Vlagyimir Putyin megszólalt a moszkvai terrortámadásról, Ukrajnát okolta

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az amerikaiak úgy vélik, hogy Ukrajnával együtt nyerik meg a harmadik világháborút – derült ki egy felmérésből;
• Az Egyesült Államok brit nagykövete viszont úgy vélekedett: ha Oroszország győz, akkor nem állnak meg Ukrajnánál;
• Egy magyar katonai szakértő is arról beszélt, hogy jelentős offenzívára készülhet Oroszország;
• Az ukrán fővárost ismét rakétacsapás érte hétfőn. Az amerikai nagykövet ennek margóján üzent a Nyugatnak, Volodimir Zelenszkij további légvédelmi eszközöket kért;
• Utóbb kiderült, hogy az oroszok hiperszonikus rakétát is használtak ehhez a támadáshoz, az egyik roncsáról felvétel is készült;
• Vlagyimir Putyin egy hétfő esti beszédben elismerte, hogy iszlamisták hajtották végre a moszkvai terrortámadást, de továbbra is Ukrajnát okolta emiatt;

Tartsanak velünk holnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.

Az Odessza elleni orosz ballisztikus rakétatámadás négy embert megsebesített – közölte a The Kyiv Independent.

A légiriadót jelző szirénák helyi idő szerint 17 óra 20 perc körül szólaltak meg hétfőn Odesszában. Percekkel később robbanások hallatszottak.

Oleh Kiper, Odessza kormányzója elmondta, hogy három nő megsebesült, de sérüléseik „nem súlyosak”.

A kormányzó arról is beszámolt, hogy a város elektromos hálózatát ért korábbi támadások miatt Odesszában jelenleg 300 ezer embernek nincs áramszolgáltatása.

Az erőszakos mozgósítás és a toborzó irodák munkatársai által elkövetett törvénysértések ellen tüntető demonstráló nők hétfőn délelőtt lezárták a nemzetközi jelentőségű Kijev–Csap főutat Munkács közelében – tájékoztatott az MTI.

Mint írták, a kiemelt jelentőségű főútvonal blokkolásáról elsőként Vitalij Glagola ungvári újságíró számolt be Telegram-csatornáján rendőrségi értesüléseire hivatkozva. Ő azt írta, hogy Munkács közelében két helyszínen – Beregrákoson, illetve a közigazgatásilag Beregszentmiklóshoz tartozó Kárpáti szanatórium szomszédságában –

A rendőrök igazoltatták a tüntetés részvevőit, és feloszlatták a békés demonstrációt. Az Unian hírügynökség jelentése szerint a forgalmi rend kijevi idő szerint 13 óra körül mindkét helyszínen helyreállt.

Az incidensekkel kapcsolatban az Ukrán Nemzeti Rendőrség kárpátaljai főosztálya eljárást indított a büntetőtörvénykönyv 279. cikke – közúti közlekedés akadályozása – alapján. A rendőrség közlése szerint a jogellenes demonstráció főszervezőjét azonosították, de egyelőre senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben tart a nyomozás.

Felvételek készültek egy Kh–55-ös rakétáról, amely egy kijevi parkban csapódott be. 

A képek mellett videók is napvilágot láttak a rakéta roncsáról. A felvételek még vasárnap készültek.

Azóta újabb támadásokra került sor az ukrán fővárosban: hétfőn többek közt hiperszonikus rakétát is bevetettek az oroszok.

A NATO-nak közölnie kell Oroszországgal, hogy a szövetség légterébe behatoló rakétákat megsemmisíti – jelentette ki a litván külügyminiszter az MTI szerint. 

Gabrielius Landsbergis erről egy orosz rakétára utalva beszélt, amely vasárnap reggel az Ukrajna elleni légitámadás során mintegy 39 másodpercre megsértette a lengyel határt.

Egyszeri alkalom lehet hiba. De ha hagyjuk, hogy megismétlődjön, azt bátorításnak fogják tekinteni

– hangoztatta a politikus az amerikai Fox News hírtelevíziónak washingtoni látogatása során.

