Ismeretlen fegyveresek rátámadtak egy rendőri egységre Karacsáj- és Cserkeszföldön. A támadók közül legalább öt ember, a rendőrök közül pedig ketten életüket vesztették – írja a TASZSZ hírügynökség az orosz belügyi tárca közleménye alapján.
A Kaukázusban, az Oroszország déli részén található, Georgiával is határos tagköztársaságban még vasárnap éjjel, moszkvai idő szerint 23.20 körül történt a támadás. A belügyi tárca azt is közölte, hogy a két halott rendőr egy másik, távolabbi régióból, a Kurgani terület rendvédelmében dolgozott. Rajtuk kívül megsérült az orosz Nemzeti Gárda egyik helyi alkalmazottja, valamint a kurgani belügy egyik alkalmazottja is, őket kórházba vitték.
Magáról a támadásról azt írták, hogy a rendvédelmi dolgozók Mara-Ajagy faluban teljesítettek szolgálatot, amikor a fegyveresek rajtuk ütöttek. „A támadók egy VAZ–2109-es gépkocsival egy ideiglenes őrhelyre hajtva robbanószerkezetet dobtak a rendőrök felé, majd automata fegyverekkel tüzet nyitottak. A rendőrök viszonozták a támadókra leadott tüzet, és az egyik bűnözőn felrobbant egy robbanószerkezet” – írták. A helyszínen egy videó is készült, még az éjjel:
Hozzátették: a helyszínen több rögtönzött robbanószerkezetet is találtak, és a nyomozócsoport és a tűzszerészek még vizsgálódnak.
Az Associated Press hírügynökség az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi években a Kaukázus északi részén, ezen belül pedig Karacsáj- és Cserkeszföldön is aktívak voltak szélsőséges iszlamista csoportok. Példaként említették, hogy tavaly decemberben az orosz belbiztonság (FSZB) 14 gyanúsítottat vett őrizetbe egy iszlamisták ellen irányuló rendőrségi razzia után.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok 81 szovjet korabeli harci repülőgépet vásárolt Kazahsztántól. A repülőgépek átlagosan 20 ezer dollárba kerülnek egyenként – írja a Business Indiser a Kyiv Post jelentése alapján.
A vásárlás indítékát nem hozták nyilvánosságra, de a repülőgépeket Ukrajnában használhatják, ahol hasonló gépek állnak szolgálatban.
A Kazspetsexport, Kazahsztán állami tulajdonú fegyverimportőre és -exportőre azonban közleményben tagadta, hogy katonai repülőgépeket adtak volna el Ukrajnának, mondván, külföldi cégek nem pályázhattak.
Kazahsztán, amely korábban a Szovjetunió része volt, szoros kapcsolatot ápolt Oroszországgal, és történelmileg az egyik legerősebb szövetségese volt. A kapcsolat azonban megváltozott, mióta Oroszország megszállta Ukrajnát.
Az egyik orosz televíziós kommentátor, Vlagyimir Szolovjov szerint Kazahsztán lehet a következő „probléma”, mert „ott ugyanazok a náci folyamatok indulhatnak el, mint Ukrajnában”.
Háromra emelkedett az odesszai rakétatámadás halálos áldozatainak száma, további 20 ember pedig megsebesült – írja az Interfax.
Már 20 sebesültről tudunk
– írta Telegramján Gennagyij Truhanov, a város polgármestere.
Néhány perccel később frissítette bejegyzését, hozzátéve, hogy egy 1983-as születésű nő a kórházban meghalt, így a támadás következtében elhunytak száma háromra emelkedett.
Hétfőn Tádzsikisztánban bekérették az orosz nagykövetet a tádzsik állampolgárokat Oroszországban érő hátrányos megkülönböztetés miatt – közölte a tádzsik külügyminisztérium az MTI szerint. Az ügy előzménye, hogy a márciusi moszkvai terrortámadásban több tádzsik származású szélsőséges is részt vehetett.
A dusanbei külügyi tárca azt írta, hogy csaknem ezer, az Oroszországba való beutazásra váró tádzsik állampolgár rekedt a moszkvai Vnukovói repülőtéren április 27. óta „megfelelő közegészségügyi körülmények biztosítása nélkül”. Közülük 322 főt végül beengedtek az országba, 27 embert azonban kiutasítottak, további 306-ot pedig a kitoloncolásra várók listájára helyeztek az orosz hatóságok.
Ilyen kényszerintézkedéseket csakis tádzsik állampolgárokkal szemben alkalmaznak
– sérelmezte a tárca, hozzátéve, hogy több tucat tádzsik állampolgár rekedt más oroszországi repülőtereken is.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország terrorelhárítási célokból ideiglenesen megszigorította a határellenőrzéseket, de lépéseket tett a hosszas fennakadások elkerülésére határain. „Különösen arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezek az intézkedések ideiglenes jellegűek, és nem tesznek különbséget az érkezők nemzetisége szempontjából” – hangsúlyozta a szóvivő.
