Ukrajna újabb 250, a kelet- és dél-ukrajnai harctereken elesett katona holttestét szedte össze a harcterekről – közölte a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja augusztus 2-án a The Kyiv Independent szerint.
Az elesett katonák holttesteit a luhanszki, a bahmuti, a marinkai, az avgyijiivkai, a herszoni és a zaporizzsjai szektorokból, valamint Mariupolból, Horlivkából és orosz területekről gyűjtötték be.
A holttesteket törvényszéki elemzésre és azonosításra küldik, mielőtt átadják őket a családjuknak temetésre. A hazaszállítás a hadifoglyok főhadiszállása, a reintegrációs minisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a fegyveres erők és más intézmények együttműködésével valósult meg.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük szépen egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A következő, második nemzetközi ukrajnai békekonferenciát a „Globális Dél” egyik országában fogják megtartani, hogy kifejezze a „világ egységét” az orosz invázióval szemben – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, melyet az MTI közölt.
Az elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy a legfontosabb várakozás a találkozóval kapcsolatosan az, hogy teremtse meg a főbb előfeltételeket az ellenségeskedések leállításához.
Meg kell állítanunk ezt a háborút, és igazságos békét kell kötnünk
– tette hozzá Jermak.
A tanácskozás időpontját még nem határozták meg, de ukrán kormányilletékesek elmondták, hogy a második ukrajnai békekonferenciát a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás előtt szeretnék összehívni. A helyszínt szintén nem közölték.
Őrizetbe vették Dmitrij Szaveljev orosz szenátort gyilkosság előkészülete miatt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség a birtokába került dokumentumokra hivatkozva, melyet az MTI közölt.
Az 53 éves politikust a szövetségi tanács ülését követően vették őrizetbe.
Az ügyészség úgy véli, hogy Szaveljev eltervezte egy olyan volt üzleti partnerének meggyilkolását, akit 2022-ben elítéltek egy cégnél (Optomonitoring) történt különösen nagy összegű sikkasztásért
– olvasható az iratokban.
Az orosz vádhatóság szerint Dmitrij Szaveljev 2023-ban fel kívánt fogadni egy börtönőrt, hogy ölje meg Szergej Ionov üzletembert a zárkájában. Ezt azonban a börtönőr megtagadta, és jelentette az esetet. A bűnüldöző szervek ennek ellenére (a nyomozás érdekében) úgy tettek, mintha a gyilkosságot valóban elkövették volna.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszten az orosz–ukrán háborúról is beszélt, szerinte „hiábavaló az ukránok küzdelme” – írta a 24.hu a Telex cikke alapján.
Katonaként ugyan mérhetetlenül tisztelem az ukránok hősies és bátor harcát, de a béketárgyalásokra irányuló erőfeszítések azt mutatják, hogy egyre inkább eldőlni látszik a háború
– mondta a miniszter. Hozzátette, hogy „ahelyett, hogy a Nyugat lefele menedzselte volna a konfliktust, inkább csak ráerősített arra, így felépült az orosz gőzhenger: egy hadiipar, ami lőszerben, emberben és harckocsikban is hozni fogja azt a szintet, ami a céljainak megfelel. Eközben a másik oldalon ott áll egy erőforrásaiban végéhez közeledő, anyagi támogatásban a Nyugatra szoruló Ukrajna.”
A magyar haderőről elmondta, „épülünk, szépülünk, gazdagodunk és erősödünk”.
Az Ukrajna által minden előzetes egyeztetés nélkül bevezetett olajszállítási blokád nyomán kialakult helyzetről egyeztetett pénteken telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Valdis Dombrovskisszal, az Európai Bizottság alelnökével – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményéből.
A miniszter közösségi oldalán azt írta: „a beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem lenne szabad hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két uniós tagországgal, és ezzel veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát. Szijjártó Péter úgy értékelt: az ukrán döntés kész helyzet elé állított két tagországot, ami nem éppen elfogadható viselkedés egy tagjelölt ország részéről.
Nagy dilemmát okozó kényes ügy volt az egyes nyugati országok, valamint Oroszország és Belarusz között megvalósítandó fogolycsere-megállapodás − jelentette ki pénteken Annalena Baerbock német külügyminiszter.
„A német kormány nem könnyű szívvel hozta meg a döntést” − mondta Baerbock a BR24 német rádiónak nyilatkozva, különösen arra utalva, hogy az alku keretében el kellett engedni Németországból a gyilkosság miatt életfogytig bebörtönzött Vagyim Kraszikovot, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi magas rangú tisztjét. Kraszikov 2019-ben Berlin belvárosában meggyilkolt egy korábban Csecsenföldön harcoló hadvezért.
