Szombat este légiriadót rendeltek el Ukrajnában cirkálórakéták veszélye miatt. Először az északi, déli és keleti régiókra, majd később az egész országra rakétafenyegetettséget hirdettek.
A légierő minden lakost figyelmeztetett, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó jelzéseit.
Azt is közölték, hogy a cirkálórakéták ukrán légtérbe való belépésének becsült időpontja északkelet felől, helyi idő szerint 5 óra körül várható – írta az Unian.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk.
Emmanuel Macron francia elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentése nagy félreértést okozott közte és Olaf Scholz német kancellár között – írja a Wprost lengyel hírportál.
Ma nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki
– mondta Emmanuel Macron az európai vezetőkkel tartott párizsi csúcstalálkozó után.
A francia elnök nyilatkozata éles reakciót váltott ki Oroszországból. A Kreml szerint a francia vezető nyilatkozata azt bizonyítja, hogy Párizs de facto már részt vesz a háborúban, és készen áll a nagyobb részvételre. Az orosz hírszerzés vezetője, Szergej Nariskin hozzátette, hogy a nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldése őrült és paranoiás álom.
Az Ukrajinszka Pravda értesülése szerint Olaf Scholz meglepődött Emmanuel Macron szavai hallatán. A német kancellár azzal vádolta Macront, hogy Franciaország a harmadik világháború felé próbálja taszítani a világot. A politikus még az ülés félbeszakítását is követelte. Az értesülések szerint Emmanuel Macront nem zavarta Olaf Scholz felháborodása, és azt válaszolta, hogy véleménye nem állíthat meg semmit.
Az amerikai Wall Street Journal számolt be róla, hogy Emmanuel Macron megpróbálta meggyőzni Joe Bident és Olaf Sholzot arról az elképzeléséről, hogy változtassák meg a Nyugat stratégiáját az ukrajnai háború kapcsán. A francia elnök állítólag arra biztatta a nyugati vezetőket, hogy hagyják abba a vörös vonalakban való gondolkodást. A végső cél a bizonytalanság bevezetése lenne, hogy Putyinnak okot adjanak a találgatásra.
Macron ötlete azonban senkit sem nyűgözött le. Scholz és Biden állítólag kijelentették, hogy ha így döntene, akkor el kell határolódniuk álláspontjától. Ugyanakkor egy ilyen helyzet azt a benyomást keltené, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között, ezért Scholz rávette Macront, hogy ne tegyen ilyen lépést, és ne ossza meg elképzelését a francia fővárosban tartott csúcstalálkozón.
Románia partjainál a hadsereg egy robbanóanyaggal megrakott, legénység nélküli hajót talált. A felborult hajó valós veszélyt jelentett a hajózás biztonságára – számolt be a Román Tengeri Életmentő Ügynökség.
Az ügynökség közleménye szerint április 3-án az ügynökség munkatársai a Tengeri Koordinációs Központtól kaptak figyelmeztetést egy felborult hajóról Tuzla térségében.
Az ügynökség hajója keresési és mentési műveletet hajtott végre, de az úszó jármű közelében nem voltak emberek. A felborult hajót a hajózásra veszélyesnek minősítették, és a partra vontatták.
Az illetékes hatóságok most vizsgálják az esetet.
A Defence Express című ukrán kiadvány úgy véli, hogy egy ismeretlen eredetű tengeri drónról van szó, amelyet egy régi kutató-mentő motorcsónak alapján készítettek. Az újságírók szerint ez az eszköz nem hasonlít az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) által használtakra.
Az orosz katonai távirati csatornák szerint egy régi, három tonna vízkiszorítású mentőcsónakot használtak az eszköz elkészítéséhez, a vezérlőrendszerhez pedig a Starlink terminál egy régi módosítását használták. Ezen a járművön is volt egy robbanófej az első generációs P–15 típusú szovjet hajóelhárító rakétából, amely Romániában és Oroszországban is szolgálatban áll.
Ezeket az adatokat azonban hivatalosan nem erősítették meg – közölte a Sztrana.
Vlagyimir Zelenszkij interjút adott az ukrán médiának, melynek főbb pontjait a Strana a következőképpen összegezte:
Az ukrán elnök kitért arra is, hogy egyelőre nincs konkrét lista a svájci békecsúcson részt vevő országokról, de arra számít, hogy a világ 80–100 országa jelen lesz. Elmondása szerint a következő napokban találkozót tartanak a svájci elnökkel, majd ezt követően kezdik el a meghívók kiküldését az államok vezetőinek.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Recep Tayyip Erdogan török elnöknek meg kell értenie, hogy országa kevés lesz az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokhoz – írja az RBK Ukrajina.