Ezért változtatnunk kell […] a hozzáállásunkon, és nagyon világos üzenetet kell küldenünk, hogy amennyiben ez még egyszer megtörténik, a rakétákat vagy a drónokat le fogjuk lőni

– fogalmazott Landsbergis. Hozzátette, hogy Lengyelországban és Romániában már több hasonló incidens történt a invázió 2022-es kezdete óta.

Bekérették hétfőn a varsói külügyminisztériumba Szergej Andrejevet, Oroszország nagykövetét az orosz cirkálórakéta előző napi légtérsértése miatt, a misszióvezető azonban nem érkezett meg a találkozóra – közölte egy sajtótájékoztatón Pawel Wronski, a lengyel külügyi tárca szóvivője az MTI szerint. 

Varsó azt követően kérette be Andrejevet, hogy vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv régiót ért rakéta- és dróntámadás közben az egyik cirkálórakéta megsértette a lengyel légteret. Miután a bekéretett nagykövet nem érkezett meg a varsói külügyminisztérium székházába, az incidensre magyarázatot követelő diplomáciai jegyzéket más úton továbbítják a moszkvai külügyi tárcának – mondta el Wronski.

Rámutatott: a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény világosan megszabja a nagykövetek kötelességeit a befogadó országban.

Azon gondolkodunk, a nagykövet úr teljesíti-e a moszkvai külügyminisztérium utasításait, és képes-e megfelelő módon képviselni az Oroszországi Föderáció érdekeit Varsóban

– fogalmazott a szóvivő.

Hat főre emelkedett a március 12-ei, a Dnyipropetrovszk megyében található Krivij Rih elleni oroszországi rakétatámadás áldozatainak száma, mivel egy 59 éves férfi a kórházban belehalt sérüléseibe – közölte Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője március 25-én a Telegramon.

Krivij Rihben legalább három rakétatalálatot rögzítettek, amelyek közül az egyik egy kilencemeletes épületet, a másik pedig egy ötemeletes ház tetejét célozta.

Az orvosok egész nap az életéért küzdöttek, megműtötték, mindent megtettek, de számos sérülése összeegyeztethetetlen volt az élettel

– írta Vilkul hétfőn. 

A helyi hatóságok korábban arról számoltak be, hogy három nő és két férfi halt meg a város elleni orosz támadás következtében. Összesen ötvenen megsérültek, köztük több mint tíz gyerek – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója.

Krivij Rih lakossága körülbelül 660 000 fő, a második legnépesebb város Dnyipropetrovszk megyében. Emellett Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek a szülővárosa is egyben.

Az Európai Unió 27 tagállamának nagykövetei ismét nem hagyták jóvá az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás megújítását és kiterjesztését – írja az Ukrajinszka Pravda az RMF24 lengyel portál brüsszeli forrásaira hivatkozva.

Az uniós nagyköveteknek a hírek szerint március 25-én, hétfőn kellett volna jóváhagyniuk az Ukrajnával kötendő megállapodást.

Az elnökség úgy határozott, hogy több időt ad nekik álláspontjuk véglegesítésére. A belga elnökség nem szeretné, ha a jelenlegi szövegen további változtatásokat eszközölnének, mivel ehhez további tárgyalásokra lenne szükség az Európai Parlamenttel, ami késleltetheti a folyamatot.

A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Parlament bizottságainak ülései már nem lesznek megtartva, az utolsó két plenáris ülés pedig áprilisban lesz. Az aktualizált megállapodást legkésőbb június 5-ig kell jóváhagyni, amikor a jelenlegi lejár.

Franciaország – Lengyelországhoz hasonlóan – hosszabb „referenciaidőszakot” szeretne, amelyhez az Ukrajnából származó bizonyos típusú mezőgazdasági termékek – az ország más termékeket is szeretne felvenni erre a listára – behozatalára vonatkozó korlátozásokat kötnék.

Lengyelország mellett Magyarország is a saját piacára gyakorolt negatív hatás miatt ellenzi a döntést. Mint ismert, az ukrán gabona importját tavaly Ukrajnához közeli országok, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia, Románia és Bulgária is ellenezte, mivel szerintük az hátrányt okoz a saját gazdáiknak.

Lengyelország és Franciaország álláspontját állítólag több ország is támogatja, nemcsak Ukrajna közvetlen szomszédai, hanem Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia is. Németország és Hollandia ellenzi, azzal érvelve, hogy így a nemzetközi segélyektől amúgy is függő Ukrajnának kevesebb lehetősége maradna arra, hogy saját erőből töltse fel a költségvetését.