Tádzsikisztán tagja az orosz vezetésű gazdasági és biztonsági tömörüléseknek, és területén egy orosz katonai támaszpont is működik. A közép-ázsiai ország gazdasága nagyban függ az Oroszországban dolgozó több mint egymillió tádzsik vendégmunkás átutalásaitól is.
Az úgynevezett weimari háromszög államai – Németország, Franciaország és Lengyelország – fokozzák a küzdelmet az orosz félretájékoztatási próbálkozásokkal szemben. A részletekről itt írtunk.
A Financial Times forrásai szerint az oroszok május végére vagy júniusra nagy offenzívára készülnek a frontvonalon – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hadműveletet megelőzően az Orosz Föderáció rakétacsapásokat indíthat Harkiv és más, stratégiailag fontos város ellen. A Harkiv elleni támadásban 20–40 ezer orosz katona is részt vehet.
Egy ukrán katonatiszt szintén úgy véli, hogy Harkiv lesz a legvalószínűbb célpontja a közelgő orosz offenzívának.
Szerinte az ukrán hadsereg „semmit sem tud tenni” a légvédelmi rendszerekhez szükséges lőszerek és rakéták nélkül. Az Institute for the Study of War (ISW) ugyanakkor úgy véli, hogy a jól felszerelt ukrán erők valószínűleg meg tudnának akadályozni egy orosz offenzívát.
Az orosz hadsereg megsemmisítette az ukrán fegyveres erők drónkezelőinek egy csoportját a Dnyeper jobb partján – jelentette a Telegram csatornán Vlagyimir Saldo, Herszon régió kormányzója, írja a RIA.
„Hadseregünk megsemmisítette az ellenség drón- és önjárólöveg-operátorainak egy csoportját a Dnyeper jobb partján (…) Ezenkívül találtak egy másik drónkezelő csoportot is Herszon központjában. Már nincs sok idejük hátra” – írta.
Múlt szombaton a kormányzó arról is beszámolt, hogy a Dnyeper jobb partján fekvő Beriszlavban több elektronikai hadviselési és kommunikációs tornyot semmisítettek meg.
A brit védelmi minisztérium becslése szerint 450 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg, és több mint 10 ezer orosz páncélozott jármű semmisült meg Ukrajnában – írja az Ukrinform.
„Becsléseink szerint körülbelül 450 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg, és több tízezren már dezertáltak a konfliktus kezdete óta” – jelentette ki a fegyveres erőkért felelős államtitkár. Ez a szám körülbelül megegyezik az Ukrán Fegyveres Erők által közölt adatokkal.
„A konfliktus kezdete óta több mint 10 ezer orosz páncélozott járművet, köztük közel 3000 harckocsit, 109 repülőgépet, 136 helikoptert, 23 hajót és több mint 1500 tüzérségi rendszert semmisített meg Ukrajna” – mondta az államtitkár.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a Szaúd-Arábiában zajló Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy Kínának választania kell Európa és Oroszország közt – írja a The Guardian.
A külügyminiszter azt mondta: Kína törekedhet arra, hogy lezárja az ukrajnai konfliktust és javítsa a kapcsolatait Európával, de ez nem fog sikerülni akkor, ha közben Oroszországot támogatja a háborúban.
„Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta egyeztetünk Kínával, és arra kérjük őket, hogy ne adjanak Oroszországnak fegyvereket, olyan fegyvereket, amelyek az agressziót táplálnák. És azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy Kína közvetlenül nem szállított Oroszországnak fegyvereket, rakétákat, lőszereket. Irán teszi ezt, Észak-Korea teszi ezt” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Amit Kína azonban tesz, az az, hogy felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújt Oroszország védelmi ipari bázisának, így segít neki megbirkózni a szankciók, az exportellenőrzések és egyéb intézkedések révén gyakorolt hatalmas nyomással
– szögezte le Blinken. Megjegyezte: Oroszország 2023-ban minden eddiginél gyorsabb ütemben gyártott lőszert, rakétákat, harckocsikat és páncélozott járműveket, felülmúlva még a szovjet korszakot is.
