Az Egyesült Államok képviselőháza jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott segélyek elosztásáról szóló törvénytervezetet. Az amerikai kongresszus alsóházának 311 tagja szavazott a tervezet mellett, 112-en pedig ellene.
Így az ország 61 milliárd dolláros segélyt kaphat az Egyesült Államoktól.
A törvénytervezet elfogadását a képviselők tapsa kísérte. Az eredmény megismerését követően a kamara tagjai ukrán zászlókat kezdtek el lengetni, ami miatt figyelmeztetésben részesültek, ugyanis a kongresszusban tilos külföldi országok zászlóit használni.
A törvényjavaslatot a februárban elfogadott, HR.815 számú amerikai nemzetközi segítségnyújtási törvény módosításaként küldik meg a szenátusnak. Ez leegyszerűsíti a csomag szenátusban történő jóváhagyásának folyamatát. Joe Biden amerikai elnök pedig megígérte, hogy a folyamat végén ellátja azt aláírásával.
A szavazást követően Volodimir Zelenszkij azonnal köszönetet mondott az X-en. Elmondása szerint nagyon hálás a képviselőház mindkét pártjának és személyesen Mike Johnson házelnöknek a döntésért, amely a történelmet a helyes pályán tartja.
A demokrácia és a szabadság mindig globális jelentőséggel bír, és soha nem fog kudarcot vallani, amíg Amerika segít megvédeni őket. A Ház által ma elfogadott létfontosságú amerikai segélytörvény megakadályozza a háború kiterjedését, ezrek és ezrek életét menti meg, és segít nemzeteink megerősödésében
– fogalmazott Zelenszkij.
Végezetül reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslatot a szenátus is támogatja, így az Biden elnök asztalára kerülhet.
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Két ember meghalt, két másik pedig megsebesült egy orosz légitámadásban, amely szombaton érte az orosz határtól mintegy öt kilométerre fekvő, északkelet-ukrajnai Vovcsanszk várost. A Harkivi területi ügyészség szerint
közvetlen csapás ért egy kilencszintes lakóházat.
Egy nő és egy férfi megsebesült, mindketten 61 évesek. Más városrészekben meghalt egy 50, illetve egy 84 éves férfi. Oroszország legalább hét rakétával támadta Ukrajnát az éjszaka, ezek közül kettőt az ukrán légvédelem lelőtt – közölte az ukrán légierő.
Az észak-ukrajnai Szumi területen fekvő Sosztka városban robbanások hallatszottak már az előtt, hogy légiriadót rendeltek el – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség helyi médiajelentésekre hivatkozva. Szombat délután Poltava, Szumi és Csernyihiv észak-ukrajnai régiókban volt légiriadó.
Helyi médiajelentések szerint a dél-ukrajnai Odessza Csornomorszk nevű negyedében szintén robbanások hallatszottak. Hivatalos források szerint az Odesszai járásban is légiriadót rendeltek el.
Nyugat-Ukrajnában közúti ellenőrzés közben megöltek egy rendőrt, a társát pedig megsebesítették – közölte a rendőrség.
Az ügyészség tudatta, hogy két katonát köröznek a bűncselekménnyel összefüggésben, amely szombaton kora reggel történt a Kijevtől nyugatra fekvő Vinnicjai területen.
A hadsereg szerint a katonák egy évvel ezelőtt egy gépesítettlövész-dandárban szolgáltak, azóta más egységhez vezényelték át őket – írta az MTI.
Az Egyesült Államok képviselőháza jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott segélyek elosztásáról szóló törvénytervezetet. Az amerikai kongresszus alsóházának 311 tagja szavazott a tervezet mellett, 112-en pedig ellene.
Így az ország 61 milliárd dolláros segélyt kaphat az Egyesült Államoktól.
A törvénytervezet elfogadását a képviselők tapsa kísérte. Az eredmény megismerését követően a kamara tagjai ukrán zászlókat kezdtek el lengetni, ami miatt figyelmeztetésben részesültek, ugyanis a kongresszusban tilos külföldi országok zászlóit használni.
