Ukrajna és Oroszország „halálos nyár” előtt áll, amely során egyik fél sem fog döntő fordulatot elérni, de mindkét oldalon több ezer ember fog meghalni – írja az Unian a The Wall Street Journalt szemlézve.
A frontvonal egy véres sakkjátszma színhelyévé válik, amelyben mindkét fél előnyöket keresve mozgatja a bábukat, anélkül, hogy máshol pozíciókat adna fel
– hangsúlyozták a cikkben.
Az újság szerint a tavaly nyári sikertelen ellentámadás után Ukrajna feladata most az, hogy friss nyugati fegyverek segítségével tartsa a pozícióját. Ugyanakkor ukrán biztonsági tisztviselők szerint Oroszország valószínűleg folytatja szokásos megközelítését, nagyszámú csapatot áldoz fel némi nyereségért.
„Nincs elég csapatuk egy Harkiv elleni nagyszabású offenzívához. A csapatok odaköltöztetése a frontvonal más részeit gyengítené” – mondta egy orosz tisztviselő.
Mivel a frontvonal gyakorlatilag stagnál, mindkét fél mélységi csapásokkal próbál előnyt szerezni a tél előtt – írja a lap. Így Oroszország erőművekre és más ukrajnai infrastruktúrára mért csapásokat, ami számos városban áramkimaradásokhoz vezetett. Oroszország irányított légibombák segítségével ukrán védelmi állásokat is támad.
Eközben Ukrajna, amelynek kevés esélye van arra, hogy a következő hónapokban a frontvonal tartásánál többet érjen el, az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákkal veszi célba a Krímet.
Miközben Oroszország még mindig nyerésre áll a csatatéren, úgy tűnik, hogy az ukránok stratégiai csapásokat és mozgásokat hajtanak végre, és tartják magukat
– mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
Oroszország a személyi állomány pótlásával képes volt kompenzálni a veszteségeket, de a súlyos veszteségek lassúvá és kiszámíthatóvá tették a nyereséget, mondták a tisztviselők.
„Oroszország kísérlete, hogy nyáron nagyszabású offenzívát indítson, továbbra is nehéz kérdés az ukrán stratégák és nyugati tanácsadóik számára. Egy hírszerzési tisztviselő szerint Kijev meglehetősen jó hírszerzési adatokkal rendelkezik a harctéren, és képes észlelni az orosz erőket, amelyek egy esetleges támadáshoz gyülekeznek” – írta a lap.
A biztonsági tisztségviselő szerint Ukrajna képes volt elegendő erőt mozgósítani a veszteségek és néhány tartalék pótlására, de többszörösére lesz szüksége ahhoz, hogy bármilyen nagyobb offenzívát indíthasson.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket! Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!
Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete X-csatornáján posztolt arról, hogy a képviselőház hírszerzési bizottságának delegációja látogatott Kijevbe.
A nagykövet ismertette a látogatás célját is: azt tárgyalják meg, hogy a továbbiakban miként támogassa az Egyesült Államok Ukrajnát az oroszok inváziójával szemben.
Welcome back to Kyiv, Chairman of the House Intel Committee @RepMikeTurner & bipartisan delegation @BettyMcCollum04, @RepRonnyJackson, @RepTonyGonzales & @RepJohnJoyce to discuss how U.S. assistance is supporting Ukraine against Russia’s brutal invasion. pic.twitter.com/MuqYttbk3Y
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) July 1, 2024
Az amerikai hadsereg növelte a biztonsági védelmi intézkedéseket európai bázisain – írja a Sky News.
Mint írták,
a fenyegetettségi szintet a második legmagasabbra – a Charlie kódnevűre – emelik a hadsereg számára.
Ezt a szintet akkor aktiválják, ha „valamilyen incidens történik, vagy olyan hírszerzési információ érkezik, ami arra utal, hogy valamilyen terrorista akció vagy célzott támadás valószínűsíthető a hadsereg vagy a bázisok ellen”.
