Ukrán katonákat gyilkoltak meg Németországban, egy orosz férfi a gyanúsított

Az Egyesült Államok biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával – jelentette be vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Már egy kézzelfogható szövegen dolgozunk” – mondta Ukrajna elnöke. Kijelentette, hogy

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy dolgoznak az idei és a következő tíz évre szóló támogatások szintjének kijelölésén. Mint mondta, ebbe beletartozik a katonai és pénzügyi segélyek mellett a politikai támogatás, valamint a közös fegyvergyártás is. „A megállapodásnak valóban példaértékűnek kell lennie, tükrözve ezáltal Amerika vezető szerepét” – hangoztatta.

Ukrajna eddig több partnerével, egyebek között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával kötött kétoldalú biztonsági megállapodást. Az ukrán elnök viszont nem említette, hogy a megállapodást Kijev és Washington között mikor tervezik aláírni – írja az MTI.

Washington a kijevi vezetés legfőbb támogatójának számít. Joe Biden amerikai elnök április 24-én aláírta és ezzel hatályba léptette azt a 95 milliárd dolláros segélyről szóló törvénycsomagot, amely egyebek között Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként.

Az ukrán külügy közölte, hogy a hadsereg katonája volt az a két férfi, akit szombaton halálra késeltek Németországban. A németek egy orosz férfit gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésével.

„Az előzetes adatok szerint az elhunyt állampolgárok Németországban egészségügyi rehabilitáción lévő katonák voltak. Az ukrán konzulok tisztázzák az információkat azokról az egységekről, amelyekben az elhunytak szolgáltak, és felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal” – közölte a külügy az Ukranijszka Pravda szerint.

A külügyminisztérium sajtószolgálata azt is megerősítette, hogy az őrizetbe vett személy egy orosz állampolgár. Közölték továbbá, hogy Dmitro Kuleba miniszter elrendelte az ügy állandó nyomon követését és azt, hogy a külügy munkatársai „állandó kapcsolatban legyenek a Német Szövetségi Köztársaság bűnüldöző szerveivel, hogy a gyilkost a törvény szigorának megfelelően megbüntessék”. A külügyi tárca vezetője köszönetét fejezte ki a német bűnüldöző szervek munkatársainak a gyanúsított gyors elfogásáért. 

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán hadsereg főparancsnoka a Telegram-oldalán osztott meg részletes információkat a fronton zajló harcokról vasárnap délután.

Azt írta, hogy az utóbbi időben általánosságban véve romlott a helyzet a fronton, és Oroszország „az egész frontvonal mentén támadásokat folytat”, ennek következtében pedig néhány helyen taktikai szintű sikereket érnek el. De megjegyezte azt is, hogy sok helyen napról napra gazdát cserélnek bizonyos területek a frontvonal mentén. 

Leszögezte, hogy az oroszoknak egyelőre nem sikerült hadműveleti szinten előrenyomulniuk, tehát csupán taktikai szintű sikereket értek el. Mindemellett elismerte, hogy több donyecki településnél (Berdicsinél, Szemenivkánál és Novomihajlivkánál) vissza kellett vonulniuk az ukrán csapatoknak azért, hogy megóvják a katonák életét (erről a minap már írtunk).

A helyzet Pokrovszk és Kurahiv irányaiban a legnehezebb, ahol továbbra is heves harcok folynak. Az ellenség akár négy dandárt is bevetett ezekben az irányokban, Avgyijivkától és Marijinkától nyugatra, Pokrovszk és Kurahiv felé haladva próbál offenzívát végrehajtani

– tette hozzá a főparancsnok, megjegyezve, hogy az ukrán csapatok a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák az ellenségnek, mind a személyi állomány, mind a haditechnikai eszközök terén. Megjegyezte azt is, hogy a védelem megerősítése érdekében újabb, frissen feltöltött és harcképességüket visszanyert dandárokat vezényelnek a veszélyeztetett szakaszokra.

Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy délen, Zaporizzsjában és Herszonban is nehéz a helyzet, az oroszok ott is próbálnak előrenyomulni, de állítása szerint nem járnak sikerrel. Sőt, állítása szerint Herszonban egy szakaszon még az ukrán katonák tudtak előrenyomulni, és sikerült elfoglalniuk egy kis szigetet.

