A Nyugat el sem tudta hinni, hogy létezik olyan hatalmas bomba, mint az orosz FAB–3000-es, amelyet nemrégiben Ukrajnában is bevetettek – írta a RIA Novosztyi Julian Röpcke német újságíróra hivatkozva.
A FAB–3000 egy olyan bomba, amelynek létezését sokáig el sem lehetett képzelni, mivel egy Volkswagen mikrobusznál is nehezebb bombáról beszélünk
– idézték Julian Röpckét.
Az újságíró hangsúlyozta, hogy a lőszer 1,2 tonna robbanóanyagot tartalmaz, ráadásul a FAB-3000 hatalmas pusztítási tartományban van, és óriási károkat képes okozni.
Mint az orosz propagandalap írja, az orosz légi- és űrerők aktívan alkalmaznak univerzális tervezési és korrekciós modulokkal felszerelt légibombákat az északnyugati katonai övezetben. A harci repülőgépek képesek voltak csapást mérni az Ukrán Fegyveres Erők megerősített területeire anélkül, hogy kitették volna magukat az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek tüzének.
A háromtonnás FAB–3000 irányított légibomba ukrajnai bevetése és annak pusztításáról a napokban került ki az első videó. A csapást a harkivi régió északi részén fekvő Lipci falunál hajtották végre, ahol jelenleg is heves harcok folynak.
„Ez az első harci bevetése az emberiség történetében egy ilyen kaliberű bombának” – fűzték hozzá. A bomba mindössze 10 méterre hibázta el a célpontot, ami bőven a robbanás hatósugarán belül található.
Russian Telegram channels published a video of what is said to be the first use of a three-ton guided aerial bomb (FAB-3000).
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 20, 2024
The strike was reportedly carried out at the village of Lyptsi in the north of Kharkiv region, where fierce combat is currently taking place.
"This is… pic.twitter.com/lWb3lWoG57
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Három ember meghalt, 43 pedig megsebesült a ma délutáni Harkiv elleni támadásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Місце влучання у житловий будинок у Харкові, відео ДСНС pic.twitter.com/CV546RGnrN
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) June 22, 2024
„Harkivban az orosz légibomba találatának helyén lévő romok eltakarítása még mindig folyamatban van. Négy irányított légibomba érte a várost. Ez egy teljesen kiszámított terror. Az egyik bomba egy lakóépületet rombolt le a város központi részén a buszpályaudvar közelében” – tájékoztatott Volodimir Zelenszkij.
Jelenleg több mint 40 sebesültről tudunk a városban, mindannyian megkapják a szükséges segítséget. Három embert öltek meg Harkivban a mai csapások. Részvétem a családnak és a barátoknak
– mondta az ukrán államfő.
Elmondása szerint a mentési művelet bonyolult. Az épületszerkezetek összeomlottak, de a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának munkatársai, a helyi hatóságok és valamennyi érintett mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsenek az embereken.
Zelenszkij kiemelte, hogy csak június eleje óta több mint 2400 irányított légibombát használtak az oroszok Ukrajna ellen, ebből mintegy 700-at a Harkivi terület ellen.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata szerint a Harkiv elleni támadás következtében az előzetes adatok szerint 3 ember meghalt, további 42-en megsérültek, köztük két gyerek. Közleményük szerint az ötemeletes lakóépületet ért légibomba becsapódásának helyén folynak a mentési munkálatok. Emellett egy 300 négyzetméter alapterületű lakóépületben keletkezett tűz elhárítása is folyamatban van Harkiv külvárosában.
Ezzel egy időben a harkivi rendőrség 3 halottról és 43 sebesültről számolt be.
Tájékoztatásuk szerint a sebesültek között van két, egy 12 és 13 éves gyerek. Hat állampolgár – egy férfi, négy nő és egy gyermek – állapota súlyos.
Szerhij Bolvinov, a rendőrség nyomozó osztályának vezetője szerint az orosz bombázások valamennyi áldozata civil volt. A nő a trolibusz megállójában halt meg, a férfi az utcán sétált, és úgy találta magát a robbanás epicentrumában. Egy másik halott az egyik vállalkozás biztonsági őre volt.
Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője elítélte Nigel Farage euroszkeptikus brit politikus ukrajnai invázióval kapcsolatos megjegyzéseit – írja a Jevropejszka Pravda.
Nigel Farage szélsőjobboldali brit politikus szerint az EU és a NATO „provokálta” Oroszország ukrajnai invázióját azzal, hogy kelet felé terjeszkedett.
