Még mindig nem sikerült stabilizálni a helyzetet az oroszországi Azov városában található olajraktárban, amelyet kedd éjszaka ért ukrán dróntámadás – írta az Ukrajinszka Pravda szerda este.
Nem lehet stabilizálni a helyzetet az azovi olajtárolóban, ahol előző nap egy dróntámadás következtében tűz ütött ki. A tüzet továbbra sem lehet eloltani. 16 óra 40 perckor nyomáscsökkenés történt a második tartályban
– közölte Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója, aki hozzátette azt is, hogy az orosz katasztrófavédelem munkatársai még mindig próbálják eloltani a tüzet.
Mint mi is megírtuk, csütörtök éjszaka Ukrajna dróntámadást intézett az Azov városa ellen a Rosztovi területen, melynek következtében kőolajtermékeket tartalmazó tartályok gyulladtak ki. Az orosz közösségi médiában olyan információk terjednek, hogy ezt megelőzően a helyi lakosok 5 robbanást hallottak.
🔥At a refinery in Azov, Rostov region, RF, which has been burning for two days, the fire spread to the second tank.
— Гакрукс (@Gakruks1) June 19, 2024
😁👍 pic.twitter.com/4ktHyNxljL
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A német védelmi konszern bejelentette, hogy a cég történetének legnagyobb megrendelését kapták a német szövetségi hadseregtől 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerek szállítására.
A lőszerszállítási szerződés összértéke mintegy 8,5 milliárd eurót tesz ki. A most bejelentett megállapodás egy korábbi szerződés helyébe lép, amelyet tavaly júliusban írtak alá, és amelyet jóval alacsonyabb, legfeljebb 1,3 milliárd euró értékű szállításra kötöttek.
A megrendelt lőszereket főként a Rheinmetall észak-németországi, Unterlüss városában lévő üzemében gyártják. A szállításokat két év múlva tervezi elindítani a konszern, az első részletet mintegy 880 millió euró értékben. A cég arra számít, hogy a megrendelések száma a következő években tovább fog növekedni.
Ez a nagyszabású keretszerződés kiemeli a Rheinmetall vezető szerepét mint németországi lőszerszállítóét, valamint a világ legnagyobb tüzérségi lőszergyártójaként betöltött pozícióját
– mondta Armin Papperger, a védelmi konszern vezérigazgatója. Június elején vált ismertté, hogy a Rheinmetall több mint 180 millió eurót fektet be egy litvániai lőszergyártó üzem építésébe. Ezt megelőzően a vállalat március végén jelentette be, hogy több mint 130 millió eurót kap az Európai Uniótól lőszergyártásának növelésére.
Videót tett közzé a közösségi oldalán az Ukrán Állami Határőrszolgálat egy idős asszonynak öltözött férfiről, aki a Kijev és Ungvár között közlekedő vonaton bukott le – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A határőrszolgálat azt írta közleményében, hogy az odesszai férfi jelmeze nagyon részletes és megtévesztő volt, virágmintás fejkendőt és szemüveget viselt, valamint egy kockás bevásárlótáska is volt nála. Iratok azonban nem, azok nélkül szállt fel a vonatra Kijevben. Lebukása után beismerte, hogy Ungvárra akart eljutni, hogy a zöldhatáron átszökjön Szlovákiába.
A jelentés szerint bíróság előtt kell felelnie tettéért.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) csütörtökön közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a nyugati országok készek feláldozni a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy kompromisszumért a fegyveres konfliktusban, ha az orosz fegyveres erők sikerei a fronton tartóssá válnak.
Az SZVR szerint helyére Washington a legalkalmasabb jelöltnek Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokát tartja, egyelőre azonban Nyugaton mindenkit kielégít Zelenszkij, akinek tényleges legitimitása az ő támogatásuktól függ.
Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban, az észak-koreai és vietnámi látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.
Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.
Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére – írja az MTI.
Nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal mért csapássorozatot az orosz hadsereg olyan ukrajnai energetikai létesítményekre, amelyek a hadiipart szolgálják – jelentette be csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint ez az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra volt válasz, és elérte a célját. A célpontokat a közlemény nem nevezte meg.
A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint az utóbbi egy napban az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A helyi hatóságok csütörtökön az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A határtól távoli Tambov megyében, Platonovkában és Adigeföldön is kigyulladt egy-egy olajraktár pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott támadás következtében.