A csütörtöki fogolycserében a két oldal összesen 26 embert adott át a másiknak Ankarában. Baerbock elismerte, hogy az ügy heves vitát váltott ki, de a végén megkönnyebbülést hozott. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön nyilvánosan is köszönetet mondott Olaf Scholznak a fogolycsere-megállapodásban játszott szerepéért, mondván, hogy a német kancellár „jelentős engedményeket” tett.
Boris Pistorius német védelmi miniszter dél-koreai látogatásán azt mondta az ügyről, hogy a megszületett megállapodás a tárgyalások sikerét tükrözi.
„Úgy vélem, a kancellári hivatal ebben az esetben briliánsan tárgyalt, és jó eredményt sikerült elérnie […], ami nyilvánvalóan vitatható, hiszen az egyik ember bánata a másik öröme az ügyben” − fogalmazott a védelmi tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy az ügy kulcsfontosságú mozzanata az, hogy ártatlan embereket sikerült orosz börtönökből kiszabadítani.
„A Csernyihivi és a Szumi régió határ menti területei ellenséges tűz alá kerültek. Az oroszok támadásokat indítottak Bila Bereza, Prohresz, Szeredina-Buda, Stari Virki, Katerinyivka, Obodi és Blesnia települések közelében. A nap kezdete óta öt összecsapásra került sor a harkivi fronton. Az ukrán erők négy támadást sikeresen visszavertek Hliboke, Tyihe és Vovcsanszk települések közelében. Egy jelenleg is folyamatban van” − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A kupjanszki fronton az orosz erők kétszer is megpróbálták megrohamozni az ukrán állásokat Sztelmahivka falu közelében. Az ukrán védők ezeket a támadásokat visszaverték. Limannál az oroszok Makijivka, Nevszke és Torszke települések közelében indítottak támadásokat. Ezen a területen a nap kezdete óta hét harci cselekményre került sor.
A kramatorszki fronton az orosz csapatok ötször próbálták meg kiszorítani az ukrán egységeket állásaikból. Az ukrán katonák négy támadást vertek vissza Klicsijivka és Ivanivszke települések közelében. A háború sújtotta Csasziv Jar település közelében még mindig folyik a harc.
Toretszknél az oroszok bombázó repülőgépek támogatásával tízszer támadták meg az ukrán állásokat. Jelenleg négy összecsapás van folyamatban Toretszk és Zalizne települések közelében. Az oroszok a nap kezdete óta 12 irányított légibombát dobtak le Toretszkre.
A pokrovszki fronton továbbra is feszült a helyzet. Heves harcok folynak Kalinove, Vozdvizsenka, Novoolekszandrivka, Ivanivka, Zselanne, Szerhijivka, Novoszelivka Persh és Jasznobrodivka települések közelében. Az oroszok eddig 25 kísérletet tettek az ukrán állások elfoglalására. A kurahovei fronton az oroszok a nap kezdete óta háromszor támadták meg az ukrán csapatokat. Krasznohorivka és Kosztantyinivka települések közelében próbáltak előrenyomulni.
A vremivkai fronton az ukrán védők négy orosz támadást vertek vissza Velika Novoszilka település felé. Orosz repülőgépek irányított légibombákkal és rakétákkal csapást mértek Vuhledar városára Makarivka, Urozsaine és Sztaromajorszke települések közelében.
Az ukrán védelmi minisztérium megnyitotta az ukrán hadsereg első toborzóközpontját Csernyihivben. A jelentések szerint a központban több mint 10 ezer üres álláshely áll rendelkezésre, többek között sofőrök, orvosok, lövészek, hivatalnokok, könyvelők, szakácsok, szerelők számára.
Ezenkívül a Victory Drones és a Drone Force cégekkel közösen két projektet hajtanak végre, amelyek célja az UAV-üzemeltetők képzése és alkalmazása a védelmi erőknél –számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Olekszij Bezhevetsz, a védelmi minisztérium toborzási biztosa hozzátette, hogy a kezdeményezés célja, hogy az emberek tudják, milyen pozícióra jelentkezhetnek, és milyen utat kell bejárniuk a hadseregbe való belépéshez.
Csernyihiv megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako elmondta, hogy ez az első toborzóközpont a városban: „Ha szükséges, képesek leszünk egy másik ilyen központot is nyitni.” Az ukrán hadseregnek jelenleg Ukrajna 15 régiójában vannak toborzóközpontjai.