Törökország segített nekünk a foglyokkal. Ez tény. Közvetítők akarnak lenni. De Erdogan elnöknek tudnia kell, hogy Törökország közvetítőként önmagában nem elég számunkra. Számunkra a békecsúcs formátuma jobb. Nem gondolom, hogy Törökország egyedül képes lesz megfékezni Putyin politikáját
– mondta az elnök.
Zelenszkij úgy gondolja, hogy Törökország rajta lesz azon országok listáján, amelyek közvetítői küldetést hajthatnak végre.
A lap kiemelte, hogy Törökország semleges álláspontot képvisel Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban. Ankara kijelenti ugyan, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását, de nem ítéli el közvetlenül Moszkvát. Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban többször is kijelentette, hogy közvetítő akar lenni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások megkezdésében.
A háború kezdetén Isztambulban tárgyalások folytak Ukrajna és Oroszország között, de ezek nem hoztak számottevő eredményt. Törökország közvetítő volt a gabonafolyosó és számos fogolycsere létrehozásában is.
A közelmúltban Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy országa továbbra is közvetítést keres Ukrajna és az Orosz Föderáció között, a török külügyminisztérium vezetője pedig azt mondta, hogy tűzszünetre van szükség.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a Jedini Novinij című tévéműsorban adott interjút, melyben elmondta, hogyan készül Ukrajna a nagyszabású oroszországi mozgósításra.
Ukrajnában a mozgósítás a hadiállapot kezdetekor kezdődött, és az ukrán parlament megfelelő intézkedései háromhavonta folytatódnak. Tudja, a parlament jelenleg a mozgósításról szóló jogszabály módosítását fontolgatja. Úgy gondolom, hogy a következő hetekben a parlament szavazni fog
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök megerősítette, hogy az Orosz Föderáció 300 000 fő mozgósítását tervezi, ugyanakkor szerinte nem lehet kijelenteni, hogy ez lesz a végleges szám.
Hírszerzésünk információi szerint június 1-ig készen kell állniuk 300 ezer ember mozgósítására. Aztán kiképzés, Oroszországban ez nagyon rövid. Ezt láthatjuk is a fronton lévő orosz harcosok képzési szintjén. Ebből kifolyólag körülbelül egy hónapra lesz szükségük ahhoz, hogy ekkora létszámmal rendelkezzenek. Mivel nem túl fegyelmezettek, lehet, hogy június 1-ig nem lesz idejük ekkora létszámot mozgósítani. De nekünk a rendelkezésünkre álló adatokra kell hagyatkoznunk
– hangsúlyozta az ukrán államfő.
Szerinte az orosz hadsereg megfékezése nem elég, mert így fegyverek és emberi erőforrások is elvesznek, fontos, hogy az ukrán erők nagy zavart okozzanak orosz hadsereg megszálló akcióiban.
Kárpátaljai magyar civil szervezetek összefogásának köszönhetően kétkamionnyi humanitárius segély indult Ukrajna háború sújtotta területeire. A KárpátHáz Civil Szervezet és a (KHÖT) közreműködésével az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kirendeltsége, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztálya, valamint a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat indította útnak a teherautókat – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a háború kitörése óta azon dolgozik, hogy minden lehetőséget megragadva segítse a belső-ukrajnai rászorulókat. A szervezés és a kamionok megtöltése sok munkát igényel, ám ha segítséget kérnek tőlük, mindent megtesznek a kérés teljesítéséért.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásától a Harkivban szolgálatot teljesítő önkéntes partnerek kértek segítséget.
Óriási szükség van erre a támogatásra, hiszen tudjuk, hogy az utóbbi hetekben is többször érték rakétatámadások a várost, ezért még nehezebb helyzetbe kerültek az ott élők
– mutatott rá Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója.
A diakóniai osztály vezetője, Nagy Béla kifejtette, hogy tudják, a háború sújtotta területeken nagyon nehéz az élet, ezért azt küldtek, amire a legnagyobb szükség van: több mint hét tonna tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket, matracokat, egyéb szükségleti eszközöket, és hollandiai adományozóknak köszönhetően az elmúlt napokban Kárpátalja-szerte több mint ezer iskolapadot és székeket tudtak ajándékozni a tanintézményeknek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-posztban számolt be arról, hogy tárgyalásokat folytatott az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának delegációjával. Beszámolója szerint a küldöttség tagjai között mindkét amerikai párt és a kongresszus mindkét házának képviselői jelen voltak. A találkozóra a Csernyihivi területen került sor.
