Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban is elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.
Az előterjesztést 256 képviselő támogatta az elfogadáshoz szükséges 226 helyett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400–5100 hrivnya (egy hrivnya körülbelül kilenc forint) bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100–8500 hrivnya. Különleges – azaz háborús – időszakban a büntetési tétele ennek a szabálysértésnek 17 ezer és 25 500 hrivnya között van.
A védekezésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabható bírság békeidőben 5100–8500 hrivnya magánszemélyeknek, tisztségviselőknek és jogi személyeknek viszont 17 000–25 500 hrivnya. A szabálysértés egy éven belüli megismétlése esetén a bírság 8500–11 900 hrivnyára emelkedik a magánszemélyek esetében, a tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 25 500–34 000 hrivnyára. Különleges időszakban a büntetési tétel magánszemélyeknek 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg.
A pénzbírságot a bűncselekmény felfedezésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül kell kiszabnia a bíróságnak.
Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra, hogy a törvényjavaslat benyújtott változatában még háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának lehetősége is szerepelt a katonai mozgósítás kijátszásáért, beleértve az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadását. Viszont az előterjesztés módosításakor ezt a rendelkezést kizárták – írja az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kijevben őrizetbe vett négy olyan személyt, akik egymillió dollár kenőpénzt ajánlottak fel a biztonsági szolgálat főnyomozó osztálya egyik tisztjének – írja a Sztrana.
A vádlottak ezért az összegért cserébe azt szerették volna, hogy a tisztviselő segítsen nekik abban, hogy elfoglalhassák a bányavállalatot, amelynek tulajdonában van, és az egyik legnagyobb kőbánya a Vinnyicai régióban.
Ehhez az SZBU tisztviselőjének büntetőeljárást kellett indítania a bányavállalat ellen. Az eljárás megindítása után a négy személyből álló csoport azt tervezte, hogy tanúknak álcázva házkutatásokon vesznek részt a vállalat területén, hogy felmérjék annak technológiai kapacitásait.
A jövőben a vállalat tulajdonának birtokbavételére számítottak. Ehhez pedig további segítséget kértek az SZBU tisztjétől. Mind a négy vádlottat őrizetbe vették, amikor a kenőpénz első részét az egyik fővárosi étteremben próbálták átadni.
Az őrizetbe vételükre vonatkozó megelőző intézkedésekről jelenleg is folyik a döntés. Akár nyolc év börtönbüntetés is várhat rájuk, vagyonelkobzással.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken beszélt I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkával, hogy átadja húsvéti üdvözletét, és kifejezze háláját „Őszentsége Ukrajnáért mondott imáiért és az ukrán népnek szóló meleg jókívánságaiért” – közölte az X-en az ukrán államfő.
Az ökumenikus pátriárka megerősítette részvételét a globális békecsúcson, amely számunkra rendkívül szimbolikus jelentőségű. Nagyra értékeljük az Ökumenikus Patriarchátus jelentős hozzájárulását az igazságos béke helyreállításához hazánkban
– írta Zelenszkij.
I spoke with Ecumenical Patriarch Bartholomew I to extend Easter greetings and express gratitude for His All-Holiness' prayers for Ukraine and warm wishes for the Ukrainian people.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 10, 2024
The Ecumenical Patriarch confirmed his participation in the Global Peace Summit, which is highly… pic.twitter.com/Of44yCYZvR
Egy, 2023-ban Ukrajnában megsemmisített orosz T–55-ös tankot olyan harckocsiként azonosítottak, amely részt vett az 1956-os magyar forradalom leverésében – írta az X-en Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete.
Hát ez nem semmi!
– jegyezte meg Fegyir.
Hát ez nem semmi!!!