A lengyelországi Dorohusk határátkelő útburkolatának javítása miatt jelentős közlekedési fennakadások várhatók, emiatt a tehergépkocsi-vezetőknek hosszabb várakozási időre kell számítaniuk Lengyelországba való belépéskor – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda. Pénteken mintegy 300 teherautó állt a dorohuski határátkelőnél, a várakozási idő becslések szerint 10-12 óra volt.
A javítás várható befejezési határideje 2024. november 14-e. Addig a fuvarozóknak lehetőség szerint más határátkelőhelyeket kell választaniuk. A munkálatok és az ezzel járó fennakadások hétfőn kezdődnek.
Áprilisban a lengyel tüntetők megszüntették a Jagodin–Dorohusk ellenőrzőpont blokádját, amely február 9-e óta állt fenn. Erre azt követően került sor, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök április 18-án felszólította a lengyel gazdákat, hogy hagyjanak fel az ukrán határ blokádjával, hangsúlyozva, hogy Ukrajna jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van.
Április 29-én reggel vált ismertté, hogy a lengyel gazdák nem akadályozták a teherautók szabad átkelését a Hrebenne-Rava-Ruska határátkelőknél, amely az utolsó ellenőrző pont volt, amelyet blokkoltak.
Kína diplomáciai nyomásgyakorlásba kezdett az Egyesült Államok nukleáris szférában elfoglalt álláspontja ellen, és gyorsan erősíti saját nukleáris potenciálját – írja a Financial Times.
Peking az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül egyedüliként vállalta, hogy nem alkalmaz első alkalommal atomfegyvereket, Genfben felszólította a többi tagot, hogy tartsák tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást, valamint elítélte Washington intézkedéseit szövetségesei védelmében.
Kína hivatalos javaslatot nyújtott be a Biztonsági Tanács genfi bizottságának a nukleáris fegyverek első használatának tilalmáról, azzal érvelve, hogy a „no first-use-use” nukleáris politika fontos nemzetközi konszenzussá és prioritássá válik. Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint elemzők azonban úgy vélik, hogy Peking ezzel próbálja tompítani a nukleáris fegyverkezésének nyugati kritikáját, miközben bővíti nukleáris robbanófej-arzenálját és modernizálja hordozó erőit, ami egyes külföldi tisztviselők szerint az országot az USA-val és Oroszországgal egyenrangú atomhatalommá teheti.
Egy felmérésben megkérdezett ukrán állampolgárok több mint fele támogatja a tárgyalásokat Oroszországgal, de anélkül, hogy az ukrán területek bármely részét feladnák – írja az Unian állami hírügynökség.
A Nemzeti Demokrata Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet országos telefonos felmérésén a megkérdezett ukránok 57 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a béke érdekében, míg 38 százalékuk szerint nem. A maradék 5 százalék nem nyilatkozott.
A felmérésből kiderül, hogy 2023 novemberéhez képest idén májusban 15 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik támogatják az Oroszországgal való tárgyalásokat.
A válaszadók ugyanakkor arra is válaszoltak, hogy mit tartanak elfogadható vagy elfogadhatatlan árnak a békéért.
Így 66 százalék Teljesen elfogadhatónak tartja azt az árat, ha Ukrajna visszaadja a 2014 előtt ellenőrzése alatt álló területeket, beleértve a Donbászt és a Krímet is.
Ugyanakkor a válaszadók 60 százaléka teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna csak a most ellenőrzése alatt álló területeket követelje magának.
53 százalék nem fogadja el azt a lehetőséget, amelyben Ukrajna lemond az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó kinyilvánított céljáról. 49 százalék válaszolt úgy, hogy hasonlóan teljesen elfogadhatatlan, ha Ukrajna lemond a NATO-hoz való csatlakozásról.
A közvélemény-kutatást 2024. május 8. és 25. között végezték. Összesen 2 508 válaszadót kérdeztek meg rendszeres telefonos felméréssel.
Több mint két évvel ezelőtt kezdődtek a tárgyalások a Nyugat és Oroszország között egy újabb fogolycseréről – írja a The Kyiv Independent.
Augusztus 1-jén történelmi fogolycserére került sor: Oroszország és több nyugati ország összesen 24 foglyot cserélt el, ami az elmúlt közel 15 év legjelentősebb ilyen jellegű lépése volt.
Az Oroszország által szabadon engedett személyek között aktivisták, újságírók és ellenzéki vezetők vannak, köztük a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich és az orosz származású Pulitzer-díjas Vlagyimir Kara-Murza. Az Oroszország által cserébe követelt személyek listája nagyrészt kémekből, bérgyilkosokból és kiberbűnözőkből áll.
