Kétoldalú megállapodást írt alá a biztonság és a hosszú távú támogatás terén való együttműködésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Robert Golob szlovén miniszterelnök – számolt be a Kárpátalja.ma.
Szlovénia már 13 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, és ezt a támogatási szintet fenn kívánja tartani a megállapodás tízéves időtartama alatt is. A Szlovén Köztársaság azt is vállalja, hogy kielégíti Ukrajna sürgős szükségleteit, a biztonsági képességeinek erősítése érdekében
– idézi a közleményt a lap.
Szlovénia az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM) keretében segíti majd az ukrán államot a katonai kiképzésben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemrég BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy az orosz agresszió befejezte után kész lemondani tisztségéről, előtte azonban semmiképpen sem – vette észre aKárpáti Igaz Szó.
A lap újságírójának kérdésére, miszerint eljöhet-e az a pilalnat, amikor nem tudja betölteni a tisztséget, igennel felelt, hisz „mindannyian emberből vagyunk.”
Végeznünk kell a háborúval... úgy gondolom ez nagyon fontos az embereknek, országunknak
– mondta az ukrán elnök, viszont ezt követően képes lenne átadni az ország vezetését másnak. Ukrajnában az orosz támadás miatt hadiállapot van érvényben, így tilos választásokat tartani. Az Európai Unió száz százalékban legitim vezetőnek tartja az elnököt.
A Kreml tisztségviselői tovább bővítik az Oroszország által javasolt alternatív „eurázsiai biztonsági architektúra” földrajzi hatókörét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter július 17-én az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy Oroszország és a Kínai Népköztársaság (KNK) a Sanghaji Együttműködési Szervezeten (SCO), a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségén (ASEAN) és az Öböl menti Együttműködési Tanácson (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek gazdasági uniója) belül egy eurázsiai biztonsági architektúra létrehozását szorgalmazza − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 14-én Hszi Csin-ping kínai elnök támogatásával javaslatot tett egy alternatív eurázsiai biztonsági rendszer létrehozására. Putyin a közelmúltban külön kiemelte, hogy Oroszország kész megvitatni az eurázsiai biztonsági kérdéseket az SCO-val, és hogy Oroszország párbeszédet kíván kialakítani az ASEAN-nal.
Putyin Vietnamot − egy olyan országot, amely jellemzően nem szerepel az eurázsiai politikai elképzelésekben − az általa javasolt eurázsiai biztonsági rendszer részeként jelölte meg.
Az Öböl menti Együttműködési Tanácsot Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek alkotják; és úgy tűnik, hogy Oroszország az Öböl menti államokat Oroszország által elképzelt „eurázsiai” rendszer potenciális tagjainak tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül operatív megbeszélést tartott a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjaival – számolt be a TASZSZ.
Ma a jelentős társadalmi és politikai események idején a belső biztonság szavatolásával kapcsolatos néhány kérdést fogunk megvitatni
– mondta az államfő az ülést megnyitva, majd átadta a szót Alekszandr Bortnyikovnak, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének.
Az eseményen részt vett még Mihail Misin orosz miniszterelnök, Valentyina Matvijenko, Oroszország Tanácsának elnöke, Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács helyettes vezetője, Anton Vaino, az elnöki adminisztráció vezetője, Szergej Sojgu, a Biztonsági Tanács titkára, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője és Nyikolaj Patrusev, az elnöki tanácsadó.
A Kreml úgy véli, Donald Trump amerikai elnökjelölt kijelentése, miszerint Oroszország fél tőle, az amerikai közönségnek szól – jelentette ki Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
A lap azt írja, a republikánus elnökjelölt többször is úgy nyilatkozott, hogy a korábbi elnöksége alatt több ország is tartott tőle. Donald Trump többek között Kínát és Oroszországot is idesorolta.
Az amerikai választási kampány alatt a politikai küzdelem résztvevői sokféle nyilatkozatot tesznek, amelyek az amerikai közönségnek szólnak, és ennek megfelelően bővelkednek olyan mondatokban és megfogalmazásokban, amilyeneket az amerikaiak hallani akarnak
– fogalmazott Peszkov.
