Hatra emelkedett az oroszok katonák reggeli rakétatámadásai következtében megsérült emberek száma Mikolajivban – jelentette az Állami Sürgősségi Szolgálat (SES) sajtószolgálata.
Az ellenség csapást mért Mikolajivra. Előzetesen hat áldozatról tudunk
– közölte szerdán táviratban a SES.
A rakétacsapás után keletkezett tüzet állítólag már eloltották. „A város egyik kerületében lévő benzinkút területe, beleértve az épületet és a közelben parkoló autókat, 400 négyzetméteren égett” – áll a SES közleményében.
Mint arról beszámoltunk, szerda reggel két becsapódást regisztráltak Mikolajivban azután, hogy bejelentették az oroszok ballisztikus fegyverek bevetésével való fenyegetését. Korábban csak öt sérültről érkezett jelentés – írta meg az Interfax.
Magyarország területére 2024. május 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5524 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5678 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Orbán Balázs szerint a magyar kormány álláspontja világos, szeretnék elkerülni az orosz–ukrán háború kiszélesítését. Magyarországnak nem kell részt vennie egyik oldalon sem a harcokban – számolt be az MTI.
Orbán Balázs Törökszentmiklóson, a Klein-Lábassy Kultúrkúriában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, a magyarok érdeke, hogy kimaradjanak a háborúból.
A kérdés csak az, hogy ki képes Magyarország békéjét és biztonságát megőrizni, ki képes ellenállni annak a nyomásnak, amely Brüsszelből és egyes nyugat-európai fővárosokból az országra hárul
– jegyezte meg.
Elmondása szerint az elmúlt két év bebizonyította, hogy a baloldal, a magyar ellenzék egyetlen pártja sem képes ellenállni a háborús nyomásnak.
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője ugyancsak a háború elutasítására és a Fidesz–KDNP európai parlamenti listájának támogatására buzdított.
Arra kérjük az embereket, hogy mondjanak egyértelmű nemet a háborúra és mondjanak egyértelmű igent a békepártiakra, és támogassák a Fidesz–KDNP listáját
– közölte a politikus.
Hollik István arról beszélt, hogy ma Magyarország minden lakosa számára az a legfontosabb kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni hazánkat a béke szigetének, vagy belesodródunk a háborúba.
A politikus szerint az elmúlt napok történései is azt mutatják, hogy hihetetlen nagy a háborúpárti nyomás. A NATO katonai bizottságának elnöke azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie egy nagy háborúra, és Emmanuel Macron francia elnök is úgy fogalmazott egy videóban, hogy ha Ukrajna nem tudja tartani a frontot, akkor Európának be kell szállnia az orosz–ukrán háborúba.
Hollik szerint mindez egyet jelentene a háború eszkalációjával és a világháborúval. Mint fogalmazott, „a brüsszeli elit Ursula von der Leyennel és a magyar dollárbaloldallal együtt a háború pártján áll”.
Hozzátette, hogy a háború tönkretenné Magyarországot, ezért egyértelműen meg kell üzenni, hogy ebből nem kér Magyarország. A képviselő szerint Brüsszel átvert mindenkit, mert azt mondta, hogy a szankciók kivetése és a fegyverküldés meg fogja oldani a konfliktust, de ez nem történt meg, ráadásul Európa gazdasága beleroppant.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi kijevi látogatásán hangsúlyozta Washington hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna biztonsága mellett. Az Egyesült Államok külügyminisztere sajtótájékoztatót tartott – amelyen a The Kyiv Independent is részt vett –, beszédében nem közölt konkrétumokat, de hangsúlyozták, hogy „Ukrajna számíthat partnereire a fenntartható, hosszú távú támogatásban”.
A miniszter meglepetésszerű látogatásra érkezett Kijevbe, az utazás célja állítólag az volt, hogy „erős megnyugtató jelzést küldjön az ukránoknak, akik nyilvánvalóan nagyon nehéz pillanatban vannak”.
Eddig több mint 30 ország csatlakozott az Ukrajnát támogató közös nyilatkozathoz, amely a Hetek Csoportjának (G7) közös nyilatkozatát tartalmazza.
Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Dánia, Olaszország, Kanada, Hollandia, Finnország, Lettország és Kanada már kétoldalú megállapodást írt alá Kijevvel. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Ukrajna célja, hogy májusban hasonló kétoldalú biztonsági megállapodást kössön az Egyesült Államokkal.
A saját tíz évre szóló megállapodásunk értelmében az Egyesült Államok az alapvető képességek egész sorában támogatni fogja Ukrajna védelmét és biztonságát: a légierőtől a légvédelemig, a drónoktól az aknamentesítésig
– mondta Blinken. „Ha Oroszország vagy bárki más megtámadná Ukrajnát, azonnal a legmagasabb szinteken fogunk együttműködni Ukrajnával, hogy összehangoljuk, hogyan segíthetünk visszaverni a fenyegetést” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter.
Blinken nyilatkozott Ukrajna és a NATO kapcsolatáról is, amely szövetséghez az ország csatlakozni kíván. „Önöknek van mit tanítaniuk a szövetségnek. A NATO biztonságosabb lesz az önök hadseregével az oldalunkon” – fogalmazott.