Ukrajna újabb 250, a kelet- és dél-ukrajnai harctereken elesett katona holttestét szedte össze a harcterekről – közölte a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja augusztus 2-án a The Kyiv Independent szerint.
Az elesett katonák holttesteit a luhanszki, a bahmuti, a marinkai, az avgyijiivkai, a herszoni és a zaporizzsjai szektorokból, valamint Mariupolból, Horlivkából és orosz területekről gyűjtötték be.
A holttesteket törvényszéki elemzésre és azonosításra küldik, mielőtt átadják őket a családjuknak temetésre. A hazaszállítás a hadifoglyok főhadiszállása, a reintegrációs minisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a fegyveres erők és más intézmények együttműködésével valósult meg.
A katonai egységek parancsnokai a katonai bizottság bevonása nélkül is behívhatnak önkénteseket szolgálatra. De előbb a fegyveres erők vezérkarának vonatkozó javaslatát a miniszteri kabinetnek jóvá kell hagynia.
Augusztus 1-jén Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara megvizsgálta a sorkatonai szolgálatra vonatkozó eljárás módosítására vonatkozó javaslatokat, amelyek szerint a katonai egységek parancsnokai a katonai bizottság bevonása nélkül is besorozhatják az önkéntesen szolgálatra jelentkezőket.
Fedir Veniszlavszkij, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában azt nyilatkozta:
Nem minden katonai szolgálatra kötelezett személy akar szerződést aláírni, mert az bizonyos feltételeket szab, amely nem mindig felel meg az állampolgároknak. A vezérkar a következőket javasolja: ha egy katonai szolgálatra kötelezett személy be akar lépni egy adott egységbe, akkor ezt a parancsnokkal egyeztesse. Ez azt jelenti, hogy a parancsnokok a katonai bizottság közreműködése nélkül is behívhatják az önkénteseket szolgálatra.
„Egy önkéntes kiválaszthat egy egységet, majd kapcsolatba léphet a parancsnokkal, és ő majd eldönti, hogy behívja-e. De az egység is felveheti a kapcsolatot olyan állampolgárokkal, akiknek az adatait a tartalékból vagy a katonai szolgálatra kötelezettek felsőbb nyilvántartásából kapta meg” − magyarázta Veniszlavszkij.
A bizottság tagja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának kezdeményezését a Miniszteri Kabinet határozatával kell jóváhagyni. Csak a vonatkozó határozat meghozatala után folytatódhat ezek alapján a toborzás.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjúban közölte: jelenleg nincs szervezés alatt olyan békekonferencia, amelyen Oroszország is részt venne – írta a The Kyiv Independent. Azt is szóvá tette, hogy bár az ukrán fél felhívást intézett hozzájuk a békével kapcsolatban, konkrét lépést még mindig nem látnak a részükről.
A szóvivő ezzel arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij pár napja arról beszélt: Oroszországnak is részt kell vennie az idei második nemzetközi békekonferencián. Peszkov az interjúban közölte: Oroszország nyitott az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokra, de nem bízik az ukrán hatóságokban.
Azt is hozzátette, hogy
a béketárgyalásokra vonatkozó, nyilvános felhívások mögött egyelőre nem látnak semmilyen konkrétumot.
Ukrajna korábbi sajtócikkek szerint azt tervezi, hogy a második békecsúcsot Oroszország részvételével még a 2024 novemberében esedékes amerikai elnökválasztás előtt megszervezi. Mint a The Kyiv Independent is megjegyezte: arról még nincs hír, hogy Oroszországot hivatalosan is meghívták volna a konferenciára.
A Kreml többször is irrelevánsnak, valamint „ultimátumnak" nevezte Ukrajna 10 pontos békeformuláját, amelyről az előző konferencián megegyezés született. Egy nappal a svájci csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a béketárgyalások feltételeként Ukrajnának teljes mértékben vissza kell vonulnia az Ukrajnától elcsatolt négy kelet-ukrajnai területről, amelyeket Moszkva 2022 őszén a sajátjának nyilvánított.
Az ukránok 57 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal a béke megteremtése érdekében, ugyanakkor a válaszadók 66 százaléka úgy gondolja, hogy az oroszoknak vissza kell adniuk Ukrajnának az elfoglalt területeket, beleértve a Donbászt és a Krímet is – írja az Ukrajinszka Pravda.
2023 novemberéhez képest 15 százalékkal nőtt azok száma, akik beleegyeznek az Oroszországgal folytatott tárgyalásokba.