— Fedir Shandor (@FedirShandor) May 10, 2024
🇭🇺❤️🇺🇦Egy 2023-ban Ukrajnában megsemmisített orosz T-55-ös tankot olyan harckocsiként azonosítottak, amely részt vett az 1956-os magyar felkelés leverésében. pic.twitter.com/v8bCVOgEwv
A mostani az egyik legnehezebb időszak az energetikai szektorban – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. A kormányfő közölte, több mint 7 milliárd hrivnyát különítettek el az energiarendszer rekonstrukciójára – írja a Kárpát Igaz Szó.
A lap beszámolója szerint a Miniszteri Kabinet 7 milliárd 168 millió hrivnyát különített el Ukrajna energiarendszerének újjáépítésére. Smihal azt is elmondta, hogy az energetikai helyzet soha eddig nem volt még ilyen drámai. A hálózat javítása a hét minden napján, 24 órában folyik – tette hozzá.
Az Ukrenergo bejelentette, hogy Ukrajna energiarendszere továbbra is jelentős deficittel küzd az orosz rakétatámadások következményei miatt. Ezért bevezették az ipari áramfogyasztás korlátozásának ütemtervét, ami 18 órától reggel 7-ig tart. Mindezt azért, hogy ne kelljen vészleállásokat végrehajtani a lakossági fogyasztók számára – írták.
Egy kárpátaljai lakos azt állítja, hogy már látta az első amerikai F–16-os vadászgépeket Ukrajna területe felett: állítólag Szlovákia és Románia felől repültek át a határon – írja a Strana.
„Ma az első F–16-osok átrepültek a fejem felett kelet felé” – írta a Facebook-oldalán Bogdan Steiner kárpátaljai lakos.
A hozzászólásokban azonban néhány felhasználó kételkedett ebben az információban, és azt írták, hogy nem F–16-osokat látott, hanem csak ukrán Szu–27-esek gyakorlórepüléseit.
A hatóságok hivatalosan nem kommentálták az F–16-osok Ukrajnába érkezéséről szóló információkat.
A Reuters azonban egy magas rangú ukrán katonai forrást idézett, amely szerint Ukrajna arra számít, hogy júniusban vagy júliusban megkapja az első F–16-osokat. Az Ukrán Fegyveres Erők közlése szerint néhány ukrán pilóta már befejezte e vadászrepülőgépre való kiképzését.
Robbanások hallatszottak Zaporizzsjában helyi idő szerint pénteken délután, 17 óra 30 perckor – írja a 24-es csatorna.
Egyes megfigyelőcsoportok 17:36-kor ismételt kilövésekről, illetve robbanásokról írtak a városban. A légierő riadót rendelt el ballisztikus fegyverek bevetésének veszélye miatt. A riasztást nem sokkal később a környező régiókra is kiterjesztették.
A riasztás bejelentésétől a lövésekig mindössze néhány perc telt el Zaporizssjában. A beszámolók alapján Dnyipro és Kropivnickij felé indultak rakéták. Egy Dnyipro irányába tartó rakétát lelőttek – erősítette meg a légierő.
Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban is elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.
Az előterjesztést 256 képviselő támogatta az elfogadáshoz szükséges 226 helyett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400–5100 hrivnya (egy hrivnya körülbelül kilenc forint) bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100–8500 hrivnya. Különleges – azaz háborús – időszakban a büntetési tétele ennek a szabálysértésnek 17 ezer és 25 500 hrivnya között van.
A védekezésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabható bírság békeidőben 5100–8500 hrivnya magánszemélyeknek, tisztségviselőknek és jogi személyeknek viszont 17 000–25 500 hrivnya. A szabálysértés egy éven belüli megismétlése esetén a bírság 8500–11 900 hrivnyára emelkedik a magánszemélyek esetében, a tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 25 500–34 000 hrivnyára. Különleges időszakban a büntetési tétel magánszemélyeknek 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg.
A pénzbírságot a bűncselekmény felfedezésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül kell kiszabnia a bíróságnak.
Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra, hogy a törvényjavaslat benyújtott változatában még háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának lehetősége is szerepelt a katonai mozgósítás kijátszásáért, beleértve az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadását. Viszont az előterjesztés módosításakor ezt a rendelkezést kizárták – írja az MTI.
