Svájcban zajlik az év legnagyobb csúcstalálkozója, az ukrajnai békekonferencia, a megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten – írja az MTI. A konferencia sajtóközleménye szerint ez a békefolyamat első lépése.
A találkozón szó lesz:
Magyarország nevében Szijjártó Péter vesz részt a svájci tanácskozáson, amit maga a külügyminiszter erősített meg korábban. Mint mondta, Magyarország a béke pártján áll, és minden olyan eseményen részt vesz, ahol a béke a fő programpont.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Hét civil meghalt az ukrán hadsereg tüzérségi támadásaiban pénteken az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Belgorod megyében – közölte Telegram-csatornáján szombaton Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó.
Scsebekino településen egy többlakásos társasház romjai alól négy holttestet emeltek ki szombaton a mentők, egy ötödik, egy nő, akit élve találtak, később a kórházban halt meg. Arról viszont nem tudni, hogy a házat közvetlen találat érte volna. A kormányzó egy-egy további civil halottról tájékoztatott Oktyabrszkij és Murom településekről.
A nagyrészt elnéptelenedett Scsebekino az ukrán határtól mintegy öt kilométerre fekszik. Ukrán oldalon terül el Vovcsanszk városa, amely körül jelenleg heves harcok folynak.
A belgorodi régió az orosz erők felvonulási és logisztikai támaszpontja. Mióta az orosz hadsereg május közepe óta ezen a frontszakaszon szárazföldi offenzívát indított, Ukrajna intenzívebben lövi a régiót. Az Egyesült Államok és Ukrajna egyes támogatói engedélyezték Kijevnek, hogy a tőlük kapott fegyvereket a határ túloldalán is bevesse – írta az MTI.
Kurt Volker, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt ukrajnai különmegbízottja az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Kreml nem fél a NATO bővítésétől, hanem azt használja fel háborúja indokaként. Ezt az Odesszában megrendezett Fekete-tengeri Biztonsági Fórumon mondta − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
Az az érdekes, hogy az emberek folyamatosan azt mondják, hogy Oroszország ígéretet kapott arra, hogy a NATO nem fog terjeszkedni. Miközben az az ember, aki állítólag ezt az ígéretet tette, James Baker amerikai külügyminiszter többször nyilvánosan kijelentette, hogy ez nem igaz. A narratíva másik fele az, hogy a NATO bővítése okozta Putyin támadását. A bizonyítékok azonban az ellenkezőjét bizonyítják
− hangsúlyozta Volker.
Az orosz erők június 15-én csapást mértek a Donyecki területen lévő Ulakli falura, három ember meghalt, öt pedig megsebesült − közölte Vadim Filascskin kormányzó.
Oroszország a jelentések szerint egy Smerch rakétavetőből kilőtt kazettás bombával csapott le a településre reggel 9 óra körül − írja a Kyiv Independent.
A meghalt civilek között van egy 32 és 39 éves nő és egy 30 éves férfi. Két közigazgatási épület, egy ház, egy üzlet és nyolc autó megrongálódott.
Ukrán férfit mentettek ki a Tiszából a román határőrök, a 31 éves fiatalember Romániába próbált szökni, de elfogyott az ereje – tudatta szombaton a határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelősége.
Az eset péntek este történt a román–ukrán határ szaraszói (Sarasau) szakaszán, ahol a Tisza képezi a határt. A 31 éves ukrán állampolgár kimerült volt, így nem tudott volna önerőből átúszni a romániai oldalra.
A szaraszói határőröket egy hosszúmezői (Campulung la Tisa) lakos értesítette, hogy a folyóban egy láthatóan kimerült férfi segítségért kiáltozik. A határőrök csörlős kötéllel siettek a segítségére, és húzták ki a romániai oldalra. A férfi menedékjogért folyamodott a román államhoz, az ügyében illegális határátlépés miatt indult eljárás.