Amerikai tisztviselők szerint több esemény kombinációja vezetett a mostani lépéshez. Ezek közé tartoznak a brit és franciaországi választások, a közelgő párizsi olimpia, más nagy sportesemények, valamint az ukrajnai és a gázai háború.
Az orosz csapatok a Dnyeper folyó általuk megszállt bal partjáról nyitottak tüzet hétfő délután a dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon.
Megállapította, hogy több robbanás is volt a városban, és az előzetes adatok szerint vannak a támadásnak civil sebesültjei.
Mrocsko egy korábbi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az orosz erők tüzérségi csapást mértek a megyében lévő Antonyivka településre, aminek következtében otthonában megsebesült egy 97 éves nő.
A Herszoni régióban lévő Kahovka város vezetése bejelentette, hogy egy helyi újságírót, az 54 éves Zsanna Kiszelovát már másodjára rabolták el az oroszok – írta az MTI.
У т.о.Каховці Херсонської області російські загарбники вдруге викрали редакторку газети Каховська зоря Жанну Кисельову.її викрали 27 червня із власної квартири.Місцезнаходження журналістки не відоме.Вперше Жанну Кисельову викрали 19.09.2022 р.з власної квартири у центрі міста. pic.twitter.com/IIQ77Ub0eH
— vitaliyfalcon (@Vital54falcon) July 1, 2024
Kiszelova – aki a egyik helyi lap szerkesztője – pár napja tűnt el otthonából, és azóta nem tudnak a hollétéről. Az újságírónőt 2022 szeptemberében egyszer már elrabolták, akkor az oroszok csaknem egy hónapig tartották fogva.
Az orosz védelmi minisztérium hétfői napi jelentése szerint az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyei Novopokrovszke és a Harkiv megyei Sztepova Novoszelivka falut – írja az MTI.
Novopokrovszke az Ocseretinei magaslat közelében fekszik, ahol az orosz erők gyors eredményeket értek el az elmúlt hetekben, Sztepova Novoszelivka pedig Kupjanszk, az északkelet-ukrajnai offenzíva egyik célpontjának irányában található.
A hét végén az orosz hadsereg már bejelentette három másik falu elfoglalását is. Az orosz védelmi tárca közölte: harminchat ukrán drónt lőttek le hétfőre virradóra, másik hármat pedig hétfő délután a Belgorodi terület felett.
Egy civil meghalt az oroszországi Belgorodi területen fekvő Novaja Tavoljanka faluban hétfőn, amikor ukrán tüzérségi lövedék csapódott be egy mezőgazdasági létesítménybe – írta közleményében a régió kormányzója az MTI tájékoztatása szerint.
Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt is közölte, hogy az ukrán támadás következtében a Belgorodi területen megszakadt az áram-, a gáz- és a telefonszolgáltatás.
A kormányzó közölte, a támadás három határ menti települést érintett: a terület azonos nevű székhelyétől, Belgorodtól nyugatra fekvő Grajvoron és Krasznaja Jaruga, valamint a Belgorodtól délkeletre fekvő Sebekino falvakat.
Az orosz energiaügyi minisztérium közölte, hogy Sebekinóban megkezdte a javítási munkákat, és hozzátette: 240 ezer embert érintenek az áramkimaradások.
Moszkva szerint az ukrajnai Harkiv megyével határos Belgorodi területet az ukránok rendszeresen támadják a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta.
Oroszország egy év alatt közel 40 alkalommal dobott le irányított légibombát saját területén, minden bizonnyal az irányítórendszerek meghibásodása miatt – írja a The Kyiv Independent, amely a The Washington Post cikkét szemlézte.
Ezeket a fegyvereket rendkívüli gyakorisággal (egy ukrán becslés szerint alsó hangon is több ezres nagyságrendben) használta Oroszország az utóbbi hónapokban.
Egy dokumentum – amelyet a The Washington Post szerint a belgorodi városi katasztrófavédelmi osztály állított össze – 38 incidenst rögzít a 2023 áprilisától 2024 áprilisáig tartó évben, amikor Oroszország saját magát bombázta le. A lap felvételeket is közzétett ezzel kapcsolatban.
