Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az amerikai katonai segélyek késedelmei hozzájárultak Ukrajna idei költségvetési hiányának növekedéséhez – írja a The Kyiv Independent.
A miniszter elismerte a katonai kiadások nehéz helyzetét, miközben az orosz csapatok folyamatosan nyomulnak előre a donbászi frontvonalon. A helyszínen lévő ukrán katonák szerint kritikusan kevés az ember, a lőszer és a katonai felszerelés, ami minden eddiginél nehezebbé teszi az ukránok által birtokolt városok védelmét.
Marcsenko szerint az amerikai katonai segélyek folyósítása „lassan halad”, több mint három hónappal azután, hogy a kongresszus 27 milliárd dollár (9,749 milliárd forint) értékű közvetlen katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. Ez 13,8 milliárd dollárt tartalmazott Ukrajna számára korszerű fegyverek vásárlására és további 13,8 milliárd dollárt amerikai védelmi rendszerek beszerzésére.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az amerikai katonai segélyek késedelmei hozzájárultak Ukrajna idei költségvetési hiányának növekedéséhez – írja a The Kyiv Independent.
A miniszter elismerte a katonai kiadások nehéz helyzetét, miközben az orosz csapatok folyamatosan nyomulnak előre a donbászi frontvonalon. A helyszínen lévő ukrán katonák szerint kritikusan kevés az ember, a lőszer és a katonai felszerelés, ami minden eddiginél nehezebbé teszi az ukránok által birtokolt városok védelmét.
Marcsenko szerint az amerikai katonai segélyek folyósítása „lassan halad”, több mint három hónappal azután, hogy a kongresszus 27 milliárd dollár (9,749 milliárd forint) értékű közvetlen katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. Ez 13,8 milliárd dollárt tartalmazott Ukrajna számára korszerű fegyverek vásárlására és további 13,8 milliárd dollárt amerikai védelmi rendszerek beszerzésére.
Az ukrán hatóságok azt tervezik, hogy október végéig megnyitják a délkeleti Zaporizzsjában és a környező régióban épülő hat föld alatti iskola egy részét – közölte Ivan Fedorov, Zaporizzsja kormányzója.
Harkiv volt az első ukrán város, ahol bevezették a föld alatti iskolák koncepcióját, hogy a rendszeres orosz támadások ellenére biztosítsák az offline oktatást.
Az első iskolát a harkivi metróban hozták létre.
Zaporizzsjától mintegy 40 kilométerre súlyos harcok dúlnak, valamint a várost és a környező területeket is gyakran érik orosz támadások.
Korábban Fedorov bejelentette, hogy április 1-jétől 24 zaporizzsjai iskolában vegyes online és offline oktatási formát kezdenek alkalmazni. A Vox Populi ukrán közvélemény-kutató ügynökség februári felmérése szerint
a frontrégiókban a diákok 81 százaléka tanul online.
Jevhen Kudriavets oktatásiminiszter-helyettes februárban azt mondta, hogy a harcok kitörése óta több mint 3500 oktatási intézmény károsult meg, közülük mintegy 400 szinte teljesen megsemmisült – írta a The Kyiv Independent.
„Hamis Alekszandr Lukasenko belorusz elnök állítása, miszerint augusztus 9-én több ukrán drónt lőttek le Belarusz felett” – közölte augusztus 11-én a Belarusian Hajun nevű megfigyelőcsoport.
Lukasenko augusztus 10-én jelentette be, hogy a belorusz erők előző este több Ukrajnából érkező légi célpontot lőttek le, és az incidenst „ukrán provokációnak” nevezte. Ezt követően katonai erősítést rendelt el az Ukrajnához közeli határ menti területekre.
A Hajun képtelenségnek nevezte Lukasenko állítását.
„A Belarusian Hajun szerint augusztus 9-én a Belarusz Fegyveres Erők nem észleltek drónokat” – közölte a Kyiv Independent a csoport a Telegramon tett jelentését.
A legfrissebb jelentések szerint több tucat fehér háromszöggel ellátott ukrán páncélozott járművet észleltek Szumi környékén – vagyis a Kurszki terület közelében, ahol Kijev offenzívát indított Oroszország ellen.