Az ukrajnai háború kitörése óta a máramarosi határrendészek hetente sietnek olyan ukrán férfiak segítségére, akik Romániába próbálnak szökni a sorozás elől. Egy korábbi jelentés szerint május közepéig 19 ukrán állampolgárt találtak holtan Romániában, 11-et a Tisza romániai oldalán, 8-at pedig a Máramarosi-havasokban – írta az MTI.
Andrej Piontkovszkij orosz emigráns politológus szerint Nyugaton már senkit sem hatnak meg a „vörös vonalak”, amelyekről az Orosz Föderáció beszélt, és a nukleáris fegyverektől való félelem is eltűnt − írja az ukrán Unian hírügynökség.
A Kreml megérezte a változást. Az első ilyen esemény Macron figyelemre méltó kijelentése: amikor Putyin atomfegyverekkel kezdte fenyegetni őt, nyugodtan megjegyezte, hogy Franciaországnak is vannak atomfegyverei. A Nyugat már nem reagál Putyin nukleáris zsarolására. Egyszerűen nevetségessé vált, senkit sem állítanak meg a vörös vonalak, azokat egymás után átlépik
− hangsúlyozta a Studio West műsorvezetőjének, Anton Borkovszkijnak adott interjúban.
A Nyugat nem adott konstruktív válaszokat Vlagyimir Putyinnak az új biztonsági architektúrára és az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira − jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szombaton.
Sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz. Nem konstruktív jellegűek
− mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy volt-e hivatalos reagálás Putyin javaslataira.
Az orosz elnök péntek este az orosz külügyminisztérium vezetésével tartott találkozóján az euroatlanti biztonsági rendszer kudarcáról beszélt, és javasolta egy új, minden érintett ország érdekeit figyelembe vevő architektúra kialakítását − írja az MTI.
Putyin a béke feltételei között említette, hogy Ukrajnának semleges, katonai tömbön kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását. Ezenkívül minden, Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani, valamint nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.
Olaf Scholz német kancellár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Németország „az új Magyarország”, miután az ország megakadályozta az Oroszország elleni uniós szankciók legújabb körét − írta a Politico.
Az EU olyan szankciócsomagról tárgyalt, amely megtiltaná az uniós országoknak, hogy orosz cseppfolyósított földgázt reexportáljanak európai terminálokon keresztül, de Berlin ellenezte a csomagot.
Scholz az Axel Springer médiumoknak az olaszországi G7-csúcs margóján adott interjújában azt mondta, hogy a csomag „nincs blokkolva”, és hogy az országok „megvitatják a részleteket”. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Kamala Harris amerikai alelnök több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forintos) segélyt jelentett be Ukrajnának − írta meg a The Guardian.
A bejelentésre akkor került sor, amikor Harris részt vett a svájci Luzernben megrendezésre kerülő ukrajnai békecsúcson, ahol találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és beszédet mond a csúcstalálkozó plenáris ülésén.
Az 1,5 milliárd dollár 500 millió dollárt tartalmaz az energiatámogatásra szánt új pénzeszközökből, valamint 324 millió dollár korábban bejelentett pénzeszköz átirányítását az ukrajnai energetikai infrastruktúra sürgősségi helyreállítására és egyéb szükségletekre − közölte az alelnöki hivatal.
A G7-országok vezetői pénteken fokozták a Kínára gyakorolt nyomást, hogy korlátozza provokatív tevékenységét az indo-csendes-óceáni térségben, és elítélték Oroszországot és Észak-Koreát, amiért az előbbi ukrajnai inváziója közepette elmélyítették katonai kapcsolataikat − írja a Kyodo News.
Miközben a nagy ipari demokráciák megállapodtak a háború sújtotta kelet-európai országnak nyújtandó újabb pénzügyi támogatásról, figyelmeztették Izraelt, hogy a Hamász fegyveres csoport elleni offenzíváival ne rontsa a Gázai övezetben már amúgy is romló humanitárius helyzetet.
