Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris februárban, a Müncheni Biztonsági Konferencián megkérte, hogy ne támadják az orosz olajfinomítókat. Zelenszkij nemet mondott a felvetésre, aminek nem örültek a Fehér Házban – közölte hétfőn megjelent cikkében a The Washington Post.
Az írásban – az Economx szemléje szerint – arról esett szó, az amerikai kormányzat két dologtól tartva kérte ezt Zelenszkijtől: egyrészt a globális energiaárak emelkedésétől féltek, másrészt pedig attól, hogy az oroszok még agresszívabb megtorláshoz folyamodnának a csapások után Ukrajnában.
Az ukrán vezető látványosan figyelmen kívül hagyta a kérést, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – írta meg az amerikai lap. Bennfentes körökből származó információik szerint Volodimir Zelenszkij azért hárította el az ajánlást, mert nem volt biztos abban, hogy Harris szavai a Biden-adminisztráció konszenzusos álláspontját tükrözik. Ugyanakkor Washington később megerősítette a figyelmeztetést: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is arra kérte Zelenszkijt, amikor március végén Kijevbe utazott, hogy hagyjanak fel a támadásokkal.
Ukrajna ennek ellenére azóta sem változtatott a stratégiáján, egymás után hajtották végre az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és mindez valóban befolyásolta a nemzetközi energiapiaci árakat.
Az energiaárak emelkedése azt is magával hozza, hogy visszafogják az ukrajnai segélyek európai támogatását
– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő erről a The Washington Postnak.
Ukrajna viszont azzal védekezik, hogy Oroszország nem kíméli sem a civil, sem a katonai infrastruktúrát, ezért semmi értelme nincs visszafogniuk magukat. Ráadásul Kijevben úgy látják, az üzemanyagárak az OPEC+-hoz tartozó országok kitermelésének csökkentése miatt alakultak így, és nem az orosz finomítók elleni csapások okozták az emelkedést.
Arról, hogy a háború miként befolyásolja az energiaárakat, a napokban a Bloomberg hírügynökség is közölt egy részletes elemzést.
Az Európai Szolidaritás Pártjának vezetője, Petro Porosenko ukrán parlamenti képviselő elítélte Irán Izrael elleni masszív, kombinált támadását, és megjegyezte, hogy Izrael szövetségeseinek összehangolt fellépése példa arra, hogy Ukrajnának valódi biztonsági garanciákra van szüksége.
Mi Ukrajnában mindenkinél jobban tudjuk, hogy izraeli barátaink és partnereink mivel néznek ma szembe. És tudjuk, hogyan lehet ennek véget vetni. Szövetségeseink, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kollektív és összehangolt fellépése lehetővé tette, hogy valóban erőteljes választ adjunk. Megmutatták a valódi biztonsági garanciák erejét is, ahogyan azt kell, többek között Ukrajna számára is
– írta Porosenko vasárnap a Facebookon.
Szerinte az Izrael elleni eszkaláció egyik oka az a tapasztalat, amelyet Ukrajnában szerzett a „kollektív agresszor”.
Ott kell megállítanunk a gonoszt, ahol a legnagyobb kihívást jelenti – Ukrajnában. Ha mi győzünk, a szabad világ is győzni fog. Így lesz!
– zárta Porosenko.
Az ukrán fegyveres erők Odesszában, többek között rehabilitáció céljából tartózkodó tagjai elmondták, mit gondolnak a háború végéig tartó „határozatlan idejű” szolgálatról az ukrán fegyveres erőkben, amely a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) által elfogadott mozgósítási törvényből következik.
Az ukrán Telegram-csatornákon és a közösségi hálózatokon közzétettek egy videót a Strana szerint, amelyben közvélemény-kutatást végeztek a témában. Az egyik megkérdezett katona azt mondta, hogy engedély nélkül távozna az egységből.
Mindenkit le fogok lőni. Vagyis én most felkelek, elmegyek a háborúba, és ők itt növesztik a hasukat és ülnek a Parlamentben? Ez nem történhet meg
– mondta egy másik.