Ez a szám már közelít a 2022. májusi felmérés eredményeihez, amikor is a megkérdezett ukránok 59 százaléka válaszolta azt, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal a béke érdekében.
Eközben a megkérdezettek 38 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának nem kellene tárgyalásokat folytatnia, további 5 százalék pedig nem tudott válaszolni.
A válaszadók 66 százaléka szerint Ukrajnának vissza kellene kapnia a 2014-ig ellenőrzése alá tartozó területet, beleértve Donbászt és a Krím félszigetet is. A megkérdezettek 60 százaléka pedig „teljesen elfogadhatatlannak” tartja, hogy Ukrajna csak a jelenleg ellenőrzése alatt álló területekre tartson igényt.
A felmérés kiterjedt a NATO- és az EU-tagságra is. A válaszadók 74 százaléka, illetve 76 százaléka nem ért egyet azzal sem, hogy Ukrajna a béke érdekében feladja NATO- vagy EU-tagságát.
A felmérést a Nemzeti Demokrata Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végezte május 8. és 25. között. Összesen 2508 ukrán lakost kérdeztek meg telefonon a mobiltelefonszámok véletlenszerű generálása alapján. A minta nem tartalmazta a 2022. február 23-tól ideiglenesen megszállt területeket, valamint a Krími, Donyeck és a Luhanszki területek lakosait. A hibahatár nem haladja meg a 2,2 százalékot.
Az orosz csapatok drónnal támadtak meg egy civilekkel teli autóbuszt Harkiv térségében, aminek következtében hét ember megsérült, egy személy súlyos állapotban van – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója az Ukrajinszka Pravda szerint.
A támadás még reggel 9 óra körül történt. Szinyehubov először hat sérültről írt, de a rendőrség később pontosította a közlését hét főre.
A támadás összes sérültje építőipari munkásként dolgozik. A bűnüldöző szervek és a mentőszolgálat munkatársai megérkeztek már a helyszínre, és megindították az ilyenkor szokásos, háborús bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárást.
Ukrajna elárulhatta, hogy a front mely szakaszán fogják a leginkább használni a Kijevnek átadott amerikai F–16-os vadászgépeket – írja az mk.ru Alekszandr Kovalenko katonai-politikai elemzőre hivatkozva.
Kovalenko azt mondta, hogy az F–16-osokat (az AIM–120 AMRAAM nevű levegő-levegő rakéták segítségével) egyrészt az ukrán légvédelmi rendszer részeként is használhatják. A rakétákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok legújabb változatai 150-180 km-es távolságból is képesek lelőni a célpontokat.
De szerinte a vadászgépeket elsősorban „a katonai műveletek egy teljesen más színterére” szánták,
és az ukrán hadsereg elsősorban a Krím félsziget közelében vetheti be őket az orosz csapatok ellen.
„Nem szükséges, hogy az F–16-osokat azonnal a harcok epicentrumába küldjék, és a kezdeti kis számuk is arra utal, hogy célzottabb módon használhatják fel őket” – fejtette ki véleményét Alekszandr Kovalenko.
Az mk.ru szerint korábban Valerij Romanenko ukrán katonai repülési szakértő kijelentette, hogy az F–16-osok szerinte nem fognak a front közelében repülni, hogy véletlenül se lőhesse le őket a légvédelem. Egy korábbi orosz pilóta, Vlagyimir Popov nyugalmazott vezérőrnagy pedig kifejtette, hogy szerinte az F–16-osok minimális fenyegetést jelentenek a határ menti orosz régiók számára.
Oroszország felkészült arra, hogy Ukrajna F–16-os vadászgépeket szerez be, és meg fogja próbálni megsemmisíteni azokat – mondta Szerhij Krivonosz nyugalmazott ukrán tábornok a Fabrika Novin műsorában a RIA Novosztyi szerint.
Sokáig vártak az F–16-osok érkezésére. Különböző lehetőségeket dolgoztak ki ezeknek a repülőgépeknek az ellensúlyozására, valamint megsemmisítésükre. Továbbá aktiválták kémhálózatukat Ukrajna területén, különösen a repülőtereink körül
– fogalmazott az ukrán tábornok, aki nem zárta ki, hogy a következő napokban az oroszok rakéta- és dróncsapásokat mérnek Ukrajna kritikus infrastruktúrájára, köztük a repterekre is.
Krivonosz azt is megegyezte, hogy az amerikai vadászgépek megjelenése önmagában valószínűleg nem fog radikális változásokat eredményezni a frontvonalakon.