Az AFP újságírói is különböző katonai járműveket láttak ugyanezzel a fehér felirattal. A hírügynökség szerint a háromszögek a folyamatban lévő offenzívához használt járművek azonosítására szolgálnak – írja a BBC.
Mint ismert, ukrán offenzíva kezdődött kedd reggel, amikor a kijevi hadsereg egységei átlépték a határt, és behatoltak a Kurszki területre.
Oroszország terrorellenes szükséghelyzetet rendelt el három, Ukrajnával határos területen szombaton, az ukrán csapatok kurszki betörésének ötödik napján, amely a Roszatom szerint veszélyt jelent a helyi atomerőműre is.
Az MTI szerint Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója péntek esti közleményében „maximális önmérsékletre” szólította fel az érintett feleket „egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében, amelynek feltehetően súlyosak lennének a következményei”.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz hadsereg „folytatja az ukrán haderők betörési kísérletének visszaszorítását”. A tárca szerint az oroszok repülőgépeket és tüzérséget vetettek be, hogy csapást mérjenek az orosz területen lévő ukrán csapatokra és hadi felszerelésre.
A légierő egy termobárikus, más néven vákuumbombát is bevetett.
A bomba jellemzően benzinnel van töltve, amit a robbanás pillanatában szétporlasztanak egy terület felett, majd ugyanabban a pillanatban egy második töltet egy hihetetlen intenzív, magas hőmérsékletű robbanást indít be a benzinfelhőben, amitől az egész olyan lesz, mint egy szétterjedő tűzgolyó. Az intenzitásra jellemző, hogy a területen lévő minden oxigént – mint egy vákuum – kiszippant, magához szippant a robbanás.
Ha az ellenség a közelben van, akkor az emberi tüdőből is azonnal kiszippantja az oxigént és így végez áldozatával, vagy már a lökéshullám nyomán vesztik életüket az emberek.
A robbanás egy 2-300 méteres körzetben mindent és mindenkit elpusztít.
A lökéshullám hatására beszakad a dobhártya, összetörnek a csontok; a belső nyomás miatt gyakorlatilag kirobbannak a szemgolyók és belső vérzést okoz a szervekben.
Az orosz Nemzeti Gárda vasárnapi sajtóközleményében arról számolt be, hogy drónfelderítést végeztek: ukrán katonákat és haditechnikai eszközöket észleltek a kurszki régióban lévő Szudzsa térségében. Közlésük szerint csapásmérő drónnal eltaláltak
Előző nap az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma azt közölte, hogy az ukrán betörést követően 76 ezer embert helyeztek biztonságba a térségben.
Dmitro Kuleba külügyminiszter válaszolt arra a kérdésre, hogy Ukrajna állítólag segítséget nyújtott a mali lázadóknak az orosz Wagner-csoport zsoldosai elleni támadásban, amelyben állítólag a mali hadsereg több katonája is megsérült – számolt be az RBC Ukraine a Bloombergre hivatkozva.
„Oroszországon kívül soha nem léptünk fel egyetlen ország reguláris hadserege ellen sem. Nem törekszünk semmilyen konfliktusra egyetlen afrikai országgal sem. A mi dolgunk az, hogy megvédjük Ukrajnát az orosz agressziótól” – mondta Kuleba csütörtökön újságíróknak Port Louisban, Mauritius fővárosában, hozzátéve, hogy azzal, hogy Niger kormánya követte Mali példáját, arra enged következtetni, hogy ez egy összehangolt erőfeszítés Ukrajna elszigetelésére.
Manesh Gobin mauritiusi külügyminiszter azt mondta, hogy országa reméli a konfliktus „gyors és békés megoldását”.
„Álláspontunk az összes állam – kicsik és nagyok – területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartásán, a határok sérthetetlenségén, valamint azon alapul, hogy az ENSZ Alapokmányával összhangban tartózkodni kell az erővel való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától bármely állam ellen” – hangsúlyozta Gobin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ígérte, hogy „megerősíti ukrán szellemi függetlenséget”, utalva arra, hogy az ország vezetése az ortodox egyház Moszkvához kötődő ágának tényleges betiltása felé halad – írj a Reuters.
