Pier Francesco Zazo, Olaszország ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy az Olasz Köztársaság kulcsszerepet szeretne játszani Ukrajna fellendülésében.
„Megnyitottuk az Olasz Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (AICS) irodáját, és szeretnénk vezető szerepet játszani Ukrajna újjáépítésében. Bizonyára hallották, hogy partnerséget kezdtünk Odesszával.”
Különösen a kulturális örökség területén szeretnénk segíteni, hogy helyreállítsuk az Odessza kulturális örökségeiben keletkezett károkat.
– mondta a nagykövet az Interfax-Ukrajnának adott exkluzív interjúban. „Készen állunk arra, hogy elkészítsük az erre vonatkozó terveket, mivel éppen ezen a területen rendelkezünk nagy szakértelemmel” – tette hozzá.
Hozzátette továbbá, hogy 2025-ben Olaszország ad otthont egy konferenciának Ukrajna talpra állításáról, emlékeztetve arra, hogy 2023-ban Rómában hasonló konferenciát tartottak, amelyen 700 olasz vállalat vett részt.
A diplomata szerint Ukrajnában javul az üzleti környezet, de az elhúzódó háború továbbra is problémát jelent.
„Emellett fontos, hogy a múltban Ukrajnát az igazságszolgáltatás gyengesége és a korrupció miatt veszélyes helynek tartották a befektetők számára” – fogalmazott.
Úgy látjuk, hogy az üzleti klíma javul, de az igazi problémát ma az elhúzódó háború jelenti. Ukrajnában azonban hatalmas potenciál rejlik
– mondta Zazo.
Emellett bizakodását fejezte ki, hogy Olaszország „sokat tehet azért, hogy Ukrajna nagyon gyorsan integrálódjon az európai piacra”. Megjegyezte azonban, hogy Olaszország „gyenge” a beruházások terén.
„Olaszország mindig is nagyon erős kereskedelmi jelenléttel rendelkezett, de gyenge a befektetések tekintetében. Ennek számos oka van.
Olaszországban például többnyire kis- és középvállalkozások vannak, és ezeknek nehéz a beruházás. Nincs olyan gazdaságunk, amely a nagyvállalatokra épül
– magyarázta.
Zazo emellett megjegyezte, hogy a vállalkozások számára problémát jelent a háborús kockázati biztosítás.
„Ez nehéz. A potenciális érdeklődés óriási, de a vállalatok a »kiváró magatartást« választották. Várják, hogy a háború véget érjen. Ezért vagyok biztos abban, hogy az olasz vállalatok nagyon fontos szerepet fognak játszani az ukrán gazdasági rendszer jövőbeli fellendülésében” – mondta.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea (KNDK) továbbra is fegyverekkel segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban – írja a Unian. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője azt mondta, hogy a fegyverszállítások gyakorisága és mértéke nő, és a két politikus közötti partnerség virágzik.
Azt látjuk, hogy Oroszország olyan partnereket keres meg, mint Észak-Korea és Irán, hogy továbbra is támogatást kapjon az ukrajnai háborújához. És tudják, mi Ukrajna mellett fogunk állni, bármeddig is tart
– mondta Singh.
A dél-koreai védelmi miniszter, Shin Won-sik korábban arról számolt be, hogy Észak-Korea felgyorsítja a titkos fegyverek Oroszországba szállítását. Elmondása szerint a KNDK 6700 konténert küldött Oroszországba, amelyek mintegy 3 millió 152 milliméteres lövedéket tartalmazhatnak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bizonyítékot talált arra, hogy Oroszország a KNDK-ból származó rakétákkal támadja az ukránokat. Ezek többnyire a Hwasong–11 (KN–23/24) típusú ballisztikus rakéták.
Mihail Popsoi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a történelem legrosszabbjának nevezte a jelenlegi viszonyokat Kisinyov és Moszkva között.
Az Orosz Föderációval való kapcsolatok ma a legalacsonyabb szinten vannak a modern Moldova történetében. Miközben ukrán barátaink ilyen súlyos megpróbáltatásokon mennek keresztül, nem látunk előfeltételeket a kapcsolataink javulására
– szemlézte a TASZSZ állami hírügynökség Popsoi Moldova 1 tévécsatornának adott interjújából.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi moldovai kormány szilárdan elkötelezett Ukrajna területi integritásának és függetlenségének támogatása mellett, és emlékeztetett arra is, hogy az új moldovai biztonsági stratégia Oroszországot nevezte meg fő fenyegetésként.
Az orosz külügyminisztérium felszólította a moldovai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a konfrontatív retorikával, megjegyezve, hogy baráti kapcsolatokat kívánnak fenntartani Moldovával, és nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a Nyugat oroszellenes célokra használja fel.
Görögország azt tervezi, hogy nagy mennyiségű lövedékkel látja el Ukrajnát, ezeket Csehországon keresztül szállítják majd – írja az iEidiseis alapján az Unian.
A kormány nagy mennyiségű lőszert készül Csehországon keresztül Ukrajnába küldeni, és ehhez kéri az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyását
– jegyezték meg az anyagban.
Szintén újságírók jelentették, hogy a lőszerek a görög hadsereg készleteiből származnak majd, és az ország fegyveres erői úgy értékelték, hogy azok „felhasználásra alkalmasak”.
Görögországban 150 millió euróért tervezik eladni őket. Emellett a hadsereg megjegyezte, hogy az eladásra szánt lőszerek között vannak olyanok is, amelyeket eddig gyakorlatokon használtak.
Márciusban Ukrajna 11,8 millió tonna rakományt exportált, ami pénzben kifejezve 3,2 milliárd dollár értékű – számolt be Julija Szviridenko. A gazdasági miniszter elmondta, hogy tavaly az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a GDP 5,3 százalékkal nőtt.
A GDP növekedését az ukrán vállalkozások rugalmasságának köszönhette, hiszen a konfliktus kezdete óta leállt vállalatok 90 százaléka újra működik.
Emellett Ukrajna a háború kezdete óta több mint 75,4 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást kapott a partnerektől.
Összességében 2023-ban Ukrajna áruexportja nőtt, de értékben kifejezve 35,8 milliárd dollárral csökkent, az import viszont nőtt – írta meg az Jevropejszka Pravda.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4414 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A brazil hatóságok erőfeszítéseket tesznek annak megszervezésére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogathasson az országukba – írja a Folha de S.Paulo című brazil lap alapján az Unian.
Eszerint Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kormánya a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozón szeretné látni Putyint. Egy ilyen látogatás legfőbb akadálya a Putyin ellen kiadott elfogatóparancs, mivel Brazília elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így formálisan köteles letartóztatni az orosz elnököt.
Az újságírók úgy értesültek, hogy a brazil kormány most tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel arról, hogy hivatalosan is mentességet biztosítson minden állami vezetőnek a büntetőeljárás alól külföldi látogatásai során.
A lap megjegyzi, hogy a brazil kormány ENSZ-nek küldött javaslata nem említi kifejezetten Putyint, de olyan forgatókönyvre utal, „amely megfelel az orosz vezető jelenlegi helyzetének”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!