Újabb részletek derültek ki az ukrán és az orosz delegáció között 2022 tavaszán lezajlott isztambuli tárgyalásokról, amelyeken előzetes békemegállapodások születtek. Ezekről a Foreign Affairs (FA) című kiadvány számol be.
A cikk tulajdonképpen megerősíti azt a verziót, miszerint a tárgyalások kudarcának egyik oka az Egyesült Államok és Nagy-Britannia negatív hozzáállása volt. Washington nem volt hajlandó biztonsági garanciákat adni Kijevnek, ami azt jelentené, hogy egy újabb, Ukrajna elleni támadás esetén Amerika belépne a háborúba.
A lap szerint Kijev nem egyeztette a dokumentum szövegét Washingtonnal, pedig jelentős szerepük lett volna benne. A dokumentumban több nyugati ország, különösen az Egyesült Államok, de Oroszország is biztonsági garanciákat vállalt volna Ukrajna számára.
Meg kellett ígérniük, hogy nem támadják meg Ukrajnát, és segítséget nyújtanak egy újabb invázió esetén.
Ráadásul ezeket a kötelezettségvállalásokat sokkal pontosabban fogalmazták meg, mint a NATO 5. cikkelye: repüléstilalmi zóna bevezetése, fegyverek szállítása vagy közvetlen beavatkozás a garanciavállaló állam saját fegyveres erőinek felhasználásával.
Ugyanakkor Ukrajna azt akarta, hogy ezek a megállapodások hatékonyabbak legyenek, mint a budapestiek, amelyek megszegését Oroszország részéről semmi sem követte. Azt is szerette volna, hogy az országok maguk döntsék el, hogy Ukrajna segítségére sietnek-e. Oroszország ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a segítséget „az összes garanciavállaló állam által elfogadott döntése alapján” nyújtsák, ami Oroszországnak vétójogot biztosítana egy esetleges újabb támadás esetén.
Ezt a pontot soha nem véglegesítették, de egy volt amerikai tisztviselő, aki akkoriban részt vett az Ukrajna-politikában, az FA-nak elmondta, hogy „az ukránok nem konzultáltak Washingtonnal a közlemény megjelenéséig, bár az abban leírt szerződés
új jogi kötelezettségeket teremtett volna az Egyesült Államok számára, beleértve a kötelezettségvállalást, hogy háborút indítanak Oroszország ellen, ha az ismét megtámadja Ukrajnát.
„Ez a feltétel önmagában kedvezőtlenné tette volna a szerződést Washington számára. Így ahelyett, hogy elfogadta volna az isztambuli közleményt és az azt követő diplomáciai folyamatot, a Nyugat növelte a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és fokozta a nyomást Oroszországra, többek között az egyre szigorodó szankciórendszerrel” – olvasható a cikkben.
A kommüniké olyan többoldalú keretet írt le, amely megköveteli a Nyugat hajlandóságát az Oroszországgal való diplomáciai együttműködésre, és megfontolja a biztonsági garanciákat Ukrajna számára. „Egyik sem volt prioritás az Egyesült Államok és szövetségesei számára abban az időben” – írja az FA.
A szerzők rámutatnak, hogy Washington és szövetségesei „mélyen szkeptikusak voltak az Isztambulból nyíló diplomáciai út kilátásaival kapcsolatban. Hiszen a közlemény nem foglalkozott a terület és a határok kérdésével, és a felek más fontos kérdésekben is mélyen megosztottak voltak. Nem tűnt úgy számukra, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek”.
Az ukrán határok témáját Zelenszkij és Putyin személyesen akarták megvitatni a későbbi tárgyalásokon, ezért nem állapodtak meg róla, ahogyan az ukrán hadsereg méretéről sem esett szó.
Április 9-én Boris Johnson Kijevbe érkezett, és „úgy tűnik, feladta a diplomáciát”, mondván, hogy „bármilyen alku Putyinnal elég zűrös lenne”. Az amerikaiak nem voltak ilyen szókimondóak, de ők sem tekintették a diplomáciát az orosz invázióra adott válaszuk központi elemének. Anthony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter két héttel Johnson után Kijevbe látogatott, elsősorban azért, hogy összehangolják a fokozott katonai támogatást.
A Nyugat megkezdte a fegyverszállításokat, és Ukrajna úgy vélte, hogy teljesen le tudja győzni Oroszországot a csatatéren, ha a Nyugat megadja az ígért fegyvereket.
A közhiedelem szerint a bukaresti atrocitások után leálltak a tárgyalások. A valóságban azonban a tárgyalások ezután még intenzívebben folytatódtak: a megállapodás utolsó tervezete a lap szerint április 15-i keltezésű. A cikk szerzői szerint a tárgyalások kudarcának másik oka az volt, hogy a résztvevők a háború utáni biztonsági rend „szekerét” a háború befejezésének „lova” elé helyezték.
