Az új amerikai katonai segélyprogram jóváhagyása óta Ukrajna már több sürgős fegyverszállítást is kapott, de a következő szállítmányok késhetnek – írja a The New York Times alapján az Unian.
A lap szerint múlt vasárnap és hétfőn Ukrajna páncéltörő fegyvereket, rakétákat és tüzérségi lövedéket tartalmazó szállítmányokat kapott. Kedden újabb szállítmány érkezett Lengyelországba Spanyolországból a Patriot rendszerekhez való elfogórakétákból. Ezek hamarosan az ukrán frontra kerülnek – mondta egy magas rangú spanyol tisztviselő.
Az Egyesült Államoknak és más NATO-szövetségeseknek azonban nehéz lesz tartaniuk ezt a tempót a The New York Times szerint.
„Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország által ígért fegyverekből hónapokba telhet, mire elég jelentős mennyiség érkezik ahhoz, hogy megerősítsék Ukrajna védelmét a harctéren” – írta a lap nyugati tisztviselőkre hivatkozva.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz csapatok rakétatámadást indítottak Odessza ellen az ideiglenesen megszállt Krím területéről, közölte Dmitro Pletencsuk, a Dél-ukrán Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője – írja az Interfax.
A rakéta típusának meghatározása folyamatban van.
Hozzátette, hogy a csapás következtében megrongálódott az egyik ipari létesítmény is Odesszában.
Szombaton 19 óra 20 perckor hat ember megsérült az orosz fegyveres erők rakétatámadásának következtében, amelyet egy civil vállalkozás ellen mértek Harkivban – írja az Interfax.
Ezt a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov közölte.
Hat ember megsérült. Köztük négy nő, valamint két 21 éves férfi. Az áldozatok robbanás okozta sérüléseket szenvedtek. Mindannyian a vállalat alkalmazottai. Az üzem melletti magánház kigyulladt, és udvari épületek égnek
– írta a Telegramon.
A fronton elért előrehaladásuk ellenére semmi jele annak, hogy az oroszok támadó csoportot építenének ki, hogy taktikai sikerüket hadműveleti sikerre váltsák. Fő céljuk továbbra is a védők szétszórása és kimerítése, és a terepen elért előrenyomulásuk ennek eredménye – írja legfrissebb jelentésében a varsói Keleti Tanulmányok Központja (OSW).
Az Ocseretnye térségéből érkező jelentések szerint az ukrán egységek legalább egy része olyan mértékben szétszóródott, ami kizárja a névleges létszámuknak megfelelő további felhasználásukat. Hogy ez mennyiben köszönhető a létszámleépítésnek és az utánpótlásra való képtelenségnek, és mennyiben a lőszer- és felszereléshiánynak, egyelőre nem világos.
További problémát jelent a megerősített védelmi állások viszonylagos hiánya. Csasziv Jar példája megerősíti, hogy a megszállók sikeres elrettentéséhez a harcoló csapatok rotációja és megerősítése, valamint az előre elkészített védelmi vonalak egyaránt szükségesek.
Azokon a területeken, ahol az ukrán hadvezetés nem mutatott kellő elszántságot a védelem megszervezésére, és még mindig nincsenek megfelelő tartalékai, az orosz előrenyomulás kétségtelenül gyorsabb, mint az előző hónapokban.
Kijev reagált azokra a korábbi hírekre, amelyek szerint Oroszország körözési listára tette Volodimir Zelenszkijt – írta meg a Sky News.
Az ukrán külügyminisztérium szerint ez
az orosz államgépezet és propaganda kétségbeesését mutatja, amely nem tudja, mit találjon ki, hogy felhívja magára a figyelmet.
A minisztérium közleménye így folytatódott:
Szeretnénk mindenkit emlékeztetni arra, hogy az értéktelen orosz bejelentésekkel ellentétben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz diktátor ellen háborús bűncselekmények vádjával valós és 123 országban végrehajtható.
Az Ukrajnának szállított F–16-os vadászgépek képesek lesznek a legújabb francia, nagy pontosságú AASM Hammer bombák hordozására – írja az Unianukrán hírügynökség.
Ezt Thomas Gasilloude, a francia parlament képviselője, a védelmi és fegyveres erőkkel foglalkozó bizottság elnöke jelentette ki.
Jelentős munka folyik az AASM Hammer bombák adaptálására az Ukrajnának szállítandó F–16-os repülőgépekhez
– fogalmazott.