A legfontosabb, hogy ne csalódjunk. A háborúban nincsenek csodatevők
– mondta.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető is része lehetett volna a Moszkva és Washington közötti mostani fogolycserének, ha idén február 16-án nem hal meg a börtönben – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy sajtótájékoztatón.
Partnereinkkel egy olyan alkun dolgoztunk, amelybe Alekszej Navalnij is beletartozott volna. Sajnos meghalt
– fogalmazott Sullivan, hozzátéve: „Valójában éppen azon a napon, amikor meghalt, találkoztam Evan [Gerskovich, vagyis a most kiszabadult amerikai újságíró – a szerk.] szüleivel, és elmondtam, hogy az elnök eltökélt abban, hogy ezt még e tragikus hír fényében is véghez viszi, és hogy éjjel-nappal dolgozni fogunk, hogy eljussunk idáig. Ez a munka az elmúlt hónapok során folytatódott és a mai napon csúcsosodott ki.”
A The Kyiv Independent szerint mindeközben Leonyid Volkov, Navalnij egykori kabinetfőnöke is azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy az orosz ellenzéki politikus is része lett volna a fogolycserének, ha nem hal meg, és nem szakadnak meg a tárgyalások.
Pont ez a csere volt az, amelynek keretében azt reméltük, hogy Alekszej Navalnijt idén februárban szabadon engedik. De Putyin úgy döntött, hogy semmi pénzért nem adja fel Navalnijt. És néhány nappal azelőtt, hogy a csere megtörténhetett volna, megölte őt
– írta Volkov, aki azt is megjegyezte: ezzel együtt örül annak, hogy „a Putyin Gulagjában” szenvedők közül sokan kiszabadulhattak most.
Emlékezetes: Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin legfőbb politikai ellenfele február 16-án halt meg egy észak-oroszországi büntetőtelepen. Független szakértők és nyugati politikusok szerint az orosz elnök személyesen is felelős lehet Navalnij haláláért. Egyesek szerint Navalnijt szándékosan ölték meg, míg mások úgy látják, hogy Navalnij a nem megfelelő fogva tartási körülmények és az orvosi ellátás hiánya miatt halt meg.
Az ukránok 57 százaléka úgy véli, hogy a háború még sokáig fog tartani, ebből 18 százalék úgy gondolja, hogy az összecsapás még 1–2 évig tart, 17 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a harcok még legalább 2–5 évig folytatódnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérést a Nemzeti Demokrata Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végezte május 8–25. között. Összesen 2508 ukrán lakost kérdeztek meg telefonon a mobiltelefonszámok véletlenszerű generálása alapján. A minta nem tartalmazta a 2022. február 23-tól ideiglenesen megszállt területeket, valamint a Krími, Donyeck és a Luhanszki területek lakosait. A hibahatár nem haladja meg a 2,2 százalékot.
A felmérés szerint az ukránok 14 százaléka úgy véli, hogy a háború 6–12 hónapon belül véget ér, ugyanakkor körülbelül minden 13. ukrán pesszimista, és úgy gondolja, a háború több mint 5 évig fog tartani.
A válaszadók több mint egyharmada nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A korábbi felmérésekhez képest az ukránok jóval kevesebben hisznek a háború gyors (3–6 hónapos) befejezésében. Miközben 2022 májusában 17 százalékuk vélekedett így, 2023 januárjában pedig 22 százalékuk, addig jelenleg csak az ukránok 5 százaléka hiszi azt, hogy 3–6 hónapon belül pont kerül az öldöklés végére.
Hibahatáron belül volt azoknak a száma, akik szerint a háború 3 hónapon belül véget ér.
Az ukrán hadsereg szóvivője egy televíziós nyilatkozatban közölte, hogy a több harctéri megfigyelés is arra utal, hogy Oroszország fokozhatja a katonai műveleteket Ukrajna északkeleti régiójában, a Harkivi területen.
A helyzet a Harkivi Erők Csoportjának műveleti területén továbbra is nehéz, feszült és az eszkaláció jeleit mutatja
– mondta Vitalij Szarancev, a hadseregcsoport szóvivője a The Kyiv Independent szerint.
Oroszország még májusban indított egy nagyobb offenzívát a Harkivi terület északi részén, de az az offenzíva végül kifulladt. Szarancev szerint az orosz erők azóta rotációt hajtottak végre a régióban, és újabb erősítéseket küldtek a határ menti területekre. A szóvivő hozzátette: azt is megfigyelték, hogy a szabotázs- és hírszerzési műveletek is fellendültek orosz oldalon Harkiv térségében.
Pár napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt, hogy Pokrovszk település irányában a legnehezebb az ukrán erők helyzete, mert az oroszok ott vetnek be „mindent, amijük csak van”, és ezt az ukrán hadsereg is megerősítette utóbb.
