Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és robbanóanyagot próbáltak meg Ukrajnából az Európai Unió több országán keresztül Oroszországba csempészni – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Közkapcsolati Központja.
Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett–orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna–Románia–Magyarország–Szlovákia–Lengyelország–Litvánia–Lettország útvonalon érkezett Oroszországba – írta meg az MTI.
Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG–7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le.
Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni.
A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argument i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában azzal vádolta meg a NATO-t, hogy „nem riad vissza terrorszervezetek felhasználásától sem a saját érdekében”. Azt is állította, hogy a szövetség Washington eszköze a „hibrid háborúk” lefolytatásában, tagországai pedig engedelmesen követik a gazdasági szankciók bevezetésére, a pénzügyi források befagyasztására, hírszerzési tevékenységre, pszichológiai műveletekre és kibertámadásokra vonatkozó utasításokat, továbbá részt vállalnak az „angolszászok” politikájával szembeszegülő országok államigazgatási rendszerének aláásásában és belső rendjük megbontásában.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalást tett közzé kedden, amelyben a „megrendezett” bucsai mészárlás második évfordulója alkalmából Oroszország nevében azt követelte, hogy a nemzetközi intézmények hagyjanak fel a „kijevi rezsim” fedezésével, és biztosítsák a történtek alapos kivizsgálását. A nyomozásnak a szóvivő szerint végre fel kellene tárnia az áldozatok kilétét, a haláluk idejét és okát, a holttestek mozgatásának nyomait, valamint a felelősöket.
Emlékeztetett arra: Moszkvának a nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ szakosított szervezeteihez intézett, arra vonatkozó kérései, hogy teljesen tárják fel a Bucsában történtek körülményeit, máig teljesítetlenek maradtak.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea (KNDK) továbbra is fegyverekkel segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban – írja a Unian. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője azt mondta, hogy a fegyverszállítások gyakorisága és mértéke nő, és a két politikus közötti partnerség virágzik.
Azt látjuk, hogy Oroszország olyan partnereket keres meg, mint Észak-Korea és Irán, hogy továbbra is támogatást kapjon az ukrajnai háborújához. És tudják, mi Ukrajna mellett fogunk állni, bármeddig is tart
– mondta Singh.
A dél-koreai védelmi miniszter, Shin Won-sik korábban arról számolt be, hogy Észak-Korea felgyorsítja a titkos fegyverek Oroszországba szállítását. Elmondása szerint a KNDK 6700 konténert küldött Oroszországba, amelyek mintegy 3 millió 152 milliméteres lövedéket tartalmazhatnak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bizonyítékot talált arra, hogy Oroszország a KNDK-ból származó rakétákkal támadja az ukránokat. Ezek többnyire a Hwasong–11 (KN–23/24) típusú ballisztikus rakéták.
Mihail Popsoi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a történelem legrosszabbjának nevezte a jelenlegi viszonyokat Kisinyov és Moszkva között.
Az Orosz Föderációval való kapcsolatok ma a legalacsonyabb szinten vannak a modern Moldova történetében. Miközben ukrán barátaink ilyen súlyos megpróbáltatásokon mennek keresztül, nem látunk előfeltételeket a kapcsolataink javulására
– szemlézte a TASZSZ állami hírügynökség Popsoi Moldova 1 tévécsatornának adott interjújából.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi moldovai kormány szilárdan elkötelezett Ukrajna területi integritásának és függetlenségének támogatása mellett, és emlékeztetett arra is, hogy az új moldovai biztonsági stratégia Oroszországot nevezte meg fő fenyegetésként.
Az orosz külügyminisztérium felszólította a moldovai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a konfrontatív retorikával, megjegyezve, hogy baráti kapcsolatokat kívánnak fenntartani Moldovával, és nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a Nyugat oroszellenes célokra használja fel.
Görögország azt tervezi, hogy nagy mennyiségű lövedékkel látja el Ukrajnát, ezeket Csehországon keresztül szállítják majd – írja az iEidiseis alapján az Unian.
A kormány nagy mennyiségű lőszert készül Csehországon keresztül Ukrajnába küldeni, és ehhez kéri az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyását
– jegyezték meg az anyagban.
Szintén újságírók jelentették, hogy a lőszerek a görög hadsereg készleteiből származnak majd, és az ország fegyveres erői úgy értékelték, hogy azok „felhasználásra alkalmasak”.
Görögországban 150 millió euróért tervezik eladni őket. Emellett a hadsereg megjegyezte, hogy az eladásra szánt lőszerek között vannak olyanok is, amelyeket eddig gyakorlatokon használtak.
Márciusban Ukrajna 11,8 millió tonna rakományt exportált, ami pénzben kifejezve 3,2 milliárd dollár értékű – számolt be Julija Szviridenko. A gazdasági miniszter elmondta, hogy tavaly az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a GDP 5,3 százalékkal nőtt.
A GDP növekedését az ukrán vállalkozások rugalmasságának köszönhette, hiszen a konfliktus kezdete óta leállt vállalatok 90 százaléka újra működik.
Emellett Ukrajna a háború kezdete óta több mint 75,4 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást kapott a partnerektől.
Összességében 2023-ban Ukrajna áruexportja nőtt, de értékben kifejezve 35,8 milliárd dollárral csökkent, az import viszont nőtt – írta meg az Jevropejszka Pravda.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4414 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A brazil hatóságok erőfeszítéseket tesznek annak megszervezésére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogathasson az országukba – írja a Folha de S.Paulo című brazil lap alapján az Unian.
Eszerint Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kormánya a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozón szeretné látni Putyint. Egy ilyen látogatás legfőbb akadálya a Putyin ellen kiadott elfogatóparancs, mivel Brazília elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így formálisan köteles letartóztatni az orosz elnököt.
Az újságírók úgy értesültek, hogy a brazil kormány most tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel arról, hogy hivatalosan is mentességet biztosítson minden állami vezetőnek a büntetőeljárás alól külföldi látogatásai során.
A lap megjegyzi, hogy a brazil kormány ENSZ-nek küldött javaslata nem említi kifejezetten Putyint, de olyan forgatókönyvre utal, „amely megfelel az orosz vezető jelenlegi helyzetének”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!