Az ukránok többsége ortodox keresztény, de a hit egy, az orosz ortodox egyházhoz hagyományosan kötődő ágra és egy független, a világ ortodox hierarchiája által 2019 óta elismert egyházra oszlik.
A kijevi patriarchátushoz hű független egyház tagjainak száma az orosz csapatok 2022. februári ukrajnai bevonulása óta megnőtt.
A Moszkvához kötődő kisebbségi egyház azonban továbbra is befolyással bír, és az ukrán vezetők azzal vádolják, hogy „segített az invázióban és megpróbálja megmérgezni a közvéleményt”.
A parlament tavaly első körben jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely betiltotta volna az „Ukrajna ellen harcot folytató államban lévő befolyási központokhoz kötődő vallási szervezetek tevékenységét”.
A múlt hónapban azonban a végleges jóváhagyást biztosító tervezet benyújtására tett kísérlet kudarcba fulladt, és a jogszabály továbbra is függőben van.
A kisebbségi egyház azt állítja, hogy a konfliktus kitörése után megszakította minden kapcsolatát az orosz ortodox egyházzal.
Az ukrán vezetők vitatják ezt az állítást. Többtucatnyi papjuk ellen indítottak büntetőeljárást, többek között hazaárulás vádjával. Legalább egy papot Oroszországba küldtek egy fogolycsere keretében. Egyes ukrán törvényhozók attól is tartanak, hogy a jogszabály az Egyesült Államokban, Ukrajna legnagyobb nyugati támogatójának, a konzervatív republikánusoknak az ellenállásába ütközhet, arra hivatkozva, hogy az korlátozza a vallásszabadságot.
Mint írtuk, az előző éjjel rakétatámadás érte az Ukrajna fővárosát övező Kijevi területet, amelyben legalább két ember meghalt. Ezen felül a déli Mikolajiv megye kormányzói hivatala vasárnap a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
előző nap az orosz hadsereg Ocsakiv települést is ágyúzta, aminek következtében négy helybeli sebesült meg.
Vasárnap reggel az orosz erők a donyecki régióban Kramatorszk városát ágyúzták, a megyei ügyészség közlése szerint öten sebesültek meg.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők az éjjel rakétacsapást mértek Zolocsiv településre, kigyulladt a helyi gyermek- és ifjúsági művészeti központ, de személyi sérülés nem történt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 591 ezret. Az MTI beszámolója szerint az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, hat harckocsit, 58 tüzérségi rendszert és 27 drónt.
Michael Giss, Németország fegyveres erőinek (Bundeswehr) hamburgi parancsnoka szerint Németországnak fel kell készülnie egy katonai konfliktusra Oroszországgal, amelyre valószínűleg már öt éven belül sor kerülhet – derül ki a német Welt am Sonntag katonai vezetővel készített interjújából.
Németországban még mindig nagyon messze vagyunk attól, hogy külső fenyegetést érzékeljünk – ellentétben például a balti államok vagy Lengyelország lakóival. De katonaként a belső órám ketyeg, és azt mondja, hogy öt év múlva társadalmilag elég stabilnak kell lennünk ahhoz, hogy ellenálljunk egy külső katonai fenyegetésnek
– mondta a parancsnok, amikor az Oroszországgal való esetleges konfrontációról kérdezték. Megjegyezte, hogy a Bundeswehr parancsnoksága a régiókban a minisztériumokkal és a helyi hatóságokkal együtt most dolgozza ki a „szükséges intézkedéseket” egy esetleges konfliktus esetére, az úgynevezett német operatív akcióterv szerint.
Tudjuk, hogy öt éven belül képesnek kell lennünk ellenállni egy közvetlen orosz támadásnak. Ezt a követelményt a Bundeswehr főfelügyelője tűzte ki számunkra. Feltételezzük, hogy Oroszország körülbelül öt éven belül tesztelheti a NATO-t hagyományos eszközökkel, miközben már több éve hajt végre kibertámadásokat, dezinformációt és szabotázst a NATO elleni „hibrid” háborús szakasz részeként
– fogalmazott a katonai vezető, aki szerint „egész Németországnak hadra foghatónak kell lennie”.
