Az Egyesült Államok és Európa egyesíti erőit egy olyan tervvel kapcsolatban, amely szerint az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó kamatokból kölcsönt nyújtanának Ukrajnának. Az összeget katonai és gazdasági segélyre fordítanák – jelentette a The New York Times.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy a 300 milliárd dolláros orosz vagyon felhasználására több lehetőség is napirenden van. De szerinte a legígéretesebb elképzelés az, hogy
a G7-országok kölcsönt nyújtanak Ukrajnának, amelyet az Európában található orosz vagyonból származó jövedelem és kamatbevétel biztosítana.
Megjegyezték, hogy a G7-ek pénzügyminiszterei a hét végén Olaszországban találkoznak abban a reményben, hogy véglegesítik a tervet, amelyet a csoport vezetőinek jövő havi találkozója előtt az államfők elé terjeszthetnek.
„Úgy gondolom, hogy valamennyi partnerünk részéről jelentős érdeklődést tapasztalunk egy olyan hitelkonstrukció iránt, amely váratlan bevételeket generálna. Ez jelentős összegű előleget biztosítana, amely segítene kielégíteni az Ukrajnában várhatóan felmerülő igényeket, mind katonai, mind pedig újjáépítési szempontból” – mondta Yellen németországi látogatása során.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a nyugati szövetségesek már hónapok óta tárgyalnak arról, meddig mehetnek el az orosz központi banki eszközök felhasználásában. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ennek a pénznek az elkobzása és Ukrajnának való átadása a nemzetközi jog szerint jogszerű lenne. Ugyanakkor több európai ország, köztük Franciaország és Németország óvatos egy ilyen lépés jogszerűségét illetően.
Bár az Egyesült Államok nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazást adna a Biden-kormányzatnak az orosz vagyon lefoglalására és elkobzására, az Európával való egységes fellépés vágya nagyrészt háttérbe szorította ezt az elképzelést
– áll a cikkben.
Ugyanakkor ebben a hónapban az uniós országok megállapodtak abban, hogy készek a nyereség 90 százalékát az Európai Békealapon keresztül fegyverek vásárlására fordítani Ukrajna számára. A fennmaradó 10 százalékot az újjáépítésre és nem halálos fegyverek vásárlására költik, hogy kielégítsék az olyan, katonailag semleges országok érdekeit, mint Írország, Ausztria, Ciprus és Málta.
Magyarország területére 2024. május 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 4396 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7261 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Gyásznapnak nyilvánították az ukránok május 20-át Harkivban, ugyanis egyre több civil áldozata van az orosz támadásoknak a régióban.
Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója közösségi oldalán arról írt, hogy Kovsarovka, Novooszinovo Kupjanszka és Malodanyilivka falvak bombázása következtében az orosz hadsereg 11 embert ölt meg.
A halottak között volt egy terhes nő is
− közölte a kormányzó.
Vasárnap este az oroszok dél felől Sahíd drónokkal támadták meg Ukrajnát − közölte az ukrán fegyveres erők légiereje.
Helyi idő szerint 23:14-kor a légierő jelentette, hogy a drónok északnyugati irányban haladnak a Herszon régióban. 23:35 körül a mikolajivi terület déli részén is észlelték a szerkezeteket.
Ukrajna valamennyi régiójában hétfőn 18 órától kedden éjfélig óránkénti áramszüneti menetrendet vezetnek be – tájékoztatta a helyi lakosságot az Ukrenerho. A kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását nem korlátozzák – tették hozzá.
Egy másik bejegyzésben a vállalat megjegyezte, hogy a felmelegedés miatt csökkent a villamosenergia-fogyasztás Ukrajnában.
Az áramkimaradásokat azonban még nem lehet teljesen elkerülni. A korlátozások még hónapokig – nyáron, ősszel és télen – folytatódni fognak. Amíg nem sikerül helyreállítani az orosz támadások által megrongált termelőberendezéseket
– idézte a közlemény Volodimir Kudricskijt, az Ukrenerho igazgatótanácsának elnökét.
Az oroszok 1572 főt és 263 egységnyi fegyvert és katonai felszerelést veszítettek egy hét alatt − állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Kiemelték, hogy csak vasárnap 105 katonai összecsapásra került sor az ukrán és az orosz hadsereg között. Megjegyezték, hogy az oroszok továbbra is tüzérséggel lövik Csernyihiv és Szumij régiók határ menti területeit.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!