„Ukránok, oda lőhetitek a rakétáinkat, ahová csak akarjátok. És mi – a britek – nem félünk semmitől, még a nukleáris konfliktustól sem” – Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese így értelmezi Nagy-Britannia engedélyét, miszerint Ukrajna akár oroszországi célpontokat is támadhat azokkal a fegyverekkel, amelyeket Londontól kap.
Király! Nem is kéne, öregem. Elvégre a Storm Shadow/SCALP–EG-t nem a vésévánkákban (hímzett ukrán ing, a népviselet része – a szerk.) ülő balf*szok vezetik, hanem a britek és a franciák
– fogalmazott a volt elnök, hozzátéve, hogy bizonyos esetekben nem csak Kijevnek „repül a válasz”. Mint mondta, az ilyen támadásokra adott válasz kidolgozását célozzák a tervezett gyakorlatok – ezzel valószínűleg a napokban bejelentett nukleáris hadgyakorlatra célzott. Hozzátette, hogy ezzel még „őfelsége tökfilkóinak is tisztában kellene lenniük”.
A Telegramon közzétett bejegyzésében végül David Cameronnak is üzent – akit egyébként egy teljesen átlagos, jelentéktelen, szürke fickóként jellemez –, hogy jobb lenne, ha óvatosabban közelítené meg a helyzetet.
Ukrajna legnagyobb, hadirokkantak számára protéziseket gyártó üzemét avatta fel pénteken Lvivben Svenja Schulze német fejlesztési miniszter.
Németország 1,8 millió euróval (700 millió forint) járult hozzá az építés költségeihez ezenfelül 600 ezer eurót (232 millió forint) biztosított a szükséges berendezések beszerzéséhez. Az üzem részét alkotja egy ortopédiai központnak, ahol szakembereket is képeznek, illetve rehabilitációs centrum is működik. Utóbbi felújítására további 2,2 millió euró (853 millió forint) gyűlt össze.
Ez a remény helye, az erőé
– hangoztatta Schulze az ünnepélyes megnyitón. Mint mondta, túl sokan vesztették el életüket, illetve lábukat vagy karjukat aknák, gránátok, beomló épületek miatt. „Amit azonban itt lehet látni, az az, hogy az ukránok nem csüggednek” – tette hozzá.
A lvivi üzemben évente mintegy 1200 ortopédiai segédeszközt tudnak majd legyártani, ami a német fejlesztési minisztérium szerint megháromszorozza az eddigi kapacitást Ukrajnában. Szintén éves szinten hatvan szakember kiképzését tervezik, míg a rehabilitációs részlegen művégtaggal ellátott páciensek gondozását végzik.
Ukrán becslések szerint háborús sebesülések következtében eddig mintegy százezer amputációra került sor.
Schulze látogatása a június 11–12-i nagyszabású újjáépítési konferencia előkészítésére szolgál. A berlini rendezvényre mintegy 1500 résztvevőt várnak, köztük állam- és kormányfőket. A konferencián egyebek között arról lesz szó, miként tudják majd támogatni a kis- és középvállalkozásokat, illetve szakmunkásokat találni a helyreállítási munkálatokhoz.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza pénteken Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését, amelyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. A Putyin által beterjesztett miniszterelnöki jelölés jóváhagyását 375 képviselő támogatta, 57 tartózkodott. Ellenszavazat nem volt. Egy előzetes bejelentés szerint a kommunista párt képviselői készültek arra, hogy tartózkodnak – írja az MTI.
A plenáris ülést megelőzően Misusztyin Putyinnal, majd a parlamenti frakciókkal egyeztetett a kormány struktúrájáról, összetételéről és feladatairól.