„Hogyan volt képes erre? Úgy, hogy szerszámgépek, mikroelektronika, optika érkezik hozzájuk hatalmas mennyiségben, főként Kínából. Na most, ezek kettős felhasználású termékek, de nagyon jól tudjuk, hogy közülük nagyon sok hová kerül. És ez két problémát vet fel. Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy folytassa az Ukrajna elleni agressziót, és egy olyan háborút tart fenn, amelyről Kína azt mondja, hogy szeretné, ha véget érne. Ahogy mindannyian szeretnénk” – fejtette ki az amerikai külügyminiszter, majd azzal zárta gondolatait:
Tehát aközben, hogy Kína jobb kapcsolatokra törekszik az európai országokkal, a hidegháború vége óta az európai biztonságot fenyegető legnagyobb kihívást is táplálja. És ahogy azt kínai kollégáimmal is megosztottam, ezt a kettőt nem lehet egyszerre csinálni.
A külügyminiszter pár nappal ezelőtt járt Kínában, a látogatást megelőzően az amerikai fél azt is felvetette, hogy szankciókat vethetnek ki az orosz hadiipart támogató kínai pénzintézetek ellen, ha Peking nem hagy fel önként ezzel a tevékenységgel.
A balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a Financial Times-nak nyilatkozva arra figyelmeztettek, hogy az oroszok zavarják a térségben közlekedő repülők GPS-jelét, és ez akár katasztrófához is vezethet.
A tárcavezetők azzal kapcsolatban kongatták meg a vészharangot, hogy múlt hét csütörtökön és pénteken két finn járatnak is vissza kellett fordulnia az oroszok által generált interferencia miatt. Egy héttel ezelőtt a brit The Sun is cikket írt arról, hogy Oroszország rengeteg utasszállítót veszélyeztet azáltal, hogy blokkolják a műholdas navigációt, és hamis radarjeleket sugároznak. A balti államok miniszterei azt mondták, hogy az utóbbi hetekben az oroszok tevékenysége érezhetően aktívabbá vált.
„Ha valaki lekapcsolja a fényszórókat, miközben éjszaka vezetsz, az veszélyes. A dolgok a balti térségben, az orosz határok közelében most már túl veszélyesek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. Kollégája, az észt Margus Tsahkna azt is hozzátette:
Azt, ami a GPS-szel történik, ellenséges tevékenységnek tekintjük Oroszországtól, és mindenképpen meg fogjuk vitatni a szövetségeseinkkel. Az ilyen akciók hibrid támadásnak minősülnek, fenyegetést jelentenek népünkre és biztonságunkra, és nem fogjuk eltűrni őket.
Baiba Braze lett külügyminiszter ugyancsak megerősítette, hogy komoly ügyként kezelik ezeket az incidenseket, és állandóan egyeztetnek külföldi partnereikkel. A Financial Times szerint szakértők is megerősítették, hogy eddig több tízezer polgári járatot veszélyeztetett az oroszok tevékenysége. Ráadásul a repülés mellett még a Balti-tengeri hajózás biztonságát is veszélybe sodorják: a svéd haditengerészet korábban több figyelmeztetést is kiadott emiatt.
A Kreml nem reagált a Financial Times ezzel kapcsolatos kérdéseire, és az oroszok hivatalosan nem ismerték el, hogy a zavaró jelekért ők a felelősek, de a balti államok tisztviselői szerint egyértelmű, hogy Oroszországból érkeznek (beleértve ebbe a Litvánia és Lengyelország közt található kalinyingrádi exklávét is). Egy magas rangú tisztviselő lehetséges magyarázatként azt hozta fel ezzel kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg Kalinyingrádot próbálja megvédeni a zavarással egy potenciális ukrán dróntámadástól (korábban a Balti-tengeren már történt legalább egy ukrán dróntámadás az oroszok ellen).
Emlékezetes az is, hogy pár hete a britek közölték, az Ukrajnából hazatérő védelmi miniszterük, Grant Shapps kormánygépének GPS-jelét Kalinyingrád közelében megzavarták az oroszok.
Ismeretlen fegyveresek rátámadtak egy rendőri egységre Karacsáj- és Cserkeszföldön. A támadók közül legalább öt ember, a rendőrök közül pedig ketten életüket vesztették – írja a TASZSZ hírügynökség az orosz belügyi tárca közleménye alapján.
A Kaukázusban, az Oroszország déli részén található, Georgiával is határos tagköztársaságban még vasárnap éjjel, moszkvai idő szerint 23.20 körül történt a támadás. A belügyi tárca azt is közölte, hogy a két halott rendőr egy másik, távolabbi régióból, a Kurgani terület rendvédelmében dolgozott. Rajtuk kívül megsérült az orosz Nemzeti Gárda egyik helyi alkalmazottja, valamint a kurgani belügy egyik alkalmazottja is, őket kórházba vitték.