Az Iszlám Állam (amely vállalta a felelősséget a moszkvai terrortámadásért) Franciaországban is támadásra készült volna, „több kísérletet” hajtottak végre a közelmúltban ezzel összefüggésben – közölte hétfőn Emmanuel Macron francia államfő a The Kyiv Independent szerint. 

Közlése szerint a francia hírszerzés is igazolta, hogy valóban az Iszlám Állam tervezte meg és hajtotta végre az akciót. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy azok az orosz kísérletek, amelyekkel Ukrajnát is felelőssé akarják tenni az akció miatt, „cinikusak és kontraproduktívak” a francia állampolgárok számára.

Egy ellenséges rakéta lerombolta a Mihajlo Bojcsuk Kijevi Állami Díszítő- és Iparművészeti és Formatervezési Akadémia épületének egy részét – jelentette a Kulturális és Információs Politikai Minisztérium.

Kijev reggeli bombázása során az Orosz Föderáció által kilőtt rakéta szilánkjainak lehullása következtében megrongálódott a Mihajlo Bojcsuk Kijevi Állami Díszítő- és Iparművészeti és Formatervezési Akadémia épületének központi része

– közölte a minisztérium sajtószolgálata.

„Különösen a tornaterem, a kongresszusi terem és a kiállítási központ dőlt romba teljesen. Az intézmény tanszékeinek helyiségei és előadótermei is jelentősen megrongálódtak” – tették hozzá. 

Az Interfax szemléje szerint megjegyzik, hogy az előzetes információk szerint halálos áldozatok nem voltak, az akadémia laboratóriumának vezetője megsérült és kórházba került.

„A károk mértékét a lehető leghamarabb felmérik, és intézkedéseket hoznak a megsemmisült létesítményekben a sürgősségi munkálatok elvégzésére” – zárta közleményét a minisztérium.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy „nem helyénvaló” kommentálni a Moszkva melletti Crocus City Hallban történt tömeggyilkosságot érintő nyomozást – írja The Guardian. 

A Kreml megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést is, hogy hogyan bántak a négy őrizetbe vett gyanúsítottal, akikről olyan képek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látszik, hogy megverték és kínozták az elkövetőket.

Hivatalosan Tádzsikisztán állampolgáraiként azonosították őket, ahol az Iszlám Állam aktívan toborzott. Annak ellenére azonban, hogy az Iszlám Állam felelősségét erős bizonyítékok támasztják alá, az orosz állami média bizonyítatlanul azt állítja, hogy Ukrajna is szerepet játszhatott a merényletben. 

A Kijev elleni reggeli orosz rakétatámadást követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter több légvédelmi felszerelést, köztük Patriot rendszereket és rakétákat követelt.

„Kijevben a gyerekek 10.30-kor fedezékbe menekülnek, amikor halálos orosz ballisztikus rakétákat lőttek le a főváros felett a légvédelmi rendszerek.

Ez emlékeztet arra, hogy Ukrajnának sürgősen több légvédelmi berendezésre van szüksége, beleértve a Patriot rendszereket és rakétákat, amelyek képesek visszaverni bármilyen orosz támadást” – írta az X közösségi oldalon.

Két balti elnök is felszólította a szövetségeseket, hogy tegyenek többet az Oroszországgal való esetleges háborúra való felkészülés érdekében.

Az Unian szemléje szerint Edgars Rinkevics lett államfő a Financial Timesnak azt mondta, hogy az európai országoknak vissza kell térniük a „hidegháborús kiadási szintre”, és meg kell vitatniuk a kötelező katonai szolgálat visszatérését a védelmi erők létszámának növelése érdekében.

Ez két okból fontos: először is, a több ember kiképzésére való törekvés valóban fontos, amikor belépünk a geopolitikai zavarokba; másodszor, hogy sok országunkban hatalmas demográfiai probléma van

– mondta Rinkevics a katonai szolgálathoz való visszatérést kommentálva Lettországban.