Russia’s devastating glide bombs keep falling on its own territory
— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) July 1, 2024
Internal Russian documents show how often its glide bombs hit its own territory, likely due to faulty guidance systems, say experts - WP.
At least 38 of the bombs, which have been credited with helping drive… pic.twitter.com/FJ8wHUwhWC
A szakértők szerint a véletlenszerű robbantásokat hibás lőszerek okozzák. Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Group katonai szakértője azt mondta:
Az orosz irányított légibombák bizonyos százaléka hibás lehet.
„Úgy gondoljuk, hogy ezeket a véletlenszerű kilövéseket ezeknek a készleteknek a megbízhatatlansága okozza, ami úgy tűnik, hogy nem zavarja a légierőt” – mondta Levijev.
Russia’s devastating glide bombs keep falling on its own territory
— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) July 1, 2024
Internal Russian documents show how often its glide bombs hit its own territory, likely due to faulty guidance systems, say experts - WP.
At least 38 of the bombs, which have been credited with helping drive… pic.twitter.com/FJ8wHUwhWC
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) egy eddig nem látott felvételt tett közzé a Kígyó-sziget felszabadításáról annak alkalmából, hogy az orosz csapatok kereken két évvel ezelőtt kénytelenek voltak visszavonulni a stratégiai jelentőségű fekete-tengeri helyőrségből – írja a The Kyiv Independent.
A felvétel a szigetre mért légitámadás légi felvételével kezdődik, mielőtt az ukrán csapatok helikopterrel leszállnak, és megtámadják az oroszokat. A videó megtekintése egyesek számára felkavaró lehet, így csak saját felelősségre ajánljuk.
Törökország, Románia és Bulgária közös aknakeresésbe kezdett a Fekete-tengeren, hogy biztonságosabbá tegyék a hajózást a térségben – főként az ukrán gabonát szállító hajóknak – számolt be a Bloomberg.
A törökök kezdeményezése az első nagyszabású akció a Fekete-tengeren az orosz–ukrán háború kezdete óta. Célja, hogy az invázió kezdete óta a térségbe sodródott aknákat hatástalanítsák.
Mind Oroszország, mind Ukrajna fontos gabonatermelő országok, azonban a háború kezdete óta sokkal veszélyesebb a szállítás. Kijev tavaly indította el a saját kereskedelmi folyosóját, miután bedőlt egy megállapodás, amit az oroszok, a törökök és a NATO is támogattak.
Ez nagyban segített az ország exportján és gazdaságán, viszont az útvonal még mindig nem biztonságos.
Tavaly orosz rakéta talált el egy kereskedelmi hajót az odesszai kikötőben, ezzel egy ember halálát és több másik sérülését okozva, egy másik hajót pedig szintén robbanás károsított meg novemberben.
Bár az ukrán vezetés szerint a fekete-tengeri kikötőik exportja majdnem a háború előtti szinthez tért vissza, az odesszai kikötőt még mindig rendszeresen érik támadások, amelyek akadályozzák a szállítmányokat.
Törökország, Románia és Bulgária is NATO-tagok, viszont a hajózásuk a NATO-egyezményen kívül kerül lebonyolításra, hogy elkerüljék a további feszültséget Oroszországgal.
Az Egyesült Államok ma még nem áll készen arra, hogy meghívja Ukrajnát a NATO-ba – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap a The Philadelphia Inquirer című lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
Az Egyesült Államok nyíltan beszél erről. Joe Biden elnök szintén beszél róla. Donald Trump azt mondja, hogy ha nincs a NATO, akkor talán nem kezdődött volna el a háború
– mondta Zelenszkij.
Ukrajna előzőleg reményét fejezte ki, hogy a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozója egyértelműbb választ ad az ország jövőbeli szövetségi tagságára. Amerikai tisztviselők ugyanakkor világossá tették, hogy az ország valószínűleg nem kap meghívót idén nyáron.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy őrizetbe vett egy provokátorcsoportot, akik zavargásokat akartak szítani Kijevben, és az alkotmány napját követően elfoglalni a Verhovna Rada (az ukrán parlament) épületét – írja az Ukrajinksza Pravda.