A G7-ek vezetői – Kína növekvő tengeri önérvényesítő képességére való tekintettel – az olaszországi csúcstalálkozó második napja után kiadott közös nyilatkozatukban megismételték, hogy „határozottan elleneznek minden olyan egyoldalú kísérletet, amely a Kelet- és Dél-kínai tengeren a status quo megváltoztatására irányul”.
Oroszország idén tavasszal megújult támadásai Ukrajna energiaszektora ellen − amelyek mára az ország villamosenergia-termelő kapacitásának nagyjából a felét megsemmisítették − robbanásszerű csapást jelentenek Kijev ellenálló képességére, a polgári morálra és az ipari termelésre.
Ami még rosszabb, hogy a sebezhető energiarendszer elleni folyamatos orosz támadások kevés kilátást kínálnak egy olyan gyors megoldásra, amely helyrehozhatná a helyzetet, mielőtt Ukrajna belépne a háború harmadik telébe − írja elemzésében a Foreign Policy.
Az év eleje óta Oroszország nekilátott, hogy befejezze azt a munkát, amelyet 2023 elején elkezdett − Ukrajna polgári energetikai ágazatának, különösen az ukránok millióinak fényt és hőt biztosító erőműveknek a megsemmisítését.
Márciustól kezdve Oroszország hat rakéta- és dróncsapáshullámban célba vette Ukrajna legnagyobb erőműveit, és ezzel mintegy 9 gigawattnyi villamosenergia-termelést, azaz az ország teljes villamosenergia-termelésének felét megsemmisítette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Berlinben egy újjáépítési konferencián elmondta, hogy az orosz csapások Ukrajna nagy szén- és gáztüzelésű erőműveinek 80 százalékát, valamint a vízerőművek egyharmadát semmisítették meg.
Ukrajna nem ellenzi, hogy a második békecsúcson már Oroszország is részt vegyen, jelentette ki a svájci békecsúcson Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Nincs kompromisszum a függetlenségben, nincs kompromisszum a szuverenitásban és a területi integritással kapcsolatban. Keressük a lehetőségét annak, hogy ezt a javaslatunkat bemutassuk az orosz képviselőknek
– fogalmazott Jermak a Sztrana ukrán lap szerint. Hozzátették, Olaf Scholz német kancellár sem zárja ki, hogy tárgyalást kezdeményezzenek Oroszországgal.
A kancellár szerint „ha egy olyan konferencia vagy fegyverszüneti tárgyalás jön létre, amely Ukrajnának is megfelel, akkor fontos lesz, hogy Oroszország is részt vegyen rajta”.
A zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobbja a 2022-es teljes körű ukrajnai invázió első napjaiban került orosz kézre. Idén áprilisban állítólag az egyik reaktor tetejét egy drón találta el, ahol az felrobbant. Az oroszok az ukránokat hibáztatták, az ukránok szerint orosz hamis zászlós akcióról volt szó − írja a The Economist.
A robbanás után, amely csak egyike volt az elmúlt két év számos hasonló incidensének, Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója azt mondta: „Veszélyesen közel kerülhetünk egy nukleáris balesethez”.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Tobias Billstrom svéd külügyminiszter reagált arra a hírre, hogy svéd vadászgépek elfogtak egy orosz katonai repülőgépet, miután az pénteken rövid időre megsértette Svédország légterét − írja a The Guardian.
A légtérsértést elfogadhatatlannak nevezte, és közölte, hogy a stockholmi orosz nagykövetség tisztviselőit beidézik a minisztériumába az incidens miatt.
Szoros kapcsolatban állunk szövetségeseinkkel és partnereinkkel az eseményekkel kapcsolatban
− mondta Billstrom a Reutersnek.
Az orosz Állami Duma elnökének információi szerint az ukrán Verhovna Rada néhány képviselője elkezdte megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bejelentett békefeltételeit.