Partnereinknek szemtanúi kell lenniük annak, ami Ukrajnában történik, azokban a régióinkban, amelyeket az orosz terroristák lövöldöznek, és átélik az orosz megszállást
– írta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök elmondása szerint tájékoztatta partnereit a kialakult helyzetről, az ukrán hadsereg elsődleges szükségleteiről, valamint az ukrán gyerekek Oroszországba történő illegális deportálásának mértékéről.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mennyire létfontosságú Ukrajna számára, hogy a kongresszus haladéktalanul döntést hozzon Ukrajna további támogatásáról, megfelelő csomagot biztosítva az orosz terror elleni védekezésre, ami lehetővé teszi Ukrajna számára a dinamikus fellépés folytatását Oroszország ellen.
Pontosan ez az, ami megerősítené Ukrajnát, és megvédené az emberi életet
– húzta alá Ukrajna elnöke.
Ezt követően köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és minden amerikainak, aki az ukránokhoz hasonlóan nem hajlandó engedni a gonosznak, és értékeli az életet.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter felesége tavaly év eleje óta egy MINI Coopert használ. Erről tanúskodik a miniszter vagyonnyilatkozata.
A BMW-konszern által gyártott, nagy teljesítményű prémiumkategóriás autó értéke 28 ezer dollár, azaz 1,1 millió hrivnya körül van.
Az autó birtoklásával önmagában nem lenne semmi baj, a visszásság azonban abban rejlik, hogy éppen Szerhij Marcsenko mondta azt 2023 decemberében, hogy
minden ukránnak korlátoznia kell a fogyasztást, és fel kell hagynia a „drága telefonok és autók” vásárlásával.
A pénzügyminiszter mindezt az után mondta, hogy felesége, Marina 2023 januárjában kapta a drága járművet.
Marina Marcsenko 2023-ban összesen 605 000 hrivnya fizetést kapott az Isida-IVF LLC egészségügyi intézménynél. Emellett egyéni vállalkozóként is be van jegyezve, és tavaly 1,97 millió hrivnyát keresett vállalkozásával. A teljes jövedelme 2,6 millió hrivnya.
Ez több, mint Szerhij Marcsenko 1,1 millió hrivnyás miniszteri fizetése.
A MINI Cooper SE nem az egyetlen autó a családban. A miniszter nevén van egy 2017-es gyártású Audi A6, amelyet 2019-ben vásárolt, a vagyonnyilatkozatban foglaltak szerint 1,5 millió hrivnáért.
A miniszter családjának van két lakása Kijevben (84,6 négyzetméter és 40,3 négyzetméter) és egy 88,3 négyzetméteres bérleménye. A házaspár összes pénzvagyona Marina Marcsenko nevén van nyilvántartva, ami 68 ezer hrivnya bankszámlákon és 10 ezer dollár készpénzben.
Korábban közzétették az összes ukrán miniszter 2023-as fizetését. A legtöbbet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kereste az év során, mintegy 1,4 millió hrivnyát – írta meg a Strana.
Egyszerű közúti ellenőrzésként indult, de végül hatalmas rajtaütés lett, amikor az ukrán–magyar határ közelében az ukrán határőrök igazoltatni akartak egy járművet. A sofőr veszélyt érezve gázt adott, és menekülőre fogta, de nem jutott sokáig, ugyanis Eszeny területén sikerült megállásra kényszeríteni – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A 22 éves, kárpátaljai származású embercsempész ezt követően az autót hátrahagyva próbált menekülni, de a határőrök szolgálati kutyái megállították. A járműben rajta kívül két személy tartózkodott, akik bevallásuk szerint fejenként 8 ezer dollárt fizettek az illegális határátlépés szervezőjének.
A bűncselekményben érintett személyek a bíróság előtt fognak felelni tettükért. A 30 éves harkivi, valamint a 19 éves zaporizzsjai személy ellen közigazgatási eljárás indult. A fiatal embercsempésznek is van miért aggódnia, ugyanis a határőrség sajtóosztályának tájékoztatása szerint a férfi hivatalos személlyel szembeni engedetlenség, valamint törvénytelen határátlépési kísérlet megszervezéséért felelhet a törvény előtt.
Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete a közösségi oldalán reagált Harkiv április 6-án éjjel történt orosz ágyúzására – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Brink megjegyezte, hogy éjszaka Oroszország újabb támadást indított Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen, amelynek során 6 civil meghalt, mások megsebesültek, valamint otthonok és iskolák rongálódtak meg.
Egyetlen másodpercet sem szabad elvesztegetni Ukrajna támogatására, amely azért küzd, hogy megvédje népét az ilyen szörnyű és indokolatlan támadásoktól
– mondta a nagykövet.