Az emberek összegyűjtésére a szervezők egy látszólag békés gyűlést terveztek Kijev központjában.
A rendezvényen résztvevők többsége azonban nem volt tisztában a gyűlés valódi szándékaival, azaz a provokációval. A bűnözők azt tervezték, hogy a hazai és külföldi médiaforrásokon keresztül információkat terjesztenek a kijevi zavargásokról. Azt remélték, hogy ezzel destabilizálják a társadalmi és politikai helyzetet hazánkban Oroszország javára
– írta az SZBU.
Bűnügyi tervük megvalósításához a főszervező több bűntársat – kijevi, dnyiproi és más régiók civil szervezeteinek képviselőit – is bevont. Különböző hírvivőkön keresztül kommunikáltak egymással, és ha találkoztak, azt kis, háromfős csoportokban tették.
A háború jelenlegi szakaszában az ukrán és az orosz katonai veszteségek aránya egy a hathoz – mondta Volodimir Zelenszkij elnök a The Philadelphia Inquirer című lapnak adott interjújában, amelyet a The Kyiv Independent szemlézett.
Valóban, az oroszoknak sokkal több emberük van, és valóban, mi jobban törődünk a népünkkel. Nem lesz több emberünk a harctéren, mint Oroszországnak
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán államfő ezen a ponton hozzátette, hogy a veszteségi arány korábban egy a négyhez volt, most viszont hat az egyhez, figyelembe véve a Pokrovszk és Harkiv városok irányában kialakult helyzetet.
Oroszország a háború kezdete óta több mint 540 ezer katonát veszített Ukrajnában az ukrán vezérkar szerint. Ez a szám tartalmazza a halottakat és a sebesülteket is (ugyanakkor független forrásból nem erősíthető meg).
Az orosz Mediazona a BBC Russiával közösen nyilvános forrásokból 64 000 orosz katona halálát tudta megerősíteni, akik mind az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta vesztették életüket.
Hétfőn az orosz hadsereg tüzérségi támadást intézett a Herszoni területen Antonyivka egyik lakóházára, melynek következtében megsérült egy 97 éves nő – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz csapatok tüzérséggel támadtak meg egy házat Antonyivkában. Egy 97 éves helyi nő megsérült az ellenséges csapás következtében
– mondta Roman Mrocsko, a Herszoni Városi Tanács vezetője.
Közleményük szerint a nő repesz okozta sebet szerzett a jobb alkarján, állapota közepes. Jelenleg az egyik városi kórházban ápolják.
Hétfő délelőtt az orosz erők tüzérséggel támadták Ukrajinszk városát a Donyecki területen, melynek következtében meghalt egy 65 és egy 70 éves nő, valamint megsérült nyolc ember – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kora reggel az oroszok Uraganokkal lőtték a várost, a lakott területet érte támadás. Két nő – egy 65 és egy 70 éves – meghalt
– közölte Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Állami Adminisztráció elnöke.
Az előzetes információk szerint 10 toronyház és egy közigazgatási épület sérült meg. Filaskin arra is felszólította az embereket, hogy hagyják el a régiót.
A Donyecki területen mindennap újabb és újabb áldozatai vannak az orosz háborús bűnöknek. Veszélyes itt maradni! Légy felelős! Menekülj el
– írta a közigazgatási vezető.
Oroszország leggazdagabb üzletembereinek vagyona 28,749 milliárd dollárral nőtt 2024 eleje óta – derül ki a Bloomberg Billionaires Indexből, amelyet a részvényeik pénteki záróárfolyama alapján számítottak ki.
Az index szerint az év eleje óta az Eurochem és a SUEK társalapítója, Andrej Melnicsenko gyarapodott a legjelentősebben, 5,76 milliárd dollárral, és ezzel a vagyona 24,6 milliárd dollárra emelkedett. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az Ukrvinprom társaságban egyesült ukrán borászok egy éve kérik, hogy Ukrajna vezessen be szankciókat azon örmény és grúz bor- és pálinkatermelőkkel szemben, akik termékeiket még mindig értékesítik Oroszországban – írja az Ekonomicsna Pravda.