A Munkáspárt vezetője azonban szégyenletesnek nevezte a politikus kijelentését.
Mindig is egyértelműen kijelentettem, hogy Putyint felelősség terheli, egyedüli felelősséggel tartozik az ukrajnai orosz agresszióért, és mi mindig támogattuk Ukrajnát
– hangsúlyozta Starmer.
Szerinte ezt a támogatást Ukrajnának egy „egységes parlament” biztosította. „Kötelességemmé tettem, hogy az ellenzék kiálljon a kormány mellett ebben a kérdésben” – tette hozzá.
És úgy gondolom, hogy mindenkinek, aki képviselő akar lenni a parlamentünkben, világosan meg kell értenie, hogy függetlenül attól, hogy a harctéren vagy az interneten van szó orosz agresszióról, mi ellenezzük ezt az agressziót
– tette hozzá.
„Ez azt jelenti, hogy kiállunk Ukrajna mellett, de azt is jelenti, hogy kiállunk a szabadságunkért” – hangsúlyozta Starmer.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyancsak reagált Farage botrányos megszólalására, és kijelentette, hogy Nigel Farage tévedett, amikor azt mondta, hogy a Nyugat „provokálta ki” Oroszország ukrajnai invázióját.
Az Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetem épületeire mért csapást Oroszország – írja az Ukrajinszka Pravda.
A pusztítás előzetes felmérése szerint az ellenséges rakéták az oktatási intézmény 14 épületét, 815 ablakát, 25 bejárati ajtaját és mintegy 1160 négyzetméternyi tetőrészét károsították meg
– olvasható a Naftohaz Csoport ukrán állami vállalat honlapján.
Az állami vállalat bejelentette, hogy segít az egyetem megrongálódott épületeinek helyreállításában.
Jelenleg szakértők vizsgálják az ellenséges lövedékek által okozott károkat.
Szergej Beszeda lemondott az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 5. szolgálatának éléről – írja a Kyiv Independent.
Az 5. szolgálat felel az FSZB külföldi partnerekkel fenntartott kapcsolataiért, valamint a volt szovjet tagköztársaságokban, köztük Ukrajnában folytatott hírszerzési információgyűjtésért.
A lap szerint a szolgálat tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai politikai fejleményekről a teljes körű invázió előestéjén, az általuk szolgáltatott hírszerzési adatok azonban sok szempontból pontatlannak bizonyultak. Az 5. szolgálat alapján az orosz hatóságok abban bíztak, hogy az orosz hadsereg nem fog komoly ellenállásba ütközni Ukrajnában.
A Kyiv Independent szerint Beszeda lemondásának formális oka az volt, hogy betöltötte a 70. életévét, ami a szolgálati korhatár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt a szombat délutáni harkivi támadás után, aki a Nyugat támogatását kérte – bejelentette, hogy 3 ember meghalt, és 19-en megsérültek egy harkivi lakóépületet eltaláló ellenséges légibomba következtében. Később legalább 29 sebesült vált ismertté.
A romok elbontása folyamatban van. Minden szükséges hatóság a helyszínen van. Jelenleg 19 sérültről és három halottról tudunk. Részvétem mindazoknak, akik elvesztették családjukat és barátaikat
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij nyilatkozata után Ihor Klimenko belügyminiszter bejelentette, hogy helyi idő szerint 17 órára tovább nőtt az áldozatok száma: már három halottról és 29 sérültről volt tudomás.
Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy az irányított légibombákkal való orosz terrort „meg kell állítani, és meg is lehet állítani”.
A partnerek erős döntéseire van szükség ahhoz, hogy megsemmisíthessük az orosz terroristákat és az orosz harci repülőgépeket ott, ahol vannak
– fogalmazott Zelenszkij.
„Már bebizonyítottuk, hogy az emberek és életek megvédése a rakétaterrortól valós, különösen azáltal, hogy megtisztítottuk a határ menti területeket a terroristák kilövőitől. Védekeznünk kell a bombák ellen is. Szükségünk van erre az eltökéltségre” – tette hozzá.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetőjének közlése szerint a délutáni támadás következtében csak a civil infrastruktúra sérült: házak, tömegközlekedési megállók és üzletek szenvedtek el károkat. Közleménye szerint 16 ember került kórházba, közülük ketten gyerekek, négyen pedig súlyos állapotban vannak.
