A háború kezdete óta körülbelül 210 ezer épület semmisült vagy rongálódott meg Ukrajnában. A New York Times újságírói szakértőkkel együtt elemeztek műholdképeket, és megállapították, hogy ezek az épületek főként a majdnem 1300 kilométer hosszú frontvonal mentén helyezkednek el.
Ez több, mint ha Manhattan egészét négyszer söpörték volna le a föld színéről
– közölte az amerikai lap a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint.
Mint írták, néhány helyen Ukrajna úgy néz ki, mint Drezda vagy London a második világháború után, vagy mint a Gázai övezet fél év bombázást követően. A legnagyobb pusztítás Mariupolban történt, továbbá Harkivban is súlyos károk keletkeztek. A cikk szerint legalább 106 kórház és klinika, 109 egyházi objektum, és 708 oktatási intézmény vált a földdé egyenlővé vagy szenvedett jelentős károkat.
Néhány nappal azután, hogy a Joe Biden vezette amerikai kormány engedélyt adott Ukrajnának, hogy orosz területek ellen is használja az amerikai fegyvereket, Kijev csapást mért egy, az orosz határ közelében található katonai létesítményre.
Az ukrán erők több belgorodi rakétaindító állomást is megsemmisítettek – számolt be kedden Jehor Csernyev ukrán parlamenti képviselő a The New York Times szerint. A csapatok a HIMARS nagy hatótávolságú tüzérségi rakétarendszert használták a támadáshoz.
Ukrajna most először ismerte el nyilvánosan, hogy amerikai fegyverekkel lőtt Oroszország területére. Az amerikai vezetés korábban azért nem engedélyezte az ukrán csapatoknak a fegyverek orosz területek elleni felhasználását, mert attól tartott, hogy az eszkalációhoz vezethet. A tiltást egyelőre csak az Északkelet-Ukrajnával határos területekre oldották fel.
A hétvégi ukrán támadásról több kép és videófelvétel is megjelent az interneten. Az alábbi videón látható füstfelhőt állítólag a belgorodi régió megtámadott területén rögzítették.
Tizenhat személy tűnt el az Elnöki Hivatal tanácsadóinak és vezetőinek névsoráról tavaly óta – írja az Ukrajinszka Pravda. Mint írják, Volodimir Zelenszkij elnök csapatában a tanácsadók száma felére csökkent 2023 ősze óta, és az elnök első számú asszisztensi posztja pedig megüresedett.
A lap szerint megüresedett az Elnöki Hivatal tanácsadói és az elnökhelyettesi tanácsadói állás is. Az Elnöki Hivatal működése azonban nem átlátható: annyira zárt, hogy semmit sem tudni arról, hogy hová tűntek ezek a személyek.
Az Elnöki Tanács úgy döntött, hogy teljesen elrejti az Andrij Jermak tanácsadóiról szóló hivatalos információkat is.
A Cseszno Mozgalom kérése után azonban mégis megosztottak némi információt ezekről a személyekről, s több esetben is kiderült, hogy ki hol folytatta a munkáját az elbocsátást követően.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5092-en léptek be Magyarországra kedden, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Miután visszatért Kijevbe, az első dolga az volt, hogy meglátogassa a főparancsnok főhadiszállását és értesüljön a csatatéren történt változásokról – számolt be Telegram-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még kedden.
„Elsőként meghallgattam Olekszandr Szirszkij főparancsnok beszámolóját a hadszíntér főbb irányvonalainak helyzetéről, majd Rusztem Umjerov védelmi miniszter és Olekszandr Kamisin stratégiai iparért felelős miniszter jelentett. Beszámoltak az orosz drónok elleni küzdelemről, valamint a saját pilóta nélküli repülőgépek elektronikus hadviselés technológiai fejlesztéséről. A megbeszélés során meghatározták a várható légvédelmi rendszerek elhelyezésének kiemelt irányait is” – írta Zelenszkij.
Hozzátette: „A vezérkar főnöke, Anatolij Barhilevics beszámolt a felkészülésről, továbbá a dandárok és tartalékosok felszerelésének állásáról. A harkivi, szumi és csernyihivi katonai közigazgatás vezetői pedig az erődítmények további építéséről, a fontos létesítmények védelméről számoltak be, különösen az energiatermelésről, illetve az emberek áramellátásának jelenlegi helyzetéről.”
Nagyszabású hadgyakorlatot tartanak június 5. és 13. között Kijevben a fővárost övező Kijevi területen– írja az Ukrajinszka Pravda.
A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy ne készítsenek fényképeket és videókat a felszerelések és a katonai személyzet mozgásáról.
A hadgyakorlatok során gyakorlati akciókra kerül sor, amelyekben valamennyi szárazföldi, folyami, légvédelmi és szabotázsellenes egység személyzete, katonai felszerelése és fegyverzete részt vesz. A gyakorlatok célja egy védelmi művelet harci és speciális feladatainak gyakorlása olyan körülmények között, amikor az ellenség aktívan használja a támadófegyverek teljes körét, valamint az ellenséges szabotázs- és hírszerző csoportok akcióit
– közölte Olekszandr Pavljuk, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka.
Az ukrán főváros környékén legutóbb a 2022-es invázió kezdetén jártak orosz csapatok, de még a tavasszal visszavonultak.
Mint megírtuk, az orosz sajtó arról számolt be pár napja, hogy leégett Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hivatalos rezidenciája az Altaj-hegyvidéken, és több felvételt is nyilvánosságra hoztak ezzel kapcsolatban.
Orosz újságírók kedden kérdeztek rá Dmitrij Peszkovnál, a Kreml szóvivőjénél arra, hogy mit reagálnak az esetre, és arra, hogy „Vlagyimir Putyin dácsájaként” emlegette a sajtó az épületet. Peszkov erre azt válaszolta:
Hivatalosan nem az orosz elnök rezidenciája az épület.
„Az elnök hivatalos rezidenciái olyan rezidenciák, amelyek a kormányzathoz, a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz tartoznak. És az ön által említett objektum nem tartozik ezen rezidenciák közé” – mondta Peszkov a gazeta.ru szerint.
Az mk.ru mindehhez azt is hozzátette, hogy pár évvel ezelőtt volt egy hasonló eset, amikor „Putyin dácsájaként” emlegettek egy Praszkovejevkában – a Krasznodari határterületen lévő Gelendzsik üdülőváros közelében – található komplexumot. Peszkov akkor is cáfolt, sőt akkor még Putyin is azt mondta, hogy sem a rokonainak, sem neki nincs ott ingatlanja, és soha nem is volt.
Később egy Putyin-közeli orosz milliárdos, Arkagyij Rotenberg megjelent a nyilvánosság előtt, és egy tévéinterjúban elmondta, hogy övé az épület, és hogy egy fényűző szállodát tervez nyitni ott (Rotenbergék ellen egyébként az invázió után szankciókat vezettek be Nyugaton).
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!