Oroszország nem zárja ki a nukleáris rakéták újabb telepítését válaszul a nagy hatótávolságú hagyományos fegyverek tervezett amerikai állomásoztatására Németországban − jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Oroszország a nyilvánosság előtt rendszeresen fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat a nukleáris opcióval − írta meg a Sky News.
Nem zárok ki semmilyen lehetőséget
− mondta az Interfax hírügynökség szerint újságíróknak az orosz fővárosban, amikor arra kérték, hogy kommentálja az amerikai telepítési terveket.
Washington a múlt héten közölte, hogy 2026-tól megkezdi az SM–6, Tomahawk és új hiperszonikus rakétákat is tartalmazó fegyverek telepítését Németországba, hogy ezzel is demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét.
Az ukrán erők a jelentések szerint július 17-ről 18-ra virradó éjszaka csapást mértek a megszállt Krímben lévő orosz parti őrség egyik bázisára. A Szuszpilyne ukrán hírügynökség július 18-án arról számolt be, hogy ukrán rendvédelmi források szerint az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) július 17-ről 18-ra virradó éjszaka orosz hadgyakorlat során tengeri és légi dróncsapást hajtott végre a Krímben, a megszállt Donuzlav-tó közelében lévő orosz parti őrség egyik bázisán, és megrongált és működésképtelenné tett egy parancsnokságot egy vezetési ponttal, egy lőszer- és eszközraktárt, egy elektromos alállomást, műszaki létesítményeket, valamint orosz lőállásokat − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Egy neves orosz milblogger azt állította, hogy az orosz 31. légierő és légvédelmi hadosztály legalább 33 légi drónt lőtt le, de a lezuhanó drónok törmelékei jelentéktelen károkat okoztak a megszállt Jevpatoria közelében.
Az orosz védelmi minisztérium július 18-án azt állította, hogy a Fekete-tengeri Flotta (BSZF) eszközei 10 tengeri drónt semmisítettek meg a Fekete-tengeren.
A Keir Starmerrel folytatott kétoldalú találkozón Volodimir Zelenszkij megköszönte az Egyesült Királyságnak a Kijevvel való „egységét” és a Kijevnek nyújtott támogatást. Kijelentette, hogy „érezzük ezt a támogatást” − írja a The Guardian.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy „határozott döntéseket” szeretne megvitatni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Ahogy fogalmazott:
Köszönöm ezt az egységet. Érezzük a támogatást és az önök komoly döntéseit… Segítettek nekünk megvédeni a szabadságot és a demokráciát Ukrajnában, és nagyon sokat segítettek az ukrán népnek.
A The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich perének záróbeszédei ma hangzanak el egy orosz bíróságon − írja a Sky News.
Gershkovich tegnap már második napja zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson vett részt.
A 32 éves férfit tavaly márciusban tartóztatták le egy riportút során. A hatóságok bizonyítékok nélkül állították, hogy titkos információkat gyűjtött az Egyesült Államok számára − amit ő, a munkaadója és a kormánya is hevesen tagad.
Nagy-Britannia nem fog segíteni Ukrajnának abban, hogy oroszországi célpontokat támadjon − jelentette ki a védelmi miniszter, miközben Volodimir Zelenszkij arra készül, hogy közvetlenül a kabinethez forduljon, hogy szabadabban használhassa a brit gyártmányú fegyvereket − írja a The Guardian.
John Healey nem zárta ki, hogy elfogadja az ukrán elnök kérését, hogy brit gyártmányú rakétákat használhasson orosz területen, de hozzátette, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt ilyen támadásokban.
Healey órákkal azelőtt beszélt, hogy Zelenszkijnek pénteken a brit kabinet rendkívüli ülésén kellett felszólalnia. Ő közel 30 év óta az első külföldi vezető, aki ezt megteheti.