Szombat délután az orosz hadsereg – több civilt megölve és megsebesítve – négy csapást mért Harkiv egyik kerületére – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Előzetesen annyit, hogy négy csapás érkezett Harkivra. Ismert, hogy a sűrű lakóépületek területét érte támadás
– mondta Ihor Terehov, a város polgármestere.
A harkivi polgármester közlése szerint a támadásnak több sérültje és halottja is van.
Nem sokkal később a Területi Katonai Adminisztráció tisztázta, hogy Oroszország KAB típusú irányított légibombával csapott le Harkiv sűrűn lakott lakónegyedére. Közlésük szerint legalább ketten meghaltak, 18-an pedig megsérültek.
‼️ Харків. Наразі 23 постраждалих та 2 загиблих... pic.twitter.com/EUvTkrFDtQ
— Генсек НАТО (@ANDRU6307) June 22, 2024
Ukrán rakéta talált el egy orosz fejlesztésű, Pancir–SZ típusú önjáró légvédelmi rendszert a Belgorod melletti Dubove falu területén – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a helyi újságok már közzétették a képeket a megsérült légvédelmi rendszerről, amelyet az Ukrán Fegyveres Erők kazettás lőszerrel próbáltak meg megsemmisíteni.
A közösségi médiában terjedő videókon fekete füst látható a támadás után. Értesülések szerint a legénység életben maradt.
Ez a mi légvédelmi rendszerünk. Mit tegyünk most? Most nem fogják elkapni a rakétákat
– mondta egy női hang az egyik videón.
A Novaja Gazeta értesülései szerint a füst a „Sziti Mal” bevásárlóközpont közelében keletkezett, amely Belgorod külvárosában található, bár jogilag Dubove része.
Ferenc pápa és Ivan Szoltanovszkij vatikáni orosz nagykövet megvitatta Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai rendezési javaslatait. A Vatikán ráébredt, hogy a békefolyamat teljesen hiábavaló Oroszország részvétele nélkül – írta a RIA Novosztyi a az orosz diplomáciai képviseletre hivatkozva.
Megbeszéltük az ukrán kérdéseket, köztük a békés rendezés feltételeit, amelyeket Putyin orosz elnök az orosz külügyminisztérium vezetésével folytatott megbeszélésen is hangoztatott. Szoltanovszkij háláját fejezte ki a pápának a következetesen kiegyensúlyozott és változatlanul békés álláspontért
– közölték a nagykövetség képviselői.
Az orosz fél úgy látja – jegyezte meg a nagykövetség –, hogy Ferenc pápa folyamatosan keresi a diplomáciai megoldást, miközben megérti a legélesebb nemzetközi konfliktus összetettségét és valódi okait.
„A Vatikán belátja a békefolyamat hiábavalóságát Oroszország részvétele nélkül” – olvasható a nagykövetség közleményében.
Osztozunk a világ helyzetének folyamatos romlása miatti aggodalmukban. Kifejeztük, hogy készen állunk a rendszeres és bizalmas párbeszéd folytatására Oroszország és a Szentszék között
– zárta közleményét az orosz nagykövetség.
A lap emlékeztet, hogy Ferenc pápa többször is felszólalt az ukrajnai konfliktus eszkalációjával kapcsolatban, és többször kifejezte azon szándékát, hogy ellátogatna Ukrajnába és Oroszországba. Mint írják, a Vatikán többször is kifejezte hajlandóságát a folyamatban lévő konfliktus lezárását célzó erőfeszítések támogatására.
Szombat reggel robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Donyeckben, majd hatalmas füst szállt fel a város felett – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az oroszok reggel arról számoltak be, hogy „zajos a város”. Figyelmeztették a helyieket, hogy a támadás megismétlődhet, ezért legyenek óvatosak.
A helyi lakosok a Telegramon számoltak be tapasztalataikról. Elmondásuk szerint a robbanások a város Petrovszki kerületében történtek.
Az Ukrajinszka Pravda szerint egyelőre nem tudni, hogy milyen típusú robbanásokat észleltek az orosz megszállás alatt álló ukrán városban.
A Nyugat el sem tudta hinni, hogy létezik olyan hatalmas bomba, mint az orosz FAB–3000-es, amelyet nemrégiben Ukrajnában is bevetettek – írta a RIA Novosztyi Julian Röpcke német újságíróra hivatkozva.
A FAB–3000 egy olyan bomba, amelynek létezését sokáig el sem lehetett képzelni, mivel egy Volkswagen mikrobusznál is nehezebb bombáról beszélünk
– idézték Julian Röpckét.