A kormányfőnek a kinevezését követő egy héten belül javaslatot kell tennie az elnök felé a szövetségi végrehajtó szervek struktúrájára. Tizennégy napon belül be kell nyújtania az alsóháznak jóváhagyásra a miniszterelnök-helyettesi és a szövetségi miniszteri posztokra jelöltek nevét.
Az úgynevezett biztonsági blokkról és a külügyminisztérium vezetőiről az elnök egy külön eljárás keretében, a felsőházzal folytatott konzultáció nyomán dönt majd. A ház korábbi bejelentések szerint május 14-én vagy 15-én tart rendkívüli ülést a védelmi minisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a rendkívüli helyzetek minisztériuma és a külügyminisztérium élére várható jelölések megvitatására,.
A közgazdaság-tudományi doktor Mihail Misusztyin 1998-ban lépett állami szolgálatba, és 2010-től 2020-ig állt az adóhatóság élén, ahol korábban egyéb vezetői funkciókat is betöltött. Jelentős szerepe volt a hivatalban az informatikai csúcstechnológia bevezetésénél, pályafutása kezdetén éppen egy ilyen cégnél dolgozott, sőt, annak vezetője is volt.
1999 és 2004 között adó- és illetékügyi miniszterhelyettes volt, majd az ingatlan-nyilvántartási ügynökséget irányította, 2007–2008-ban pedig a különleges gazdasági övezetek irányítását ellátó szövetségi ügynökség vezetőjeként dolgozott.
A magánszférában 2008 és 2010 között az UFG Capital Partners elnöke és az UFG Asset Management befektetési alap társvezetője volt.
Misusztyin 1989-ben mérnök-rendszertechnikusként diplomázott a moszkvai szerszámgépipari egyetemen (SZTAKIN), 2003-ban a Georgij Plehanov nevét viselő közgazdasági akadémián szerzett doktori címet, 2010-ben pedig a kormányzati népgazdasági akadémián doktorált adóigazgatásból. Több tudományos és tanácsadó testület tagja.
Az orosz kormányfő nős, három fiú apja. Korábban játékosként és tisztségviselőként is elkötelezte magát a jégkorongsport mellett.
A legutóbbi, 2022-ben közzétett bevallása szerint Misusztyin jövedelme 2021-ben 18,3 millió rubel, a feleségéé pedig 63,8 millió rubel volt. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) A nyilatkozat szerint a házastársak és egy fiuk használatában egy 5500 négyzetméteres telek, egy 861,2 négyzetméteres lakóház és egy 141,6 négyzetméteres lakás áll.
Tíz-húszezer elítéltet lehetne mozgósítani a hadban álló fegyveres erők utánpótlásaként a büntetés-végrehajtási rendszerből, nem utolsósorban azért, mert Ukrajnában túlzsúfoltak a börtönök – jelentette ki Denisz Maljuszka a BBC ukrán kiadásának adott és pénteken megjelent interjújában.
A tárcavezető kiemelte, hogy főként az előzetes letartóztatásban lévőket őrző fogdák vannak tele, különösen a nagyvárosokban.
„Nem utolsó sorban ezért agitálok a fogvatartottak és elítéltek mozgósításáért, vagyis hogy ne sérüljenek a meghatározott területen fogva tartottak létszámára vonatkozó előírások” – mondta. Maljuszka amellett érvelt, hogy a gyilkosságért elítéltek is mozgósíthatók legyenek.
Miért megy az ember háborúba, ha nem azért, hogy gyilkoljon? Sőt, ha gyilkosokról beszélünk, különösen az életfogytiglanra ítéltekről, ők gyakorta olyan emberek, akik nagyon fiatalon, 18-19 évesen követték el a gyilkosságot
– fejtette ki a miniszter.
Az ukrán parlament szerdán fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósítását, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és a pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.
Ezek közül is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből – számolt be az MTI.
Az ukrán szárazföldi erők újonnan kinevezett parancsnoka, Olekszandr Pavljuk altábornagy az Economistnak adott interjújában elmondta, hogy a következő két hónapban a háború kritikus szakasza következik.