Nagyon jó lépésnek tartom, hogy az ukrán törvényhozók elkezdték megvitatni Putyin Ukrajnára vonatkozó békejavaslatát
– írta Telegram-csatornáján a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken felvázolta, Oroszország milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről Ukrajnával.
Az orosz vezető szerint ahhoz, hogy megszülessen a béke, az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
Nehezebb helyzetbe kerül az ukrán energiaellátás a várható hőség és az atomerőművi energiablokkok karbantartása miatt – írja a Kárpáti Igaz Szó Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva.
Ukrajna májusi összesítések szerint majdnem megduplázta az elektromosáram-importját, és rekordmennyiségű, 448 ezer megawatt per óra áramot importált. Ebből a legnagyobb részt, közel 46 százalékot Magyarországtól kapta.
Az Ukrenergo-vezérigazgató szerint a következő héten Ukrajnában az energiaellátás helyzete még bonyolultabbá válik a hőség és a karbantartási munkálatok miatt. Az atomerőműveknél már szombattól csökkenő kapacitással kell számolni, és a hónap vége felé egy további kapacitáscsökkenés várható.
Az ukrán energiaellátó rendszer számára július lesz az év legkritikusabb időszaka az energiaügyi szakemberek előrejelzése szerint, mivel ekkor esedékes az atomerőművi blokkok tervezett javítása.
Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú amerikai védelmi minisztériumi tisztviselő közölte, hogy a Biden-kormányzat nem tervezi a közeljövőben feloldani azokat a korlátozásokat, amelyek megtiltják az ukrán erőknek, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjenek katonai célpontokra Oroszország műveleti és mélységi hátországában, orosz területen lévő orosz célpontokra − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).
A Politico június 13-án jelentette, hogy a magas rangú tisztviselő szerint folyamatos újraértékelés folyik az orosz területre irányuló mélységi ukrán csapásokat korlátozó amerikai politikáról, és hogy nincs végleges döntés, de jelenleg nem áll a küszöbön politikai változás.
Az ISW értékelése szerint a Biden-adminisztráció korlátozott engedélye, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel csapást mérjen egyes orosz katonai célpontokra egy kis területen belül orosz területen, legfeljebb 16 százalékkal csökkentette Oroszország azon területének méretét, ahonnan ellentámadás veszélye nélkül támadhatják Ukrajnát.
Geng Suang, Kína helyettes ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította Ukrajnát és Oroszországot, hogy mielőbb kezdjék meg a béketárgyalásokat − írta meg a The Guardian.
A fegyverek véget vethetnek egy háborúnak, de nem hozhatnak tartós békét. Kína felszólítja a konfliktusban részt vevő feleket, hogy mutassanak politikai akaratot, fogjanak össze, és a lehető leghamarabb kezdjenek béketárgyalásokat a tűzszünet elérése és a katonai akciók leállítása érdekében
− idézte Suangot a The Kyiv Independent című lap.
Herszon régió kormányzója, Olekszandr Prokudin elmondta, hogy megnyitották a harmadik támogatóközpontot azon lakosok számára, akik a háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat − írja a The Guardian.
Kijevben megkezdte működését Herszon régió humanitárius irodája. Alkalmazottai naponta több mint 100 kitelepített embert szolgálnak ki, akik a fővárosban találtak ideiglenes menedéket. Csak a hivatalos adatok szerint több mint 50 ezer ilyen ember van
− írta a tisztviselő a Telegramon.
A központban élelmiszercsomagokat osztanak, ingyenes jogi támogatást és pszichológiai segítséget nyújtanak.
Herszon egyike azoknak a Dnyipro folyótól nyugatra fekvő településeknek, amelyek azóta, hogy Ukrajna 2022 novemberében visszafoglalta a területet, gyakran orosz csapások célpontjai.
Az orosz erők tűzerejüket a keleti Donyecki területen lévő Pokrovszknál lévő frontra összpontosítják, ahol az éjszakai csapásokban legalább hat civil megsebesült − közölte a The Guardian.