Az újságíró hangsúlyozta, hogy a lőszer 1,2 tonna robbanóanyagot tartalmaz, ráadásul a FAB-3000 hatalmas pusztítási tartományban van, és óriási károkat képes okozni.
Mint az orosz propagandalap írja, az orosz légi- és űrerők aktívan alkalmaznak univerzális tervezési és korrekciós modulokkal felszerelt légibombákat az északnyugati katonai övezetben. A harci repülőgépek képesek voltak csapást mérni az Ukrán Fegyveres Erők megerősített területeire anélkül, hogy kitették volna magukat az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek tüzének.
A háromtonnás FAB–3000 irányított légibomba ukrajnai bevetése és annak pusztításáról a napokban került ki az első videó. A csapást a harkivi régió északi részén fekvő Lipci falunál hajtották végre, ahol jelenleg is heves harcok folynak.
„Ez az első harci bevetése az emberiség történetében egy ilyen kaliberű bombának” – fűzték hozzá. A bomba mindössze 10 méterre hibázta el a célpontot, ami bőven a robbanás hatósugarán belül található.
Russian Telegram channels published a video of what is said to be the first use of a three-ton guided aerial bomb (FAB-3000).
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 20, 2024
The strike was reportedly carried out at the village of Lyptsi in the north of Kharkiv region, where fierce combat is currently taking place.
"This is… pic.twitter.com/lWb3lWoG57
Kijev összes hőerőműve normálisan működik, és az erőmű állítólagos robbanásáról szóló információk nem igazak – közölte egy táviratban a kijevi közigazgatás, nem sokkal azután, hogy híresztelések láttak napvilágot egy robbanásról az erőműnél. Közleményük szerint a kapcsolt erőművek a fűtési szezonra készülnek – írta meg az Interfax.
Minden technológiai és javítási folyamat a szokásos módon zajlik. Az erőmű állítólagos robbanásáról szóló információ nem igaz
– írta a KSZK.
Emlékeztettek arra is, hogy Ukrajnában hadiállapot van érvényben, és az ezzel járó korlátozások is életben vannak. „Tilos az infrastrukturális létesítményekről készült fotók és videók terjesztése. Az ilyenek terjesztéséről szóló információkat az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak továbbítjuk” – áll a közleményben.
A szárazföldi erők parancsnoksága mostantól forródrótot működtet, amelyen bejelenthetők a toborzó- és szociális támogatási központok alkalmazottainak jogellenes cselekedetei – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A 0800 301 937-es telefonszám országszerte tárcsázható, míg a 067-600-69-12-es vonalat kifejezetten a kárpátaljai esetek bejelentésére hozták létre.
A kárpátaljai regionális toborzó- és szociális támogatási központban konzultációt adnak a civileknek, a katonáknak és a családtagjaiknak, többek közt a szociális támogatási kérdésekről.
Az oroszok elkezdték használni az Azovi-tenger vizeit hajóik telepítésére és Kalibr típusú rakéták indítására. Erről Dmitrij Pletencsuk katonai szóvivő számolt be a Telethon műsorfolyamban, kommentálva az oroszok éjszakai légitámadását.
Négy rakétát lőttek ki az Azovi-tenger vizéről, és ez egy fontos fordulópont, hogy ezt használják, mivel biztonságosabb vízterületnek tartják, mint a Fekete-tengert
– mondta.
Elmondása szerint az ukrán légierő az összes Kalibr rakétát lelőtte. Pletencsuk megjegyezte, hogy az ilyen típusú rakéták hatékonysága már nem olyan, mint a teljes körű invázió kezdetén, és az ukrán hadsereg tudja, mit kell velük kezdeni.
Mindazonáltal ez a tény azért is kellemetlen, mert úgy döntöttek, hogy az Azovot többek között hajóik és fegyvereik telepítésére használhatják. De persze láthatóan elfelejtik, hogy az Azov elég közel van hozzánk is
– mondta a szóvivő.
Pletencsuk szerint a rakétahordozók elhelyezésének helyzete változatlan, egy tengeralattjáró továbbra is a Fekete-tengeren található, fedélzetén akár négy rakéta is lehet. Három rakétahordozó pedig az Azovi-tengeren található, ezek fedélzetén akár 20 rakéta is lehet.
Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, hogy két új aláírás jelent meg az első békecsúcs döntéséről szóló megállapodáson, amely egy hete született Svájcban.