Az ukrán elnök azt is hozzátette, hogy szerinte az orosz hadsereg más települések irányában – mint például Kosztantyinivka, Toreck vagy Szlovjanszk – is előrenyomulást tervezhet, de jelenleg Pokrovszk a fő célpontjuk.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy éjjeli sajtótájékoztatón közölte: az, hogy lezajlott egy amerikai–orosz fogolycsere, nincs összefüggésben az ukrajnai háború lezárására irányuló törekvésekkel.
Arra a kérdésre, hogy az ilyen jellegű, Moszkvával folytatott interakciók megalapozzák-e az Ukrajna elleni orosz háború befejezéséről szóló tárgyalásokat, Sullivan azt válaszolta: a Fehér Ház nem lát kapcsolatot a két ügy közt.
„Úgy látjuk, hogy ezek külön nyomvonalakon működnek. Az egyik valójában egy gyakorlati kérdésről szól, amelynek részeként létrejött ez a csere. A másik egy sokkal összetettebb kérdés, ahol az ukránoké lesz a vezető szerep, és az Egyesült Államok szorosan konzultálni fog valamennyi szövetségesünkkel arról, hogy támogassuk őket, amikor készek lesznek előrelépni és részt venni ebben a fajta diplomáciában” – mondta Jake Sullivan a The Kyiv Independent szerint.
A helyi közösségi oldalakon azt írják, hogy robbanások történtek a Krím félszigeten az éjjel.
A Krími szél nevű ukránpárti Telegram-csatorna szerint Szevasztopolban, Szimferopolban és Jevpatorijában is detonációkat hallottak, helyi idő szerint nagyjából hajnal fél 2-kor. A csatorna szerint helyi lakosok arról számoltak be, hogy
az ukránok csapást mérhettek egy hajógyárra, amelyet az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóinak javítására használnak a szevasztopoli öbölnél.
Mihail Razvozajev, Szevasztopol orosz kormányzója először mindössze annyit közölt, hogy a város felett működésbe lépett a légvédelem. Hozzátette, hogy a Krímet ballisztikus rakétatámadások fenyegetik, majd később azt írta, hogy rakétákkal és drónokkal is támadták őket.
A lehulló törmelékekről és kisebb tüzekről is fotók készültek Szevasztopolban, és jelentések szerint villanyvezetékek is megsérültek.
⚡Overnight, a series of powerful explosions occurred in Kursk and occupied #Crimea
— Intelligence NFA 🇬🇧🇺🇦 (@RsRobert78) August 2, 2024
Reports mentioned explosions in:
Sevastopol
Saky
Yevpatoria
Simferopol
possibly targeting a Black Sea Fleet's shipyard. Fires also noted on FIRMS data, south of Sevastopol. pic.twitter.com/f4qLnlnEEw
Az orosz állami TASZSZ hírügynökség később arról számolt be, hogy a légvédelem legalább négy légi célpontot lőtt le a támadás alatt – foglalta össze a történteket a The Kyiv Independent, amely azt is megjegyezte: a fentiek valóságtartalmát egyelőre nem lehet biztos forrásból megerősíteni, és az ukrán hadsereg sem közölt részleteket erről a támadásról.
A Krím mellett Oroszország kurszki régiójából is robbanásokat jelentettek, erről szintén napvilágot láttak felvételek.
Overnight, a series of powerful explosions occurred in Kursk and occupied Crimea. Reports mentioned explosions in Sevastopol, Saky, Yevpatoria, and Simferopol, possibly targeting a Black Sea Fleet's shipyard. Fires were also noted on FIRMS data, south of Sevastopol. pic.twitter.com/M1mPNgr63K
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) August 2, 2024
Olaf Scholz német kancellár a kölni reptéren köszöntötte az orosz fogságból kiszabadult foglyokat
Kívánom, hogy azok, akik ma még orosz börtönökben maradnak, találják meg az utat a szabadsághoz
– idézte a német Bild orosz nyelvű oldala a kancellárt.
Marko Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter szintén üdvözölte a fogolycserét Putyin Oroszországával. „Ezek az ő politikai foglyai voltak. Néhányukat csak azért börtönözték be, mert kifejezték a véleményüket. Az életük volt a tét. Egy német állampolgárt halálbüntetéssel fenyegettek meg” – mondta.
Buschman azt is megjegyezte, hogy a „Putyin bérgyilkosaként” emlegetett Vagyim Kraszikov szabadon bocsátása volt „a legrosszabb engedmény”, de szerinte az újságírók, politikusok és más foglyok e lépés nélkül nem szabadulhattak volna ki.