Mintegy félmillió dollár tűnt el, amelyet egy súlyosan megrongálódott, Kijev melletti város újjáépítésére szántak – közölte az ukrán Állami Számvevőszék.
Borogyanka, az egykor 12 ezer lakosú város hatalmas pusztítást szenvedett el az orosz invázió első heteiben.
A város újjáépítésére azóta is folyósítottak pénzt, de a városi tanács ellenőrzésekor nagy eltérést találtak a műanyag-fém ablakokkal kapcsolatban, amelyeket feljegyeztek beépítésre, de valójában soha nem építettek be – írja a Sky News.
További veszteségekre derült fény, amikor az ellenőrök megállapították, hogy egyes anyagokat a piaci árnál magasabb áron vásároltak és építettek be.
Oroszország körözési listára tette Volodimir Zelenszkijt – jelentette az orosz állami média.
Moszkva a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint büntetőeljárást indított az ukrán elnök ellen. Az orosz belügyminisztérium adatbázisára hivatkozott, de további részleteket nem közölt – írja a Sky News.
Oroszország a háború kezdete óta számos ukrán és más európai politikus ellen adott ki elfogatóparancsot.
Az orosz rendőrség körözési listára tette Kaja Kallas észt miniszterelnököt, Litvánia kulturális miniszterét és az előző lett parlament tagjait szovjet korabeli műemlékek megrongálása miatt.
Oroszország elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen is, aki tavaly elfogatóparancsot készített Vlagyimir Putyin ellen háborús bűncselekmények vádjával.
Egy amerikai kutatóintézet szerint valószínűleg hetekbe telik majd, amíg az amerikai katonai segítség a frontvonalra érkezik a megfelelő nagyságrendben – írja a Sky News.
Az Institute for the Study of War szerint az orosz erők ki fogják használni a késedelmet, hogy megpróbáljanak műveleti szempontból jelentős előnyöket elérni a kulcsfontosságú szektorokban, például Csasziv Jar és Avgyijivka közelében.
De ha ezek az előnyök meg is valósulnak, nem jelentik az ukrán védelem összeomlását – közölte az ISW.
A NATO-nak a hidegháború óta legnagyobb, az orosz határok közelében január vége óta folyó és május végéig tartó európai hadgyakorlata annak bizonyítéka, hogy az észak-atlanti szövetség egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktusra készül – jelentette ki szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Marija Zaharova visszautasította a NATO azon minapi vádját, miszerint Oroszország hibrid támadásokat indít a szövetség tagországai ellen. Szerinte ez a vád félrevezető, csupán azt szolgálja, hogy elterelje az emberek figyelmét a NATO ügyködéséről.
Éppen a NATO az, amely hibrid háborút folytat Oroszországgal szemben azzal, hogy fegyverrel, hírszerzési információk átadásával és anyagilag támogatja Ukrajnát – közölte az MTI.
A NATO Steadfast Defender 2024 fedőnevű, 90 ezer katonát mozgósító gyakorlatsorozatán, amelynek elemeit Norvégiától Romániáig terjedő különböző helyeken rendezik meg, Zaharova szerint „minden lehetséges eszközzel gyakorolnak, hibrid és hagyományos fegyverekkel is”.
A NATO januári bejelentése szerint az összes tagország részvételével megrendezendő Steadfast Defenderrel a cél annak demonstrálása, hogy a szövetség Oroszországgal szemben képes megvédeni a teljes területét egészen az orosz határig.
A brit hírszerzés arra számít, hogy az orosz veszteségek a következő két hónapban nagyobbak lesznek a támadó hadműveletek miatt – írja a Jevropejszka Pravda.
A brit védelmi minisztérium május 4-én kelt hírszerzési jelentésében megjegyzi, hogy 2024 áprilisában az orosz veszteségek napi átlagos száma a halottakkal és sérültekkel együtt 900 fő körül volt.
Az orosz veszteségek valószínűleg ismét emelkedni fognak a következő két hónapban, ahogy újraindítják az offenzív műveleteket Kelet-Ukrajnában Avgyijivka eleste után
– áll a felülvizsgálatban.
A brit hírszerzés szerint az orosz áldozatok száma a háború kezdete óta összesen több mint 465 ezer fő. Az ügynökség szerint Oroszország egy olyan kimerítő hadviseléshez igazította hadseregét, amely inkább a mennyiségre, mint a minőségre támaszkodik.
