Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítményéről.
A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. Úgy vélekedett, hogy megvannak az előfeltételei a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett ambiciózus cél elérésének: bekerülni a top 4-be.
Az MTI szerint Misusztyin ismertette, hogy az orosz gazdaság egyre kevésbé függ a nyersanyagexporttól, a nem olaj- és gáziparból származó bevételek negyedével nőttek. A szövetségi költségvetés bevételei meghaladták a 29 billió rubelt, ami közel öt százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az orosz rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)
Tájékoztatása szerint az ipari termelés egésze A várakozáson felül, 3,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé pedig 7,5 százalékkal bővült, ami az elmúlt évtized rekordja.
A kormányfő szerint megnőtt az ipar részesedése az orosz GDP-n belül, megközelítette a 13 százalékot.
Misusztyin egyebek között azt is elmondta, hogy tavaly a várható élettartam Oroszországban megközelítette a 73,5 évet, ami magasabb a koronavírus-járvány előtti értéknél, és abszolút rekord.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szövetség júliusban Washingtonban tartandó, 75. évfordulós csúcstalálkozója előtt elkészüljön az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó ütemterv. Ezt Stéphane Sejourne francia külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón mondta az Europejszka Pravda szerint.
Az államtitkár megjegyezte, hogy amint azt a vilniusi csúcstalálkozón a szövetségesek kimondták, Ukrajna NATO-tag lesz. Szerinte a kérdés az, hogy jó és világos ütemtervvel rendelkezzenek, hogy ezt a következtetést elérjék.
„Úgy gondolom, hogy a NATO 75. évfordulójára rendezett csúcstalálkozó valóban nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan tudjuk megalkotni ezt az útitervet. Vagy hogy egy másik képet használjak, a hídra, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna NATO-taggá válhasson” – mondta Blinken.
Magyarország területére 2024. április 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4898 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5339 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vlagyimir Putyin támogatta Anna Civileva, a Haza Védelmezői Alapítvány elnökének javaslatát, miszerint az alsó végtagjait elvesztett háborús résztvevők számára kézi vezérlésű autókat biztosítsanak.
A szükséges autók beszerzését az alap rendelkezésére álló források keretein belül biztosítják. Civileva szerint Oroszországban a kézi működtetésű autók 2-3-szor olcsóbbak, mint a végtagprotézisek.
Az orosz elnök a Haza Védelmezői Alapítvány évfordulója alkalmából találkozott a szervezet elnökével – írja az mk.ru.
Ukrajna további 5,6 milliárd hrivnyát (144 millió dollárt) különít el Donyeck, Herszon, Zaporizzsja, Mikolajiv és Szumi terület megerősítésére – jelentette be Denisz Shmihal miniszterelnök.
Az ukrán hatóságokat bírálatok érték a védelmi vonalak megerősítésének lassú előrehaladása miatt. Novemberben munkacsoportot hoztak létre az erődítési erőfeszítések koordinálására.
Márciusban Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna három védelmi vonalon 2000 kilométernyi erődítményt épít.
Shmihal szerint az ukrán kormány már 20 milliárd hrivnyát (512 millió dollárt) különített el 2024-ig az erődítmények építésére.
Korábban a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy az ukrán csapatok erődítményeket építenek egy tavaszi orosz offenzívára számítva, bár a haladás gyorsasága miatt többször is aggályok merültek fel.
Volodimir Zelenszkij elnök a CBS Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy május végén vagy júniusban újabb nagy orosz offenzívára kerülhet sor – számolt be a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, egy hágai konferencián ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az orosz háborús bűnök üldözése érdekében – adta hírül az MTI.
Az agresszorokat felelősségre kell vonni tetteikért. Az üzenetnek egyértelműnek kell lennie: az igazságszolgáltatás erősebb, mint a Kreml háborúja
– jelentette ki Zelenszkij az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról szóló konferenciára küldött videóüzenetében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felidézte, és az orosz atrocitások szimbólumának nevezte a két évvel ezelőtti bucsai mészárlást, amely során az orosz erők több száz civilt öltek meg az ukrajnai településen. Bejelentette azt is, hogy az ukránok megkezdhetik a háborúban elszenvedett károk megtérítésére irányuló igényeik benyújtását egy újonnan létrehozott, hágai székhelyű nyilvántartásban.
A Register of Damage for Ukraine kezdetben az ingatlanokban keletkezett károkra fog összpontosítani, de kiterjesztik másfajta anyagi károkra is.
Kuleba továbbá sürgette egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását és a befagyasztott orosz vagyonok teljes elkobzását.
Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter a konferenciát lezáró beszédében elmondta, hogy a nyilvántartás megnyitását követő órákban már több mint 100 igényt nyújtottak be. Ukrán tisztségviselők arra számítanak, hogy több mint 8 millióan fognak egyéni kártérítési kérelmet benyújtani.
Orosz rakétatámadást követően mentőakció zajlik Dnyipróban: egy főiskola és egy óvoda épülete rongálódott meg – közölte kedd esti, Facebookra feltöltött beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Minden szolgálat a helyszínen van.
„Hálásan köszönöm mindenkinek, aki reagál, aki a támadások helyszínére érkezik, hogy minél hamarabb segítsenek az embereknek. Ez a legfontosabb dolog. Ugyanilyen fontos, hogy az orosz terroristák válaszokat kapjanak a csapásaikra. Minden alkalommal egyre messzebbre nyúló válaszokat kapnak” – fogalmazott az ukrán elnök, utalva arra, hogy egyre mélyebb csapásokról érkeznek hírek Oroszország területéről.
Mindenkinek, aki érintett ebben az agresszióban, valóban éreznie kell, hogy nem ússza meg ezt. A gonosznak veszítenie kell. És veszíteni fog. Ismét hangsúlyozom: Ukrajna számára a légvédelem az életek védelméről szól, olyasmi, amit használni kell. A világon elérhető légvédelmi rendszerek nem porosodhatnak valahol a raktárakban, amikor több ezer életet menthetnek meg az orosz terrortól
– mondta Volodimir Zelenszkij április 2-án, zárva szokásos esti beszédét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!