Magáról a támadásról azt írták, hogy a rendvédelmi dolgozók Mara-Ajagy faluban teljesítettek szolgálatot, amikor a fegyveresek rajtuk ütöttek. „A támadók egy VAZ–2109-es gépkocsival egy ideiglenes őrhelyre hajtva robbanószerkezetet dobtak a rendőrök felé, majd automata fegyverekkel tüzet nyitottak. A rendőrök viszonozták a támadókra leadott tüzet, és az egyik bűnözőn felrobbant egy robbanószerkezet” – írták. A helyszínen egy videó is készült, még az éjjel:
Hozzátették: a helyszínen több rögtönzött robbanószerkezetet is találtak, és a nyomozócsoport és a tűzszerészek még vizsgálódnak.
Az Associated Press hírügynökség az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi években a Kaukázus északi részén, ezen belül pedig Karacsáj- és Cserkeszföldön is aktívak voltak szélsőséges iszlamista csoportok. Példaként említették, hogy tavaly decemberben az orosz belbiztonság (FSZB) 14 gyanúsítottat vett őrizetbe egy iszlamisták ellen irányuló rendőrségi razzia után.
Előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közös sajtótájékoztatót is tartottak – írja a 24tv.ua.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy három fő pont van, amelyektől függ a védelmi erők teljesítménye, valamint a támadó akciók bevetése: az első a partnerek, köztük az Egyesült Államok pénzügyi támogatásának jóváhagyása, a második a fegyverek időben történő szállítása, a harmadik pedig „bizonyos” fegyverek szállítása a védelmi erők számára. Az ukrán elnök szerint a harmadik pont a legfontosabb, az, hogy mit kap Ukrajna.
Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy Ukrajnának nemcsak több légvédelmi rendszert kell biztosítani, hanem lőszert is azokhoz. A NATO főtitkára konkrétan megjegyezte, hogy Németország és Spanyolország további légvédelmi rendszereket fog biztosítani, emellett Ausztrália is bejelentette, hogy forrásokat különít el bizonyos fegyverek beszerzésére.
Jens Stoltenberg nyilatkozatában megköszönte Volodimir Zelenszkijnek a szívélyes találkozót. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a mostani csúcstalálkozón.
Ukrajna a NATO tagja lesz. A munka, amelyet most végzünk, visszafordíthatatlanul a szövetségi tagság felé vezető útra tereli önöket. Amikor eljön az ideje, Ukrajna azonnal NATO-taggá válhat. Alig várom a napot, hogy az ukrán zászló a NATO főhadiszállása előtt lobogjon
– mondta Stoltenberg.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna megérdemli a meghívást a NATO-ba. Hozzátette, hogy országa fontos az egész euroatlanti közösség védelme szempontjából, ezért joga van ahhoz, hogy ennek a tagja legyen. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenképpen tagja lesz a szövetségnek, mert Európa és az euroatlanti közösség biztonsága elképzelhetetlen Ukrajna hatékony részvétele nélkül.
Az ukrán hírszerzés az orosz hadseregben a dezertálás mértékének növekedését regisztrálta. Az elmúlt időszakban több mint 18 ezer orosz katona dezertált a szolgálatból – írja a 24tv.ua.
A legtöbb dezertőr (mintegy 12 ezer fő) a kelet-ukrajnai harcokban gyakran részt vevő 8-as hadseregben volt. Közülük mintegy 10 ezret Moszkva mozgósítás útján hívott be, míg a maradék kétezer szerződéses katona volt.
Összesen több mint 18 ezer orosz katona dezertált engedély nélkül a szolgálatból a körzet harcoló egységeiben
– közölte a hírszerző szolgálat.
Az 58. hadseregben, amely szintén Oroszország hadseregének déli körzetéhez tartozik, a dezertálók száma mintegy 2500 fő.
A Defense of Ukraine hétfőn az X-en tett közzé egy videót, melyen az látható, hogy az egyik FPV drónjuk megsemmisít egy orosz gyalogsági harcjárművet.
FPV drónok a vadászaton.
Így válnak az orosz IFV-k ócskavasakká
– írják a bejegyzésben.
FPV drones on the hunt.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) April 29, 2024
That's how russian IFVs are transformed into scrap metal.
📹: 79th Air Assault Brigade pic.twitter.com/Tlle0HvSNU
Március végéig Ukrajna teljes államadóssága 434 milliárd hrivnyával (8 százalékkal) 5924 milliárd hrivnyára nőtt – írja a Kárpáti Igaz Szó (jelenlegi árfolyamon ez nagyjából 54 679 milliárd, vagyis 54,679 billió forintnak felel meg).
Az adatokat az ukrán pénzügyminisztérium közölte. Ebből az állam külső adóssága 4239,53 milliárd hrivnya (a teljes összeg 71,56 százaléka) volt, a hazai adósság pedig elérte az 1684,73 milliárd hrivnyát (28,44 százalék).