Egyre hevesebb támadások érik Ukrajnát, különösen a frontvonalban lévő városokat. Az ukrán légvédelem 158 orosz harci bevetést regisztrált az elmúlt 24 órában – írja az Euronews.
A támadások Ukrajna-szerte súlyos károkat okoztak a polgári és energetikai infrastruktúrában: jelentős károkat szenvedett például az ország legnagyobb energiaszolgáltató magánvállalatának egyik hőerőműve, de a Donyeck peremén egy bevásárlóközpont is megsemmisült az orosz csapásokban.
Az orosz hadsereg harci eszközei többnyire import elektronikával felszerelt drónok, amelyeket egyre bővülő felszállópálya-kapacitással vetnek be. Ez a lap információi szerint drón- és műholdelemzésekből derült ki.
Kijev közlése alapján sikerült meghiúsítaniuk a védelmi vonalak áttörésére tett orosz kísérletet az orosz szempontból stratégiai jelentőségű Kramatorszk térségében. Kijev beszámolói szerint mintegy 13 ukrán régiót ért orosz támadás. A helyi média négy halálos áldozatról és 14 sebesültről számolt be.
A legnépszerűbb tíz chatbot – köztük a ChatGPT és a Google Gemini – ellenőrzésekor megállapították, hogy ezek az MI-eszközök gyakran hamis narratívákat ismételgetnek, melyek az orosz állam hamis híroldalakból álló dezinformációs hálózathoz köthetőek.
Az esetről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Volodimir Zelenszkij szerint Románia azon döntése, hogy átadja Ukrajnának egyik Patriot légvédelmi rendszerét, megerősíti Ukrajna és egész Európa biztonságát. Az ukrán elnök köszönetet mondott Klaus Iohannis román elnöknek.
Ez a döntés megerősíti légvédelmünket, és segít abban, hogy megvédjük népünket és a kritikus infrastruktúrát az orosz légi terrortól
– írta az ukrán elnök az X-en.
„Azzal, hogy Ukrajna most véget vet az orosz terrornak, megakadályozza a Moldovával, Romániával, a balti államokkal és valamennyi szomszédunkkal szembeni potenciális agressziót. Kulcsfontosságú, hogy Ukrajna most rendelkezzen az orosz terror legyőzéséhez szükséges eszközökkel, hogy a jövőben senki másnak ne kelljen szembesülnie Oroszország agressziójával” – tette hozzá.
I am grateful to Romania and President @KlausIohannis for making the decision to provide Ukraine with an additional Patriot air defense system.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 20, 2024
This crucial contribution will bolster our air shield and help us better protect our people and critical infrastructure from Russian…
Mint írtuk, a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtökön jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.
Áramellátás nélkül maradt a dél-ukrajnai megyeszékhelyű Herszon város a csütörtöki orosz ágyúzások miatt – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már hozzáláttak „a vészhelyzeti helyreállítási munkálatoknak, és felszámolják az ellenséges támadás következményeit”.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában megkezdték a város első föld alatti iskolájának építését – hozta nyilvánosságra csütörtökön a megyei kormányzói hivatal, hozzátéve, hogy ez lesz a régióban a hatodik megerősített oktatási épület.
Az építési munkálatok másfél hete kezdődtek – közölte a hivatal az MTI szerint. A föld alatti iskola a régió legjobb intézményeként ismert Szicsovij Kollégium része lesz ötszáz férőhellyel, és két turnusban ezer gyermek tanulhat benne.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtökön jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét – közölte a román elnöki hivatal.
A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését.
Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Az MTI tájékoztatása szerint Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át és üzemelt be. A másodikat alig néhány napja, pénteken nyilvánították harcképesnek, miután június 10. és 14. között éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett Ramstein Legacy 24 nevű nemzetközi hadgyakorlat keretében.
Június 20-án reggel árokba hajtott és felborult egy ukránokat szállító autóbusz a lengyelországi Lublin vajdaságban, Krasznosztav településen – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
A portál beszámolója szerint a balesetben 14 ember, köztük két gyerek is megsérült. A buszban összesen 58-an utaztak, 13 embert kórházba vittek. Úgy tudni, az autóbusz Varsóból Kijevbe tartott, amikor a sofőr árokba hajtott.
A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. Előzetes információk szerint a sofőr józan volt.