Oroszország az áprilisi 46 millió dollárról májusban 45 millió dollárra csökkentette amerikai állampapír-portfólióját – olvasható az amerikai pénzügyminisztérium honlapján az MTI szerint.
Mint írták, áprilishoz képest az orosz befektetések a hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe 3 millió dollárral, 42 millió dollárra csökkentek májusban, a rövid lejáratúakba viszont 2 millió dollárral, 3 millió dollárra nőttek.
Oroszország 2018 tavaszán kezdte erőteljesen csökkenteni az amerikai államadósságba való befektetéseit: abban az évben áprilisban ezek szintje 96 milliárd dollárról 48,7 milliárd dollárra, májusban pedig 14,9 milliárd dollárra zuhant.
Japán már hosszú évek óta a legnagyobb amerikai állampapír-tulajdonos, az idén májusban 1130 milliárd dollárnyi amerikai állampapír volt a tulajdonában az áprilisi 1150 milliárd dollár után. A második helyen Kína állt 768,3 milliárd dollárral, ami minimálisan kisebb az áprilisi 770,7 milliárd dollárnál. A harmadik helyen az Egyesült Királyság állt 723,4 milliárd dollárral, ez növekedés az áprilisi 710,3 milliárd dollárhoz képest – ismertették.
Oroszország súlyos problémával küzd a tüzérségi csövek gyártása terén – írja a The Economist legújabb jelentésében.
A lap szerint az orosz hadsereg soha nem látott ütemben fogyasztja a lőszert, amely a tüzérségi csövek gyors elhasználásához vezet. Azokon a területeken, ahol intenzív harcok folynak, már néhány hónap után ki kell cserélni őket – tették hozzá.
Pavel Luzin, orosz katonai kapacitással foglalkozó szakember elmondása szerint Oroszországban mindössze két gyár rendelkezik a tüzérségi csövek gyártásához szükséges, osztrák gyártmányú, korszerű gépekkel. Ezek évente körülbelül 100 cső előállítására képesek.
Ez a mennyiség nagyon kevés ahhoz képest, hogy a harckészültség fenntartásához több ezerre van szükség
– mondta Pavel Luzin.
Ukrajna eddig dokumentáltan 6122 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4317 megsemmisült, 513-ban károk keletkeztek, 262-t a személyzete otthagyott a harctéren, 1030-at pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
The first footage of a Ukrainian Leopard 1A5 operating at the front, reportedly near Kupyansk. Unfortunately it was hit and abandoned. These refurbished tanks were supplied by a joint effort of Germany, Denmark and the Netherlands. In total, ~100 are to be supplied. pic.twitter.com/lRsIhpxeoG
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 28, 2023
Az elveszített harcjárművek között 866 tank van. A harckocsik közül 594 megsemmisült, emellett 72 megsérült, 64-et magára hagytak a harctéren, 136-ot pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 968 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 12 316 megsemmisült, 759-ben károk keletkeztek, 972-t a személyzete otthagyott a harctéren, 2921-t pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
15 May 2023
— Naalsio (@naalsio26) August 29, 2023
Likely Russian-occupied #Luhansk Oblast, #Ukraine
Destroyed Russian T-72B Obr. 2022
This appears to be a previously undocumented loss.
Source: VK pic.twitter.com/44xDKUs3Dg
Az elveszített harcjárművek között 3242 tank van. A harckocsik közül 2207 megsemmisült, emellett 156 megsérült, 362-t magára hagytak a harctéren, 518-at pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország megerősítette Vlagyimir Putyin vidéki rezidenciájának biztonsági intézkedéseit – számolt be a CNN pénteken.
Műholdfelvételek tanúsága szerint több Pantsir-S1 típusú légvédelmi rendszert telepítettek a Valdai-tónál található orosz elnöki palota közelébe. A lap azt írja, a Novgorod régióban található nyári rezidencia köztudottan Putyin egyik kedvenc helye.
