunk a védelmi minisztériumnak a fegyveres erőkben való szolgálat új, modern megközelítéséért” – mondta Philip Pronin, a Poltavai Regionális Katonai Akadémia vezetője.
Olekszij Bezsevec, az ukrán védelmi minisztérium toborzással megbízott képviselője szerint ez a negyedik központ, amelyet Ukrajnában nyitnak meg. Hasonló központok már működnek Dnyipróban, Lvivben és Zaporizzsjában – írta meg az Interfax.
„Ez egy információs központ. Itt nem adunk ki idézéseket. A központban megtudhatják, hogy milyen üres állások vannak az összes védelmi erőnél. Ez nemcsak a fegyveres erőkre, hanem a Nemzeti Gárdára, a Nemzeti Rendőrségre és más alakulatokra is vonatkozik. Az ember kiválaszthatja, hogy milyen pozíciót szeretne betölteni. Ez fontos, hiszen egy személy önkéntes és tudatos döntéséről beszélünk. Arról van szó, hogy megválasztja a jövőjét és a helyét az állam védelmében. És az államnak most szüksége van ilyen védelemre” – mondta Bezsevec.
A központban naponta három civil toborzó fog dolgozni, akik tájékoztatást nyújtanak a hadseregben betöltendő állásokról, tanácsadást nyújtanak és pályaorientációs teszteket végeznek, valamint támogatják a teljes folyamatot egészen a hadseregbe történő kinevezésig.
Az elmúlt napon az oroszok megöltek egy donyecki lakost, két másik személy pedig megsebesült – írja az Ukrinform.
Erről a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Telegramon.
Március 22-én az oroszok megöltek egy donyecki lakost, és további két ember megsebesült a régióban
– írta.
Korábban a mentők két ember holttestét találták meg a Donyecki területhez tartozó Novohrodivkában, az orosz hadsereg március 21-i légicsapásának helyszínén.
A Dnyipropetrovszki régióban a március 22-ei nagy erejű orosz légitámadás után elrendelt rendkívüli áramszüneteket törölték – jelentette be a DTEK energiaholding.
Éjszaka a DTEK energetikai mérnökei visszakapcsolták az összes családot, akik a tegnapi masszív ellenséges támadás miatt áram nélkül maradtak. 413 ezer család visszakapta a villanyt
– áll a DTEK szombat reggeli közleményében, amelyet az Interfax szemlézett.
Mint arról beszámoltunk, péntek estétől Harkiv, Dnyipro, Hmelnickij és Odessza régiókban továbbra is érvényben maradtak az áramkorlátozások.
Szombat éjjel az orosz erők Shahed típusú drónokkal támadták Harkivot – közölte Oleg Szinegubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője.
Egy önkormányzati intézményt talált el, aminek következtében kigyulladt az épület tetőszerkezete és a harmadik emeleti helyiségek. Az ismételt lövések során egy közeli magánházban egy 19 éves férfi megsérült
– írta Szinegubov a Telegram-csatornáján.
Azt is elmondta, hogy előző nap Kupjanszkot is dróntámadás érte. Ennek következtében megrongálódott egy magánház.
Hlushkivkában szintén megrongálódott egy magánház az ellenséges automata fegyverrendszerből leadott lövések következtében. Kozacha Lopanban három magánház sérült meg, több rakétavetőből leadott lövés következtében. Senki sem sérült meg – írta meg az Interfax.
Egy ember meghalt, három másik pedig megsebesült az orosz csapatok ágyúzása következtében Herszon régióban – írja az Ukrinform.
Erről a Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Olekszandr Prokudin számolt be a Telegramon.
Elmondása szerint az orosz hadsereg a régió településeinek lakott területeit találta el, megrongálva egy többemeletes épületet és 14 magánházat. Találat ért továbbá egy melléképületet, mezőgazdasági gépeket és gépkocsikat is.
Herszon régióban az orosz agresszió következtében egy ember meghalt, három másik pedig megsebesült.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2024. március 23-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):
A háború kitörése óta 435 760 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1050-en haltak meg.
A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) szakértői szerint Oroszország azért indított újabb támadásokat Ukrajna energiarendszere ellen, hogy aláássa az ország védelmi iparát – írta az Ukrajinszka Pravda.
Március 21-én és 22-én ugyanis az orosz csapatok nagyszabású rakéta- és dróncsapás-sorozatot hajtották végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Elemzők szerint az orosz erők valószínűleg az ukrán légvédelmi rakétarendszerek hiányát próbálják kihasználni a támadással.
Az Ukrhydroenergo, az ukrajnai vízerőművek üzemeltetője nemzetközi partnerekkel tárgyalt a péntek kora reggel nagy erejű orosz rakétacsapást szenvedett Dnyeperi vízerőmű helyreállításában való segítségnyújtásról – írja az Ukrinform.
Megpróbáljuk az erőművet a lehető leghamarabb helyreállítani. Erről már a mai napon tárgyaltunk nemzetközi partnereinkkel és pénzügyi intézményeinkkel. Készen állnak arra, hogy segítsenek nekünk
– mondta az Ukrhydroenergo vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a helyreállítási munkálatok jelentős mennyiségű munkát igényelnek.
Julian Smith, az Egyesült Államok állandó NATO-képviselője szerint az Egyesült Államok és a NATO úgy véli, hogy Oroszország támadása a balti államok ellen nem elkerülhetetlen – írta a Jevropeiska Pravda.
Nem látjuk, hogy Oroszország támadása küszöbön állna
– biztosította a balti államok újságíróit a politikus.
Gondolunk az önök biztonságára, ezért a NATO-ban minden hónapban egyre több intézkedést hozunk, hogy reagáljunk az önök nagyon is valós biztonsági aggodalmaira
– tette hozzá a diplomata.
Julian Smith leszögezte, hogy amint Oroszország átlépi a NATO-országokba vezető határt, a szövetség azonnali válaszlépést tesz.