Amint azt az Ukrajinszka Pravda írja, Zelenszkij köszönetet mondott Barbadosnak és a Marshall-szigeteki Köztársaságnak, hogy csatlakoztak az induló béke-csúcstalálkozó utolsó közleményéhez.
Nagyra értékeljük a szigetállamokból érkező partnereinket, és mindenkit felszólítunk, hogy csatlakozzon hozzánk egy igazságos békéről alkotott vízió kialakításában Ukrajna és a világ összes népe számára. Mindenki hozzá tud járulni
– hangsúlyozta.
Elmondása szerint ez az ötödik és a hatodik új közlemény aláírása az alakuló békecsúcs után.
Az Európai Unió és Ukrajna várhatóan június 26-án írja alá a felek közti kétoldalú biztonsági megállapodást – jelentette a Deutsche Welle egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva.
Az Interfax szemléje szerint a tisztviselő egy pénteki brüsszeli tájékoztatón elmondta, hogy a felek már elfogadták a megállapodás szövegezését, aminek megfogalmazása több hónapot vett igénybe. A tisztviselő szerint a dokumentumot várhatóan június 26-án írja alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A megállapodás nemcsak a Kijevnek nyújtott katonai segítségre, hanem a pénzügyi támogatásra, az európai integrációra és az együttműködés egyéb területeire is kiterjed.
Várhatóan június 24-én az EU külügyminiszterei is hivatalosan jóváhagyják az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot a Külügyek Tanácsának luxemburgi ülésén.
Oroszország Rosztovi területén három napba telt eloltani egy olajraktárban keletkezett tüzet, miután ukrán drónok csapást mértek rájuk. A támadás következményeiről műholdfelvételek is megjelentek – szúrta ki az RBK Ukrajina.
A rosztovi régió Azov városában található olajraktárat még a hét első felében támadták meg. A becsapódás következtében erős tűz ütött ki az olajraktár területén. Sajtóértesülések szerint a tüzet mindössze három nappal a támadás után sikerült eloltani.
A műholdas felvételek azt mutatják, hogy a hat üzemanyagtartályból három kiégett.
Június 20-án éjszaka az ukrán védelmi erők erőteljes csapást mértek az orosz olajfinomítókra. Négyet támadtak meg, továbbá az orosz csapatok radarállomásait és radarinformációs központjait a Krímben és az Orosz Föderáció brjanszki régiójában.
A Brexit mögött álló euroszkeptikus jobboldali párt, a Reform UK alapítója, Nigel Farage egy interjúban azt mondta: a Nyugat „provokálta” ki Oroszország Ukrajna elleni invázióját azzal, hogy az Európai Unió és a NATO katonai szövetségét elkezdte kelet felé bővíteni.
Farage korábban Vlagyimir Putyint nevezte az általa leginkább csodált világvezetőnek, majd pontosította 2014-es kijelentését.
Azt mondtam, hogy nem szeretem őt mint embert, de politikusként csodálom, mert sikerült átvennie az irányítást Oroszország felett
– mondta Farage, majd hozzátette:
Mi provokáltuk ezt a háborút. Bár természetesen Putyin hibája.
James Cleverley brit belügyminiszter erre úgy reagált, hogy Farage „megismétli Putyin aljas indoklását Ukrajna brutális inváziójára”. John Healy, a Munkáspárt szóvivője szerint Farage megjegyzései miatt „alkalmatlanná vált politikai tisztségek betöltésére”. George Robertson volt NATO-főtitkár pedig azzal vádolta Farage-et, hogy „megismétli a Kreml narratíváját” és „új ürügyeket talált ki egy brutális, ki nem provokált támadásra”.
A pénteken sugárzott interjú után Farage is megszólalt az X-en és azzal védte magát, hogy „egyike azon kevés alaknak, aki következetes és őszinte volt az Oroszországgal vívott háborúval kapcsolatban”.
Arról, hogy Nigel Farage mi mindent mondott még az interjúban, részletesebben írtunk ebben a cikkünkben.
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát péntek éjszaka, amelynek következtében energetikai létesítményeket ért találat és legalább két ember megsebesült. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítást adott a károk mérséklésével kapcsolatban.
Az MTI az ukrán légierő szombat reggeli beszámolója alapján azt írja, hogy a légvédelem a 16 orosz rakéta közül 12-öt lelőtt és megsemmisítette mind a 13 drónt.