Továbbá kitért arra is, hogy hogy az oroszok Kupjanszk térségében, a Luhanszki terület ukrán fennhatóság alatt maradt részein, valamint Sziverszknél is próbálnak előrenyomulni. Az ország északi részét (a szumi és csernyihivi régiókat) pedig állandóan tüzérségi támadások érik, és szabotázzsal is kísérleteznek az oroszok (de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ott is megindulhatna egy nagyobb offenzíva). 

A németországi Murnauban halálra késeltek egy 23 és egy 36 éves ukrán férfit szombaton – írja a The Kyiv Independent.

Az eset egy bevásárlóközpontban történt. Az áldozatok egyike a helyszínen meghalt, a másik pedig a kórházba szállítás után, az este vesztette életét.

Elképzelhető, hogy (etnikai alapú) gyűlölet-bűncselekményről van szó, de a gyilkosság okát és részleteit még vizsgálják a német hatóságok. 

Februárban már történt egy olyan eset Németországban, amikor egy 17 és egy 18 éves ukrán fiatalt halálra késeltek az utcán (akkor a kijevi kosárlabda-szövetség azt írta, hogy a támadókat az Ukrajna iránti gyűlölet motiválta, de ezt a német rendőrség azóta sem erősítette meg).

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „egy különleges rezsim különleges elnökének” nevezte az ukrán elnököt.

Peszkov ugyanabban az interjúban mondta ezt, amelyben arról is beszélt, hogy Zelenszkij sorsa már eldőlt. Magát az interjút még mindig nem hozták nyilvánosságra, csupán egy újabb részletet osztott meg belőle a RIA Novosztyi. 

A szóvivő hozzátette azt is, hogy szerinte hamarosan nagyon sokan meg fogják kérdőjelezni Zelenszkij legitimitását, beleértve ebbe az ukránokat is (Peszkov ezzel arra utalt, hogy május 20. után egy különleges helyzet állhat elő amiatt, hogy a háborúból adódóan nem tudtak választást tartani idén Ukrajnában).

Nekem úgy tűnik, hogy Zelenszkij sorsa egyértelműen eldőlt. És nagyon hamar eljön a pillanat, amikor sokan, többek között Ukrajnában is, megkérdőjelezik legitimitását. Jogi szempontból ez mindenképp meg fog történni. És valahogyan kifogásokat kell majd keresnie

– mondta Peszkov a mostani részlet szerint. Az interjút készítő újságíró, Pavel Zarubin korábban azt ígérte, hogy a teljes adás vasárnap este kerül adásba.

Az orosz hatóságok őrizetbe vették Szergej Karelin orosz–izraeli állampolgárt, valamint az orosz Konsztantyin Gabovot. Mindketten újságírók: előbbi az Associated Press hírügynökséggel, utóbbi pedig a Reutersszel dolgozott együtt korábban – számolt be a Meduza független orosz portál.

Mindkettejüket „szélsőségességgel” gyanúsítják az orosz hatóságok, és azzal, hogy a hónapokkal ezelőtt meghalt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egyik (az orosz kormányzat által illegálisnak minősített) alapítványának dolgoztak. A gyanú szerint mindketten segítettek videókat készíteni Navalnij YouTube-csatornájára. 

A BBC szerint kettejük közül Karelin már tagadta azt, hogy együttműködött volna Navalnij szervezetével. Ha bűnösnek találják őket, akkor akár két év börtönbüntetést is kaphatnak.

Az Associated Press nagyon aggódik Szergej Karelin orosz videó-újságíró őrizetbe vétele miatt. További információkat várunk

– közölte az amerikai hírügynökség. 

A héten a Forbes oroszországi részlegének egyik újságíróját, Szergej Mingazovot szintén őrizetbe vették. Őt azzal vádolják, hogy bírálta az orosz hadsereget, ami bűncselekménynek számít Oroszországban 2022 óta.

Több mint egy évvel ezelőtt Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal oroszországi riporterének őrizetbe vétele is nagy port kavart, ő még mindig börtönben van. 

A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint ha Ukrajna jól el van látva nyugati fegyverekkel, akkor a tervezett nyári offenzíva alatt meg tudják akadályozni az oroszok jelentős hadműveleti előrelépéseit – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

Az orosz hadsereg jelentős veszélyeket jelenthet az egyéni előnyök felhasználásában. Mint írták, a korábbi nagyszabású offenzív hadműveletek alatt az ukrán fegyveres erők még taktikai sikereket sem hagytak az oroszoknak. Az elemzők úgy vélik, nem valószínű, hogy az Orosz Föderáció a korábbiaknál is nagyobb és intenzívebb hadműveleteket hajtana végre a nyáron.