Egy korábbi brit hírszerzési felülvizsgálat szerint a Kucsovszkaja repülőteret ért ukrán támadás miatt az Orosz Föderáció kénytelen volt mintegy 40 különböző típusú repülőgépet kivonni a térségből.
A brit hírszerzés arról is beszámolt, hogy az orosz katonai bíróságokon rekordszámú dezertálási ügyet folytattak le.
Az ukrajnai háború folytatásával párhuzamosan a Pentagon szerződést kötött a Scientific Applications and Research Associates (SARA) céggel az elektronikus hadviselési eszközök felkutatására szolgáló érzékelők beszerzésére, valamint a JDAM-ER irányított bombák kiterjesztett hatótávolságú célkövető fejének beépítésére – írja a The War Zone.
Az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint a szerződés értéke 23,5 millió dollár. A feltételek szerint a készletek legalább egy része Ukrajnába kerül. A lőszerek mennyiségét és a szállításuk feltételeit nem hozták nyilvánosságra.
Ami magukat az irányítókészleteket illeti, azokról szinte semmilyen adat nem került nyilvánosságra. Az anyag szerzői arról számolnak be, hogy a SARA először 2018-ban jelentette be a létrehozásukat. Az új rendszer előnyei között megjegyezték a tömörséget és az alacsony költségeket.
Az új szerződésről szóló információk nem sokkal azután jelentek meg, hogy Bill LaPlante, az Egyesült Államok beszerzésekért és ellátásért felelős védelmi államtitkára kijelentette: az új amerikai GLSDB lőszer rendkívül rosszul teljesített az ukrajnai háború körülményei között. Ennek egyik fő oka állítólag az orosz elektronikai hadviselési eszközök működése volt.
Maga a JDAM (Joint Direct Attack Munition) egy hagyományos légibomba, amelyet utólagosan aerodinamikus precíziós irányító készlettel szereltek fel. A JDAM-mal felszerelt bombákat egy GPS-vevővel párosított integrált inerciális irányítórendszer vezeti a célponthoz.
A lőszer továbbfejlesztett változatának, a JDAM-ER-nek a hatótávolsága elérheti a 75 kilométert. Korábban arról számoltak be, hogy Ukrajna megkezdte a JDAM használatát az oroszok ellen.
Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak a 24-es csatornának adott exkluzív interjúban elmondta, hogy a legfontosabb a szövetségesek politikai akarata. Arról is beszélt, hogy van-e elég fegyver az Egyesült Államoktól egy ellentámadáshoz, és hogy mire számíthatnak az ukránok május 9-én.
„Úgy gondolom, hogy ez a párbeszédablak, amely most megnyílt Európa és Kína között, nagyon jó, különösen Ukrajna számára. Végül is az európai partnerek nagyon erőteljesen kiállnak Ukrajna mellett. Teljesen egyértelmű ukránbarát álláspontot képviselnek különböző platformokon” – mondta a tanácsadó. Hozzátette, hogy először a fegyver- és lőszerhiányt kell megoldaniuk a frontvonalon, ezen nem segítene, ha a franciák vagy bárki más bevonulna Ukrajnába. Nem vetnek el semmilyen forgatókönyvet, de egyelőre nem ez a prioritás, hanem hogy legyen elég fegyver és lőszer, a második az F–16-osok, minden más csak utána jöhet.
Véleménye szerint nincsenek vörös vonalak Oroszország részéről, gátlástalanul bombázzák a civileket, ezzel szemben ők repülőtereket és olajfinomítókat, ellátórendszert támadnak orosz földön, mert az nincs tiltva sehol, ezt megtehetik mindenféle egyeztetés nélkül.
Ezenkívül, ha a partnerek partnerségi megállapodást írnak alá arról, hogy készek a fegyveres erőiket a védelmi hadviseléshez biztosítani, akkor ezt a lehetőséget ki lehet használni. Nincs többé »vörös vonal«. Ezért bármikor lehet erről az opcióról beszélni
– mondta Podoljak, kiegészítve, hogy ehhez egységes politikai akarat kell a külső országok részéről, és a választók egyetértése is.