A két tó közé ékelődött 40 hektáros területet három oldalról is víz veszi körül és teljese elkerítették a Valdai Nemzeti Park többi részétől. A légvédelmi rendszereket tavaly szeptember és idén május között költöztették a térségbe – tette hozzá a lap.
A Pantsir-S1 légvédelmi rendszereket rövid hatótávolságú cirkálórakéták és drónok ellen tervezték. Mint írták, ez lehet Oroszország válasza Ukrajna orosz területek elleni egyre merészebb dróntámadásaira.
Kétoldalú megállapodást írt alá a biztonság és a hosszú távú támogatás terén való együttműködésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Robert Golob szlovén miniszterelnök – számolt be a Kárpátalja.ma.
Szlovénia már 13 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, és ezt a támogatási szintet fenn kívánja tartani a megállapodás tízéves időtartama alatt is. A Szlovén Köztársaság azt is vállalja, hogy kielégíti Ukrajna sürgős szükségleteit, a biztonsági képességeinek erősítése érdekében
– idézi a közleményt a lap.
Szlovénia az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM) keretében segíti majd az ukrán államot a katonai kiképzésben.
Orosz propagandisták egy olyan videót terjesztenek, amelyen állítólag egy ukrán katona hátba lövi a bajtársát, de újságíróknak sikerült megszerezni az eredeti videót, és kiderült, hogy valójában az orosz hadsereg katonái láthatók a felvételen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A videót, amelyen egy katona megöli sebesült kollégáját, a Vesztyi propagandaműsor egyik epizódjában mutatták be még július 4-én. A műsorban elhangzottak szerint „az ukrán fegyveres erőknél megszokott dolog, hogy hátba lövik a sajátjaikat”.
A Nasztojascseje Vremja orosz tévécsatorna és a Szisztema projekt vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a videón orosz katonák láthatók. Az újságírók megszerezték az eredeti videót, és kiderítették, hogy az áldozat terepszínű nadrágja alól látszik egy rész az Oroszországban elterjedt kínai BOKAI alsónadrágból. Az elmúlt két évben Ukrajnában szinte lehetetlen volt megvásárolni ezeket.
Emellett a videón látható katonák nadrágja hasonlít az orosz hadsereg által viselt A–Tacs FG álcázó ruházat vonalához.
A rohamfegyver, amellyel a katona megölte katonatársát, az AK–12-es, amelyet a Kalasnyikov 2018-ban dobott piacra. Az orosz katonai forrásokon található videó szerint az orosz hadsereg katonái korábban AK–12-eseket használtak Robotinban, ahol a videót forgatták.
Ezenkívül az újságírók beszéltek az ukrán fegyveres erők 118. dandárjának két katonájával, akik szemtanúi voltak a gyilkosságnak. Egyikük, aki a gyilkosságról készült drónvideót készítette, elmondta, hogy „nyilvánvaló volt, hogy ő [az orosz katona] nem fog felkelni, hogy a lábai eltörtek, és hogy az evakuálás nem fogja elérni őt. A katonatársa futott mellette, és a kezét mutatta neki, mondván, kérlek, végezz velem. Ő pedig minden együttérzés nélkül megfogta, és azonnal lecsapott rá.”
Az előzetes tervek szerint novemberben megrendezett globális békecsúcson ezúttal Oroszországnak is részt kell vennie – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Az ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában kihangsúlyozta: „Az egész világnak nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy meggyőzze, üljön tárgyalóasztalhoz és mérlegelje a háború befejezésének lehetőségeit.”
Ez nem azt jelenti, hogy minden területet erőszakkal kell megnyerni. Úgy gondolom, hogy a diplomácia ereje segíthet
– mondta Zelenszkij a lap szerint, majd hozzátette: „Minél gyengébb Oroszország a csatatéren, annál erősebb Ukrajna a tárgyalóasztalnál.”
Az ukrán kormány további 16,1 millió hrivnyát különített el egy speciális műsorszórási rendszer létrehozására és működtetésére, amely blokkolja az ukránellenes műsorszórást Ukrajna négy, határ menti területén – írja az Ekonomicsna Pravda.