A TÁRCAVEZETŐ KIJELENTETTE, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LÉPÉSEKET TESZ ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY NÖVELJE A NATO SZEREPÉT „EGY RUGALMAS, ÜTŐKÉPES UKRÁN HADERŐ KIÉPÍTÉSÉBEN, A FOLYAMATBAN LÉVŐ REFORMOK TÁMOGATÁSÁBAN, (ÉS) UKRAJNA JOBB INTEGRÁLÁSÁBAN A SZÖVETSÉGBE”.
Antony Blinken elárulta, hogy létezik egy „terv” arra, hogy Ukrajna képes legyen „katonailag, gazdaságilag és demokratikusan a saját lábára állni, hogy Amerika támogatása fenntarthatóbb szintre álljon át”.
Lettország 10 millió euróval, azaz átszámítva körülbelül 3,8 milliárd forinttal járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében 800 ezer tüzérségi lövedéket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajna számára – közölte az MTI.
A hírt Evika Silina lett miniszterelnök és védelmi minisztere, Andris Spruds jelentette be kedd délután. Hozzátették, hogy a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.
A támogatást azután jelentették be, hogy Ukrajna hónapok óta tüzérségi lőszerek hiányára panaszkodik.
A cseh kezdeményezéshez számos ország csatlakozott, ugyanakkor Robert Fico szlovák elnök kijelentette, hogy Szlovákia nem vesz részt az akcióban. Ekkor azonban közbelépett az aktivisták egy csoportja, akik gyűjtést indítottak Ukrajna számára. A kezdeményezésüknek köszönhetően mindössze két hét alatt 4 millió eurót gyűjtöttek össze a magánadakozásoknak köszönhetően. A gyűjtés azóta is folytatódik. A kezdeményezést bonyolító weboldal a szlovák mellett angol és magyar nyelven is elérhető, hogy a magyarországi lakosok is hozzájárulhassanak Ukrajna támogatásához.
A kelet-ukrajnai Harkiv megyében stabilizálódott a harci helyzet, az ukrán erők visszaszorítják az ellenséget a területről, az északkeleti, Oroszországgal úgyszintén határos Szumi megyében pedig még nem észlelték az orosz hadsereg aktivizálódását – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy keddi tévéműsorban az MTI szerint.
A hírszerző tiszt szavai szerint a harkivi régióban az orosz határ mentén zajló katonai művelet jelenleg is tart. „Nem igaz viszont az, hogy az ellenség jelentős sikereket ért el” – szögezte le.
A térségben kialakult helyzetet azonban meglehetősen feszültnek nevezte, amely „nagyon gyorsan változik”.
„Tegnap estétől azonban véleményem szerint erőteljes tendencia mutatkozik a stabilizáció felé” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az orosz erőket már sikerült megállítani azokon a vonalakon, ameddig előre tudtak nyomulni, az ukrán csapatok pedig kezdik onnan is visszaszorítani őket. Arra figyelmeztetett, hogy az oroszok „még nem vetették be a harcba összes erejüket”.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy kedden az orosz támadások következtében két helyi lakos – egy 80 éves nő és egy 83 éves férfi – vesztette életét Vovcsanszk városban, illetve az egyik közeli faluban. Később a kormányzó arról tájékoztatott a Telegramon, hogy több orosz csapás ért lakóépületeket a megyeszékhely, Harkiv központjában.
A belügyminisztérium eddigi adatai szerint legkevesebb 16 ember sebesült meg, köztük három gyerek. A légierő előzőleg figyelmeztetett arra, hogy orosz irányított légibombákkal indítottak támadást a harkivi régióra.
Minimális emberveszteséggel kell elérni az ukrajnai „különleges hadművelet” katonai és politikai céljait – hangoztatta az orosz parlament felsőházának plenáris ülésén, a tárcavezetői kinevezésével kapcsolatban megtartott konzultáción Andrej Belouszov védelmiminiszter-jelölt az MTI szerint.
A különleges hadművelet folytatásának feltételei között a legfontosabb feladat természetesen továbbra is a győzelem elérése, az elnök által meghatározott katonai és politikai célok megvalósítása. Ugyanakkor ezt külön hangsúlyozni szeretném: minimális emberveszteséggel
– mondta Belouszov.
Egy másik feladatának a harcoló orosz erők korszerű fegyverellátását nevezte, beleértve a tüzérségi lőszereket, rakétákat, a személyi védelem és a speciális kommunikáció eszközeit, drónokat és az elektronikus hadviselés eszközeit. Hangsúlyozta, hogy ez világos és összehangolt tervezést igényel, és minden élenjáró fejlesztést és hatékonysági elképzelést a győzelem elérésének és az orosz hadsereg előtt álló feladatok teljesítésének érdekébe kell állítani.
Belouszov megfogadta, hogy nem kíméli majd egészségét, sőt, ha kell, az életét sem a kitűzött feladatok megoldása érdekében. Hozzátette, hogy mindig is az a vasszigorú elv vezérelte, hogy „hibázni lehet, de hazudni nem”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!