Az Ukrenergo ukrán hálózatüzemetető beszámolója szerint az orosz támadás megrongált több energetikai létesítményt a délkeleti Zaporizzsja és a nyugati Lviv régiókban. A Zaporizzsjai területen két energetikai dolgozó megsebesült, őket kórházba szállították.
Moszkva már korábban jelezte, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni légicsapásai megtorlásként szolgálnak az orosz területen végrehajtott ukrán dróntámadásokért. Az orosz hadsereg március óta fokozza az ukrán energiarendszer elleni támadásokat, ami jelentősen visszavetette a termelőkapacitást és súlyos energiahiány alakult ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön utasította a kormányt, hogy tegyék elérhetővé a napenergia felhasználását az ukrán lakosság számára is az ukrán energetikai létesítmények elleni mindennapos orosz támadások okozta áramhiány mérséklésének érdekében.
Az államfő rendelkezése szerint a lehető leggyorsabban minden iskolára és minden kórházra napelemeket kell telepíteni, intelligens mérőórákat és energiatároló berendezéseket felszerelni.
A kormányt arra is utasította, hogy dolgozzon ki olyan feltételeket, amelyek megkönnyítik a napelemek telepítését a lakosság számára is.
Az orosz területre irányuló amerikai csapásmérési engedély következtében csökkent az Ukrajna elleni orosz támadások száma, de a hatótávolságot még mindig annyira korlátozza, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy kulcsfontosságú orosz repülőtereket támadjon.
A The Washington Post – melyet az Unian szemlézett – szerint két ukrán tisztségviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok megtiltotta Ukrajnának, hogy a határtól 100 kilométernél messzebbről lőjön. Amerika ugyanakkor azt mondta, hogy az ukránok 100 kilométernél kisebb távolságról szóló állítása nem helytálló.
Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy Ukrajnának engedélyezze az amerikaiak által biztosított fegyverek használatát orosz területre, ahol az orosz erők előrenyomulnak, hogy megpróbálják elfoglalni az ukrán területeket
– mondta Charlie Dietz őrnagy, a Pentagon szóvivője. „Ez nem a földrajzról vagy egy bizonyos sugarú körről szól, hanem arról, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát a területéről, akkor Ukrajna képes megtorolni azokat az erőket, amelyek a határon túlról támadnak rá.”
„Továbbá Ukrajna használhatja az Egyesült Államok által szállított légvédelmi rendszereket, hogy csapást mérjen az orosz repülőgépekre, ha azok ukrán légtérben akarnak bombázni” – tette hozzá.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere szerint az amerikai korlátozások feloldása után jelentősen megváltozott a helyzet a városban. Ennek ellenére, mondta a polgármester, városa még mindig „állandó fenyegetés” alatt áll. A rakétákat általában az orosz határon túlról, több mint 24 kilométeres távolságból indítják, de a repülőgépek sokkal távolabbi bázisokról szállnak fel, az Egyesült Államok által jóváhagyott csapáshatáron túlról.
Most a tisztviselők szerint Ukrajna képtelensége az orosz siklóbombatámadások elrettentésére a fő hibája az egyébként hatékony amerikai politikai változtatásnak"
– írja a portál.
Biden változtatása lehetővé tette Ukrajna számára, hogy olyan területeket célozzon meg, ahol a felszerelés koncentrálódik, és ahonnan rakétacsapásokat indítanak ukrán területre – mondta Denisz Jaroszlavszkij, az 57. ukrán dandár egyik felderítő zászlóaljának parancsnoka.
Ugyanakkor ez nem változtatta meg jelentősen a helyzetet közvetlenül a frontvonalon
– tette hozzá.
Az amerikai hatóságok értesítették az orosz diplomatákat egy washingtoni és New York-i fióktelepekkel rendelkező vízumközpont bezárásáról – ismertette Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete.
Az amerikaiak értesítést küldtek, hogy bezárják a vízumközpontot, és most további teher nehezedik az orosz diplomaták és konzulok vállára
– mondta a diplomata.
Antonov megjegyezte, hogy az amerikai fél nem fejtette ki a döntés okát, majd hozzátette, hogy a bezárások komoly többletterhet jelentenek számukra, ám ennek ellenére megígérte, hogy a nagykövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy honfitársaikat ellássák a szükséges jogi, valamint konzuli szolgáltatásokkal.
Mint a diplomata hangsúlyozta, az Egyesült Államok minden erejével igyekszik megváltoztatni Oroszország külpolitikáját, és arra kényszeríti a diplomatákat, hogy „bújjanak el a nagykövetség falai mögé”.