Arról, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy egyetlen szlovák katona lába sem lépi át az ukrán határt, hiszen Ukrajna nem NATO-tag, és őt nem érdekli Ukrajna, azt mondta, hogy „ha valamelyik ország nem áll készen, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának, természetesen ehhez joga van”. Szerinte a legfontosabb, hogy megvitassák Ukrajna lehetőségeit, és beszéljenek ezekről a lehetőségekről. Zelenszkij pedig egyértelműen fogalmazott eddig is: amire szükségük van, az fegyver, fegyver és még több fegyver.
Elmondta: Amerika és Joe Biden egyértelművé tette, hogy addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell, viszont minimum két hét, mire a fegyverszállítmányok a frontvonalakra érnek, ezért addig is azt használják, amijük van. Ez nem azt jelenti, hogy két hét múlva teljesen megváltozik minden, és az ukránok ettől ellentámadásba lendülnének. Ez egyszerűen arról szól, hogy addig kitartsanak, és utána talán egy picivel könnyebb lesz a helyzetük.
Az ellentámadáshoz az kellene, hogy egész Európában beinduljon a fegyvergyártás.
Ugyanis Oroszország emberi erő és fegyverek tekintetében, gazdaságilag is sokkal jobban áll, mint Ukrajna. Viszont Kijev az elmúlt két évben bebizonyította, hogy meg tudja védeni magát, és ezt nem fogja feladni az elkövetkező időszakban sem.
Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint még az idei év végéig sor kerülhet a cseh és az ukrán kormány újabb közös ülésére – közölte a Jevropejszka Pravda.
A cseh politikus kijelentette, hogy Csehország minden szinten folyamatosan tárgyal Ukrajnával, az Oroszország által megtámadottt országnak pedig elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége.
Óriási az oroszok előnye, Ukrajna csak akkor lehet sikeres, ha minél előbb elegendő fegyverrel és lőszerrel rendelkezik
– állapította meg a cseh kormányfő.
Elmondása szerint a dánokkal és a hollandokkal is tárgyalnak arról, hogy mit lehetne még Ukrajna érdekében tenni, és hogyan lehet elősegíteni, hogy Ukrajna további támogatásokhoz jusson hozzá.
A Fiala vezette cseh miniszterek 2023. október 31-én már tárgyaltak Kijevben az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel. A látogatás célja az volt, hogy kifejezzék Ukrajna egyértelmű támogatását az orosz invázióval szembeni ellenállás terén, és támogassák Ukrajna euroatlanti törekvéseit. A két kormány megvitatta Ukrajna háború utáni újjáépítését is.
Petr Fiala egy interjúban elmondta, hogy a kormányközi tárgyalások még idén megismétlődhetnek.
Ez benne van a pakliban, és el tudom képzelni, hogy még valamikor idén lesz egy ilyen találkozónk
– jelentette ki a politikus.
Ihor Romanenko altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének korábbi helyettese elemezte az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetét – közölte a Telegraf.
A katonai szakértő szerint a május kiemelten meghatározó lesz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sok múlik azon, hogy Ukrajnának vagy Oroszországnak sikerül-e gyorsabban felkészülni a tervek végrehajtására.
„Részünkről (a terv – szerk.) az erők összegyűjtése és a helyzet stabilizálása a fronton. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell állítani az ellenséges offenzíva előretörését, meg kell akadályozni az Orosz Föderáció által tervezett offenzíva második szakaszának végrehajtását. Az agresszor ország mintegy 120 ezer katonát gyűjt a területe mélyén . A jelentések szerint az oroszok fegyvereik egy részét a frontra küldik, egy részét pedig raktárba a támadó hadműveletek új hulláma érdekében” – fogalmazott a szakértő.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára nagyon fontos, hogy ne csak a szükséges fegyvereket és lőszereket kapja meg partnereitől, hanem a mozgósítás fokozásával a fronton lévő egységeket is mielőbb pótolni tudják.
Az oroszok következtetéseket vontak le a múlt hibáiból. És haladnak előre. Velünk ellentétben. Az ukrán hatóságok homályos, félszeg mobilizációs döntései bonyolítják a helyzetet. A május végéig tartó időszak pedig nehéz lehet, sőt kritikus a számunkra
– figyelmeztet Ihor Romanenko.
Ugyanakkor szerinte fontos megérteni, hogy az ukrajnai háború jelentősége globális jelleget kapott. A stratégiai szereplők pedig – az Egyesült Államok, Kína, Európa legerősebb országai, Ázsia és számos egyéb ország, amelyek különböző mértékben érzékelik a konfliktust – részt kívánnak venni a helyzet rendezésében.