„Mindkét fél kihagyta a konfliktuskezelés és -csökkentés fontos kérdéseit (humanitárius folyosók létrehozása, tűzszünet, csapatkivonás – a szerk.), ehelyett valamiféle hosszú távú békeszerződést próbáltak kidolgozni, amely megoldotta volna az évtizedek óta geopolitikai feszültséget okozó biztonsági vitákat. Ez egy rendkívül ambiciózus próbálkozás volt, de túl ambiciózusnak bizonyult” – írja a kiadvány.
Korábban Putyin azt mondta, hogy
ha Kijev nem hallgatott volna Boris Johnson volt brit miniszterelnök tanácsára 2022 tavaszán, akkor a háború már akkor véget ért volna.
A Strana szerint a 2022. tavaszi béketárgyalások kudarcának egyik fő oka az volt, hogy a nyugati országok nem voltak hajlandóak biztonsági garanciákat adni Ukrajnának.
Az ukrán katonák már az orosz Lancet drónokhoz hasonló, hazai gyártású harci drónokat használnak a fronton – írja a The Kyiv Independent. A drónt április 13-án mutatták be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
Kijev fokozta erőfeszítéseit a harctéren kulcsfontosságú eszköznek számító drónok hazai gyártásának felfuttatására, és 2024-ben 1 millió drón gyártását tűzte ki célul. Február elején Ukrajna az orosz Lancet drónok megfelelőjének tömeggyártását készítette elő.
A Lancet egy 40 kilométeres hatótávolságú kamikaze drón, amelyet a ZALA Aero Group, az orosz fegyveróriás Kalasnyikov Konszern leányvállalata gyárt. Amióta Oroszország 2022 végén nagy számban elkezdte használni a Lancetet a harctéren, az egyik leghatékonyabb orosz fegyvernek bizonyult a frontvonal mögött több tucat kilométerre lévő célpontok ellen.
Az ukrán gyártmányú drón a hírek szerint több mint 100 kilométeres távolságból képes célpontokat támadni, és legfeljebb három kilogrammos robbanófejjel van felszerelve. A 180 kilométer per óra maximális sebességgel rendelkező drón álló és mozgó célpontokat egyaránt képes támadni.
Volodimir Zelenszkij szombaton megtekintette a haditechnikai eszközök és fegyverek legújabb modelljeit, valamint tájékoztatást kapott a gyártásukról és a fronton való felhasználásukról is.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnában összesen 500 védelmi ipari vállalat működik, amelyek lövedékeket, aknavetőket, páncélozott járműveket, páncéltörő rendszereket, elektronikus hadviselési rendszereket gyártanak.
Magyarország területére 2024. április 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 5359 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3851 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták.
Ukrajna megkezdte az együttműködést a TikTok közösségi hálózat adminisztrációjával, amire az orosz propaganda terjedése elleni küzdelem érdekében van szükség – írja az RBK-Ukrajna a dezinformáció elleni központra hivatkozva.
A központ mellett felhívást intézett a TikTokot használó ukránokhoz, hogy jelentsék az Ukrajna ellen „felforgató tevékenységet” folytató csatornákról.
Ha tud olyan TikTok-csatornákról, amelyek Ukrajna ellen felforgató tevékenységet folytatnak, és szeretne csatlakozni az ukrán információs tér megtisztításához az orosz szeméttől, küldje el az ellenséges forrásokra mutató linket a cpd@rnbo.gov.ua e-mail-címre
– hangsúlyozták.
Az orosz elit mintegy száz tagja szerkesztette életrajzát a Wikipédia orosz és angol változatában annak érdekében, hogy elhatárolódjanak Vlagyimir Putyin elnöktől és az úgynevezett „különleges katonai művelettől” azáltal, hogy eltávolítják orosz állampolgárságukra, tulajdonukra, szankcióikra és a rendszerhez fűződő kapcsolatukra való hivatkozásokat – írja a Kyiv Post.
2024 márciusában az EU feloldotta az Arkagyij Volozs, a Yandex társalapítója elleni szankciókat, cserébe lemondott vezérigazgatói posztjáról, eladta az üzletrészét és nyilvánosan elítélte a háborút. Jelenleg Izraelben él, ahol honlapján azt írja, hogy kazah születésű izraeli technológiai vállalkozó.
A Wikiganda azt állítja, hogy egy tel-avivi IP-cím többször is megpróbálta eltávolítani a múltjára vonatkozó hivatkozásokat a Wikipédiáról.
Egy másik példa Dmitrij Pumpjanszkij milliárdos, aki esetében megpróbálták eltávolítani az ellene irányuló uniós és amerikai szankciókkal kapcsolatos információkat, valamint 72 méteres szuperjachtjának lefoglalását.
Kísérleteket tettek a Wikipédia azon bejegyzéseinek tisztázására is, amelyek Putyin lányai, Marija Putyina és Jekatyerina Putyina személyes életének kellemetlen aspektusairól szóltak.
Putyinhoz még közelebb kerültek azok a kísérletek, amelyek eltávolították az utalást Alekszej Navalnij Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványának (FBK) vizsgálatára, amely Nyikolaj Choles – Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkárának fia – fényűző életmódját mutatja.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!