Egy nyugati tisztviselő szerint az orosz hadsereg még mindig nem hatékony, mivel elavult felszerelésekkel és rosszul képzett katonákkal van ellátva. 

Most, hogy Kijev megkapta az amerikai segítséget, szembe kell néznie a súlyos állományhiánnyal, és meg kell erősítenie a védelmét, hogy a jövőben nagyobb offenzívákat hajthasson végre – írja az Unian. 

Az ukrán hadsereg létszámhiánya egyre nagyobb problémát jelent

– mondta Rob Lee, egy volt amerikai tengerészgyalogos a kongresszusi csatározások lezárultával, aki jelenleg a Foreign Policy Research Institute munkatársa. 

Egy ukrán törvényhozó, aki névtelenséget kérve nyilatkozott a The Washington Postnak, azt mondta, hogy szerintük Zelenszkij februári kijelentése, miszerint 2022 óta 31 ezer katona halt meg, jelentősen alulbecsüli a háború valódi áldozatait. A törvényhozó szerint a katonai halálesetek számát, amelyet Ukrajna már régóta nem hajlandó nyilvánosságra hozni, valószínűleg azért kellett alulértékeltnek feltüntetni, hogy ne zavarják az amúgy is nehéz toborzási és mozgósítási kampányt.

Emellett a szakértők szerint Ukrajnának azért is fel kellene gyorsítania a folyamatot, mert először időt kell szánnia az újoncok kiképzésére, nehogy úgy járjanak, mint a tavalyi, sikertelen offenzívájuk idején.  

Letartóztattak két orosz újságírót, mert állítólag Alekszej Navalnij alapítványának dolgoztak. Konsztantyin Gabov és Szergej Karelin legalább két év börtönbüntetésre számíthat „szélsőségesség” vádja miatt, amit tagadnak – írja a The Guardian. 

Az orosz ottani bíróságok elrendelték, hogy a vizsgálat és a bírósági eljárás lefolytatásáig őrizetben maradjanak, mivel azzal vádolják őket, hogy egy, a néhai Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus által alapított csoportnak dolgoztak.

Konsztantyin Gabov és Szergej Karelin egyaránt tagadta a vádakat, amelyek miatt legalább két hónapig fogva tartják őket, mielőtt megkezdődne a tárgyalás. Az orosz bíróságok szerint mindkettőjükre legalább két év, de legfeljebb hat év börtönbüntetés vár „szélsőséges szervezetben való állítólagos részvétel” miatt.

Az orosz kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyek büntethetővé teszik a hadseregről szóló hamis információk terjesztését, valamint a hadsereget lejárató kijelentéseket, és gyakorlatilag betiltják az ukrajnai háborúval kapcsolatos kritikát vagy a hivatalos narratívától eltérő beszédet.

Gabovot és Karelint azzal vádolják, hogy anyagokat készítettek az orosz hatóságok által betiltott Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa által működtetett YouTube-csatorna számára.

Felfüggesztette az ukrán hadsereg annak a csúcsfegyverként átadott GLSDB szárazföldi indítású, nagy hatótávolságú irányított bombának a használatát a háborúban, amelyet az Amerikai Egyesült Államoktól kapott nemrég – írja a Portfolio a The War Zone blog bejegyzése alapján. 

Azt, hogy a fegyver nem teljesít jól az ukrán harctereken, Bill LaPlante, a védelmi minisztérium beszerzésért és fenntartásért felelős államtitkára mondta el egy panelbeszélgetésen, szó szerint nem rámutatva a GLSDB kísérleti fegyverre. 

Az amerikai haderő sem használta soha élesben az említett, szárazföldi indítóból kilőhető légi indítású bombát. A fegyver erőssége az lenne, hogy elméleti hatótávolsága 150 kilométer, tehát az ukránok mélyen a frontvonal mögé be tudnának vele lőni, és kompatibilis az ukrán M142 HIMARS és M270 MLRS rakétaindítókkal is. 

így az elektromágneses interferencia (zavarás), valamint taktikai és technikai kihívások miatt nem vált be a fegyver.

Mikolajivban április 28-án kora reggel jelentős károkat észleltek a polgári infrastruktúrában, köztük egy szállodaépületben egy orosz dróncsapás miatt. A támadás következményei a helyi mentők felvételein láthatók – írja az RBK Ukraine az Állami Sürgősségi Szolgálat közleménye alapján.