A törvényjavaslatot a februárban elfogadott, HR.815 számú amerikai nemzetközi segítségnyújtási törvény módosításaként küldik meg a szenátusnak. Ez leegyszerűsíti a csomag szenátusban történő jóváhagyásának folyamatát. Joe Biden amerikai elnök pedig megígérte, hogy a folyamat végén ellátja azt aláírásával.
A szavazást követően Volodimir Zelenszkij azonnal köszönetet mondott az X-en. Elmondása szerint nagyon hálás a képviselőház mindkét pártjának és személyesen Mike Johnson házelnöknek a döntésért, amely a történelmet a helyes pályán tartja.
A demokrácia és a szabadság mindig globális jelentőséggel bír, és soha nem fog kudarcot vallani, amíg Amerika segít megvédeni őket. A Ház által ma elfogadott létfontosságú amerikai segélytörvény megakadályozza a háború kiterjedését, ezrek és ezrek életét menti meg, és segít nemzeteink megerősödésében
– fogalmazott Zelenszkij.
Végezetül reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslatot a szenátus is támogatja, így az Biden elnök asztalára kerülhet.
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
Az elmúlt két hónapban Oroszország öt, az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított Abrams tankot tett harcképtelenné – írja a TASZSZ a The New York Timesra hivatkozva.
Megjegyezték, hogy 2024 eleje óta ezenkívül legalább további három harckocsi szenvedett kisebb károkat. A szerző szerint drónok segítségével halálos károkat okoznak az amerikai katonai erő egyik legnagyobb szimbólumában. Kiemelték, hogy a német Leopard tankok is szenvedtek az orosz támadásoktól, közülük legalább 30 semmisült meg Ukrajnában.
Mérettől és felszereltségtől függően a drónok ára körülbelül 500 dollár lehet. Ez egy elhanyagolható befektetés a 10 millió dollár értékű Abrams tank megsemmisítésére – emelték ki.
Március 6-án Peter Suchiu, a The National Interest amerikai magazin rovatvezetője „tanktemetőnek” nevezte Ukrajnát a Kijevnek szállított nyugati páncélozott járművek megsemmisülése miatt.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter április 2-án arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők január óta több mint 80 ezer embert és 14 ezer fegyvert veszítettek, köztük több mint 1200 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet.
A lett ügyészség azzal vádol egy lett állampolgárt, hogy szabotázs elkövetése céljából utazott Ukrajnába – írja az Ukrinform. A vádlott, Ivan Tarabanov ügyének tárgyalását a Rigai Városi Bíróság június 7-re tűzte ki. A férfi jelenleg őrizetben van.
Az ügyészség megerősítette, hogy a férfit azzal vádolják, hogy terrorizmus céljából utazott Ukrajnába, hogy az oroszok oldalán kíséreljen meg illegálisan részt venni egy fegyveres konfliktusban.
2022 januárjában a vádlott utasítást kapott egy, a büntetőeljárásban nem azonosított személytől, „Olekszandrától” arra, hogy Ukrajna területén gyújtogatással hajtson végre szabotázst. Ezután a férfi a művelet végrehajtása céljából Ukrajna területére érkezett. Ez sérti a lett fegyveres erők nemzetközi műveletekben való részvételéről szóló törvény rendelkezéseit, amely meghatározza az állampolgárok Lettország határain kívül zajló fegyveres konfliktusban való részvételére vonatkozó jogi eljárást.
Az ügyészség a vádemeléssel kapcsolatban nem adott további információkat az újságíróknak. Az ügyet a Lett Állambiztonsági Szolgálat (VDD) vizsgálta, majd átadták az ügyészségnek.
A VDD jelenleg egy másik bűnügyben is nyomoz az ukrajnai háborúban való illegális részvétel miatt. Ezt a büntetőeljárást az után indították, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Az ügy egy olyan lett állampolgár ellen indult, aki 15 évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgált. Felmentésének oka a szolgálattól való önkéntes távolmaradás miatti fegyelmi eljárás volt. Jelenleg nincs információ arról, hogy a lett rendfenntartóknak sikerült-e őrizetbe venni a gyanúsítottat.
A közelmúltban a VDD is megerősítette, hogy az orosz fegyveres erők oldalán további személyeknek az ukrajnai háborúban való esetleges illegális részvételével kapcsolatban folytat vizsgálatot.