A katonai vezetők a teljesen professzionális haderőt részesítik előnyben, és a kötelező szolgálat népszerűtlennek bizonyulhat, de a fegyveres erők Európa-szerte toborzási nehézségekkel küzdenek. A sorkötelezettség tehát segítené egy ütőképesebb tartalékos erő létrehozását Oroszország elrettentése érdekében.

Senki sem akar háborúzni. De a probléma az, hogy senki sem akarja, hogy megszállják. És senki sem akarja, hogy az Ukrajnával történtek itt is megtörténjenek

– hangsúlyozta Rinkevics.

Észt kollégája, Alar Karis azt javasolta, hogy fontolják meg egy különadó bevezetését a katonai beszerzések finanszírozására. Véleménye szerint Európának arra kellene törekednie, hogy elérje az amerikai védelmi kiadások minimumát, ami a jelenlegi szint több mint kétszeresét jelenti.

A balti vezetők határozottan támogatják az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, de az EU által elfogadott kereskedelmi korlátozások betartása miatt is intenzív ellenőrzésnek vannak kitéve. Rinkevics meg van győződve arról, hogy további árutilalmakra és új szankciókra van szükség.

Azt mondanám, hogy egy központosítottabb uniós felügyeleti mechanizmus nagyon üdvözlendő lenne

– tette hozzá. Az elnök szerint a blokknak meg kellene fontolnia, hogy úgynevezett másodlagos szankciókat vezessen be olyan harmadik országokkal vagy azok vállalataival szemben, amelyek nem hajlandók betartani az Oroszországba irányuló uniós exporttilalmakat.

Egy nagyobb háború lehetőségéről több nyugati ország katonái és politikusai is nyilatkoztak. Észtország, Franciaország és Lengyelország a közelmúltban Európa védelmi felkészültségének sürgős növelésére szólított fel.

Lengyelország felvetette, hogy Oroszország már 2026–2027-ben megtámadhatja az észak-atlanti szövetséget, és a tagállamoknak sürgősen növelniük kellene védelmi kiadásaikat.

A Kijevet ért újabb orosz rakétatámadást követően Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete sürgős segítséget kért az ukránoknak.

Hétfő reggel Oroszország ismét hiperszonikus rakétákkal támadta Ukrajnát. Hangos robbanások voltak Kijevben. Az elmúlt öt napban Oroszország több száz rakétát és drónt indított egy szuverén ország ellen. Ukrajnának most van szüksége a segítségünkre. Egy percet sem veszíthetünk

– írta a nagykövet a közösségi médiában.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője elmondta, hogy az Európai Unió 31 milliárd euró értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnának, mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – írja a The Guardian.

Borrell elmondta, a támogatás létfontosságú támogatást nyújtott a fronton harcoló ukránok számára, ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenni a kapacitás és a termelés növelése érdekében.

Ukrajna azt állítja, hogy nincs elég lőszere az Oroszországgal szembeni védekezéshez, és egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a fronton. Az Egyesült Államok Kongresszusa pedig nem hajlandó zöld utat adni egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagnak.

Tűz ütött ki a novocserkasszki erőmű egyik transzformátorállomásán az éjszaka folyamán – közölte Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója a Telegramon.

„Az éjjel tűz ütött ki a Novocserkasszk GRESZ transzformátorállomásán, amit az állomás dolgozóinak erői azonnal felszámoltak. Sérültek nincsenek” – írta Golubev a RIA Novosztyi szerint.

Nem ez az első eset, hogy lángok fenyegetik az orosz erőművet.

Meghalt egy 21 éves kárpátaljai férfi, Vaszil Tomascsuk az ukrajnai háborúban – írja a kiszo.net.

A fiatal katona halálhírét a Szolyvai Községi Tanács közölte a Facebook-oldalán. A hivatalos információk szerint a védő Donyeck régióban vesztette életét harci feladatok teljesítése közben. A férfit 2021 tavaszán hívták be sorkatonai szolgálatra, aki miután letelt a szolgálati ideje, jelentkezett a szerződéses katonai szolgálatra. A 24. gépesített dandár kötelékében harcolt Oroszország ellen.

Vaszil Tomascsuktól március 25-én, hétfőn vesznek végső búcsút Szolyván.

A két éve tartó háborúnak már számtalan kárpátaljai áldozata van. A háborúban eddig elhunytak közül több mint harmincöt magyar származású áldozatról számoltak be idáig. 