Pavljuk megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok által megígért katonai segélyek csak most kezdenek eljutni a frontvonalhoz. Szerinte Oroszország most dobja be a rendelkezésre álló páncélozott járműveket az alulellátott ukrán csapatok ellen. Az ukrán tábornok kifejtette, hogy még két-három hónapba telik, amíg az ukránok egységeit nyugati felszereléssel látják el, és ez idő alatt az orosz fegyveres erők támadásra fognak törekedni.
A parancsnok úgy véli, hogy Oroszország továbbra is a keleti régiókra, Luhanszkra és Donyeckre fog összpontosítani.
Emlékeztetnek arra, hogy pénteken az ukrán védelmi minisztérium és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők hosszas tüzérségi előkészítés után offenzívát indítottak a határ menti régiókban Harkiv irányába. Az ukrán hadvezetés kénytelen volt tartalékokat átcsoportosítani a Harkivi területre – írja az MK.ru.
Az orosz erők elfoglaltak négy határ menti települést (Sztrileche, Krasne, Pilyne és Boriszivka) a Harkivi területen – közölte az Ukrajinszka Pravda pénteken, hozzátéve, hogy az oroszok Volcsanszk irányába próbálnak előrenyomulni.
Mint írtuk, az oroszok pénteken szárazföldi támadást indítottak az északkelet-ukrajnai milliós város, Harkiv irányába. Kijev jelentése szerint az, hogy az orosz fegyveres erők páncélozott járművei áttörték a régió határát és tűz alá vették a területet, nem jelent mást, mint hogy
Oroszország új frontot nyit a háborúban.
Az ukrán védelmi minisztérium beszámolója szerint az orosz erők egy kilométert nyomultak előre előre Volcsanszk határváros közelében, a harcok pedig továbbra is folynak Harkiv régió határ menti területein, ahová Kijev erősítést küldött.
Az MTI tájékoztatása szerint a kormány a NATO terveivel kapcsolatos álláspontjától küldött e-mailt azoknak, akik korábban megadták elérhetőségüket. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) ebben azt írja: a NATO egy ukrajnai misszió felállítását tervezi, ez magában foglalná a katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinációját is.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. Az észak-atlanti szervezet öt év alatt 100 milliárd dollárt is „belepumpálna” a háborúba, tehát annak legalább ötéves elhúzódásával számolnak – írták.
„Amit látunk, az a legrosszabb forgatókönyv, mert egy világháborúhoz is vezethet” – fogalmaztak, hozzátéve: Magyarországon óriási a nyomás, hogy támogassa a háborút kiterjesztő terveket.
„A kormány álláspontja azonban egyértelmű: ki akarunk maradni a háborúból. Nem akarunk részt venni ebben a NATO-misszióban. Mindent megteszünk, hogy ne kelljen fegyvereket és katonákat küldenünk” – rögzítette a KTK, majd kiemelte: életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.
Az ukrán védelmi minisztérium pénteken közölte: katonai erősítést küldött, hogy segítsen visszaverni az orosz támadásokat az északkeleti Harkiv régió határ menti területein – írja a The Guardian.
Hozzátették, hogy az orosz csapatok kora reggel páncélozott járművekkel próbáltak áttörni, de visszaverték őket.
Hajnali 5 óra körül az ellenség páncélozott járművek fedezékében kísérletet tett arra, hogy áttörje védelmi vonalunkat
– közölte a minisztérium.
Bár Oroszország offenzívája a donyecki régióra összpontosul, Kijev a közelmúltban csapaterősítést észlelt Harkiv régió közelében.
Az orosz hadsereg csütörtökön három határ menti települést lőtt Csernyihiv régióban. Erről a határőrszolgálat északi regionális igazgatósága számolt be a Facebookon – írja az Ukrinform.
A nap folyamán az orosz csapatok különböző típusú fegyverekkel támadták a régió határát. Összesen 52 robbanást rögzítettek
– közölték.