A piaci szereplők ugyanakkor sürgetik, hogy a lehető legkörültekintőbben közelítsék meg a szankciók bevezetésének kérdését, ugyanis Ukrajnában sok tisztelője van ezeknek a termékeknek.
Arra figyelmeztetnek, hogy ha nagyarányú tiltást vezetnek be, a kivont termékek helyett hamisítványok jelenhetnek meg a boltok polcain.
Előzetes listát állítottunk össze olyan információk alapján, amelyek azt mutatják, hogy ezen gyártók termékeit árulják az agresszor ország üzleteiben, a megszállt Krím félszigeten, a kelet-ukrajnai kvázi köztársaságokban. Az emberek bizonyítékként fényképeket küldtek az említett területek boltjaiban lévő termékek címkéiről. Mindazok, akiket a központi végrehajtó hatóságoknál ezzel kapcsolatban megkerestek, nem tagadják, hogy ez elegendő alap a szankciók kiszabásához. Ezek a termelők adót fizetnek Oroszországban
– mondta Volodimir Kucserenko, az Ukrvinprom igazgatója.
Újabb AWACS légtérellenőrző repülőgépet telepített Lengyelország felé a NATO, az Ukrajna fölötti égbolt megfigyelésére – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A katonai szövetség szerint a repülőgép amellett, hogy fokozza a NATO jelenlétét a térségben, figyelemmel kíséri Oroszország katonai tevékenységét.
A hírszerzési információkat hivatalosan csak a NATO-országok kapják meg, de mindenki tudja, hogy közülük néhányan megosztják az információkat Ukrajnával, lehetővé téve számukra a jövőbeli támadások elhárítását
– fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő.
Hétfő reggel az orosz csapatok légibombákat dobtak le a Kurili kistérségre – a Harkivi terület Kupjanszki járásában –, melyek az iskolát és a kulturális központot találták el – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma reggel hat óra körül az ellenség légibombákat dobott a Kupjanszki járás Kurili kistérségének frontvonali településére, amely egy oktatási intézményt, egy kulturális központot és a lakóövezetet célozta meg, és pusztítást okozott
– olvasható a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) közleményében.
A DSZNSZ munkatársai arról számoltak be, hogy az iskolában 150 négyzetméteren alakult ki tűz. Áldozatok és sérültek nincsenek.
Vasárnap este az orosz csapatok két Iszkander–K cirkálórakétát indítottak Kijev felé, de mindkettőt sikeresen megsemmisítették a légvédelmi erők – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tegnap este, körülbelül 19 óra 30 perckor az ellenség Iszkander–K cirkálórakétákat lőtt Kijevre. A két rakétát lelőtték. Sajnos az infrastruktúra megsérült a lehulló törmelékek következtében
– mondta Illja Jevlas, a légierők parancsnokságának szóvivője.
A szóvivő szerint a közelmúltban az oroszok többnyire éjszaka indítottak támadást Ukrajna ellen, ezúttal azonban este támadtak, amikor sokan tartózkodtak kint a meleg hétvége miatt.
„Oroszország egy terrorista ország, és ezt továbbra is megerősíti minden egyes ilyen csapással” - zárta szavait a szóvivő.
Rakétatámadást indítottak Dnyipro ellen az orosz erők július 1-re virradóra – számolt be a Kárpátalja.ma.
A lap azt írta, a támadásban ballisztikus rakétákat vetettek be. A robbanások következtében több lakóház és egy bevásárlóközpont is megrongálódott. Hét ember megsérült, akik között egy 15 éves fiú is van.
Ukrajna elítélteket toboroz és szabadon bocsátást kínál lövészárkokért cserébe – írja az Associated Press.
A lap szerint egy délkelet-ukrajnai vidéki javítótelepen több elítélt szögesdrót alá állva hallgatta a hadsereg toborzóinak beszédeit.