Előzőleg már írtunk, illetve mutattunk egy videót arról, amint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy orosz–amerikai fogolycserében szabadult embereket üdvözölt a moszkvai reptéren.
Az állami hírügynökségi felvételen szerepelt Vagyim Kraszikov, az FSZB ügynöke is, akit Németországban egy gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre ítéltek korábban, és akit „Putyin bérgyilkosaként” is emlegettek a sajtóban.
Mint kiderült, Kraszikov rögtön az első érkező volt az előző cikkünkben látható felvételen, kék sapkában látható. A Moszkovszkij Komszomolec kommentárja szerint „úgy tűnik, hogy az elnök jól ismeri őt, mivel több figyelmet szentelt neki, mint a többieknek”.
Putin and Krasikov: meeting between two murderers pic.twitter.com/G2g0Xbz2lk
— Maria Avdeeva (@maria_avdv) August 1, 2024
Az Ukrajinszka Pravda szerint a videón az is hallható, hogy Putyin egy egyszerű „helló”-val köszöntötte Kraszikovot, majd meg is ölelte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli videóüzenetében közölte, hogy átalakítások várhatóak az ukrán kormányban.
A kabinet szintjén személyi döntések vannak előkészületben
– mondta Zelenszkij a The Kyiv Independent szerint anélkül, hogy részletezte volna, milyen változásokra lehet számítani.
A bejelentés ugyanakkor nem volt előjel nélküli, miután hónapok óta több ukrán miniszter esetleges leváltásáról szólnak a hírek. Július elején az Ukrajinszka Pravda az elnöki csapatban lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be,
hogy Zelenszkij fontolgatja Denisz Smihal miniszterelnök menesztését is, aki 2020 óta tölti be hivatalát.
A hírügynökség forrásai szerint Smihal lehetséges utódai között szerepel Julija Szvirjidenko első miniszterelnök-helyettes és gazdaságfejlesztési miniszter, illetve Olekszij Csernyiszov, a Naftogaz ukrán olaj- és gázipari óriásvállalat vezérigazgatója.
Zelenszkij még márciusban közölte, hogy az ukránok a jövőben több kormányátalakításra számíthatnak, és a tavasszal egy ilyen kör már le is zajlott. Legutóbb májusban menesztették Olekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert és az újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettest, valamint Mikola Szolszkij mezőgazdasági minisztert.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Vnukovó reptéren köszöntötte azokat az oroszokat, akik csütörtökön egy orosz–amerikai fogolycsere által térhettek haza.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség videót is közölt az esetről. Beszámolójuk szerint Putyin azzal köszöntötte az érkezőket:
Először is szeretnék mindenkinek gratulálni a hazatéréshez.
At Moscow's Vnukovo Airport, President Putin received the ex-prisoners released from Europe who were released as a result of the prisoner exchange pic.twitter.com/6aVKdXUH3x
— sonja van den ende (@SonjaEnde) August 1, 2024
Ezen kívül külön köszönetet mondott azoknak, akik katonai szolgálatot végeztek korábban a hazatérők közül, és közölte, hogy állami kitüntetésre fogják javasolni őket.
Anatolij Voloscsukot több mint egy éve nyilvánították eltűntnek, az illetékes szolgálatok most erősítették meg a halálhírét – írja a karpat.in a Nagybocskói Községi Tanács információira hivatkozva.
A katona 2023. július 3-án hunyt el a Szumi területen és csütörtökön kísérték utolsó útjára szülőfalujában.
Korrupció és vesztegetés gyanújával őrizetbe vették a JSC Voentorg orosz ruhaipari vállalat vezetőjét – írja a TASZSZ hírügynökség.
A cég vezetőjét és egy társát az orosz védelmi minisztériumot behálózó korrupciós üggyel hozták összefüggésbe és hónapok óta zajló tisztogatások eredményeképpen más magas rangú katonai vezetőkkel együtt őrizetbe vették őket a hatóságok.
A vállalat egyenruhákat – főleg sapkákat, gyakorlókat és kabátokat – gyárt az orosz hadseregnek. Civil piacra háborút támogató szlogeneket tartalmazó „Z” hadijellel ellátott ruhákat készítenek, ami miatt nyugati szankciós listákon is szerepelnek.
Korábban már több hadiipari cég vezetőjét is azzal gyanúsították meg, hogy orosz katonai tisztviselőket fizettek le, akik ezért cserébe túlárazott szerződéseket kötöttek bizonyos haditechnikai felszerelések beszerzésére.