Rengeteg a kettős felhasználású áru, a szankciók miatt főleg Kínán keresztül áramlanak be termékek az orosz hadiiparba – derül ki az Infostart cikkéből.
Bár John Kirby, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, arra törekszenek, hogy egyre drágábbá tegyék az orosz hadigépezet működését, egyelőre az orosz vámhivatal adatai azt mutatják, hogy az import szintje eléri az ukrajnai háború előtti állapotot.
A szakértőket idéző hvg szerint több állam segít kijátszani a szankciókat az oroszoknak, köztük Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek, de az egykori szovjet tagköztársaságok egy része is, olyanok, mint Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán.
„5100 százalékkal nőtt a német autók exportja Kirgizisztánba az ukrajnai háború kezdete óta. Nem kell ahhoz lángésznek lenni, hogy észrevegyük: nem a Mercedest szerették meg ennyire ott, a német autók jórésze nem Kirgizisztánba kerül, hanem rajta keresztül Oroszországba. Mindenki látja ezt, de senki sem szól, a német autók meg továbbra is áramlanak Oroszországba” – idézi a lap a szankciókat figyelő Robin Brookst, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy sok uniós államban kormányzati válságot okozott Oroszország Ukrajna elleni agressziója, és ezért az Európai Unió is hozzájárul az orosz háborús erőfeszítésekhez.
Sok uniós tagállamban alkalmazzák azt a módszert, hogy a szállítólevélre Kirgizisztánt írják, miközben mindenki tudja, hogy Oroszországba kerül a kívánt áru – közölték.
A Royal United Services Institute brit katonai kutatóintézet megfigyelése szerint az ukrajnai háborúban az orosz fegyverekben 450, tilalmi listákon szereplő nyugati alkatrész található.
Wally Adeyemo, az USA pénzügyminisztériumának államtitkára felhívást intézett a német üzletemberekhez, hogy ne adjanak el az orosz szankciós listákon szereplő árukat Kínának, mert azok Oroszországba kerülhetnek.
Az idei évben Ukrajnában rekordszámú, 140 ezer egyetemista tervezi a doktori fokozat megszerzését – írja a Kárpáti Igaz Szó Mihajlo Vinnickij, az oktatási minisztérium helyettes vezetőjének jelentése alapján.
Az egységes felvételi vizsgára jelentkezők számából megállapított adatok szerint a háború előtti években az éves átlagos jelentkezőszám 5 ezer fő volt.
Hagyományosan az államilag finanszírozott doktori képzésekben 3,5 ezer hallgató, míg tandíjas formában 1200–1500 PhD-hallgató volt. Tehát nagyjából 5 ezer fő
– közölte Vinnickij.
A háború kitörése óta 2022-ben az éves hallgatószám folyamatosan nő: két évvel ezelőtt 15 ezer, tavaly pedig 18 ezer hallgató jelentkezett doktori képzésre.
Dmitro Lubinets, az ukrán parlament emberi jogi biztosa közölte, hogy tíz ukrán gyermeket, akik családjukkal Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók ideiglenesen megszállt területein éltek, visszaszállítottak az Ukrajna által ellenőrzött területre – írja az Interfax.
Az »új hatóságok« arra kényszerítették a gyerekeket, hogy orosz iskolákba járjanak, és minden hétfőn annak az országnak a himnuszát énekeljék, amely pusztítást, félelmet és rendbontást hozott. Szerencsére egyeseknek sikerült online ukrán oktatásban részesülniük, de a szülőket megfélemlítették, hogy gyermekeiket elviszik
– írta Dmitro Lubinets csütörtöki táviratában.
Elmondása szerint azok, akik visszatértek, már felkeresték az Ukrán Gyermekvédelmi Központot, és egy többfős csapat beszélgetett velük, rögzítve azokat a bűncselekményeket, amelyeknek szemtanúi vagy áldozatai voltak.
Dmitro Lubinets hozzátette azt is, hogy a kényszermobilizáció mértéke szembetűnő, a visszatérők szerint orosz útlevél nélkül lehetetlen bármit is csinálni vagy orvosi ellátásban részesülni.
Oroszország prioritása a stratégiai partnerség megerősítése Vietnámmal – jelentette ki csütörtökön Hanoiban a hivatalos látogatáson tartózkodó orosz államfő.
A To Lam vietnámi államfővel az elnöki palota nagytermében kezdett megbeszéléseik előtt nyilatkozva az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban ünneplik a baráti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés 30. évfordulóját. Szólt arról, hogy országaik között fokozatosan fejlődnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Tavaly a kereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt.