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Az MTI Litvánia védelmi minisztériumára hivatkozva közölte, hogy a balti állam újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajna számára, amely M–577-es páncélozott csapatszállító járműveket tartalmaz.
Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése
– monda Laurynas Kasciunas litván védelmi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.
A védelmi tárca nem közölte, hogy pontosan hány M–577-es járművet adtak át a honvédő háborút folytató kelet-európai országnak. A miniszter emlékeztetett arra, hogy márciusban Litvánia 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékeket adott Kijevnek, valamint 35 millió eurót különített el a cseh kezdeményezés részeként az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.
A háború kitörése óta Litvánia számít Ukrajna egyik legfőbb támogatójának, ami nem csak kommunikációs szinten mutatkozik meg. Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
A hadban álló ország a jövőben is számíthat Litvánia támogatására, mivel a balti állam jelenlegi tervei között szerepel, hogy 2024 és 2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Emellett Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben.
A técsői járási rendőrkapitányság nyomozói az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársaival együttműködve leleplezték azt a Moszkvai Patriarkátushoz kötődő Ukrán Ortodox Egyház kötelékébe tartozó papot, aki a huszti egyházmegyében teljesített vallási szolgálata közben ukránellenes tevékenységet végzett, illetve az orosz rezsim propagandáját terjesztette.
Az ukrán nemzeti rendőrség tájékoztatása szerint a rajtaütés során a pap lakóhelyén házkutatást tartottak, melynek eredményeként két mobiltelefont és egy táblagépet is lefoglaltak, amelyek ukránellenes tevékenységére utaltak.
A nyomozás során megvizsgálták a pap Facebook-oldalát, s megállapították, hogy rendszeresen posztolt olyan bejegyzéseket, amelyek célja az ukránok közötti vallási és etnikai ellenségeskedés szítása. Az ügy során lingvisztikai vizsgálatot végeztek, amely igazolta az érintett által terjesztett posztok büntetőjogi jellegét.
A lelkész Facebook-bejegyzésekben próbálta igazolni Oroszország fegyveres agresszióját Ukrajna ellen, a teljes körű katonai inváziót pedig polgárháborúnak nevezte. Emellett a katonai mozgósítás szabotálására szólította fel híveit, valamint más felekezetekhez tartozó plébánosok ellen uszított.
Az ügy a Técsői Kerületi Ügyészséghez került. A gyanúsítottat öt év börtönbüntetés fenyegeti.
„A helyzet továbbra is különösen nehéz a Bahmut és Avgyijivka szektorokban, Csasziv Jar a mi ellenőrzésünk alatt áll. Továbbra is nehéz a helyzet az Ukrán Védelmi Erők műveleti területén” – közölte Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka.
„Az ellenség légi, rakéta- és tüzérségilőszer-fölényét kihasználva próbálja elérni célját, hogy elérje a Donyecki terület közigazgatási határát. Az ellenség továbbra is éjjel-nappal támad páncélozott járművekkel támogatott rohamcsapatokkal. Egyes területeken gyalogosan, hullámokban, szakaszoktól századokig, néha zászlóaljakig próbál rohamműveleteket végrehajtani” – írta Szirszkij a távirati csatornáján.
Megjegyezte, hogy különösen nehéz a helyzet a Bahmut szektorban Csasziv Jar és Kliscsijivka keleti részén; az Avgyijivka szektorban – Berdicsiv, Orlivka, Vodiane, Pervomajszke térségében – és a Novopavlivka szektorban Novomihajlovka térségében.
A legintenzívebb harcok jelenleg Pervomajszke és Vodiane térségében, valamint Csasziv Jartól keletre zajlanak, ahol az ellenség megpróbálja áttörni csapataink védelmét. Csasziv Jar továbbra is a mi ellenőrzésünk alatt áll, az ellenség minden kísérlete, hogy áttörjön a településre, kudarcot vallott
– hangsúlyozta a főparancsnok.
A helyzet továbbra is feszült a Liman, Orihiv és Herszon szektorokban is.
„Így a Liman szektorban az ellenség helyi offenzívákat folytat Bilohorivka és Veszele térségében; az Orihiv szektorban Robotine és Verbove térségében, hogy visszaszerezze az elvesztett területet. A Herszon szektorban megpróbálja kiszorítani csapatainkat a Dnyipro folyó bal partján, a Krinka közelében lévő hídfőállásból. Ezeken a területeken azonban nem járnak sikerrel” – jegyezte meg Szirszkij.
Ugyanakkor az Ukrán Védelmi Erők taktikai sikereket értek el a kupjanszki és a limani szektorban – írta meg az Interfax.