Egy 60 éves férfi, akit ellenséges lövedékek sebesítettek meg, meghalt a kórházba szállítás közben a Herszon megyei Kizomiszban – közölte a regionális katonai közigazgatás (UMA) vezetője, Olekszandr Prokudin, amit az Interfax szemlézett.
A megszállók megtámadták Kizomiszt. Az emberek házait találták el. Egy 60 éves helyi lakos súlyosan megsérült. Sajnos a sebek halálosak voltak. A férfi szíve megállt a kórházba szállítás közben. Részvétem az elhunyt családjának
– írta távirati csatornáján az UMA vezetője. Nem ez volt az első eset, hogy ezt a települést bombázta az orosz hadsereg, bő egy hónappal ezelőtt egy állítólagos parancsnoki tanácskozást bombáztak.
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka feloldották az ukrán–lengyel határ összes ellenőrző pontjának lezárását – közölte Mikola Szolszkij agrár- és élelmezésügyi miniszter.
Köszönetünket fejezzük ki a lengyel minisztériumnak a határ lezárásának feloldásával kapcsolatos konstruktív munkájáért, valamint a két ország ipari szövetségeinek. A tárgyalások nem voltak könnyűek, de a lényeg az, hogy eredményt értünk el
– idézte az agrárpolitikai minisztérium sajtószolgálata a hétfői online tárgyalásokon elhangzottakat.
Az Interfax beszámolója szerint a minisztériumok és a szövetségek közötti tárgyalások folytatódnak. A felek megállapodtak abban, hogy havonta számadatokat cserélnek az agrártermékek tranzitjáról, hogy nyomon követhessék a helyzetet.
Ukrajna és Lengyelország mezőgazdasági minisztereinek következő találkozóját május 7-én tartják. A két ország mezőgazdasági ágazatai közötti együttműködés feltételeiről fognak tárgyalni a nyáron.
A Reuters szerint 2025 végére Ukrajnának új segélycsomagra lesz szüksége, mivel az Egyesült Államok és az európai szövetségesek által nyújtott segítség addigra kimerül.
„Egy többéves finanszírozási tervnek viszont több előnye is lenne. Először is, bizonyos fedezetet nyújtana az amerikai politikai ingadozásokkal szemben. Emellett erősítené az ukrán morált, és a nyugati fegyvergyártóknak nagyobb bizalmat adna a termelés felfuttatásához” – írja az ügynökség.
Az, hogy Kijevnek a jövőben mekkora mennyiségre lesz szüksége, attól függ, hogy milyen háborút vív. Egy védekező hadjárat olcsóbb lenne, mint ha nagy területekről próbálnák kiszorítani Oroszországot. De mivel a Kreml növeli katonai kiadásait, Ukrajnának valószínűleg legalább évi 88 milliárd euróra lesz szüksége a jövőben, ennyit a szövetségesek 2023-ra különítettek el – szemlézte a Reuters cikkét a Jevropejszka Pravda.
A fő módja annak, hogy sokkal több pénzt kapjon Ukrajna, az, hogy mozgósítsák a háború kezdetén a nyugati országok által befagyasztott orosz vagyont, amely mintegy 320 milliárd dollárt tesz ki. Az elképzelések között szerepel ezeknek a vagyontárgyaknak az elkobzása, a nyugati országok által Ukrajnának nyújtott hitel biztosítására való felhasználásuk vagy az ezekből származó kamatok Kijevnek történő átadása.
Az Egyesült Államok azt a tervet szorgalmazza, hogy Kijev számára forrásokat teremtsenek az Euroclearnél, a belgiumi elszámolóháznál felhalmozódó kamatok tőkésítésével, ahol a legtöbb eszközt tartják. Egy különleges célú gazdasági egység valószínűleg kötvényeket bocsátana ki, amelyek mögött a jövőbeli kamatok állnak, és a bevételt Ukrajnának fizetné ki. Az Egyesült Államok reméli, hogy a júniusi csúcstalálkozón meggyőzheti G7-partnereit, hogy támogassák ezt az elképzelést. Ha az országok egy évtizedig garantálnák a vagyon kamatát, 30-40 milliárd eurót tudnának bevonni.
A csatatéren kudarcokkal szembesülve Ukrajna nagy hatótávolságú drónokat használ, hogy messze a frontvonalon túlról behatoljon az orosz területre, olajfinomítókat, repülőtereket és logisztikai létesítményeket támadva meg.
A The Wall Street Journal szerint a támadások célja, hogy elvágják az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, és megfosszák Moszkvát a háború finanszírozásához szükséges exportbevételektől. A háború Oroszországba való áthelyezésével Kijev arra is kényszerítheti Moszkvát, hogy a frontvonaltól távolabb telepítse át a légvédelmi rendszereket.