To Lam hangoztatta, hogy országa szeretné fellendíteni a kapcsolatait Oroszországgal. Egyben gratulált Putyinnak tavaszi újraválasztásához, és méltatta Oroszország eredményeit, köztük a „belpolitikai stabilitást”.
Az orosz elnök a kormányzó Vietnámi Kommunista Párt lapjában megjelent véleménycikkben köszönetet mondott Hanoinak az Ukrajnával kapcsolatos „kiegyensúlyozott” hozzáállásáért. Oroszország és Vietnám „hasonlóan” értelmezi az ázsiai csendes-óceáni helyzetet is – érvelt. Hangoztatta: tiszteletben tartja a regionális blokkal, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével folytatott párbeszédet, amelyben szerinte Vietnám aktív szerepet játszik.
Moszkva a vietnámi háború idején fegyvereket szállított kommunista szövetségesei számára, és továbbra is ad el fegyvereket és katonai felszereléseket Vietnámnak.
Putyin csütörtökön a kora reggeli órákban érkezett Hanoiba Észak-Koreából, ahol védelmi megállapodást írtak alá Moszkva és Phenjan között.
Kína és Észak-Korea után a délkelet-ázsiai ország a harmadik, amelyet Putyin meglátogat, mióta májusban beiktatták ötödik hivatali idejére.
Az orosz elnök vietnámi látogatása bírálatokat váltott ki az Egyesült Államok részéről, amely tavaly felújította diplomáciai kapcsolatait Hanoival, és immár Vietnám legfontosabb exportpiaca – írja az MTI.
Egy 43 éves férfi meghalt, miután orosz támadás ért egy civil gépkocsit a Herszon területen fekvő Tekstylne faluban – közölte Olekszandr Prokudin kormányzó június 20-án.
„Részvétem a családjának és a barátainak” – tette hozzá a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Prokudin nem pontosította, hogy milyen típusú fegyvert használtak a támadásban, csak „lövésnek” nevezte azt – írja a The Kyiv Independent.
Pawel Kowal lengyel parlamenti képviselő, az Ukrajnával való együttműködés tanácsának elnöke bejelentette, hogy felgyorsítják a két ország közötti kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munkát – írja az Evropejszka Pravda.
A politikus megjegyezte, hogy a megállapodás hamarosan elkészül, ugyanakkor elmondta, hogy a dokumentum csak kiegészítés lesz, mivel Lengyelország már több mint két éve támogatja Ukrajnát.
Ez a megállapodás a mi szempontunkból csak egy kiegészítés lesz, […] hiszen Ukrajna katonai támogatásának folyamata már több mint két éve tart, és Lengyelország kétségtelenül az első volt ebben a folyamatban
– hangsúlyozta.
Pawel Kowal megjegyezte, hogy a legnagyobb kihívás most az ukrán városok védelmének biztosítása, és fontos a fronton harcoló katonáknak reményt adni arra, hogy támogatást kapnak.
Az ukrajnai menekültekkel jobban bánnak, mint a más háborúk és vészhelyzetek elől menekülőkkel – ezt állapította meg egy vezető európai emberi jogi csoport, amely felszólította a tagállamokat, hogy mindenkit egyformán támogassanak – jelentette a Reuters.
Az Európa Tanács rasszizmusellenes bizottsága szerint „csodálatra méltó erőfeszítések” történtek az ukránok támogatására az ukrajnai teljes körű háború kitörése óta. Megjegyezte azonban, hogy az ukrán állampolgárokkal való bánásmód etnikai hovatartozásuktól függően eltérő.
Például az ukrán állampolgárságú romáknak kínált életkörülmények rosszabb minőségűek voltak, mint a hasonló helyzetben lévő ukránoknak kínáltak.
Röviddel a háború kezdete után az Afrikai Unió azt mondta, hogy nyugtalanítják az Ukrajnában tartózkodó afrikai állampolgárokról szóló jelentések, amelyek szerint nem engedték meg nekik, hogy a határokat átlépve biztonságba kerüljenek.
Jelentős különbségeket figyeltek meg a befogadó központok és az ukránoknak nyújtott szolgáltatások minősége között is a máshonnan érkező menekültekhez és menedékkérőkhöz képest – tette hozzá az ECRI.