„A védelmi erők továbbra is stabilan tartják vonalaikat és állásaikat, kimerítik az ellenséget, jelentős veszteségeket okoznak személyi állományban, fegyverekben és haditechnikai eszközökben” – összegzett a főparancsnok.
A „Come Back Alive” Ukrajnát segítő jótékonysági alapítvány nagy tételben Peugeot terepjárókat szállított a légvédelmi erőknek. Az új járműveket egy légvédelmi zászlóaljnak adták át, akik Ukrajna északkeleti részének légvédelmét látják el.
Az alapítvány és az Ukrnafta állami olajvállalat összesen a 112 négykerék-meghajtású kisteherautót vásárolt a hadsereg mobil lövészcsapatai számára, több mint 98 millió hrivnya értékben.
A járműveket megsemmisítő és felderítő berendezésekkel látják el, amelyek segítenek az kis magasságban érkező orosz légi célpontok lelövésében – írta a mil.in.ua.
Ukrajna csapásai az ideiglenesen megszállt területen lévő célpontok ellen növelik a nyomást az orosz légvédelmi rendszerekre, ami miatt azok saját repülőgépeik lelövésére kényszerülnek – jelentette a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva.
„Március 24-én Ukrajna megtámadta a szevasztopoli létesítményeket és a Fekete-tengeri Flottát. Ez szinte biztosan azt eredményezte, hogy a helyi orosz légvédelem magas készültségbe lépett. Korábban is voltak meg nem erősített jelentések hasonló baráti tűzről, általában olyan időszakok után, amikor az ukránok az orosz erők ellen léptek fel a jogellenesen megszállt területen” – írta a minisztérium az X-en közzétett közleményében.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy nem sokkal később, március 28-án a krími Telegram-csatorna arról számolt be, hogy egy Krím felett repülő Szu–27-est lelőtt az orosz légvédelem. Szevasztopol oroszok által kinevezett kormányzója, Mihail Razvozsajev azt mondta, hogy műszaki hiba történt, és a pilóta túlélte.
Valószínű, hogy a technikai meghibásodások helyett a további ukrán akcióktól való félelem miatt megnövekedett nyomás és feszültség az orosz légvédelem üzemeltetői között arra készteti őket, hogy véletlenül saját pilótáikat és repülőgépeiket támadják meg
– közölte a minisztérium.
Emellett megjegyzik, hogy ez az incidens és a többi, amennyiben beigazolódik, valószínűleg az orosz fegyveres erők egységei közötti helyzetfelismerés és koordináció hiányát bizonyítja, miközben az ukrán akciók másodlagos hatását is demonstrálja.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 April 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 6, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/0i7Rh8kS8m#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/23GLQi3IuO
A légvédelem megerősítése Harkiv térségében kulcsfontosságú feladat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az április 6-án éjjel Harkivot ért csapásokat kommentálva.
A Harkiv elleni orosz terror nem áll meg. Újabb csapás érte a várost és a régiót. Lakóépületek és a polgári infrastruktúra megrongálódott (...) Meg kell akadályoznunk ezt a terrort. Alapvető fontosságú a légvédelem megerősítése a harkivi régió számára. Ebben pedig partnereink segíthetnek nekünk
– írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján.
Részvétét fejezte ki az éjszakai támadásban meghaltak családjának és barátainak. Mint arról beszámoltunk, 6 ember meghalt, és 11 megsebesült az orosz fegyveres erők rakétacsapásai következtében, amelyeket éjjel mértek Harkiv Sevcsenkivszkij kerületére.
Az Orosz Föderáció Rosztovi területén felrobbantották azt a csővezetéket, amelyet arra használtak, hogy egy helyi olajraktárból az azovi-tengeri kikötő területén lévő tartályhajókba szivattyúzzák az olajtermékeket – jelentette az ukrán védelmi hírszerzés.
Éjszaka az Azov településen lévő, az azovi-tengeri kikötő területén elhelyezkedő helyi olajraktárból az olajtermékek tankhajókba történő szivattyúzására használt csővezeték felrobbantása következtében határozatlan időre felfüggesztették a tankhajók olajtermékekkel való rakodását
– áll a közleményben.
„A létesítményt az agresszor állam katonai célokra, az Ukrajna elleni népirtó háború támogatására használta” – jegyezte meg a védelmi hírszerzés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal és Belarusszal határos Csernyihivi területre látogatott, hogy találkozzon a helyi tisztviselőkkel, és ellenőrizze az erődítmények építésének folyamatát – írta meg az elnöki hivatalra hivatkozva pénteken a The Kyiv Independent.