Szombat délelőtt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közzétette a pénteki hadi eseményekkel kapcsolatos jelentést. A jelentés szerint pénteken összesen 119 katonai összecsapás volt. Az Orosz Fegyveres Erők ugyanakkor 5 rakéta- és 105 légicsapást hajtott végre, 91 támadást pedig rakéta-sorozatvetővel indított.
A Kupjanszki irányban 9, Liman irányában 7, Bahmut irányában 27, Avgyijivka irányban pedig 34 támadást sikerült elhárítani.
Nem maradt el a támadás Novopavlovszk, Orehov és Herszon irányából sem, de ezeket a támadásokat is sikerrel verte vissza az ukrán hadsereg.
A jelentés szerint az Ukrán Fegyveres Erők tevékenyen semmisítik meg az oroszok eszközeit. A nap folyamán 13 csapást mértek az orosz katonai személyzet koncentrációjára és 3 irányítópontra.
A rakétaerők egységei 1 ellenséges irányítópontot és 2 tüzérségi fegyvert sebeztek meg.
Az oroszok rettegnek az ukránok gyilkosan finom vendéglátásától a megszállásban, és aggódnak, hogy elveszítik a felszerelésüket az ATACMS támadások miatt, ezért folyton viszik egyik helyről a másikra – írta meg a focus.ua. Tíz orosz katona halt meg a megszállt Mariupolban, Donyecki területen. Előtte disznózsírt, kolbászt és húsvéti kulicsot fogyasztottak. Erről az „ATESZ” gerillamozgalom résztvevői számoltak be május 4-én.
Az elmúlt napokban Mariupolban 10 orosz katonát öltek meg az átadott »titokzatos« pászkával, kolbásszal és sóval kapcsolatban. Az íze nem volt olyan csodálatos, de »gyilkosan« finom. Közeledik a húsvét, és még mindig rengeteg pászka van. Egyetek kedvetekre
– kommentálták a partizánok. Az oroszok a saját életük mellett a felszerelés miatt is aggódnak. Ezért folyamatosan mozgatják azt.
„Az ATESH ügynökei az ATACMS csapásai és hatalmas veszteségei miatt továbbra is rögzítik a haditechnikai eszközök folyamatos mozgását a megszállt Mariupolban. Ismerjük az összes adatot szinte minden egység jelenlegi helyzetéről és azokról a helyekről, ahová a megszállók különböző típusú fegyvereket mozgattak, megpróbálva elrejteni azokat a közelgő megsemmisítés elől” – jegyezték meg a gerillamozgalom résztvevői.
Emlékeztetünk arra, hogy 2024. március 12-én „rejtélyes módon” megmérgezték a Sztarobesevei Kerületi Bíróság 14 látogatóját és alkalmazottját a megszállt Donyecki területen.
Szintén március 12-én vált ismertté, hogy az SZBU munkatársainak sikerült letartóztatniuk egy FSZB-ügynököt, aki Zaporizzsjai területen megpróbálta halálosan megmérgezni az ukrán hadsereg egyik harci egységének parancsnokait. Kiderült, hogy egy ukrán katonatiszt volt.
A nyugati tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy Ukrajna béketárgyalásokat fog folytatni Oroszországgal. A Strana szemléje szerint ennek oka az ukrán állambiztonsági szolgálat helyettes vezetőjének, Vadim Szkibickijnek a The Economist magazinnak adott interjúja volt, amelyben azt mondta, hogy Ukrajna nem lesz képes győzni a csatatéren, és tárgyalnia kell Oroszországgal. Szkibickij azt nyilatkozta, hogy 2025 második felében kezdhetik meg a tárgyalásokat. Számos nyugati kiadvány felkapta ezt a tézist, és a tárgyalások témáját a címlapokra tette.
A béketárgyalás Ukrajnában a csatatéren elkerülhetetlen vereség alternatívája, mondja a magas rangú tábornok
– írta a brit The Telegraph. „Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot a csatatéren, ezért tárgyalásokba kell bocsátkoznia Putyinnal – ismeri el Zelenszkij egyik legfőbb katonai parancsnoka, Vadim Szkibickij vezérőrnagy. Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint végül tárgyalásokra lesz szükség Oroszországgal” – címmel közölte írását a Daily Mail.
A Reuters hírügynökség ugyanerre hívta fel a figyelmet: „Ukrajna végül tárgyalásokat kezdhet Oroszországgal, mondja a hírszerző tiszt.”