Az orosz hadsereg előrenyomul a Donyecki Köztársaságban lévő Csasziv Jar térségében – közölte Denisz Puszilin, a régió vezetője az Oroszország 24 televíziós csatorna adásában.

Krasznoj település felszabadítása és egységeink előrenyomulása Csasziv Jar térségében természetesen egyre közelebb hozza a lehetőséget, hogy mikor kezdhetjük meg a munkát Artemovszkban. […] Egységeink ilyen jellegű előrenyomulása, az ellenség kiszorítása Artemovszkból, lehetővé teszi, hogy belátható időn belül a munka megkezdéséről beszélhessünk 

– mondta.

A köztársasági vezető megjegyezte, hogy a szüntelen ukrán ágyúzás miatt mindvégig nem lehetett megkezdeni Artemivszk helyreállítását, beleértve az aknamentesítést és a romeltakarítást.

Csasziv Jar, a háború előtt mintegy 12 000 lakosú kisváros hét kilométerre nyugatra található Artemovszktól. Külterületén, keletre, a szombaton felszabadított Krasznojevszk oldalán, északkeletre, Bogdanivka oldalán pedig orosz csapatok harcolnak.

A város egy dombon fekszik: a Krasznojevszk és Csaszov Jar központja közötti magasságkülönbség 110 méter. Ez a földrajzi adottság a települést az ukrán fegyveres erők fontos erődítményévé teszi, ahonnan kilométerekre belátható a környező terep.

Ez az adottság az orosz hadsereg számára is fontos. Felszabadítása nagy valószínűséggel arra kényszeríti az ukránokat, hogy visszavonuljon a szomszédos, alföldi településekről: Mikolajivka, Csernivoje, Novodmitrovka és – ami a legfontosabb – Konsztantyinovka – egy 67 000 fős, háború előtti lakosságú nagyváros 11 kilométerre délnyugatra Csasziv Jartól. A jövőben Konsztantyinovka ugródeszkává válhat egy Kramatorszk elleni támadáshoz, ahol a donbászi ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása található – írta meg a RIA Novosztyi.

A mentők eloltottak két tüzet, amelyet ellenséges lövések okoztak Mikolajiv régióban – jelentette az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.

Jelentették, hogy a Mikolajivi járásban az egyik létesítmény területén tűz ütött ki, ami átterjedt a külterületre is. A tüzet azonnal eloltották, sérültek és áldozatok nem voltak.

Szintén Mikolajiv magánszektorában részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület. A robbanáshullám a közelben lévő magánházakat is megrongálta. A házban és két autóban tűz ütött ki, amelyet gyorsan eloltottak.

Az előzetes információk szerint 11 ember megsérült, közülük két személyt kórházba szállítottak, a többieknek a helyszínen elsősegélyt nyújtottak – írta meg az Interfax.

Az orosz csapatok némi előrelépést értek el az ukrajnai frontvonalon, mivel több tüzérségi eszközzel rendelkeznek és egyre több drónt kezdtek használni a frontvonalon – írja az RBC Ukraine az észt védelmi erők vezérkari főnöke, Eero Rebo ezredes beszámolója alapján. 

Megjegyezte azt is, hogy a megszállók előrenyomulása jelentéktelen, mert Ukrajna jól védekezik.

Több tüzérségi eszköz és gránát van az oroszok oldalán, hogy az ukránokat támadják. Azt is látjuk, hogy a dróntevékenység már nem Ukrajna monopóliuma, vagyis az ellenség ezt a játékot is elsajátította. Azt is látjuk, hogy Ukrajna hogyan kíméli az embereket, hogyan adja fel az ukrán hadsereg reménytelen állásait, és hogyan folyik a vér a védelemért

– mondta az ezredes.

Hozzátette azt is, hogy az orosz hadiipar jelentősen növelte a termelést a háború kirobbanása óta. Rebo szerint azonban az egész gazdaságot nem lehet háborús gazdasággá alakítani. Az ezredes megjegyezte, hogy Oroszország nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje a dróngyártást, ugyanakkor fejleszti az ukrán drónok elleni képességeit is. 

A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint az orosz csapatok egyszerre több irányban próbálnak előrenyomulni Donyeck térségében.