A helyzet nehéz, de a védelmi erők kézben tartják. Katonáink erőfeszítéseket tesznek annak megakadályozására, hogy az ellenség mélyen ukrán területre nyomuljon előre
− közölte az ukrán hadsereg péntek esti tájékoztatóján.
Svájcban zajlik az év legnagyobb csúcstalálkozója, az ukrajnai békekonferencia, a megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten – írja az MTI. A konferencia sajtóközleménye szerint ez a békefolyamat első lépése.
A találkozón szó lesz:
Magyarország nevében Szijjártó Péter vesz részt a svájci tanácskozáson, amit maga a külügyminiszter erősített meg korábban. Mint mondta, Magyarország a béke pártján áll, és minden olyan eseményen részt vesz, ahol a béke a fő programpont.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5924 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4158 megsemmisült, 504-ben károk keletkeztek, 246-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 1016-ot pedig az oroszok lefoglaltak.
#Ukraine: For the first time, a Ukrainian Leopard 2A4 tank was destroyed by the Russian army during the recent Ukrainian attack near Novopokrovka, #Zaporizhzhia Oblast. pic.twitter.com/AwBWbId9sw
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) June 8, 2023
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 842 tank van. A harckocsik közül 576 megsemmisült, emellett 70 megsérült, 62-t magára hagytak a harctéren, 134-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
A veszteséglistán 10 amerikai M1A1SA Abrams, egy brit Challenger 2, 11 német Leopart 2A6 és 20 német Leopard 2A4 harckocsi szerepel.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Vlagyimir Putyin pénteken a televízióban azt mondta, hogy csaknem 700 ezer orosz harcol Ukrajnában. Decemberben 617 ezres számot közölt, akik részt vesznek a harci műveletekben, és azt mondta, hogy ebből 244 ezer a mozgósított − írja a The Guardian.
Komolytalannak nevezte az orosz elnök békejavaslatát az orosz–ukrán háború lezárásól a német kancellár a ZDF televíziónak adott interjúban.
Mindenki tudja, hogy Vlagyimir Putyin ezt a javaslatot nem gondolta komolyan, hanem a svájci békekonferenciához van köze. A G7-vezetők nem is vitatták meg − mondta Olaf Scholz.
A kancellár szerint Putyin javaslatai − miszerint Ukrajna adja fel az Oroszország által elfoglalt négy tartományt, hagyja abba a harcokat és mondjon le a NATO-tagságról − csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról − közölte az MTI.
Scholz nem sokkal azelőtt nyilatkozott, hogy Svájcba utazott, ahol szombaton kezdődik az Ukrajna-konferencia.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 422 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 835 megsemmisült, 745-ben károk keletkeztek, 935-öt a személyzete a harctéren hagyott, 2907-et pedig az ukránok lefoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
A much clearer film has now been released of this Russian T-90M destroyed by the Ukrainian 14th Mechanised Brigade in Hryanykivka (north of Kup'yans'k) in mid-February.
— Dan (@Danspiun) March 26, 2023
The full 'cook-off' is also shown.... it burns brightly. https://t.co/H5J9gCjXLc pic.twitter.com/s19bhN0pfa
Az elveszített harcjárművek között 3134 tank van. A harckocsik közül 2115 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 346-ot magára hagytak a harctéren, 516-ot pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Egy friss felmérés szerint a Lengyelországban élő ukrajnaiak 60 százaléka nem használta fel az Ukrajnában szerzett jövedelmét az elmúlt év során. Az adatokat a Gremi Personal nemzetközi munkaügyi ügynökség elemzőközpontja szolgáltatta, a felmérés megrendelője az Ukrán Nemzeti Bank volt – írja szombati cikkében a Kárpáti Igaz Szó. A felmérés 2023 márciusa és májusa között zajlott, és 1315 Ukrajnából Lengyelországba költözött munkavállaló vett részt benne.