A határőrség szerint a helyi lakosság körében a lövések következtében bekövetkezett halálesetekről és sérülésekről nem érkezett információ.
A Belgorodi területen pénteken már negyedszerre volt légiriadó rakétaveszély miatt. Erről Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója számolt be – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ha otthon vannak, ne menjenek az ablakok közelébe. Keressenek menedéket az ablak nélküli, szilárd falú helyiségekben (folyosó, fürdőszoba, WC, raktár). Ha az utcán vannak, menjenek le egy óvóhelyre vagy más biztonságos helyre
– írta a Telegramon.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint légvédelmi egységek fogtak el egy drónt a város déli része felett ma kora reggel – írja a Sky News.
A támadásban senki sem sérült meg, és a lehulló törmelék sem okozott kárt. A drónt a fővárostól délre fekvő Podolszk kerület felett lőtték le.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy összesen öt ukrán indítású drónt semmisítettek meg az éjszaka folyamán Moszkva térsége, valamint az Ukrajnával határos Brjanszk és Belgorod régiók felett. Az Ukrajnával határos Brjanszk régió kormányzója azt mondta, hogy a támadás következtében nem keletkeztek károk vagy sérülések.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett öt vloggert, akik provokatív videókat forgattak a fegyveres erőkről, és az ukrán hadsereg tartózkodási helyéről szóló adatokat adtak át az oroszoknak – írja az Interfax.
Ezeket a koordinátákat Oroszország felhasználhatta arra, hogy célzott rakéta- és dróncsapásokat hajtson végre a védelmi erők állomáshelyei ellen.
A biztonsági szolgálat leleplezett öt vloggert Kijev régióban, akik Oroszország javára folytattak információs és felforgató tevékenységet, különösen az ukrajnai mozgósítás megzavarásán dolgoztak
– közölték. Hozzátették azt is, hogy hamis kiadványokat írtak az Ukrán Fegyveres Erőkről.
Egy 64 éves nő meghalt, egy 17 éves lány pedig megsebesült a Szumi területi Esman község ágyúzása következtében – írja az Ukrinform.
Erről a területi ügyészség számolt be a Telegramon.
A nyomozás szerint május 10-én 07:10-től a megszállók a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva egy órán keresztül tüzérségi tűzzel lőtték Esman község polgári infrastruktúráját
– áll a közleményben.
A támadás következtében egy 64 éves nő meghalt, 17 éves unokája pedig megsebesült.
A háborús törvények és szokások megsértése, valamint előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt előzetes vizsgálat folyik.
Két ember megsérült egy lakóépületek elleni orosz dróntámadásban a harkivi régióban – közölte ukrán tisztviselőkre hivatkozva a Sky News.
A légierő szerint mind a tíz drónt sikerült lelőni, de csak azután, hogy a célba vett épületek kigyulladtak.
Oroszország két irányított légvédelmi rakétát is kilőtt – tette hozzá a légierő. Oleh Szinyehubov, a harkivi régió kormányzója elmondta, hogy három lakóház gyulladt fel és mintegy tucatnyi megrongálódott a támadás következtében, amely szerinte mind az infrastruktúrát, mind a lakóövezeteket célozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 21. után is az ország legitim elnöke marad – vélekedett Denisz Maljuska igazságügyi miniszter a BBC-nek adott interjújában.
Az igazságügyi miniszter megerősítette, hogy a Zelenszkij által május 21. után aláírt összes rendelet és dokumentum jogszerű lesz.
„Egyetlen elnök sem dolgozott nap mint nap, ahogy azt az alkotmány meghatározza. A hivatali időre vonatkozó normát soha nem alkalmazták közvetlenül. Ez csak egy bizonyos iránymutatás, amelyet értelmezni és alkalmazni kell a választások időpontját meghatározó normákkal kapcsolatban” – idézi Maljuskát az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz erők az elmúlt hónapban jelentősen növelték a szárazföldi támadások ütemét Kelet-Ukrajnában a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint. A sietség oka az lehet, hogy az orosz hadsereg még az előtt akar eredményeket elérni, mielőtt a nyugati katonai segély megérkezne az ukránokhoz a frontra.
