A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) elemzői megjegyezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető megpróbálja népszerűsíteni a „győzelem elméletét”, amely a kimerítő háborúra összpontosít Ukrajnában.
Június 7-én Vlagyimir Putyin orosz vezető olyan elméletet fogalmazott meg az ukrajnai győzelemről, amely több kulcsfontosságú feltételezésen alapul, mely szerint
az orosz erők a végtelenségig folytathatják a fokozatos előrenyomulást, és Ukrajna nem lesz képes sikeres, jelentős ellentámadásokat indítani, így Oroszország végül megnyerheti a kimerülés háborúját az ukrán erőkkel szemben.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) tartott beszédét követően Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége a 2022 szeptemberi részleges mozgósításhoz hasonló újabb tartalékosok behívására. Ezt azzal magyarázta, hogy Oroszország nem próbálja meg gyorsan elérni katonai céljait Ukrajnában.
Putyin elismerte, hogy a jelenlegi orosz katonai kontingens – a hírek szerint a 2024 januárjától harcképes szárazföldi erők teljes létszáma – nem lenne elegendő a gyors győzelemhez. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az orosz erők ehelyett fokozatosabb megközelítést követnek.
Az elnök azt állította, hogy Oroszország folyamatban lévő toborzási erőfeszítései, amelyeket „kriptomobilizációnak” nevezett, elegendőek ehhez a fokozatos stratégiához. Megjegyezte, hogy Oroszország 2024-ben eddig 160 000 új katonát toborzott, amely szám összhangban van azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint az orosz hadseregnek havonta 20-30 000 új katonára van szüksége.
Az orosz vezető meggyőződése, hogy a fokozatos orosz térnyerés lehetővé teszi Oroszország számára, hogy elérje ukrajnai céljait, azon a feltételezésen alapul, hogy az ukrán erők nem lesznek képesek visszaszerezni az orosz erők által elfoglalt jelentős területeket. Emellett feltételezi, hogy az orosz hadsereg képes lesz fenntartani a támadó műveleteket és a súlyos veszteségek ellenére is fokozatos taktikai előnyöket elérni.
Magyarország területére 2024. június 7-én az ukrán-magyar határszakaszon 6904 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6189 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Tizenkilenc ember életét vesztette és további öt megsebesült, amikor ukrán támadás ért egy üzletet Szadovoje faluban – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányzója.
A Goloprisztanyi városi körzetben lévő Szadovoje falu kijevi fegyveresek általi lövetése következtében megsemmisült egy üzlet, amelyben jelentős számú látogató és személyzet tartózkodott
– írta Telegram-csatornáján Szaldo.
A kormányzó szerint az üzletet előbb egy irányított légibomba találta el, majd később, amikor a környék lakói megkezdték a mentést, a helyszínre amerikai HIMARS sorozatvetőből kilőtt rakétával újabb csapást mértek a Dnyeper jobb partjáról.
A Luhanszkot péntek délelőtt ért ukrán rakétacsapás halottjainak száma négyre, a sebesültjeié pedig 53-ra emelkedett. Negyven ember kórházban ápolnak, a város civil infrastruktúrájának több objektuma megsérült.
Leonyid Paszecsnik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője közölte, hogy az ukrán fegyveres erők pénteken legkevesebb hat rakétát – előzetes információk szerint amerikai ATACMS rakétákat – lőttek ki Luhanszkra. A légvédelmi erők a legtöbb lövedéket lelőtték, de néhány rakéta célba talált. Egy négyemeletes lakóház egyik lépcsőháza teljesen összeomlott. Többen a romok alatt rekedtek.
Az orosz belügyminisztérium pénteken körözési listára tette Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt, parlamenti képviselőt és volt elnökjelöltet. A jogalapot a tárca nem ismertette.
A legújabb felvételek alapján bizonyítható, hogy az odesszai repteret ért támadásoknak is megvoltak a következményei: több ritka repülőgép is megsemmisült a támadásokban, köztük egy Szuhoj Szu–31-es is – írja a Portfolio.
Recently, a privately owned Sukhoi Su-31M reg. UR-TOP aerobatic aircraft was destroyed in a hangar during a Russian missile attack on Odesa Airport. pic.twitter.com/o9cozaVXA4
— The Military Watch (@MarcinRogowsk14) June 6, 2024
Az ukrán repülőterek – köztük az odesszai is – az elmúlt időszakban többször az orosz drónok és rakéták célkeresztjébe kerültek. Az egyik támadásban megsemmisültek magántulajdonban álló műrepülőgépek is – legalábbis a kiégett roncsokról készült felvételek alapján erre lehet következtetni.
A kiégett gépek között megtalálható egy ukrán gyártmányú A–22 Foxbat, egy német Extra EA–300 kétüléses műrepülőgép és egy Szuhoj Szu–31 orosz, együléses műrepülőgép. Utóbbi egy kifejezetten nagy hírnevet szerzett repülőgéptípus, amelyet több műrepülő világbajnok is használt az elmúlt évtizedekben – írta a Portfolio.
Extra EA300SC reg. UR-WIN was also destroyed. Note the damaged Aeroprakt A-22 Foxbat in the background. pic.twitter.com/yfclwWpKJi
— The Military Watch (@MarcinRogowsk14) June 6, 2024
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban az MTI szerint.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette, hogy a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó
– fejtette ki a szóvivő.
Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni? „Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel” – jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!