A cirkálórakétáknál olcsóbbak és könnyebben hozzáférhetőek, szóval a hazai gyártású drónok lehetővé teszik Kijev számára, hogy megkerülje a nyugati szövetségesek által szállított fegyverek orosz terület elleni támadásokban való felhasználására vonatkozó politikai korlátozásokat
– írta meg az Unian.
A háború első napjaiban Ukrajna olyan, kereskedelmi forgalomban kapható drónokat adaptált, mint a kínai Mugin–5, amelyet H. I. Sutton védelmi elemző szerint 2022 augusztusában az egyik első támadás során használtak az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen a megszállt Krím félszigeten. Ezeket azonban fokozatosan felváltották az ukrán saját tervezésű drónok, bár továbbra is nagymértékben támaszkodnak a kereskedelmi forgalomban kapható kínai alkatrészekre.
Sutton 19 különböző modellt azonosított, amelyeket orosz terület megtámadására használtak. Az egyik dróngyártó szerint ezek ára 30 ezer dollártól ennek tízszereséig terjed. És ez még a felső határon is lényegesen kevesebb, mint azok a cirkálórakéták, amelyeket a nyugati országok azzal a feltétellel bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, hogy azokat csak az oroszok által megszállt területeken lehet használni.
Az ukrán drónipar gyors fejlődése azt a leleményességet és találékonyságot tükrözi, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna szembeszálljon egy nagyobb orosz invázióval. Ennek a megközelítésnek azonban megvannak a maga korlátai. Ahogy az elemzők rámutatnak, Ukrajnának racionalizálnia kell a gyártást, és ki kell választania azokat a drónokat, amelyek tömeggyártásra alkalmasak.
Kazahsztán cáfolta azt a korábbi híresztelést, miszerint az Egyesült Államok 81 Szovjetunió korabeli harci repülőgépet vásárolt az országtól azzal a lehetőséggel, hogy azokat Ukrajnában is bevethetik.
A Kazspetseksport szerint ez az információ nem felel meg a valóságnak, mivel az árverést csak kazahsztáni jogi személyek között tartották.
„A vállalat a repülőgépek eladására vonatkozó összes licitálást a hatályos jogszabályok követelményeinek szigorú betartásával a Kazah Köztársaság jogi személyei között bonyolította le, amelyek rendelkeznek a felhatalmazott szerv által kiadott megfelelő engedélyekkel. Külföldi cégek nem voltak jogosultak az árverésre” – idézi az oldal közleményét az Unian.
A támadások és technikai okok miatt hét régióban vannak áramkimaradások, köztük Dnyipro, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Harkiv, Herszon és Csernyihiv régiójában – számolt be az NPC Ukrenergo sajtószolgálata alapján az Ukrajinszka Pravda.
A javítási munkálatok folyamatban vannak. Egyéb okok miatt 406 településen reggel óta nincs áram.
Emellett egész nap fogyasztási korlátozások vannak érvényben a Harkivi területen. Körülbelül 204 ezer háztartási fogyasztó van áram nélkül a reggeli órákban. Krivji Rihben szintén éjjel-nappal korlátozzák az ipari fogyasztást.
Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek a hétfőn kiadott közös közlemény szerint befejezte a piacra jutást kölcsönösen megkönnyítő kétoldalú kereskedelmi megállapodás aláírását előkészítő tárgyalásokat.
A CEPA (Comprehensive Economic Partnership Agreement) átfogó gazdasági partnerségi megállapodás számos áru és termék vámját megszünteti vagy csökkenti, a kereskedelmi akadályokat felszámolja, és mindkét fél exportőrei számára megkönnyíti a piacra jutást – áll a közleményben az MTI szerint.
A CEPA emellett „támogatja Ukrajna talpra állását, valamint a kulcsfontosságú iparágak és az infrastruktúra újjáépítését, ugyanakkor hozzájárul a (közel-keleti és észak-afrikai) régióba irányuló szállítási láncok megerősítéséhez az olyan fő exporttermékei területén, mint a gabonafélék, a gépek és a fémek”.
Az Egyesült Arab Emírségek hosszú távon gondolkodik, és készen akar állni Ukrajna következő korszakára
– mondta Thani al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi minisztere a Reuters hírügynökségnek, hozzátéve, hogy „Ukrajnán keresztül egy újabb kapu nyílik meg számukra Európába”.
A külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a megállapodás nemcsak az áruk, hanem a szolgáltatások számára is potenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, és lehetővé teszi az Egyesült Arab Emírségek vállalatai számára, hogy kiépítsék az Európai Unióval való kapcsolatukat, „ha és amikor Ukrajna csatlakozik a blokkhoz”.
Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld vezetője közölte vasárnap: a különleges erők Vlagyimir Putyin elnökről elnevezett gudermeszi magánegyetemének egyik kurátorává nevezte ki 16 éves fiát. Adam Kadirov arról híresült el világszerte, hogy tavaly szeptemberben egy grozniji börtönben megvert egy Korán-égetéssel vádolt orosz férfit.
Adam Kadirov novemberben töltötte be 16. életévét, de már tavaly kinevezték apja testőrének, valamint megfigyelőnek egy új zászlóaljba, amely része az orosz védelmi minisztérium erőinek.
„Jól ismeri a híres egyetemet, ezért úgy vélem, hogy tökéletesen megbirkózik majd a rábízott feladatokkal” – mondta a csecsen elnök a fiáról. Hozzátette, hogy a kinevezést az egyetem rektora kérte.
Azt, hogy Adam Kadirov megütött és megrúgott a börtönben egy Korán-égetéssel megvádolt orosz férfit, Nyikita Zsuravelt, videóra vették, és a csecsen vezető megosztotta a felvételt a közösségi médiában azzal a megjegyzéssel, hogy büszke a fiúra, amiért megvédte muszlim vallását. Zsuravelt azóta három és fél év börtönre ítélték.
Az ukrán védelmi hírszerzés arról számolt be, hogy a Telegram platform számos hivatalos botot blokkolt, köztük az ukrán hírszerző szolgálat chatbotját is.
„A mai napon (április 28-án – a szerk.) a Telegram platform vezetősége indokolatlanul blokkolt számos hivatalos botot, amelyek Oroszország Ukrajna elleni katonai fellépését ellenezték, köztük a fő hírszerzési botot. Ez ellentétes volt a Telegram vezetőségének szabályaival és nyilvános nyilatkozataival.”
„A botunk blokkolása ellenére a lakosság személyes adatai biztonságban vannak” – húzta alá a védelmi hírszerzés – az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint.
Olekszandr Szirszkij elmondta, hogy az ukrán erők kivonultak a keleti Donyecki területen lévő állásokból – írja a BBC.
Oroszország megpróbálja kihasználni létszám- és tüzérségi fölényét, mielőtt az ukrán erők megkapnák az új amerikai fegyvereket. Az Egyesült Államok a múlt héten 61 milliárd dolláros (49 milliárd font) katonai segélycsomagról állapodott meg Ukrajna számára. Az új amerikai fegyverek azonban még nem jutottak el a frontvonalakra, ahol az ukrán csapatok hónapok óta lőszer-, csapat- és légvédelmi hiánnyal küzdenek.
„A fronton romlott a helyzet” – mondta Szirszkij tábornok a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Megerősítette, hogy az ukrán erők kivonultak egyes állásaikból Donyeck egy olyan területén, amely a védelmi vonal részét képezte, amit azután hoztak létre, hogy Oroszország februárban elfoglalta Avgyijivkát.
A harcok nagy része Csasziv Jar körül zajlott, egy Kijev által ellenőrzött erődítmény körül, amelyet Oroszország megpróbált elérni Avgyijivka elfoglalása után. Egyes területeken nyugatabbra új védelmi vonalakat vontak fel, Szirszkij tábornok elismerte a területvesztést az előrenyomuló oroszok javára.
Jelenleg különböző módszereket és lehetőségeket dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan és hol lehetne pontosan nyugati vadászgépeket állomásoztatni Ukrajnában.
Ukrajna arra számít, hogy idén megkapja a nyugati F–16-os vadászgépeket, és mindent előkészít, ami szükséges ahhoz, hogy ezeket a gépeket biztosítsa az ellenségtől – mondta Ilja Jevlas, a Keleti Erők csoportjának szóvivője.
„Ha megkapjuk ezeket a vadászgépeket, akkor elég sokféle műveletet tudunk majd végrehajtani, visszaverhetjük a légitámadásokat, valamint légicsapásokat hajthatunk végre az ellenség ellen. De ehhez elő kell készítenünk egy helyet a bázisuknak, elhelyezkedésüknek. Ez kolosszális összeg, ha arról beszélünk, hogy föld alatti raktárakat, bunkereket kell ásni, ahol tárolni lehet őket” – mondta Jevlas.
Hozzátette azt is, hogy most különböző módszereket és lehetőségeket dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan és hol lehet pontosan nyugati vadászgépeket állomásoztatni Ukrajnában.
„Ez egy szétszórt használat lesz a különböző típusú kifutópályákon, repülőtereken. Az ellenségnek nehéz lesz megtalálni őket. Különböző technikákat fog alkalmazni az ellenség megtévesztésére és ugyanakkor hatékony felhasználására. Már számos fejlesztés és gondolat van arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet majd az F–16-os repülőgépeket Ukrajnában bevetni” – közölte Jevlash.
