Harkiv, a kelet-ukrajnai milliós város nyugtalan napokat és éjszakákat él át. Minden éjjel drón- és bombatámadások érik. Egy dolog teljesen világos: Vlagyimir Putyin fokozta a támadásokat a metropolisz ellen, és sokan felteszik maguknak azt a kérdést, hogy vajon szárazföldi csapatokkal is újra megtámadja-e a várost.
A Bild cikke szerint alig 10 kilométerre Oroszországtól épül az „1-es vonal”, ahogyan a védelmet nevezik. Árkokat ásnak, létesítményeket építenek, miközben az oroszok folyamatos tűz alatt tartják a területet. A lap kérdésére Andrej, aki mindennap ott dolgozik, azt nyilatkozta:
a veszély mindenütt jelen van, állandóan robbanások vannak körülöttünk, ennek ellenére mi mégis dolgozunk az országunkért.
Éppen két héttel ezelőtt orosz repülőgépek támadtak egy szomszédos ukrán állást, amely szintén építés alatt állt. A bombatámadás következtében három ukrán vesztette életét.
Egy dolog azonban világos: ha itt, a várostól mintegy 100 kilométerre nincsenek kiépített védelmi állások, egy esetleges orosz offenzíva gyorsabban haladhat előre és elérheti Harkivot. A város megtámadásához Putyinnak valószínűleg több százezer katonát kellene még mozgósítania, a jelenlegi létszám aligha lenne elegendő egy támadáshoz.
Carlo Masala politológus, a Bundeswehr Egyetem professzora elmondta:
Feltételezem, hogy egy esetleges offenzíva kezdetben Kramatorszkon keresztül fog zajlani. Ha ez megtörténik, akkor az orosz csapatok számára szabad az út Harkiv felé.
A politológus szerint Moszkvának van egy másik lehetősége is: amennyiben nem lesz újabb szárazföldi offenzíva, Putyin célja az is lehet, hogy Harkivot Mariupolhoz hasonlóan földig rombolja, és menekülésre kényszerítse az embereket.
A háború elején az orosz hadsereg már megkísérelte elfoglalni Harkivot, a város egyes részeit nehéztüzérséggel támadva. Ukrajna azonban 2022 őszén meg tudta védeni magát, és vissza tudta foglalni a metropolisz körüli régió egyes részeit – áll a Bild összefoglalójában.
„Az orosz megszállók az egész frontvonalon fokozták a támadó hadműveleteket. Az ukrán fegyveres erők kénytelenek lesznek erőforrásokat felhalmozni és nehéz döntéseket hozni a védelmi prioritásokról az amerikai katonai támogatás késedelmes biztosítása miatt” – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés szerint az oroszok felgyorsították támadásaik ütemét az egész hadszíntéren. Április 4-én például századszintű gépesített támadást hajtottak végre a donyecki területen található Csasohov Jar városa felé. A támadó hadművelet eredményei azt mutatják, hogy az orosz hadsereg sikeresen kompenzálja a megnövekedett létszám- és eszközveszteségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és magas rangú katonai tisztségviselők megjegyezték, hogy a katonai segítségnyújtás késlekedése arra kényszerítette a védelmi erőket, hogy átengedjék a kezdeményezést a harctéren az agresszornak. Védelmezőik nem tervezhetnek sikeres ellentámadást vagy védekezést anélkül, hogy tudnák, mikor és milyen segítséget kap az ország.
Az ukrán erőknek nehéz döntéseket kell majd hozniuk arról, hogy a védelem bizonyos aspektusait a kezdeményezés elleni küzdelem rovására helyezik-e előtérbe az orosz katonai képességek korlátozása vagy a jövőbeli ellentámadó műveletek megtervezése érdekében. Ennek oka a katonai segélycsomag körüli elhúzódó vita az Egyesült Államokban
– összegezték az amerikai elemzők.
Magyarország területére 2024. április 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5865 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna nem érintett a zaporizzsjai atomerőmű elleni dróncsapásban, azt a támadást Oroszország saját maga ellen követte el – mondta Andrij Juszov, az ukrán hírszerzési igazgatóság képviselője.
Az atomerőmű elleni támadást „imitációnak” nevezte, és az oroszokat tette felelőssé érte.
Ukrajna nem vesz részt semmilyen fegyveres provokációban az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén
– mondta Juszov.
Oroszország további hadosztályokat képez ki Szibériában, amelyeket többek között arra használhat, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot. Egy ilyen hadművelet kilátásai azonban kétségesnek tűnnek – írja a The Economist egy, a hírszerzési adatokat ismerő ukrán forrásra hivatkozva.
Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában
– olvasható a cikkben, melyben emlékeztetnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentésére, miszerint Oroszország júniusban további 300 ezer főt mozgósít. Harkiv az egyik lehetséges célpontja a közelgő támadásnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!