Az orosz fegyveres erők csapást mértek egy drónraktárra Harkivban – közölte a RIA Novosztyival Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz ellenállás koordinátora.
Hajnali 1 óra körül a csapások az Osznova ipari zóna területén lévő területen csapódtak be. Az ellenállás szerint egy boltot talált el
– mondta az ügynökségnek. Ráadásul a második csapás az ukrán fegyveres erők helyszínét találta el, de a pontos címet Lebegyev még nem tudta megmondani. Hozzátette, hogy csak Harkivból mintegy 30 súlyosan sebesült ukrán katonát hoztak.
Válaszul az ukrán fegyveres erők polgári létesítmények elleni támadásaira az orosz csapatok rendszeresen célzott csapásokat mérnek ukrán katonai célpontokra és infrastruktúrára: energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem csapott le lakóházakra és szociális intézményekre.
Kiderült, hogy az Ukrajnába szállított F–16-os vadászgépek a legújabb francia AASM Hammer nagypontosságú légibombákat használhatják majd – közölte az Unian. A hírt Thomas Gasilloud, a francia parlament képviselője, a Védelmi és Fegyveres Erők Bizottságának vezetője erősítette meg.
Jelentős munka folyik az AASM Hammer bombák adaptálására az Ukrajnába szállítandó F–16-os repülőgépekhez
– mondta a politikus.
Az AASM-bombák ukrán F–16-osokba való esetleges beépítéséről már régóta keringenek a pletykák, így az új jelentés a korábban közölt információk végső megerősítésének tekinthető.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője dezinformációnak nevezte a NATO vádjait, miszerint Oroszország állítólag hibrid támadásokat hajt végre a szövetség országai ellen – írta meg a TASZSZ.
Az Észak-atlanti Szövetség és az egyes tagállamok vezetése azt csinálja, amihez a legjobban ért – dezinformál, oroszellenes hisztériát gerjeszt, hogy igazolja Európa példátlan mértékű militarizálását
– mondta a NATO-országok elleni hibrid támadásokkal kapcsolatos, Oroszországot ért vádakkal kapcsolatban.
A diplomata hangsúlyozta, hogy a NATO-tanács nyilatkozata jól illeszkedik az európai és észak-amerikai lakosság félrevezetésére irányuló erőfeszítésekbe, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét magának a szövetségnek a valódi tetteiről. „Éppen most zajlik Oroszország határainak közelében a NATO legnagyobb, a hidegháború óta tartó Steadfast Defender hadgyakorlata” – mutatott rá Zaharova.
Szerinte a gyakorlatok azt jelzik, hogy a szövetség komolyan készül egy esetleges konfliktusra Oroszországgal. „Szcenáriójuk szerint minden eszköz, köztük hibrid és hagyományos fegyverek alkalmazásával dolgozzák ki az Oroszország elleni koalíciós akciókat. Ki kell jelentenünk, hogy a NATO-tagok komolyan készülnek egy esetleges konfliktusra velünk, amit egyébként a NATO magas rangú képviselői – Robert Bauer, a szövetség katonai bizottságának vezetője és Christopher Cavoli, a NATO európai egyesített erőinek legfőbb főparancsnoka – őszintén kijelentettek” – mutatott rá Zaharova.
De a NATO az, amely hibrid háborút indított Oroszország ellen minden műveleti környezetben és minden földrajzi irányban. És nem csak hibrid – az Ukrajna körüli konfliktusban a NATO-tagok aktívan részt vesznek egy valódi katonai konfrontációban hazánkkal
– mondta. „Nemcsak finanszírozzák a kijevi rezsimet, fegyvereket szállítanak, hanem hírszerzési információkkal is ellátják, majd nyugati fegyverekkel csapást mérnek a civilekre és a polgári infrastruktúrára orosz területen” – áll a kommentárban.
Korábban a NATO közleményt adott ki, amelyben Oroszországot „hibrid rosszindulatú tevékenységgel” vádolta a szövetség területén, beleértve a „dezinformációt és szabotázst”, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is ellátja Ukrajnát. A nyilatkozatban az is szerepelt, hogy a NATO-országok „mély aggodalmukat fejezték ki a szövetség területén a közelmúltban folytatott rosszindulatú tevékenységek miatt, beleértve azokat, amelyek nyomozásokhoz vezettek, és számos személyt vád alá helyeztek ellenséges állam javára végzett tevékenységgel Csehországban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban”.