Az Ukrinform jelentése szerint több lett állampolgár is harcol Ukrajna oldalán az oroszok visszaszorításában. Közülük az első áldozat a 28 éves Vitalij Szmirnovsz volt, aki 2023. október 1-jén éjjel halt meg a donyecki régióban található Liman város közelében.
Két főre nőtt a harkivi régióbeli Volcsanszk elleni délelőtti támadás halálos áldozatainak száma. A hírt a Harkivi Területi Ügyészség közölte – írja a Strana.
A hatóságok tájékoztatása szerint az orosz csapatok április 19-én a reggeli órákban ágyúzták Volcsanszk városát.
A támadásban közvetlen találat ért egy kilencemeletes lakóházat, ahol egy férfi és egy nő sérült meg. Mindkét áldozat 61 éves. A város elleni támadások következtében más célpontokon ketten, egy 50 és egy 84 éves férfi vesztette életét.
Órák óta mindekit foglalkoztató rejtély volt, hogy mi okozta a Zaporizzsja környéki robbanások hangját. A Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Ivan Fedorov tájékoztatása szerint egy, a város feletti ellenséges drón lelövése és megsemmisítése volt az oka a robbanásnak.
Mínusz egy ellenséges drón az oka a Zaporizzsja feletti nappali robbanásnak
– írta Fedorov a Telegramon.
Krivij Rih, Harkiv és Donyeck régiókban továbbra is rendkívül kritikus az energiarendszer helyzete a termelőlétesítményekben és hálózatokban bekövetkezett jelentős károk miatt.
Az energetikai munkások megpróbálnak mindent megtenni, ami tőlük telik, de a károk nagyon súlyosak, ráadásul Harkivot folyamatosan támadják, és egyre több pusztítás történik, így ezt a problémát nem lehet gyorsan megoldani. Óránkénti vészhelyzeti leállások érintik a fogyasztókat
– mondta Szvitlana Hrincsuk energetikaiminiszter-helyettes.
Azt is megjegyezte, hogy a Krivij Rih-i ipari régióban korlátozások vannak érvényben az iparban és a termelési létesítményekben. Hrincsuk szerint jelenleg is folyik a munka, hogy különféle optimális megoldásokat találjanak erre a problémára. A súlyos károkra tekintettel azonban a helyzetet nem lehet a lehető legrövidebb időn belül megoldani.
Hrincsuk emlékeztetett arra, hogy az energetikai munkások arra kérik az ukránokat, hogy lehetőleg ne használjanak energiaigényes készülékeket csúcsidőben, az esti és a reggeli órákban.
Az Ukrenergo tájékoztatása szerint a következő hónapokban újabb áramszünetek kezdődnek Ukrajnában.
Dróntámadásban meghalt az Izvesztyija című orosz napilap haditudósítója a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében – közölte a napilap pénteken az MTI tájékoztatása szerint.
A lap azt írta: Szemjon Eremin a 25 hónapja tartó háború alatt számos heves csatából küldött jelentést Ukrajna keleti régióiból, köztük Mariupolból, amelyet 2022-ben csaknem három hónapon át ostromoltak az orosz csapatok.
Drón- és robotfejlesztő, valamint -gyártó központot hoz létre az orosz védelmi minisztérium – közölte a tárca vezetője szombaton. Szergej Sojgu a moszkvai katonai körzet drónok tesztelésére is használt lőterét ellenőrizte.
Az ukrajnai konfliktusban eddig több ezer, pilóta nélküli légi járművet vetettek be a felek az ellenséges erők követésére, a tüzérség irányítására és a célpontok bombázására – írta az MTI.
Az oroszok újabb csapást mértek az ukrajnai Dnyipróra - írja az Ukrinform. Korábban az ukrán légvédelmi erők lelőttek egy orosz drónt a Szinelnyiji járás felett.
Április 19-én Dnyiprót masszív orosz rakétatámadás érte. Nyolc ember vesztette életét, köztük két gyermek. Legalább 29-en megsebesültek.
Április 20-át gyásznappá nyilvánították a régióban az orosz csapásokban elhunytak emlékére.
Az új dán védelmi miniszter, Michael Viggers Gildgaard tábornok Kijevbe látogatott –számolt be a Facebookon Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka a Jevropejszka Pravda szerint.