Az ukrán hatóságokat bírálatok érték, amiért lassan haladnak a védelmi vonalak megerősítésével, miközben Oroszország újabb nagyszabású offenzívája miatt aggódnak. A munkacsoportot novemberben hozták létre az erődítési erőfeszítések koordinálására.
Zelenszkij márciusban bejelentette, hogy Ukrajna három védelmi vonalon 2000 kilométernyi erődítményt épít, hozzátéve, hogy „a feladat hatalmas, de jó a tempó”.
A regionális hatóságok elmondták Zelenszkijnek, hogy az orosz–belarusz határ teljes hosszában kiépült egy nem robbanásveszélyes gátakból, aknazárakból és egy kiterjedt erődítményhálózatból álló sáv.
Belgorodban az ukrán fegyveres erők támadása következtében 12 lakóépület rongálódott meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
Elmondása szerint 18 lakóház mellett egy gyermekklinika is súlyosan megrongálódott – jegyzi meg az mk.ru.
Mindezek mellett egy sporttelep és egy kereskedelmi vállalkozás épületében, valamint három személygépkocsiban is kár keletkezett. Emellett az értesülések szerint a Belgorod megyei Dubovoye községben egy magánház teljesen leégett, további négy lakóház homlokzatát, huszonegy lakásban pedig betörtek az ablakok.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) egyelőre nem talált arra utaló vizuális bizonyítékot, hogy az ukrán erők repülőgépeket, vagy infrastruktúrát rongáltak vagy semmisítettek volna meg a péntek éjjel célba vett négy légibázisnál.
Katonai elemzők szerint a geolokációs felvételek robbanásokat és orosz légvédelmi rendszerek aktiválódását mutatták az összes légibázis közelében, kivéve a Jejszk melletti bázist.
Az ISW azt is megjegyezte, hogy az ukrán dróncsapások eddig jellemzően csak egyes oroszországi légibázisokat céloztak, és az, hogy Ukrajna egyetlen csapássorozatban négy különálló légibázist tudott támadni, képességeik jelentős fejlődését jelenti – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szijjártó Péter az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy a NATO két alaptézissel ment neki az orosz-ukrán háborúnak. Többek között azzal, hogy a NATO nem részese a háborúnak és nem lesz direkt konfliktusa a szervezetnek Oroszországgal.
„A már felrajzolt vörös vonalakat a NATO kiradírozza és átlépi” – véli a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, hogy Magyarország már a tervezésében sem hajlandó részt venni annak az új konstrukciónak, amellyel a NATO támogatná Ukrájnát.
Ugyan a misszóról vagy új szerepvállalásról még nincs döntés, de Szijjártó Péter szerint lesz, viszont Magyarország a végsőkig ki fog tartani ellene. „Nem lépünk be a tervezési fázisba sem” – szögezte le a miniszter.
Szeretném itt hangsúlyozni, ha meghívjuk az ukránokat a NATO-ba, az nyilvánvalóan a harmadik világháború kirobbanásának esélyét az egekbe lőné
– emelte ki Szijjártó Péter.
A teljes interjút itt lehet elolvasni.
Orosz támadás történt a harkivi Sevcsenkivszkij kerületben történt péntek éjszaka – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hat ember meghalt és további tíz lakos megsebesült – közölte Ihor Terehov, Harkiv polgármestere.
A támadás hat lakóépületet, három kollégiumot, több adminisztratív épületet, egy üzletet, egy benzinkutat, egy szervizállomást és egy autót rongált meg.
Szombat este légiriadót rendeltek el Ukrajnában cirkálórakéták veszélye miatt. Először az északi, déli és keleti régiókra, majd később az egész országra rakétafenyegetettséget hirdettek.
A légierő minden lakost figyelmeztetett, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó jelzéseit.
Azt is közölték, hogy a cirkálórakéták ukrán légtérbe való belépésének becsült időpontja északkelet felől, helyi idő szerint 5 óra körül várható – írta az Unian.
Magyarország területére 2024. április 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 5867 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5497 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a német Bild című lapnak nyilatkozva a minap beszélt az F-16-os vadászgépek átadásról. Egy másik, az interjúban tett kijelentése okozott némi felfordulást időközben.
A főtitkár egyik mondatát a Bild úgy interpretálta, hogy az utóbbi hónapokban orosz kémeket kellett kiutasítani a NATO központjaiból. Erre reagálva a NATO közölte: mindez nem az utóbbi hónapokban, hanem az utóbbi években történt meg.
Oroszország 2021 októberében felfüggesztette NATO-beli misszióját. A főtitkár a Bildnek adott e heti interjújában az elmúlt években tett lépésekre hivatkozott
– mondta egy NATO-tisztviselő a Reuters szerint. A Bild utólag szintén javította a hibát a cikkben, megjegyezve: Jens Stoltenberg valóban nem nevezte meg, hogy mikor történtek ezek a lépések.