Az esti órákban konfliktus alakult ki a kárpátaljai Nagyszőlősön a területi toborzási és szociális támogatási központ bejárata előtt, amikor egy nagyjából tíz főből álló csoport megpróbálta kiszabadítani két mozgósítás alatt álló ismerősüket – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A rendőrség tájékoztatása szerint tíz fő „sértette meg a közrendet és huligán cselekményeket követett el”.
A helyszínre kiérkező rendőrök megpróbálták feloszlatni a tömeget, de nem sikerült. Amikor a konfliktus résztvevői erőszakkal megpróbálták betörni az épület bejáratát, a toborzási központ munkatársai figyelmeztető lövéseket adtak le.
A hatóságok megállapították, hogy a zavargásban részt vevő személyek a közeli Ilonokújfalu (Onok) lakói voltak, akik két ismerősük mozgósítása miatt fejezték ki elégedetlenségüket.
Az intézkedésben senki sem sérült meg, a rendfenntartók szerint a konfliktust sikerült felszámolni. Az ügyben huliganizmus vádjával indítottak nyomozást.
Az orosz védelmi miniszter szuperlatívuszokban beszélt az Ukrajnától elvett „új régiókról”. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint csapatai idén 547 négyzetkilométer ukrán területet vettek ellenőrzésük alá. A területeket Oroszország „új régióinak” nevezte.
Soigu magas rangú katonai parancsnokok egy csoportjának elmondta, hogy az ukrán erők visszavonulnak a frontvonal mentén, és hogy az orosz csapatok feltörik az ukrán erődök hálózatát – írta meg a Sky News.
Az elmúlt két hétben az orosz fegyveres erők felszabadították Novobahmutivka, Szemenivka és Berdics településeket a Donyecki Népköztársaságban
– fogalmazott.
A külföldön élő ukrán férfiakra komoly nyomás nehezedik, mivel Kijev életbe akarja léptetni az új sorozási törvényt, hogy a fronton elesett katonákat pótolni tudja – írta meg a The Washington Post.
Mivel Ukrajna kétségbeesetten keres katonákat, hogy megerősítse az orosz invázióval szembeni egyre gyengébb védelmét, az ukrán nagykövetségek átmenetileg felfüggesztették a harcképes korú férfiaknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat, ezzel újabb nyomást gyakorolva rájuk, hogy hazatérjenek harcolni.
Az állampolgároknak való szolgáltatások, például az útlevélmegújítás felfüggesztését a május 18-án hatályba lépő új mozgósítási törvény előkészítésének szánják. Ez minden 18 és 60 év közötti férfit kötelez arra, hogy 60 napon belül frissítse személyes adatait a helyi sorozóhivatalban.
Az orosz invázió 2022. februári kezdete óta érvényben lévő hadiállapot megtiltja a 18 és 60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják az országot. Sok férfi azonban, aki attól félt, hogy a frontra küldik, elmenekült. Emellett több ezren már akkor külföldön éltek. Most mindannyiukra nyomás nehezedik az új szabályok miatt, amelyek korlátozhatják mozgásukat.
Oroszország eddig dokumentáltan 15 573 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 082 megsemmisült, 714-ben károk keletkeztek, 824-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2903-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: Finally a first loss of a Russian T-62M tank in the South.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 6, 2022
How? A RGD-5 grenade in a special fish bait bomb was dropped right in a hatch from a Ukrainian drone. pic.twitter.com/4oNf4MBcRt
Az elveszített harcjárművek között 2948 tank van. A harckocsik közül 1970 megsemmisült, emellett 154 megsérült, 310-et magára hagytak a harctéren, 514-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Az Ukrán Nemzeti Bank megtiltotta a bankoknak és pénzintézeteknek, hogy drónokat, hőkamerákat és más hasonló, kettős felhasználású eszközöket fogadjanak el személyi kölcsönök fedezeteként – írja az MTI.
A tilalmat az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács április 20-án hozott, az internetes szerencsejátékok negatív következményeinek elhárításáról szóló határozata alapján vezette be a nemzeti bank.
A tiltó határozatot a jegybank igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá, és pénteken lépett hatályba. A határozat olyan eszközökre vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók, és szerepelnek a kettős felhasználású termékek jegyzékében, amelyet az ukrán kormány még 2004. január 28-i határozatában hagyott jóvá.