„A kormány egy speciális televíziós és rádiós műsorszóró hálózat kiterjedt rendszerét építi ki a határ menti területeken, amely blokkolja az ellenséges propagandát. Erre márciusban a kormány 137,6 millió hrivnyát különített el kilenc terület számára. A kormány emellett 16,1 millió hrivnyát különít el a költségvetési tartalékalapból” – mondta Vitalij Kindratyiv gazdaságiminiszter-helyettes.
Ez év márciusában a kormány 124,4 millió hrivnyát különített el a költségvetés tartalékalapjából az Állami Különleges Hírközlésnek a Volinyi, Rivnei, Zsitomiri, Kijevi, Csernyihivi, Szumi, Harkivi, Vinnicjai és Odesszai területek számára.
A mostani 16,1 millió hrivnyát a Donyecki, Mikolajivi, Herszoni és Zaporizzsjai területek számára különítették el.
„A szükséges berendezéseket a Rádióműsorszóró, Rádiókommunikációs és Televíziós Konszern vásárolja meg és szállítja, valamint 2024 végéig elvégzik a telepítési és üzembe helyezési munkákat is” – áll a közleményben.
Az orosz megszálló erők a médiafelhajtás elérése érdekében megpróbálhatják megvetni lábukat a Dnyeper folyó jobb partján – írja az Unian.
Roman Pohorilij, a DeepState projekt társalapítója és elemzője szerint az ukrán hadsereg már régen elhagyta Krinki falut, június 17-én a megszállók lerombolták az utolsó bunkert is, de ott már senki sem volt.
Nem mondhatom, hogy az ottani helyzet nagyon kritikus... Másznak, próbálnak átjutni. Természetesen lesz válasz tőlük. Megpróbálhatják a jobb parton megvetni a lábukat
– mondta az elemző.
Pohorilij úgy véli, hogy az ilyen kísérletek nem veszélyeztetik komolyan az ukrán hadsereget, mivel tűzparancs alatt tartják a területet. „Ez inkább egy információs komponens lehet... Krinki nem létezik településként. Fizikailag csak a térképen marad meg” – tette hozzá.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6903 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7348 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Oroszország vesztesége nem Ukrajna területének az 1991-es határokhoz való visszahelyezése lesz, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök „vertikális nullázása” – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója az Unian szerint.
Szerinte „forradalmi folyamatokról vagy puccsokról” van szó az Orosz Föderációban.
„Lehetséges ez? Nem csak lehetséges, hanem ez az egyetlen történelmi forgatókönyv, amely ma Oroszországban teljes mértékben megvalósulhat. Miért? Mert már többször láttuk a belső hatalmi vertikum gyengeségét Oroszországban. Azt, hogy nem hajlandó gyorsan és megfelelően reagálni az agresszív társadalmi tiltakozásokra. Nincs, aki erre reagáljon. Láthatjuk, hogy az orosz hatalmi vertikum nem arra van berendezkedve, hogy az agresszió fegyveres megnyilvánulásaival szemben hatékonyan működjön” – mondta Podoljak.
Hangsúlyozta, hogy most az hiányzik, hogy Oroszországot a kontaktvonalon a légierő segítségével megállítsák. „Ha megállítjuk, nincs itt Oroszország, és már nem uralja a levegőt, akkor Oroszország elkezd jelentősen veszíteni…” – mondta Podoljak.
Azt is hangsúlyozta, hogy rakétacsapásokat kell indítani az agresszor ország területére.
Nem csak a legendás ATACMS-ekről van szó. Hanem a mi rakétáinkról, és más rakétákról, a Storm Shadow-ról, és a megfelelő hatótávolságú drónokról. Ezzel nemcsak az Oroszország által ellenőrzött, megszállt területeken, hanem a határ menti területeken is elpusztítjuk az infrastruktúrát. Három-négy hónap ilyen típusú munka, és ennek teljesen más társadalmi következményei lesznek Oroszország számára
– összegezte Podoljak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!