Véget vethetsz ennek, és új életet kezdhetsz. A lényeg a te akaratod, mert meg fogod védeni a szülőföldet. Nem fog 50 százalékkal sikerülni, 100 százalékot, akár 150 százalékot kell magadból adnod
– mondta a toborzó.
Mint írják, Ukrajna kibővíti a tervezetet, hogy megbirkózzon az akut létszámhiánnyal. Az ukránok most először kezdtek el elítélteket toborozni. Míg Ukrajna nem közölt részleteket a bevetett és elesett katonák számáról, a frontvonal parancsnokai nyíltan elismerik, hogy komoly létszámhiánnyal néznek szembe.
Több mint 3000 foglyot már feltételesen szabadlábra helyeztek és katonai egységekhez küldtek – mondta Olena Viszocka ukrán igazságügyiminiszter-helyettes. Az igazságügyi minisztérium becslése szerint körülbelül 27 ezer fogva tartott lehet jogosult az új programra.
Sok motiváció abból a vágyból fakad, hogy hősként térjenek haza, és ne a börtönből
– mondta Viszocka.
A lap megszólaltatta a 27 éves Erneszt Volvacsot, aki ugyancsak a frontot választotta a börtön helyett. A férfi kétéves börtönbüntetését tölti rablásért a dnyipropetrovszki büntetés-végrehajtási intézetben. A konyhán dolgozik, ő adagolja az ételeket. „Butaság itt ülni és nem csinálni semmit” – mondta Volvacs, hozzátéve, hogy a háború kezdete óta szeretne „tenni valamit Ukrajnáért” és lehetőséget kapni a hadsereghez való csatlakozásra – tette hozzá.
Az elítéltek kihallgatás, orvosi vizsgálat és bűnügyi nyilvántartási felülvizsgálat után kaphatnak feltételes szabadságot. Nem jelentkezhetnek azonban azok a személyek, akiket nemi erőszakért, szexuális erőszakért, két vagy több ember meggyilkolásáért vagy Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekményekért ítéltek el.
Hangsúlyozták, hogy az ukrán tisztviselők szeretnének különbséget tenni programjuk és az oroszországi toborzás között. A tisztviselők szerint az oroszok ezeket a harcosokat általában a leghalálosabb csatákra küldték, de az ukrán program célja a foglyoknak a rendes ukrán frontvonali egységekbe való integrálása.
A kormány által az Európai Uniónak megküldött adatok szerint mintegy 42 ezer embert tartanak fogva az ország börtöneiben. A szűrés után a feltételesen szabadlábra helyezetteket alapkiképző táborokba küldik, ahol megtanulják a fegyverek kezelését és a harc egyéb alapjait. A kiképzés után csatlakozhatnak a foglyok a különböző egységekhez.
Viszocka elmondta, hogy a feltételes szabadlábra helyezési program iránti érdeklődés meghaladta a kezdeti várakozásokat. A program jelenleg 5000 újonc képzését tudja biztosítani.
Ukrajna és Oroszország „halálos nyár” előtt áll, amely során egyik fél sem fog döntő fordulatot elérni, de mindkét oldalon több ezer ember fog meghalni – írja az Unian a The Wall Street Journalt szemlézve.
A frontvonal egy véres sakkjátszma színhelyévé válik, amelyben mindkét fél előnyöket keresve mozgatja a bábukat, anélkül, hogy máshol pozíciókat adna fel
– hangsúlyozták a cikkben.
Az újság szerint a tavaly nyári sikertelen ellentámadás után Ukrajna feladata most az, hogy friss nyugati fegyverek segítségével tartsa a pozícióját. Ugyanakkor ukrán biztonsági tisztviselők szerint Oroszország valószínűleg folytatja szokásos megközelítését, nagyszámú csapatot áldoz fel némi nyereségért.
„Nincs elég csapatuk egy Harkiv elleni nagyszabású offenzívához. A csapatok odaköltöztetése a frontvonal más részeit gyengítené” – mondta egy orosz tisztviselő.