Az ellenséges pilóta nélküli repülőgép (UAV) okozta csapásban megsérült egy szálloda épülete a városban. A tüzet eloltották

– jelentették a mentőszolgálatok.

Az Állami Sürgősségi Szolgálat azt is jelentette, hogy egy másik közeli szállodában betörtek az ablakok, és járművek is megrongálódtak, de az infrastruktúra is érintett a támadásban.

A Mikolajiv Regionális Állami Adminisztráció később tisztázta, hogy a támadás a hőtermelő infrastruktúra egy objektumát rongálta meg.

A mentőszolgálat hozzátette, hogy áldozatokról nincs információjuk.

Április 28-án éjjel az orosz hadsereg légitámadást mért Ukrajna területére. Mikolajivban 4:45 körül robbanások hallatszottak, ezt megelőzően a légierő parancsnokságát figyelmeztették a Sahíd drónok város felé mozgásáról, amelyből később az ukrán védelmi erők ötöt lelőttek.

A következő hetekben az orosz haderő jelentős taktikai előnyökhöz juthat a fronton, míg az ukrán fegyveres erők a nyugati fegyverek érkezésére várnak – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint nem valószínű, hogy az oroszok le tudják majd győzni az ukrán hadsereg védelmét. Az elemzők szerint az amerikai segélyek megérkezése a következő hetekben lehetővé teszi az ukrán csapatoknak, hogy megoldják a jelenlegi problémákat. Ugyanakkor az orosz hadsereg fokozza erőfeszítéseit az ukrán fegyveres erők védelmének destabilizálására, és megpróbál  új pozíciókban, új területeken helyezkedni. 

Az orosz haderő folyamatos támadó hadműveletekkel és rakétacsapásokkal készítené fel a harcteret a május végi vagy júniusi offenzívára.

A moszkvai Baszmannij bíróság letartóztatta Anton Filatovot, Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes egykori beosztottját sikkasztási ügyben – tájékoztatott a ria.ru. 

Az ügyiratban az áll, hogy a Filatov ellen benyújtott kérelmet elbírálták, és előzetes letartóztatásba helyezték a politikust. 

A Kommerszant című lap szerint Filatov vezetett több, a védelmi minisztérium alá tartozó vállalatot is. A portál azt írja, hogy az Oboronlogistics LLC – ahol Filatov 2019-ig dolgozott – egyik felügyelője Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes volt, akit nemrég letartóztattak kenőpénzek elfogadásáért.

Ivanovot – akit 2016-ban neveztek ki védelmi miniszterhelyettesnek, és a katonai építkezésekért felelt – április 23-án este vették őrizetbe. 

Ivanov ügyvédje, Murad Musaev a RIA Novosztyinak kifejtette, a vád arra vezethető vissza, hogy a tisztviselő segítséget nyújtott a védelmi minisztérium vállalatainak-vállalkozóinak, ezt „építési és javítási munkálatokkal hálálták meg neki”. 

A bíróság lefoglalta a gyanúsított összes bankszámláját és ingatlanát, és június 23-ig előzetes letartóztatásba helyezte. A tisztviselő nem ismeri el bűnösségét. A büntetőügy vádlottjai akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közölte, hogy megsemmisítették Oroszország legújabb légvédelmi radarrendszerének, a K–1 Podlijotnak egy darabját, amelynek az értéke 700 millió rubel (átszámítva mintegy 2,8 milliárd forint). A csapásról egy videót is közzétettek.

A HUR szerint több ukrán egység együttműködésével sikerült végrehajtani a csapást. A radarról azt írták, hogy az orosz fél 2015-ben rendszeresítette azt, és a kilőtt darabot konkrétan arra használta az orosz fél, hogy a célpontok lokációját továbbítsa az orosz Sz–300 és Sz–400-as légvédelmi rakétarendszereknek.

„Zelenszkij sorsa egyértelműen eldőlt” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjúban, amelyet Pavel Zarubin orosz újságírónak adott a „Moszkva, Kreml, Putyin” című műsorban.

A szóvivő szavait Zarubin hozta nyilvánosságra saját Telegram-csatornáján, még szombat este. Ugyanakkor az újságíró az interjúnak csak egy kis részletét mutatta meg, így nem világos, hogy miért dőlt el az ukrán elnök sorsa.

A részletes kommentár holnap [vasárnap] este lesz látható, kizárólag a műsorunkban

– írta Pavel Zarubin. A szóban forgó videórészlet alább megtekinthető.