Az orosz támadások miatt növelik az áramfogyasztási korlátozások mértékét – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint a helyi regionális áramelosztó társaságok honlapjain lehet látni, hogy ez hogyan befolyásolja az óránkénti kiesések menetrendjét.
A kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását azonban nem korlátozzák.
Az uniós nagykövetek csütörtök reggel hozták meg ezt a döntést, miután Németország és Magyarország kemény ellenállása hetekig hátráltatta a megállapodást a csomag különböző részei miatt – írja a Politico.
A büntetések nem érintik az EU-ba irányuló orosz folyékonyföldgáz- (LNG-) export nagy részét. Ehelyett megtiltják az uniós kikötők számára, hogy az orosz cseppfolyósított földgázt a beérkezés után tovább értékesítsék, és blokkolják az Oroszország által tervezett sarkvidéki és balti-tengeri cseppfolyósítottföldgáz-terminálok finanszírozását.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
„A holland légierő parancsnoka, Arnu Stollmann tábornok arra számít, hogy a nyáron F–16-os vadászgépek emelkednek Ukrajna fölé – írja a The Guardian, amit a Unian szemlézett.
Ukrajna úgy véli, hogy a gépek megvédik majd Harkivot az irányított orosz légibombáktól.
Az ukrán hírügynökség arról is írt, hogy Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia ígéretet tett arra, hogy mintegy 80 amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépet biztosít Ukrajnának.
A gépek levegőbe juttatásának programja azonban megszakadt a szállítás és a kiképzés késedelmei miatt.
A tábornok szerint a pilóták és a földi személyzet kiképzése a repülőgépek vezetésére nem volt egyszerű.
Nemcsak a pilótáknak van szükségük képzésre, de a technikusoknak és a karbantartó szakembereknek is alapos oktatáson kell átesniük. Átfogó támogató képzést biztosítunk, hogy hatékonyan tudják karbantartani a repülőgépeket” – mondta.
Maxim Egorov, az Orosz Föderáció Tambovi területének kormányzója dróntámadásról számolt be két körzetben, az egyik olajraktár kigyulladt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyik drón roncsait Pervomajszkijban találták meg. Maxim Egorov szerint a drón a levegőben robbant fel, sérültek nincsenek.
A Mash Telegram-csatorna szerint a Platonovszkaja olajraktárat legalább három ukrán kamikazedrón támadta meg.
Az ukrán légvédelem megsemmisítette az összes Sahíd csapásmérő drónt, amellyel az oroszok Kijevet támadták – írja az Ukrinform.
Ezt a város katonai adminisztrációja jelentette be a Telegramon.
Az éjszakai légiriadó a fővárosban a támadó drónok fenyegetésével volt összefüggésben. Az előzetes információk szerint az ellenséges drónokat délről indították, átrepültek a Mikolajivi, Kirovohradi, Dnyiproi, Poltavai, Csernyihivi területeken, és északkeletről próbálták megtámadni Kijevet
– áll a bejegyzésben.
Ukrajna légvédelmi egységei megsemmisítették az összes ellenséges célpontot.
Az uniós országoknak Németország ellenvetései miatt nem sikerült megállapodniuk az Oroszország, különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) ágazatával szembeni 14. szankciócsomagról – írja az Ukrajinszka Pravda.
A meg nem nevezett diplomaták és egy, az ügyet ismerő forrás szerint Németország tétovázása részben a külügyminisztérium és Olaf Scholz kancellár közötti belső nézeteltéréseknek tudható be.
A 27 uniós ország tisztviselői már több mint egy hónapja tárgyalnak a szankciócsomagról. Az új intézkedések között szerepel az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodásának tilalma, valamint az a terv, hogy az uniós gazdasági szereplőket felelősségre vonják a szankciók harmadik országokban működő leányvállalataik és partnereik által elkövetett jogsértésekért.
Németország pénteken a nagykövetek találkozóján aggodalmát fejezte ki az intézkedések kiterjesztése miatt, amelyek arra kényszerítenék az uniós vállalatokat, hogy ügyfeleik ne adhassanak el szankcióval sújtott árukat Oroszországnak.
Egy uniós diplomata a Politicónak elmondta, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat Németországgal, hogy meggyőzze azt a vétó feloldásáról.
Még mindig nem sikerült stabilizálni a helyzetet az oroszországi Azov városában található olajraktárban, amelyet kedd éjszaka ért ukrán dróntámadás – írta az Ukrajinszka Pravda szerda este.