Április elején Dánia menesztette Flemming Lentfter vezérkari főnököt, miután a múlt hónapban egy Vörös-tengeren állomásozó dán fregatt elleni támadás során nem jelentett egy meghibásodott fegyverrendszert, és helyére Michael Viggers Gildgaard került.
Szirszkij elmondása szerint találkozójuk során megvitatták Ukrajna fegyveres erőinek sürgős szükségleteit, valamint a dán kormány további támogatásának lehetőségeit.
Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka azt is hangsúlyozta, hogy a NATO egyik alapító tagjával, Dániával való partnerség továbbra is jelentős támogatást jelent Kijev számára.
A közelmúltban a dán kormány mintegy 300 millió eurós katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának, amelyből többek között lőszert, drónokat és rakétaalkatrészeket vásárolnak.
Az Egyesült Királyság hírszerzése megvizsgálta az orosz Tu–22M3 stratégiai bombázó lezuhanásáról szóló 2024. április 19-i jelentéseket.
Megállapították, hogy szinte biztos, hogy az S–200-as rakéta bevetéséről szóló jelentések igazak, és hogy ez egy újabb sikeres támadás volt Ukrajna részéről az orosz légierő ellen.
Ezt a rendszert valószínűleg 2024. február 23-án egy orosz, nagy hatótávolságú radarfelderítő és irányító A–50-es lelövésére használták, és ez az első alkalom, hogy egy stratégiai bombázót lőttek le ukrán légvédelmi rendszerrel – áll a felülvizsgálatban.
Az orosz hírszerzés szerint a pilóták katapultáltak, a legénységből egy meghalt, ketten kórházban vannak, a negyediket pedig keresik – írta az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Védelmi Minisztérium közlése szerint az orosz légvédelem 50 ukrán drónt semlegesített az éjszaka folyamán – számol be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A közlemény szerint mindegyik drónt Oroszországban semlegesítették, köztük egyet a Moszkvai terület felett.
A legtöbbet ugyanakkor a Bolgorodi terület felett, ahol összesen 26, Brjanszk felett 10, Kurszk felett pedig 8 drónt lőttek le. Ezenkívül Tula, Szmolenszk, Rjazany, Kaluga régiók felett kaptak el 1-1 drónt.
Az orosz hadsereg reggel ballisztikai csapást mért Odesszára, az infrastruktúrát is találat érte – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A déli védelmi erők beszámoltak arról, hogy Oroszország folytatja a déli területek szisztematikus rakétaterrorját. Hajnalban Kh–59-es irányított rakétákkal támadták Odessza térségét. Célpontjaikat megsemmisítették a Fekete-tenger vizein.
A károk felmérése jelenleg is tart.
Éjszaka az ukrán légvédelmi erők három orosz felderítő drónt semmisítettek meg Krivoj Rog, Mikolajiv és Odessza térségében.
Az Oroszország nyugati részén fekvő Szmolenszk régió kormányzója, Vaszilij Anohin közölte, hogy ukrán dróntámadásban kigyulladt egy orosz üzemanyagraktár – adta hírül az MTI.
Vaszilij Anohin a Telegramon tudatta, hogy a drón helyi idő szerint hajnali két órakor Kerdem térségében egy ipari létesítményt támadott.
A légvédelmi erők megsemmisítették a drónt. A lezuhanó törmelék eltalált egy üzemanyagot tartalmazó tartályt, amely ennek következtében felgyulladt
– írta.
Ukrajna az év eleje óta fokozta Oroszország olajfinomítói elleni támadásait, hogy ezzel próbálja csökkenteni Moszkva energiabevételeit és a hadseregre fordítható forrásait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács „Az internetes szerencsejátékok negatív következményeinek ellensúlyozásáról” szóló határozatát – számolt be az Jevropejszka Pravda.
A dokumentum főként a katonai személyzet számára tiltja a szerencsejátékokhoz való hozzáférést a hadiállapot ideje alatt.
