Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az európai országokat, hogy vásároljanak fegyvereket az ukrán fegyveres erők számára az ukrán védelmi ipari gyártóktól – írja az Unian.
Ipari szempontból integrálnunk kell az ukrán védelmi képességeket a mieinkkel, ez konkrétan az európai és az ukrán védelmi iparágak közös beszerzésének elősegítését jelenti
– tette hozzá Borrell.
Szerinte az ukrán védelmi ipari komplexum nagy potenciállal rendelkezik, de finanszírozásra szorul.
Borrell megjegyezte, a Védelmi Ipari Fórumot azért tartják, hogy azonosítsák az ukrán és európai vállalatok közös kezdeményezéseinek lehetőségeit, ösztönözzék az ukrán ipari termelést, segítsék Ukrajnát az újrafelszerelésben és finanszírozásban.
Arról is beszélt, hogy a meglévő együttműködések mellett szükség van ennek a tevékenységnek a bővítésére. Majd közölte, még idén megnyílik az Európai Unió Innovációs Hivatala Kijevben, hogy megkönnyítse az ukrán startupok és az Európai Unió védelmi vállalatai közötti kapcsolatokat.
Borrell arra is emlékeztetett, hogy az EU az Európai Békealap keretein belül 5 milliárd euró értékben hozott létre Ukrajna-segélyezési alapot. Ezenkívül, amint a tagállamok megállapodnak az orosz immobilizált eszközökből származó bevételek felhasználásáról, ezeket a forrásokat Ukrajnába irányítják át az azonnali katonai szükségletek kielégítésére, és közvetlenül az ukrán védelmi iparba irányítják. Így, mint mondta, megtakarítják a szállítási költségeket és elkerülik a késéseket.
Mint Borrell megjegyezte, Dánia példát mutatott, amikor megkezdte a közvetlen befektetések útját az ukrán védelmi iparban.
Ha az Ukrajnának szükséges katonai felszerelést gyorsan elő tudja állítani az ukrán védelmi ipar, akkor azt mondom, vásároljunk tőlük. Segítsünk nekik helyben termelni
– kérte a tagállamokat.
Vasárnap 103 harci cselekményre került sor a frontvonalon, köztük 32 támadásra a Bahmut szektorban és 24-re az Avgyijivka szektorban – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Összesen 103 harci cselekményt regisztráltak. A Föderáció fegyveresei összesen két rakéta- és száz légicsapást mértek a területekre, 57 alkalommal lőttek több rakétaindító rendszerből az ukrán csapatok állásaira és településeire.
A Kupjanszki szektorban az ukrán csapatok 11 támadást vertek vissza a Harkivi területen lévő Szinkivka, Beresztovo környékén, valamint a Luhanszki területen lévő Sztelmahivka területén, ahol az ellenség a légierő támogatásával próbálta javítani a taktikai helyzetet. Az oroszok légicsapást mértek Harkiv városára is. Mintegy tíz település került tüzérségi és aknavető tűz alá – írta az Ukrajinszka Pravda.
A Voice Of Europe elnevezésű oroszbarát platformot is felvenné a 14. szankciós csomagba az Európai Bizottság. Erről Vera Jourová, az EB alelnöke beszélt, mivel a hivatalos álláspont szerint a platform beavatkozik az európai választások folyamatába – írja a Jevropejszka Pravda.
Vera Jourová egy cseh televíziónak nyilatkozva Putyin propagandaeszközének nevezte a Voice of Europe nevű portált, egyúttal azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint 67 magán-, valamint 23 jogi személlyel lenne kiegészítve az új szankciós csomag.
Emellett része lenne az orosz cseppfolyósított földgáz Európába történő importjának korlátozása.
Minden anya békét akar! – írták családszervezetek anyák napi közleményükben, amelyet a Szent István Intézet honlapján tettek közzé vasárnap, írja az MTI.
Anyák napján a Szent István Intézet felhívásához csatlakozva az aláíró családszervezetek és támogató magánszemélyek növekvő aggodalmának kívántak hangot adni.
Sok ezer édesanya, köztük magyar asszonyok is, vesztette el legdrágább kincsét, gyermekét. Sok ezer megözvegyült édesanyának apa nélkül kell felnevelnie gyermekeit. Sok ezer édesanyának rettegésben vagy hazájából elmenekülve, szüleit hátrahagyva kell gyermekeiről gondoskodnia
– írták.
„Egy Európára is átterjedő fegyveres konfliktus minden édesanya legrettegettebb rémálma, épp ezért gyermekeink jövőjéért aggodalommal a szívünkben követeljük a béke hangjának világos, hallható képviseletét!” – áll a közleményben.
Magyarország területére 2024. május 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 4223 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3844 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Svájc képviselői meghívták Ferenc pápát a június 15–16-án a svájci Burgenstockban tartandó globális békecsúcsra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Viola Amgerd svájci elnök a napokban korábban találkozott Ferenc pápával az olaszországi látogatásakor, és „érdekes eszmecserének” nevezte a lezajlott találkozót.
Különösen az ukrajnai háborúról és a világ más konfliktusos helyeiről beszélgettünk. Meghívtuk a Szentszéket a békecsúcsra. A Vatikán nagyon pozitívan áll a békekonferenciához
– mondta. Azt is megerősítette, hogy Svájc a héten meghívókat küldött ki a csúcstalálkozóra.
Ha sikerül közös nevezőt találnunk, az már valami. A másik siker az lenne, ha konkrétan meg tudnánk közelíteni a békefolyamatot. Előre kell gondolkodnunk, beleértve a holnaputánt is
– tette hozzá Viola Amgerd.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!