Nazar Volosin alezredes, az Ukrán Fegyveres Erők egyik szóvivője elmondta, hogy május 8. és 9. között 84-ről 146-ra nőtt az összecsapások száma. Megjegyezte, hogy a harcok nagy része Harkiv régiótól Donyeck és Zaporizzsja régiók határzónájáig alakult ki.
A brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az orosz támadások száma 17 százalékkal nőtt 2024 márciusa és áprilisa között, és a regisztrált szárazföldi támadások több mint 75 százaléka Csasziv Jar, Avgyijivka és Marinka irányába történt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2024. május 10-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):
A háború kitörése óta 479 710 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 980-an haltak vagy sebesültek meg.
Péntek este drónok támadták meg az oroszországi Kalugai régióban található Pervij Zavod olajfinomítót – írja az Ukrajinszka Pravda.
A területen több erőteljes robbanás hallatszott.
A helyi lakosok elmondása szerint több, a fejük felett repülő drón jellegzetes hangját hallották, majd tűz ütött ki a finomító területén.
Reggel 7 óra körül a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapsa közölte, hogy a finomítóban keletkezett tüzet eloltották, és nincs sérült.
Szvitlana Grincsuk ukrán energiaügyi miniszterhelyettes egy televíziós műsorban elmondta, hogy a minisztertanács gondolkodik a villamosenergia-díjak emelésén, mivel erőforrásokra szükség lesz a következő fűtési szezonban – írja az Unian.
„Többek között a vámok emeléséről tárgyalunk. Elemezzük a rendelkezésünkre álló összes pénzügyi forrást, beleértve a partnereinktől kapott segítséget is. Elemezzük energiaipari vállalkozásaink képességeit és a tarifa emelésének lehetőségét is” – ismertette Grincsuk.
A villamos energia tarifáinak emeléséről szóló döntés még nem született meg. A tisztviselő azonban nem zárja ki, hogy az ukrán kormánynak valószínűleg ezt kell tennie annak érdekében, hogy legyen forrása a következő fűtési szezonra való felkészüléshez.
Az elmúlt 24 órában összesen 95 katonai összecsapásra került sor a fronton, és az oroszok továbbra is új területeket próbálnak elfoglalni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Avgyijivka irányában 28 támadást, Bahmut irányában pedig 21 támadást vertek vissza az ukránok.
Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt 24 óra alatt Oroszország 6 rakéta- és 80 légicsapást mért ukrán csapatokra és településekre.
Mihail Misusztyin miniszterelnöki jelölését terjesztette be az Állami Dumának Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte Vjacseszlav Vologyin, a parlamenti alsóház elnöke pénteken Telegramon.
Misusztyin május 7-én, rögtön Putyin ötödik elnöki beiktatását követően a kormányával együtt lemondott, és ügyvezetőként folytatta tevékenységét. Miniszterelnöki jelölését az alsóház pénteken, moszkvai idő szerint 14 órakor fogja megvitatni.
A kormányfő 14 napon belül a benyújtja az alsóháznak a miniszterelnök-helyettesi és a szövetségi miniszteri posztokra szóló jelölését.
A parlament alsóháza egy héten belül dönt a kormányfő által benyújtott jelöltekről, akiket azután az orosz elnök nevez ki.
A védelmi minisztérium, a Szövetségi Biztonsági szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a rendkívüli helyzetek minisztériuma és a külügyminisztérium vezetőjét a felsőházzal folytatott konzultációt követően nevezi ki az elnök.
Az 58 éves Misusztyin először azt követően lett miniszterelnök, hogy elődje, Dmitrij Medvegyev 2020. január 15-én bejelentette kormányának lemondását.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5742-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6686-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.