A rendeletben szerepel még
Ukrajna Biztonsági Szolgálatának az erre felhatalmazott szervekkel együtt biztosítania kell, hogy a szerencsejáték-szervezőket két hónapon belül ellenőrizzék annak érdekében, hogy megfeleljenek az ukrán szankciós jogszabályoknak, és intézkedéseket kell hoznia a szerencsejáték-szervezőkkel szembeni megfelelő szankciók kiszabására.
A rendelet emellett ajánlásokat tartalmaz, hogy két héten belül vezessék be a kettős felhasználású áruk biztosítékként való elfogadásának tilalmát, és két hónapon belül hagyjanak jóvá iránymutatásokat a bankok számára a hitelforrások szerencsejátékra való felhasználásának megakadályozására.
A digitális átalakulásért felelős minisztérium azt javasolja, hogy tárgyaljanak az Apple-lel és a Google-lal az illegális online kaszinók platformjaikon történő letiltásáról.
A nyugati országok egyöntetűen álltak Ukrajna mögé, miután Oroszország 2022. február 24-én teljeskörű offenzívát indított a 2014 óta befagyott konfliktus eldöntésére. Az országok egymás után ajánlották fel katonai és pénzügyi támogatásaikat – az egyik első nagyobb felajánló az Európai Uniót még 2020. január 31-én elhagyó Egyesült Királyság volt.
Sok brexiter, köztük Jacob Rees-Mogg a gyors brit segítségnyújtás egyik okának a brexitet nevezte meg, azért, mert az EU-ra jellemző hosszú döntési mechanizmusokat nem kellett végigmenni és kijárni.
Az Egyesült Királyság fel is állított egy Ukrajna támogatását finanszírozó alapot, amibe összesen kilenc ország tett be pénzt, hogy így szerezzenek fegyvereket Ukrajnának. Azonban a brit The Guardian most arról ír,
az elmúlt két évben összegyűjtött 900 millió fontból az alap eddig csak 404 milliót költött el Ukrajna segítésére – a lassúság oka pedig a britek álltak felállított bürokrácia.
Ráadásul mint arról a lap beszámol, ha még el is költötték az alapba érkező pénzeket, akkor is előfordul, hogy a felszerelés csak későn érkezik meg – az alap például kötött olyan szerződést, aminek a teljesítési ideje jövő tavasz.
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a késés oka, hogy a minisztériumnak meg kellett vizsgálnia az összes lehetséges fegyvergyártó cég ajánlatait, ez pedig időbe telt. A minisztérium szóvivője emellett hozzátette, a britek által vezetett Nemzetközi Alap Ukrajnáért nevű alap a legnagyobb, ami már összesen 900 millió font értékű támogatást ígért Ukrajnának.
Újraindult az ukrán teherautók közlekedése a lengyel határon lévő Shehyni–Medyka és Krakovec–Korcsova ellenőrző pontokon – írja az Ukrajinszka Pravda.
Lengyelország tájékoztatta az ukrán határőrséget, hogy április 20-án kijevi idő szerint 9 óra után befejeződött a tiltakozás a Shehyni–Medyka és a Krakovec–Korcsova ellenőrző pontok előtt.
A tehergépkocsik regisztrációja és határátlépése mindkét irányban a megszokott módon zajlik.
Az Állami Határőrszolgálat közlése szerint jelenleg több mint 1700 teherautó várakozik az említett ellenőrző pontokon arra, hogy beléphessen Ukrajnába.
A járművezetőket és a fuvarozókat arra kérik, hogy a nemzetközi szállítás tervezésekor vegyék figyelembe ezt az információt, és az ellenőrzőpontok állapotát az Állami Határőrszolgálat hivatalos forrásain keresztül kövessék nyomon.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lett az első magas rangú tisztségviselő, aki kijelentette, hogy Oroszországnak szándékában áll elfoglalni Harkiv városát – írja az Unian.
Ezt megelőzően egyetlen Kreml-tisztviselő sem nevezte meg kifejezetten Harkivot, mint lehetséges orosz hadműveleti célpontot a közeljövőben.
Szergej Lavrov szerint Harkiv fontos szerepet játszik Vlagyimir Putyin orosz elnök azon elképzelésében, hogy Ukrajnában egy demilitarizált „egészségügyi övezetet” hozzanak létre, amely megvédi az orosz határ menti településeket az ukrán csapásoktól.