Nem lehet stabilizálni a helyzetet az azovi olajtárolóban, ahol előző nap egy dróntámadás következtében tűz ütött ki. A tüzet továbbra sem lehet eloltani. 16 óra 40 perckor nyomáscsökkenés történt a második tartályban
– közölte Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója, aki hozzátette azt is, hogy az orosz katasztrófavédelem munkatársai még mindig próbálják eloltani a tüzet.
Mint mi is megírtuk, csütörtök éjszaka Ukrajna dróntámadást intézett az Azov városa ellen a Rosztovi területen, melynek következtében kőolajtermékeket tartalmazó tartályok gyulladtak ki. Az orosz közösségi médiában olyan információk terjednek, hogy ezt megelőzően a helyi lakosok 5 robbanást hallottak.
🔥At a refinery in Azov, Rostov region, RF, which has been burning for two days, the fire spread to the second tank.
— Гакрукс (@Gakruks1) June 19, 2024
😁👍 pic.twitter.com/4ktHyNxljL
A Northrop Grumman amerikai fegyvergyártó cég ukrán pénzből finanszírozott lőszergyártást tervez Ukrajnában – jelentette a Breaking Defense magazin június 18-án a cég egyik tisztviselőjére hivatkozva.
Kijev tárgyal a nyugati fegyvergyártókkal annak érdekében, hogy lokalizálja a hazai gyártást és csökkentse a külföldi szállításoktól való függőséget. A Northrop megállapodása az első ismert ilyen jellegű üzlet egy amerikai védelmi vállalat és az ukrán kormány között az ukrajnai fegyvergyártásról.
Mint tudják, Ukrajnában már dolgoztunk közepes kaliberű lőszerek gyártásán. Ez az első olyan projektünk, amelyet ukrán dollárral fizetünk ki
– mondta David Bartell, a vállalat nemzetközi üzletágának igazgatója a párizsi Eurosatory fegyverkiállításon.
„Ezt szeretnénk kiterjeszteni a harckocsilőszerekre, 155 mm-es tüzérségi lövedékekre és másokra, amint innovatív eljárásokat találunk” – tette hozzá.
A vállalat a védelmi és űrkutatási ágazatban tevékenykedik, és az amerikai hadsereg által használt B–2 Spirit és B–21 Raider lopakodó bombázó repülőgépeket is ő gyártotta, valamint többek között az RQ–4 Global Hawk megfigyelődrónokat – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna megoldásokat készít elő a közelgő fűtési szezon megbízhatóbbá tételére. A hatóságoknak be kell mutatniuk minden részletet, hogy mit tehet az állam ebben az irányban – számolt be az RBK-Ukrajna Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A lap szerint Zelenszkij megbeszélést tart a hivatalnokokkal, az Elnöki Hivatal és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának csapatával az energetikai ágazat jelenlegi helyzetéről.
Olyan megoldásokat készítünk elő, amelyek megbízhatóbbá teszik a fűtési szezon átvészelését, és több lehetőséget adnak az embereknek, hogy átvészeljék most ezt a rendkívül nehéz időszakot az energia, a hiány és a leállások szempontjából
– mondta.
Az elnök utasítást adott arra is, hogy mutassa be az összes részletet, hogy mit tud tenni az állam, és részletesen ismertesse, hogy az energiaszektor mely konkrét területein kell tovább mozgósítani a partnereket.
Az orosz csapatok éjszakai támadása következtében négy régióban károsodtak az energetikai létesítmények Ukrajnában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrenergo szerint Vinnicja, Dnyipro, Donyeck és Kijev régiókban lévő létesítmények berendezései rongálódtak meg.
Szergej Borzov, a Vinnicja Regionális Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon közölte, hogy Oroszország drónokkal csapott le a kritikus infrastrukturális létesítményekre. A KGVA hozzátette, hogy a fővárost is támadás érte.
A DTEK közölte, hogy az oroszok megtámadták az egyik hőerőművüket. Három dolgozó megsebesült.
Az elmúlt három hónapban ez már a hetedik támadás a vállalat hőerőművei ellen. A teljes körű invázió kezdete óta a DTEK Energy hőerőműveit több mint 180 alkalommal támadták. Ez idő alatt 53 alkalmazott megsebesült, és három energetikai dolgozó meghalt az erőműveket ért lövések következtében
– közölte a DTEK.