Mivel a frontvonal gyakorlatilag stagnál, mindkét fél mélységi csapásokkal próbál előnyt szerezni a tél előtt – írja a lap. Így Oroszország erőművekre és más ukrajnai infrastruktúrára mért csapásokat, ami számos városban áramkimaradásokhoz vezetett. Oroszország irányított légibombák segítségével ukrán védelmi állásokat is támad.
Eközben Ukrajna, amelynek kevés esélye van arra, hogy a következő hónapokban a frontvonal tartásánál többet érjen el, az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákkal veszi célba a Krímet.
Miközben Oroszország még mindig nyerésre áll a csatatéren, úgy tűnik, hogy az ukránok stratégiai csapásokat és mozgásokat hajtanak végre, és tartják magukat
– mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
Oroszország a személyi állomány pótlásával képes volt kompenzálni a veszteségeket, de a súlyos veszteségek lassúvá és kiszámíthatóvá tették a nyereséget, mondták a tisztviselők.
„Oroszország kísérlete, hogy nyáron nagyszabású offenzívát indítson, továbbra is nehéz kérdés az ukrán stratégák és nyugati tanácsadóik számára. Egy hírszerzési tisztviselő szerint Kijev meglehetősen jó hírszerzési adatokkal rendelkezik a harctéren, és képes észlelni az orosz erőket, amelyek egy esetleges támadáshoz gyülekeznek” – írta a lap.
A biztonsági tisztségviselő szerint Ukrajna képes volt elegendő erőt mozgósítani a veszteségek és néhány tartalék pótlására, de többszörösére lesz szüksége ahhoz, hogy bármilyen nagyobb offenzívát indíthasson.
Egy belső orosz dokumentum szerint több tucat orosz siklóbomba hullott Oroszország területére – írja a The Washington Post.
A The Washington Post birtokába került dokumentum szerint 2023 áprilisa és 2024 áprilisa között 38 olyan bomba csapódott be az oroszországi Belgorodi területen, melyeket az oroszok abból a célból indítottak útnak, hogy segítsék a hadsereg közelmúltbeli területi előrenyomulását. Igaz, a legtöbb nem robbant fel.
Ezek a siklóbombák szovjet kori lőszerek, amelyeket utólag olyan irányítórendszerekkel szereltek fel, amelyek a szakértők szerint gyakran meghibásodnak.
A bombák többségét civilek – erdőőrök, gazdák vagy a várost körülvevő falvak lakói – fedezték fel. A legtöbb esetben a védelmi minisztérium nem tudta, mikor indították el a bombákat, ami arra utal, hogy néhányuk napokig ott lehetett.
A dokumentum szerint legalább négy bomba hullott magára Belgorod városára, illetve további hét robbanószerkezetet találtak a környező külvárosokban. A legtöbb, 11, a grajvoroni határvidékre esett.
Az Asztra független orosz sajtótermék ellenőrizte, hogy a dokumentumban szereplő incidensek közül sok megegyezik azokkal az adatokkal, amelyeket a helyi önkormányzatoktól gyűjtött össze, és a helyi sajtóban megjelentek. Saját kimutatásai szerint az Asztra úgy becsülte, hogy Oroszország több mint száz bombát dobott le véletlenül saját területére, valamint Kelet-Ukrajna megszállt területeire az elmúlt négy hónapban.
A Háborús Tanulmányok Intézete – Institute for the Study of War, ISW – legfrissebb elemzése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolja, hogy Oroszország akár a végtelenségig is képes harcolni Ukrajnában.
Az ISW szerint az orosz elnök csak olyan eredményt lenne hajlandó elfogadni, ahol Ukrajna megadja magát. Hozzátették, hogy a nyugati országoknak nem szabad késlekedniük, és megfelelő mennyiségű fegyverrel kell ellátniuk Kijevet, hogy megakadályozzák a háború elhúzódását.
Egy sikeres katonai művelet eredményeként több tucat orosz megszálló adta meg magát a „Rubizs” dandár felderítőinek – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán belügyminisztérium szerint a foglyok többségét mozgósították és halálra ítélték, de ők az életet választották és letették a fegyvert. Ezt követően az ukrán katonák megadták számukra a szükséges orvosi segítséget.