Az Institute for the Study of War elemzői megjegyezték, hogy ez a követelmény nagyon homályos, és akár egész Ukrajna területére is kiterjedhet. Szergej Lavrov nyilatkozatai arra utalnak, hogy a Kreml valószínűleg demilitarizált „egészségügyi övezet” állandó megváltoztatásának gondolatát fogja felhasználni az orosz támadó műveletek igazolására.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6195-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5102-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az Institute for the Study of War úgy véli, hogy mivel az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek késnek, az oroszoknak nagyobb mozgásterük van a támadó műveletek végrehajtására – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán légvédelem erejének csökkenése lehetővé teszi az oroszok számára, hogy siklóbombákkal végrehajtott csapásokkal gyengítse az ukrán védelmet.
Az Egyesült Államok folyamatos késlekedése az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtás terén korlátozza Ukrajna képességét a hatékony védelmi műveletek végrehajtására, miközben az orosz erők nagyobb rugalmasságot kapnak a támadó műveletek végrehajtásához
– áll az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentésében.
Szombat hajnalban az oroszok rakétákkal támadták Zaporizzsja ipari infrastruktúráját – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az oroszok pénteken 291 alkalommal támadták a Zaporizzsjai területet. Hét település került ellenséges tűz alá.
Oroszország öt légicsapást hajtott végre négy település ellen, több várost dróntámadás ért, lakóépületek lerombolásáról pedig 22 jelentés érkezett.
Civilek nem sérültek meg.
Az ukrán légvédelem pénteken négy orosz felderítő drónt semmisített meg Odesszában – írja az Ukrinform.
2024. április 19-én, az Odesszai területen az Odesszai Légvédelmi Rakétabrigád katonái megsemmisítettek négy orosz Orlan–10 felderítő drónt
– áll a déli védelmi erők közleményben.
Az ukrán védők korábban lelőttek egy orosz Shahedt támadó drónt a Fekete-tenger felett, szintén Odesszában.
A Dnyipróban található Nyikopolban drónnal támadtak tűzoltókra az oroszok – írja az Ukrinform.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat közlése szerint az orosz csapatok egy drónt lőttek ki a tűzoltóautóra, miközben azok tüzet oltottak. A tűzoltók és a mentők közül senki sem sérült meg.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat bejelentette, hogy a mentési munkálatok közben a mentésben dolgozókat érő ellenséges támadások intenzitása megnőtt.
Hollandia azonnali hatállyal több mint 200 millió eurót szabadít fel Ukrajna légvédelmének további támogatására – jelentette be Kajsa Ollongren holland ügyvivő védelmi miniszter pénteken Brüsszelben, a NATO–Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követően – számolt be az MTI.
A pénzből 150 millió euró jut arra a német kezdeményezésre, amely több országgal közösen nagy hatótávolságú légvédelmet biztosítana Kijev számára. Emellett a holland kormány 60 millió eurót fog fordítani rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök beszerzésére. Ezeket többek között drónok megsemmisítésére lehet használni.
Ollongren szavai szerint Ukrajnában égető szükség van légvédelemre és tüzérségi lőszerekre, mert a helyzet kezd kritikussá válni.
Hollandia hozzájárul továbbá egy észt kezdeményezéshez is, amelynek célja, hogy a meglévő készletekből minél gyorsabban tüzérségi lőszert küldjenek Ukrajnába. Ukrajna többek között hét Patriot-rendszert szeretne a városok és az infrastruktúra védelmére. Németország a hét elején jelentette be egy Patriot-rendszer átadását.
Április 13-án meghalt Pavel Kropotov magas rangú orosz ezredes Luhanszk régióban, miután a helyi média jelentése szerint a kijevi erők két nagy hatótávolságú, brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát lőttek ki a térségben.
Kropotov egysége a harctéri kommunikációs hálózatok kiépítéséért felelt volna. Az Egyesült Királyság 2023 májusában küldött nagy hatótávolságú Storm Shadow cirkálórakétákat Ukrajnának a tavaly júniusban indított ellentámadás előtt – írta a Newsweek.
Hozzátették, a napokban több mint 200 ember gyűlt össze, hogy lerója tiszteletét az ezredes előtt az oroszországi Jekatyerinburgban tartott temetésen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!