A Business Insider szerint annak ellenére, hogy az amerikai F–16-os vadászgépek az elmúlt 50 évben nehéz körülmények között repültek, valószínűleg a legveszélyesebb harctér Ukrajnában vár rájuk.
Olekszandr Musijenko katonai szakértő úgy véli, hogy minden készen áll az F–16-os repülőgépek ukrajnai fogadására, de van egy fő feltétel, amely nélkül továbbra is lehetetlen a megjelenésük hazájukban. Ez a légvédelmi rendszerekről szól – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Április 28-án, vasárnap újraindult az ukrán televíziós csatornák digitális sugárzása Harkivban és környékén – számolt be a Zeonbud LLC sajtószolgálata a Detector Mediának adott kommentárjában.
Jelenleg mind a négy multiplex működik és 34 országos és három regionális és helyi műsorszolgáltató műsorát sugározza.
A műsorok megtekintéséhez nem kell semmilyen beállítást végezni, a csatornák automatikusan megjelennek a hálózatban, ha van T2 vevőkészülékünk – közölte a Jevropejszka Pravda.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy túl keveset tesz az országban tapasztalható korrupció elleni küzdelem érdekében.
Ezt a kérdést bármelyik állampolgárnak felteheti, és biztos vagyok benne, minden állampolgár azt fogja mondani, hogy nem
– szögezte le a német Funke médiacsoportnak adott interjúban hétfőn közzétett megjegyzéseiben arra a kérdésre, hogy a kormány jó úton jár-e a korrupció elleni küzdelemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször kijelentette, hogy szigorúan harcolni fog az államapparátusban a korrupció és a hűtlen kezelés ellen. E küzdelem sikerének bizonyítása egyben előfeltétele országa uniós tagságának.
Néhány nappal ezelőtt Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter lemondott, miután meggyanúsították egy korrupciós ügyben.
A Zelenszkijjel való kapcsolatát illetően Klicsko az ukrán vezető politikusok közötti kohézió hiányát nehezményezte. „Sajnos a háború idején nincs egység a politikai erők között” – mondta Klicsko.
A polgármester hangoztatta, hogy a háború kezdete óta többször is megpróbált találkozni Zelenszkijjel. „Sajnos még nem volt alkalmam személyesen találkozni vele. Valószínűleg más dolga van” – fogalmazott.
Fontos, hogy a jelenlegi helyzetben elfelejtsük a politikai ambíciókat. „Egy ilyen helyzetben politikai versenyt folytatni ostobaság” – tette hozzá.
Mihajlo Sheremet, az Állami Duma krími régióból származó képviselője és a biztonsági bizottság tagja kijelentette, hogy Steven Spielberg amerikai filmrendező speciális effektjei nem fogják megmenteni Joe Biden amerikai elnököt a választásokon.
Korábban az NBC News tévécsatorna egy forrást idézett, amely szerint Spielberg együttműködik Biden amerikai elnök választási kampányával, hogy stratégiát dolgozzon ki a Demokrata Párt augusztusra tervezett országos kongresszusára.
Spielberg speciális effektjei nem fogják megmenteni Bident, aki már úgy vonult be a történelembe, mint egy véres elnök, aki katonai konfliktusokat provokált a világ különböző pontjain
– mondta Sheremet a RIA Novosztyinak.
Szerinte Biden „ma egy amerikai blockbusterből származó mechanikus babára hasonlít, amelyet katonai vállalatok irányítanak”.
„A jelentős pénzmegtakarítás érdekében jobb, ha Biden választási kampányában David Copperfield illuzionista vesz részt. Abban az esetben, ha ő sem segít, az egész nemzetközi közösségnek legalább nagyon érdekes lesz nézni az új trükköket” – mondta a képviselő.
Az ONT belorusz állami tévécsatorna arról számolt be, hogy az ukrán különleges erők beszerveztek egy csoport belorusz diákot, akik „Belarusz felrobbantására” készültek.
A tévécsatorna által vasárnap vetített oknyomozó dokumentumfilm közleménye szerint „az ukrán különleges erők belorusz tizenéveseket szerveztek be”.
Az ukrán különleges szolgálatok nem riadnak vissza attól, hogy abszolút alantas és aljas módszereket alkalmazzanak a piszkos munkához – belorusz gyerekek beszervezésével foglalkoznak. Meggyőzik őket, hogy az árulás útjára lépjenek, és ezzel megnyomorítják a fiatal életeket
– olvasható a film közleményében.
A tévécsatorna közleménye szerint a Belarusz Nemzeti Műszaki Egyetem több diákjának őrizetbe vételéről van szó. A közlemény a „Fekete fülemülék” nevű terrorista sejtről szól, amelynek parancsnokát egy ukrán állampolgárnak, Maria Misjuknak nevezik, míg a többi résztvevő között öt személy nevét említik – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.