Az orosz hadsereg legjelentősebb előrenyomulása Avgyijivkától nyugatra, Pervomajszkoje, Tonenka és Umanszke között, valamint Szemjonivkában van.
Az orosz csapatoknak sikerült további 2-3 kilométert előrenyomulniuk Avgyijivkától nyugatra – a Bild nyílt adatokkal foglalkozó elemzője, Julian Röpke az elmúlt 10 nap harci felvételeit elemezve jutott erre a következtetésre – írta meg az Unian.
Az elmúlt tíz napban az orosz inváziós erők tovább nyomultak Avgyijivkától nyugatra. A legjelentősebb előrenyomulás Pervomajszkoje, Tonenk és Umanszkij között, valamint Szemjonovkánál történt
– írja Röpke.
Korábban Röpke arról számolt be, hogy Avgyijivka eleste után az ukrán fegyveres erők a Berdics–Szemjonovka–Orlovka–Tonenkoje–Pervomajszkoje vonalon vették fel a védelmet. Az orosz fegyveres erők azonban mostanra több helyen is átlépték azt.
Mint az elemző megjegyzi, Tonenkoje közeléből mintegy 3 kilométert haladtak előre nyugat felé, Umanszke felé. Pervomajszkojétól északra, Netajlovo irányába körülbelül 2 kilométert haladtak előre.
A Bild elemzője nemrég arról is írt, hogy Oroszországnak két Avgyijivka melletti falut kellett elfoglalnia ahhoz, hogy hadműveleti térbe kerüljön. Külön kitért arra, hogy ha Szemenovka elesik, „nem lesz könnyebb dolguk az oroszoknak, mint korábban, de hosszú ideig nem lesz település az útjukban, mielőtt az ukrán ellenállás újra felbukkanna bármelyik házban vagy logisztikai ponton”.
Ugyanakkor Pjotr Csernik, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese azt állította, hogy Avgyijivka elfoglalása után az orosz csapatok gyakorlatilag leálltak. Csernik véleménye szerint Oroszország eddig nem mutatott mély áttörést az ukrán csapatok védelmében.
„Az orosz megszállók az egész frontvonalon fokozták a támadó hadműveleteket. Az ukrán fegyveres erők kénytelenek lesznek erőforrásokat felhalmozni és nehéz döntéseket hozni a védelmi prioritásokról az amerikai katonai támogatás késedelmes biztosítása miatt” – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés szerint az oroszok felgyorsították támadásaik ütemét az egész hadszíntéren. Április 4-én például századszintű gépesített támadást hajtottak végre a donyecki területen található Csasohov Jar városa felé. A támadó hadművelet eredményei azt mutatják, hogy az orosz hadsereg sikeresen kompenzálja a megnövekedett létszám- és eszközveszteségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és magas rangú katonai tisztségviselők megjegyezték, hogy a katonai segítségnyújtás késlekedése arra kényszerítette a védelmi erőket, hogy átengedjék a kezdeményezést a harctéren az agresszornak. Védelmezőik nem tervezhetnek sikeres ellentámadást vagy védekezést anélkül, hogy tudnák, mikor és milyen segítséget kap az ország.
Az ukrán erőknek nehéz döntéseket kell majd hozniuk arról, hogy a védelem bizonyos aspektusait a kezdeményezés elleni küzdelem rovására helyezik-e előtérbe az orosz katonai képességek korlátozása vagy a jövőbeli ellentámadó műveletek megtervezése érdekében. Ennek oka a katonai segélycsomag körüli elhúzódó vita az Egyesült Államokban
– összegezték az amerikai elemzők.
Magyarország területére 2024. április 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5865 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna nem érintett a zaporizzsjai atomerőmű elleni dróncsapásban, azt a támadást Oroszország saját maga ellen követte el – mondta Andrij Juszov, az ukrán hírszerzési igazgatóság képviselője.
Az atomerőmű elleni támadást „imitációnak” nevezte, és az oroszokat tette felelőssé érte.
Ukrajna nem vesz részt semmilyen fegyveres provokációban az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén
– mondta Juszov.
Oroszország további hadosztályokat képez ki Szibériában, amelyeket többek között arra használhat, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot. Egy ilyen hadművelet kilátásai azonban kétségesnek tűnnek – írja a The Economist egy, a hírszerzési adatokat ismerő ukrán forrásra hivatkozva.
Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában
– olvasható a cikkben, melyben emlékeztetnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentésére, miszerint Oroszország júniusban további 300 ezer főt mozgósít. Harkiv az egyik lehetséges célpontja a közelgő támadásnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!