Láttuk, hogy az orosz hírszerző szolgálatok évek óta működnek az európai országokban. Azt is látjuk, hogy próbálják fokozni tevékenységüket, de természetesen a NATO-szövetségesek ezt nagyon szorosan figyelemmel kísérik és követik
– fogalmazott Stoltenberg, majd ezután mondta azt, hogy a NATO „például kiutasított orosz személyzetet a NATO-központokból, mert rájöttünk, hogy olyan tevékenységet folytatnak, amely valójában nem diplomáciai munka, hanem hírszerzési munka".
Arról, hogy a NATO központjaként is szolgáló Brüsszel még mindig tele van kémekkel, többek közt a Politico is írt korábban. A NATO egyébként az orosz misszió felfüggesztése idején, 2021 októberében nyolc olyan orosz diplomatát utasított ki, akik valójában hírszerzők lehettek.
A moszkvai Baszmannij bíróság letartóztatta a Crocus City Hall terrortámadás ügyének tizenegyedik vádlottját, Muhammad Zoir Sharipzodát – közölte a bíróság aRIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel.
A Baszmannij kerületi bíróság kényszerintézkedést hajtott végre Muhammad Zoir Sharipzoda tádzsik lakos ellen, a Büntetőtörvénykönyv 205. cikkelye 3. részének b) pontja (Terrorista cselekmény) szerinti bűncselekmény elkövetésével vádolva meg őt
– mondta az ügynökség szóvivője.
A terrortámadásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ukrajnát várhatóan nem fogják meghívni a NATO-ba a szervezet idei, Washingtonban rendezett nyári csúcstalálkozóján – közölte a The New York Times.
Mint a lap írta, többen – köztük az Egyesült Államok és Németország is – továbbra is úgy vélik, hogy Ukrajnát csak akkor lehet meghívni, ha a háború véget ér (amint az a tavalyi csúcstalálkozón is elhangzott).
Ennek értelmében Washingtonban nem ajánlanák fel Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Sőt, a lap szerint
azt szeretnék, ha erről a kérdésről egyáltalán nem is esne szó a találkozón.
Arról viszont várhatóan lesz szó, hogy a NATO tagállamai miként tudják segíteni Ukrajnát más módon (például fegyverek átadásával). A lapnak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta mindezzel kapcsolatban: meghallgatta kollégáinak az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos meglátásait, és válaszolt is ezekre.
A szövetség tagjainak maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen formában és tartalommal teszik meg a következő lépést az Ukrajna NATO-tagságához vezető úton. Kíváncsian várjuk az eredményt, de természetesen úgy gondoljuk, hogy Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot, és ennek minél hamarabb meg kell történnie
– összegezte álláspontját Kuleba.
A The New York Times azt is hozzátette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár két konkrét javaslatot is beterjesztett Ukrajnával kapcsolatban, amelyekről (reménye szerint) a csúcstalálkozó kezdetéig megegyezhetnének.
Az egyik javaslat lényege az lenne, hogy az Ukrajnának adott szállítmányok koordinálását az Egyesült Államok helyett a NATO-ra bíznák rá.
Ezt a javaslatot a lap szerint a magyar kormány és más államok vezetői is ellenezték, arra hivatkozva, hogy így a NATO még inkább a háború részesévé válhatna.
Ivo H. Daalder, az Egyesült Államok korábbi NATO-beli nagykövete azt mondta a lapnak: még az amerikai kormány sem szeretné, ha ez megtörténne (bár a nyilvánosság előtt direkt nem kritizálták a felvetést).
A másik javaslat lényege az lenne, hogy
egy hosszú távú, öt éves csomag részeként 100 milliárd dollárt adnának Ukrajnának – de ez a felvetés is okozott némi zavart.
Ugyanis nem világos, hogy a NATO miként kötelezhetné rá a tagállamokat arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat adják be a közösbe – különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kongresszusában már hónapok óta nem tudnak megszavaztatni egy újabb, 60 milliárd dolláros keretösszeget a támogatásokra a politikai-költségvetési korlátozások miatt.
Ezzel együtt a The New York Times arra is utalt cikkében, hogy a nyugatiak közül egyesek borúlátóan tekintenek az ukrajnai háború legutóbbi fejleményeire. Mint a lap írta: az a lehetőség, hogy Ukrajnát legyőzik a háborúban „egyre realisztikusabbá válik”.