A felmérésben megkérdezettek 40 százaléka használta fel az Ukrajnában szerzett pénzt az elmúlt 12 hónapban.
Az ukrajnaiak 27 százaléka rendelkezett megtakarítással, amit Lengyelországban költött el. Tíz százalékuk a család által Ukrajnából küldött pénzt használta fel a kutatás szerint, míg három százalékuk ukrajnai távmunkát végzett.
A kutatásban részt vevők 20 százaléka állította, hogy kiadásainak változása a lengyelországi új munkahelyének megszerzésével függ össze. További 15 százalék elismerte, hogy az Ukrajnában szerzett pénzük elfogyott, 4 százalék elvesztette a távmunkát, és további 4 százalék állította, hogy a családi támogatás megszűnt. A válaszadók 57 százaléka nem jelölt meg konkrét okot a változásra.
A Gremi Personal hangsúlyozza, hogy az Ukrajnából származó pénzt nem felhasználó személyek, a válaszadók 60 százaléka valószínűleg már alkalmazkodott a lengyel életmódhoz és a menekültek védelmét célzó programok hatására egyelőre nem tervezik a hazatérést.
Miután hangot adott az ukrajnai harcok „békefeltételeinek”, Vlagyimir Putyin orosz elnök először vázolta fel hivatalosan Moszkva konkrét céljait a háborúban – írja az ukrán Sztrana hírportál.
Az orosz elnök célja, hogy megszerezze a négy régió feletti ellenőrzést és Ukrajna semleges státuszát.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke a portál szerint eddig kerülte az ilyen konkrétumokat, ami széles mozgásteret hagyott neki. A háború bármely olyan kimenetelét, amely az elfoglalt ukrajnai területek feletti orosz ellenőrzés fenntartását jelenti, győzelemként mutathatja be. Mostantól – amennyiben katonailag nem lehet elérni a felvázolt célokat, és végül kompromisszumokat kell kötni – a fent említett pontoktól való bármilyen eltérés Putyin vereségének tűnhet, hasonlóan Volodimir Zelenszkij többször hangoztatott „békeformulájához”, amely szerint az 1991-es határok elérésétől eltérő bármilyen eredmény vereségnek tekinthető.
Putyin pénteken ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken közölt békejavaslata ultimátum, arról szól, hogy az ő feltételei szerint fejezzék be a háborút, és ez semmiben sem különbözik a korábbi orosz üzenetektől
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Olaszországban, ahol a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport csúcstalálkozóján vesz részt.
Egy New York-i bíróság megtagadta az amerikai kormánytól az Amadea orosz szuperjacht eladási jogát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A döntés értelmében az amerikai adófizetők továbbra is 740 ezer dollárt fizetnek havonta a 106 méteres – egyébként 230 millió dollár értékű – vízi jármű karbantartásáért és biztosításáért.
A hajót az amerikai kormány szeretné eladni, a jacht összegét pedig Ukrajnának utalná.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2025-re kiegyenlítené lőszerei mennyiségét az Oroszországban gyártott lőszerek számával – mondta Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a La Tribune című lapnak adott interjúban, amelyet a Sztrana szemlézett.
Elmondása szerint az idei év végére az EU el akarja érni az évi 1,7 millió lövedék mennyiségét. 2025-re pedig az EU tervei között szerepel, hogy elérje Oroszország termelési kapacitását, azaz évi 2,5 millió lőszert állítson elő.
Andrej Demcsenko, az orosz Állam Határszolgálat szónoka szerint egyre többen menekülnek Ukrajnából az orosz határon keresztül – írja a Sztrana.
Sajnos a próbálkozások folytatódnak, mindennap rögzítünk ilyen személyeket. Nem szabad őket kijátszóknak neveznünk, ők elsősorban az államhatár megsértői
– mondta.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője szerint e férfiak közül sok a 25 év alatti, aki nem mozgósítható, mégis megtiltják nekik, hogy elhagyják az országot.