Az atrocitások, a civilek meggyilkolása, a fegyvertelenek kínzása és bántalmazása Oroszország útja. Az ukrán katonák olyan harcosok, akikben megvan a becsület és méltóság, ezért emberségesen bánnak az ellenséges foglyokkal
– írta a belügyminisztérium.
Vasárnap késő este az orosz erők megtámadták a Donyecki területen található Cukurino falu lakóövezetét, melynek következtében hat ember, köztük egy gyermek megsebesült, továbbá 21 ház és autó megrongálódott – írja az Ukrajinszka Pravda.
Június 30-án 22 óra 25 perckor az orosz hadsereg bombát dobott Cukurino falura. Az orosz csapatok lövedéke a lakóövezetet találta el. Előzetesen az ellenség egy FAB–500-assal csapott le. A támadás következtében egy 51 éves nő és 14 éves lánya megsérült. Négy 47 és 74 év közötti helyi lakos szintén megsérült. Az áldozatoknál zúzódásokat és repeszsérüléseket diagnosztizáltak
– közölte a Donyecki Területi Ügyészség.
A személyi sérüléseken kívül megrongálódott 21 ház és autó. Az ügyészség Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 438. cikkelyének 1. része (háborús törvények és szokások megsértése) alapján előzetes vizsgálatot indított az incidens miatt.
Legkevesebb két ember meghalt és 12-en megsérültek a Donyeck területen vasárnap végrehajtott orosz csapások következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Június 30-án az oroszok megölték a Donyecki terület két lakosát Toreckban és Sziverszkben. A térségben további 12 ember megsérült
– foglalta össze az adatokat Vadim Fiaskin, a Donyecki Területi Katonai Adminisztráció vezetője.
A lap szerint a teljes körű invázió kezdete óta az oroszok összesen legalább 2044 civilt öltek meg és legalább 5210-et sebesítettek meg a Donyecki területen. A területi katonai adminisztráció vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek az adatok nem teljesek, mivel azok nem veszik figyelembe az ideiglenesen megszállt Mariupol és Volnovaha áldozatait.
Belarusz atomfegyvereket vethet be, „ha függetlensége veszélybe kerül” – erről beszélt Pavel Muravejko vezérőrnagy, a belorusz fegyveres erők vezérkari főnöke, az ország védelmi miniszterének első helyettese.
Az egyik legújabb elrettentő érv és tézis a nem stratégiai nukleáris fegyverek visszatérése országunk területére. Megtanultuk, hogyan kell kezelni ezeket a fegyvereket, tudjuk, hogyan kell magabiztosan használni őket, képesek vagyunk rá. Biztosak lehetnek benne, hogy meg fogjuk tenni, ha országunk szuverenitása és függetlensége veszélybe kerül
– mondta Muravejko a Sztrana szerint, aki azt állítja, hogy Belarusz és az uniós országok határa közelében tíz NATO-zászlóalj van, összesen mintegy 20 ezer emberrel.
Lehulló rakétatörmelék következtében kigyullladt és megrongálódott egy toronyház Kijev Obolony kerületében, amely hat embernél, köztük egy gyereknél okozott akut stresszreakciót – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes adatok szerint egy többszintes lakóépületben keletkezett kár. Az esetleges pusztításokkal és az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának egységei figyelik a helyszínt
– áll a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció bejegyzésében.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere hozzátette, hogy törmelékek következtében a lakóház 8. és 9. emeletén ütött ki tűz. A polgármester szerint a 14 emeletes épület említett két emeletén lévő erkélyek részben megsemmisültek, de a tűzoltók a házban keletkezett tüzet megfékezték.
Klicsko elmondása szerint tíz lakost evakuáltak a házból, és hat áldozat fordult orvoshoz. Egy idős nőt kórházba szállítottak, a többieket a helyszínen látták el. Valamennyiüknél akut stresszreakciót figyeltek meg.