A csatatéri helyzet sokkal rosszabbnak tűnhet majd [júliusban, a NATO csúcs idején – a szerk.], mint ma, és ez esetben adódhat a kérdés: »Hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy Oroszország ne győzzön?«
– mondta erről Ivo H. Daalder. Hozzátette: ha így lesz, akkor az egész, Ukrajnáról zajló vita jellege is megváltozhat.
Az elmúlt két hónap nem volt jó Ukrajna számára, és semmi sem utal arra, hogy ez a helyzet javulni fog
– fűzte hozzá a volt nagykövet.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy pénteken elfogtak két külföldi személyt, akik az orosz titkosszolgálatnak (FSZB) dolgozva rakétacsapást készítettek el az ukrán hadsereg odesszai regionális főhadiszállása ellen. Az esetről egy videót is közreadtak.
The Security Service of Ukraine (SBU) has detained two foreign agents of the Russian Federal Security Service (FSB) who were preparing a missile attack on the headquarters of the Defense Forces in Odessa.#Ukraine️ #UkraineRussiaWar #Russia pic.twitter.com/InyqpOPc4K
— Ulfh3dnar (@Ulfh3dnar_) April 5, 2024
Közlésük szerint egyelőre nem tudni, hogy honnan érkeztek ezek az emberek: mindössze azt közölték, hogy „a Dél-Kaukázusban található országok egyikéből. Ennek alapján Georgia, Örményország vagy Azerbajdzsán jöhet szóba.
Az SZBU szerint az FSZB-től azt a feladatot kapták, hogy a Google Maps segítségével határozzák meg az ukrán csapatok helyzetét, és gyűjtsenek információkat a térségen állomásozó ukrán erőkre vonatkozóan.
A megszállók a hírszerzési információk birtokában azt tervezték, hogy célzott rakéta- és dróncsapások sorozatát hajtják végre az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrája és harcálláspontjai ellen
– áll az SZBU közleményében.
Hozzátették, hogy a gyanúsítottak további ügynököket is próbáltak toborozni Odesszában, és bizonyos információkat már meg is osztottak az FSZB-vel az ukrán légvédelemmel és a csapatok helyzetével kapcsolatban. Ha bebizonyosodik a bűnösségüket, akár 12 év börtönt is kaphatnak.
Végül azt is közölték, hogy a gyanúsítottaknak az FSZB önkormányzati tisztségeket ígért arra az esetre, ha az orosz csapatok elfoglalják Odesszát: egyikük állítólag a FSZB regionális részlegének a feje lehetett volna, míg a másik személynek a városi tanácsban ígértek vezetői pozíciót (Odessza elfoglalása egyelőre nem tűnik valószínűleg, de jelzésértékű lehet, hogy az ukránok márciusban elkezdték megerősíteni a védelmüket ebben a térségben is).
A The New York Times részletes cikket közölt arról, hogy nincs elegendő lőszere az ukrán hadseregnek.
A lap azt írta, hogy egyes lőszertípusokból relatíve nagy tartaléka van az ukránoknak, de ezek nem minden célpont ellen hatásosak. Konkrét példaként említették azokat a kazettás lőszereket, amelyeket Ukrajna tavaly kapott meg az Egyesült Államoktól.
Mint írták, a kazettás lőszerek hatékonyak lehetnek az orosz gyalogság ellen, a páncélozott járművek, harckocsik ellen viszont nem,
és az ukrán hadseregnek elsősorban az ilyen lőszerekből van most nagy hiánya.
Ezen kívül gazdasági szempontból is problémákat okoz a lőszerhiány: a lap szerint például az egyik, darabonként nagyjából 1000 dollárba kerülő lőszerből is hiány van, és ezek miatt az ukrán parancsnokoknak nagyobb hatású, de jóval drágább (3000 dollárba kerülő) lőszereket kell felhasználniuk bizonyos frontszakaszokon.
Továbbá az is problémát jelent, hogy Ukrajnának jelenlegi a NATO-kaliberű lőszerekből van nagy tartaléka, miközben a szovjet-kaliberűekből (amelyek Ukrajna szinte csak saját gyártásból tud pótolni) hiány van – és nyugati támogatások ide vagy oda, az ukrán tüzérség zöme még mindig a régebbi, szovjet-gyártmányú lövegekből áll. Ráadásul a nyugati lövegek egy részét vissza is kellett küldeni javításra a lap szerint.
Mint a The New York Times is írta: mindez negatívan befolyásolhatja az ukrán hadsereg harcképességét, miközben küszöbön állhat egy orosz offenzíva idén nyáron. A lap azt is megjegyezte., hogy Ukrajna az utóbbi időben jelentős lépéseket tett azért, hogy a hazai lőszergyártást felpörgessék, de – ukrán tisztviselők szerint – maga a gyártás még nem kezdődött el.