Ez nem fog megtörténni, amíg az utolsó diplomata itt marad, teljesítjük feladatainkat, végrehajtjuk a fővárosunktól kapott utasításokat
– ígérte Antonov.
Orosz csapatok drónnal támadtak meg egy rendőrségi ellenőrzőpontot a Herszoni területen. Egy rendfenntartó meghalt – közölte az RBK Ukrajina.
Az orosz dróntámadás következtében súlyosan megsérült és a kórházba vezető úton, a mentőautóban meghalt a Herszoni Rendőrkapitányság járőrszolgálatának felügyelője, egy rendőrhadnagy – közölte a hatóság.
Az illető 2007-ben kezdte meg szolgálatát az ukrán belügyminisztérium állami gépjármű-felügyeleténél, Herszon régióban. Különböző egységekben szolgált, köztük a Herszoni Rendőrkapitányság különleges járőrszolgálati zászlóaljában és a különleges rendőrzászlóaljban. A 36 éves rendőrhadnagy feleségét és 12 éves lányát hagyta hátra.
Az orosz csapatok folyamatosan tűz alatt tartják a herszoni régiót, gyakoriak a dróntámadások, amelyek segítségével az oroszok az ukrán katonák beszámolói szerint szó szerint vadásznak a helyi lakosságra, a mentőcsapatokra, a rendőrökre és a tűzoltókra.
Június 12-én az orosz csapatok célzottan megtámadtak egy rendőrautót is, akkor robbanóanyagot dobtak az autóra egy drónról (tavasszal szintén volt egy hasonló eset a régióban).
Oroszország az éjszaka folyamán rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát, találatok érték az energetikai infrastruktúrát – írta meg az Unian az ukrán energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Az Ukrenergo szerint az energiaszolgáltató rendszereket támadták Zaporizzsjai és a Lvivi területeken. A támadás következtében a berendezések megrongálódtak, Zaporizzsjában pedig két dolgozó is megsérült, őket kórházba szállították.
Az energiaügyi minisztérium szerint Zaporizzsjában eltaláltak még egy felsővezetéket is, ami megnehezítette egy termelőüzem áramellátását.
Családon belüli terrorról beszélt az ukrán belügyminiszter, Ihor Klimenko, aki azt mondta: ha nem tesznek hatékony lépéseket, nagy problémák jöhetnek.
A belügyminiszter egy interjújában beszélt arról, hogy a családon belüli erőszak elkövetőinek 60 százaléka katona. Hozzátette, hogy ebben nem csupán a hadsereg katonái érintettek, hanem minden frontot megjárt harcos – idézte a Kárpáti Igaz szó a politikust.
Klimernko szükségesnek tartja a hatékony pszichológiai rehabilitáció megszervezését azok számára, akik visszatértek a harctérről, főként azért, mert a családon belüli erőszakos cselekedetek száma az év eleje óta 14 százalékkal növekedett.
Amennyiben nem képezünk ki megfelelő szakembereket, a háború befejezése után nagy problémáik lesznek
– jelentette ki a belügy tárca vezetője.
Magyarország területére 2024. június 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 7661 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6840 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az orosz erők fokozták a nyomást a Donyecki terület Bahmut körzetében található Toreck városán. Mint a DeepState elemzői írják, az elmúlt napokban a Toreck közelében lévő Szevernoje település területe új, rendkívül forró pont lett – közölte az Unian.
A védelmi kudarc pontos oka egyelőre ismeretlen. Péntek este a megszállók még előrenyomultak a vasúttal párhuzamos utcán
– áll a jelentésben.
Az oroszok elfoglalták Szumi falut, a szivattyúállomást és az 1-es szeméttelepet. A 2-es szeméttelep közelében is látták őket, ott tűzharcok folynak. Elemzők szerint a megszállók további tartalékokat vonhatnak be, hogy támadásukat sikerre vezessék. „A cél nyilvánvaló: Toreck elfoglalása” – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken írta alá az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon részt vevő ukrán küldöttség összetételének jóváhagyásáról szóló rendeletet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az uniós csatlakozási tárgyalásokon részt vevő küldöttséget Olha Stefanishyna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes vezeti.
A küldöttség tagja továbbá Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője, valamint helyettesei, Iryna Mudra és Ihor Zsovkva, Marija Marcsenko, az elnöki adminisztráció európai integrációs főosztályának helyettes vezetője, Olekszandr Kornienko, a Verhovna Rada első elnökhelyettese, Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője, Jevhen Perebinyisz külügyminiszter-helyettes és Vszevolod Csencov, Ukrajna EU-nagykövete.