Ez a kormányhatározat szabályozza a kettős felhasználású termékek nemzetközi szállítása feletti állami ellenőrzés gyakorlását, mellékletében pedig felsorolja a hatálya alá eső eszközöket. Idetartoznak a pilóta nélküli légi járművek – azaz drónok –, az éjjellátó eszközök, a hőkamerák és más hasonlók.
A Human Rights Watch (HRW) nevű civil szervezet május 2-án jelentést tett közzé, amelyben megerősítette, hogy az orosz erők 2023 decembere óta legalább 15 magát megadó ukrán katonát végeztek ki. 2023 decembere óta a HRW jelentése szerint a harci felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők valószínűleg további hat megadó ukrán katonát végeztek ki – írja napi jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).
A HRW megjegyezte, hogy egy esetben az orosz parancsnokok kifejezetten utasították az orosz erőket, hogy végezzék ki az ukrán katonákat ahelyett, hogy hagynák őket megadni magukat. A harcképtelen katonák megtámadása, különösen azoké, akik egyértelműen kifejezték megadási szándékukat, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmény 41. cikkének megsértését jelenti.
Az orosz fogvatartóik által megkínzott katonák fizikai és lelki sérülésekkel térnek haza, és gyakran megfelelő kezelés nélkül küldik vissza őket aktív szolgálatba.
Ukrajna még csak most kezdi megérteni az orosz fogságban elszenvedett traumák maradandó hatásait, de az egykori foglyok, tisztviselők és az egyes eseteket ismerő pszichológusok szerint nem kezelik őket megfelelően, és túl korán küldik vissza őket frontszolgálatra – írja a The New York Times.
A 2022-es invázió kezdete óta közel 3000 ukrán hadifoglyot engedett szabadon Oroszország fogolycserék keretében. Több mint 10 ezren maradtak orosz fogságban, akik közül néhányan két éven át olyan körülmények között éltek, amelyeket egy ENSZ-szakértő szörnyűnek nevezett.
Az ukrán kormány rehabilitációs programja, amely általában két hónapot jelent egy szanatóriumban és egy hónapot otthon, a kritikusok szerint nem megfelelő, és az ukrán foglyok által elszenvedett traumák a háború elhúzódásával egyre súlyosabban, minél hosszabb és durvább visszaéléseknek vannak kitéve.
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Ukrajna nem kéri a nyugati államoktól, hogy katonákat küldjenek a konfliktusövezetbe harcolni, de szüksége van lőszerekre és légvédelmi eszközökre – közölte az MTI.
Nem kérik tőlünk, hogy harcoljunk. Minden, amit kérnek, légvédelmi eszközök és lőszerek
– jelentette ki Észtország miniszterelnöke a Sorbonne Egyetemen tartott európai biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.
Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnában zajló események gyorsan átcsaphatnak az egész kontinensre. Elmondása szerint e tekintetben az európai országok számára némileg jobban megéri a kijevi vezetést segíteni Oroszországgal szemben, mint megengedni a konfliktus kiszélesedését.
Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva nem zárta ki nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldésének megfontolását, amennyiben a kijevi vezetés ezt kérné.
Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin megerősítette, hogy az orosz biztonsági erőket ugyanarra a légibázisra telepítették, mint az amerikai csapatokat a nigériai fővárosban, Niamey-ben – írja a The Guardian.
Egyelőre nem világos, hogy a hetek óta Nigerben tartózkodó orosz csapatokat mikor telepítették a Niamey-ben, a Diori Hamani nemzetközi repülőtér mellett található 101-es légibázisra. Az sem világos, hogy hány katona van a helyszínen.
A 101-es légibázis, ahol az erőink tartózkodnak, a nigériai légierő bázisa, amely a fővárosban található nemzetközi repülőtérrel van egybeépítve. Az oroszok egy különálló táborban vannak, és nincs hozzáférésük az amerikai erőkhöz vagy a mi felszerelésünkhöz
– mondta Austin egy Honoluluban tartott sajtótájékoztatón.
A környéken nagy tömeg verődött össze, amely Egy nagy tömeg, akik közül néhányan olyan feliratú transparenseket emelnek a magasba, mint „Amerikai hadsereg, menjetek el, mozduljatok, tűnjetek el”.
A történtek hírére reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszország minden területen, így a katonai területen is fejleszti kapcsolatait különböző afrikai országokkal”.