„Nem nézem ezt jó szemmel. Most menjenek oda a többiek, ahol mi voltunk, próbálják ki, milyen” – mondta egy másik katona. Korábban egy ukrán katonatiszt elítélte a leszerelésre vonatkozó norma kizárását.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, hogy a háború alatti leszerelést nem írja elő a törvény és megemlítette, hogy mint ilyen, leszerelés nem létezik, csak rotációk és szabadságolások vannak.
Ukrajna hónapok óta vár egy létfontosságú támogatási csomagra, és ez a terroristák növekvő önbizalmához vezet – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap egy videóbeszédben.
Az eget nem retorikával védik. Nem a gondolatok korlátozzák a rakéták és drónok gyártását a terror számára. Az Oroszország elleni szankciókat még mindig kijátsszák, mi Ukrajnában pedig hónapok óta várunk egy létfontosságú támogatási csomagra. Az, hogy a kongresszus szavazására várunk, azt mutatja, hogy a terroristák bizalma hónapok óta növekszik
– mondta. „Sajnos az Ukrajnának nyújtott segítség még mindig korlátozott, és az orosz állam még mindig hozzáfér a rakéták és drónok gyártásához szükséges kritikus alkatrészekhez” – tette hozzá az államfő.
„Minden egyes rakétában, amely Ukrajnában csapódik be, legalább tucatnyi olyan alkatrész – elektronika, chipek – van, amelyeket más országok vállalatai szállítanak, és Oroszország szomszédos országainak területén keresztül importálnak.
A Sahídek is tartalmaznak a szabad világban gyártott alkatrészeket. Mindezt meg kell állítani
– mondta.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy Irán Izrael elleni támadásának visszaverése során „bebizonyosodott, amikor a repülés- és a légvédelem lelőtte az Izraelre irányuló iráni rakétákat és Sahídeket, hogy mi a valódi védelem. Látják, hogy ez lehetséges. És az egész világ látta, hogy Izrael nem volt egyedül ebben a védekezésben – az égi fenyegetést szövetségesei is megsemmisítették. És amikor Ukrajna azt mondja szövetségeseinek, hogy az egység a legjobb védelmet biztosítja, akkor már tudják, hogy ez mennyire hatékony” – mondta Zelenszkij.
Az orosz olajfinomítók elleni ukrajnai támadások azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciát használó, viszonylag olcsó drónok egyre nagyobb fenyegetést jelenthetnek a globális energiapiacokra – írja a CNBC Bob Brackett, a Bernstein vezető elemzőjének véleményére hivatkozva.
Ukrajna képességei nőnek, és drónjai most már lényegesen nagyobb hatótávolságra képesek. Az év eleje óta az Ukrajna által indított drónok 18 orosz olajfinomítót támadtak, amelyek összkapacitása napi 3,9 millió hordó – derül ki a JPMorgan által közzétett jelentésből.
A beszámoló megjegyezte, hogy az orosz finomítói kapacitás elvesztése tovább súlyosbodhat, mivel Ukrajna idén teljes értékű drónipart kíván létrehozni és egymillió darabot szeretne belföldön gyártani.
„Ha Kijev 1500 kilométerre tudja növelni a drónok hatótávolságát, akkor potenciálisan 21 finomítót tudnának eltalálni, amelyek finomítási kapacitása meghaladja a napi 4,4 millió hordót” – tették hozzá.
Ahogy Brackett megjegyezte, a drónok könnyen és aszimmetrikusan megzavarhatják a globális kereskedelmet.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5478 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4225 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz csapatok megpróbálják áttörni az ukrán védelmet Bahmuttól nyugatra, de az ukrán hadsereg meghiúsítja az ellenség terveit – mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
Meglátogattam a keleti szektorban lévő harci egységeket. A helyzet feszült. Az ellenség megpróbál egyre mélyebbre nyomulni a védelmi erők állásaiba, a Bahmuttól nyugatra lévő áttörésre összpontosítva
– közölte a Facebookon.
Elmondása szerint az ellenség számbeli fölénye ellenére az ukrán csapatok a modern technológiai rendszerek segítségével hatékonyan zavarják meg az ellenség terveit, miközben az ellenség megpróbál emberelőnyre szert tenni.
Umerov azt is megjegyezte, hogy állami kitüntetéseket és érdemrendeket adományozott azoknak a katonáknak, akik a túlerőben lévő ellenséggel vívott nehéz harcokban kitűnően helytálltak – írta meg az Interfax.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!