A rendelet az összes ukrán minisztérium helyetteseit és első helyetteseit is megemlíti – miniszteri szinten csak Ruszlan Sztrilet, a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának vezetője képviselteti magát.
Zelenszkij rendelete szabályozza az EU-val folytatott tárgyalásokra vonatkozó irányelvek jóváhagyását is, valamint utasítja a kormányt, hogy alakítsa ki és hagyja jóvá az Ukrajna tárgyalási pozícióit előkészítő munkacsoportok személyi állományát.
Hollandia egy másik országgal együtt fogja Ukrajnának szállítani a Patriot rendszert –jelentette be Kajsa Ollongren az ország védelmi minisztere az NL Times szerint ezt.
Elmondása szerint Hollandia és egy másik ország képes volt különböző elemekből egy komplett rakétarendszert összerakni. Ez a munka már egy ideje folyik. Ollongren elmondta, hogy a légvédelem kulcsfontosságú Ukrajna számára, mivel lehetővé teszi, hogy ellenálljon számos orosz támadásnak. A miniszter szerint „nagyon jó hír”, hogy a héten Románia is bejelentette saját Patriot rendszerének leszállítását.
A tisztviselő szerint a múlt heti brüsszeli találkozón egy újabb támogatási listát állítottak össze az Ukrajnának történő Patriot-szállításokról. A miniszter szerint „a kirakós játék minden darabja” az asztalon van.
Az ukrán hadsereg csapást mért az orosz Sahíd drónok tároló- és előkészítési helyeire az oroszországi Krasznodari területen péntek hajnalban – közölte a kijevi vezérkar a Facebookon közzétett pénteki jelentésében.
Hozzátették, hogy ugyanott az ukrán erők csapást mértek orosz kiképzőépületekre és a drónokat irányító kommunikációs létesítményekre is. „A jelentések szerint a harci tevékenység eredményeként robbanássorozatot és tüzet rögzítettek” – tette hozzá a katonai vezetés.
A vezérkar közölte azt is, hogy az éjjel az ukrán erők drónokkal megtámadtak négy oroszországi olajfinomítót, valamint radarállomásokat és elektronikus hírszerző központokat találtak el a brjanszki régióban és a Krím félszigeten.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg már közel 532 ezer katonát vesztett el Ukrajnában. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 54 tüzérségi és két légvédelmi rendszert – írja az MTI.
Oroszország készen áll az eurázsiai biztonság kiépítéséről szóló elképzelések széles körű, globális megvitatására, mások mellett NATO-tagállamokkal is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában tisztiiskolák végzőseivel találkozott.
„Nemrégiben a külügyminisztérium vezetőségével folytatott megbeszélésen kifejtettem az Eurázsiában az egyenlő és oszthatatlan biztonság megteremtésére irányuló munkáról alkotott elképzelésünket. Készen állunk e kulcsfontosságú, létfontosságú kérdések széles körű nemzetközi megvitatására mind a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Független Államok Közössége, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a BRICS és más nemzetközi szövetségek között, a többi között az európai és NATO-tagállamokkal is” – mondta Putyin.
Majd akkor, amikor készen állnak rá
– tette hozzá az orosz elnök.
Putyin múlt pénteken a moszkvai külügyminisztériumban időszerűnek nevezte a kollektív biztonság garanciáinak megvitatását Eurázsiában. Szükségesnek nevezte a régión kívüli katonai erők ottani jelenlétének megszüntetését. Az elnök akkor hangsúlyozta: Oroszország abban érdekelt, hogy az ENSZ-ben komoly párbeszéd alakuljon ki egy oszthatatlan biztonsági rendszer megteremtéséről.
A katonai felsőoktatási intézmények végzőseivel megtartott most pénteki találkozóján Putyin arra is kitért, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni nukleáris triádját, amely szerinte szavatolja a hadászati elrettentést és a világ erőegyensúlyának megőrzését. Méltatta a fejlesztés alatt álló legújabb rendszereket, amelyek, mint mondta, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Prioritásnak nevezte az ukrajnai háborúban részt vevő katonák támogatását. A csapatok és fegyverek irányítási rendszerének, valamint a harci kiképzés hatékonyságának és minőségének javítását ígérte, valamint a baráti államok részvételével megtartandó hadgyakorlatokat.