A Moszkovszkij Komszomolec egy véleménycikkben arról írt, hogy az ukránok kurszki offenzívája után már nem feltétlenül tűnhet „propagandisztikus rémhírnek” orosz szemmel az, hogy a NATO támadást indíthat valamilyen formában Oroszország ellen.
A szerző szerint „a rózsaszín pónik, szivárványos egyszarvúak világában élő, és az iPhone-okhoz imádkozó emberek” most választ kaphattak arra a kérdésre, hogy „hogyan támadhatja meg a NATO Oroszországot?”
Pontosan ugyanúgy, ahogyan a kurszki térségbe is betört
– hangzik a szerző válasza, aki szerint bizonyos értelemben már a mostani akció is a nyugati szövetség segítségével zajlik, miután a támadók NATO-fegyvereket használnak, és külföldi fegyveresek is szolgálnak a soraikban (bár azt nem említik eközben, hogy ezt az egész mostani akciót a 2014 óta Oroszország támogatásával zajló kelet-ukrajnai események, valamint közvetlenül a 2022-es orosz invázió váltotta ki).
A cikkben kitérnek arra is, hogy orosz szakértők szerint a kurszki akciót nem az ukránok tervelték ki és szervezték meg, hanem nyugati stratégák. Ezt azzal indokolják, hogy a NATO stratégiai tervezésében, döntéshozatalában használt koncepciókat vélik felfedezni a mostani események mögött (az öt gyűrű elvét, illetve a John Body által kidolgozott OODA-ciklust).
Mint a szerző írta: azt, hogy ezek a szakértői meglátások mennyire helyesek, majd eldöntik azok, akiknek el kell dönteniük, „az viszont még az átlagember számára is teljesen nyilvánvaló: a NATO proxijainak, az Ukrán Fegyveres Erőknek (külföldi szakemberekkel a soraikban, akik valódi tapasztalatokat szereznek) az inváziója a Nyugat meglévő sémáinak a gyakorlati tesztje, próbája, kockázatfelmérése – arról, hogy hogyan reagál Moszkva”.
És a NATO esetleges oroszországi támadásának lehetősége egyáltalán nem propagandisztikus rémhír
– vonták le a konklúziót a cikk végén, amelyben utaltak Vlagyimir Putyin ez irányú korábbi kijelentéseire is.
Azonosították a donyecki Kosztyantinivkában pénteken történt orosz rakétatámadás összes áldozatát – írja az RBK Ukrajina a helyi ügyészségre hivatkozva.
A legfrissebb adatok szerint a csapásban 14 ember meghalt, 44-en pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
A halottak közt van három kiskorú lány is, akik 9, 11 és 16 évesek voltak.
A Donyecki Regionális Ügyészség irányítása alatt bűnügyi eljárás indult a támadás miatt, amely megsérthette a háborús törvényeket és szokásokat. Az eljárás most még az előzetes vizsgálati szakaszban van.
Ukrajna déli régiójában, a Herszoni területen kibővítették azon települések listáját, ahonnan kötelezően (akár erőszak alkalmazásával is) evakuálni kell a polgári lakosságot, mert máskülönben életveszélyben lennének.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a bővítéssel már 50 tétel szerepel ebben a listában. A lap szerint figyelemre méltó, hogy
a régió központjaként szolgáló Herszon település két kisebb városrészét – a Hidroparkot és a Naftogavant – is kötelezően ki kell üríteni.
Minderről Olekszandr Prokudin helyi kormányzó is beszámolt, aki azt mondta, hogy a régió védelmi tanácsának ülésén döntöttek az evakuáció kiterjesztéséről.
Az orosz terror fokozódik. A megszállók minden rendelkezésre álló fegyvert bevetnek, fokozták a drónok használatát is. Sajnos az elmúlt hónapban az ellenséges csapások miatt kétszer annyi áldozatot regisztráltunk a civilek, köztük gyerekek között
– indokolta a lépést a kormányzó, aki szerint a helyi rendőrség vezetőjével közösen döntöttek a kötelező evakuálásra kijelölt települések listájának bővítéséről.
Az orosz fél szerint több ukrán katona megadta magát azok közül, akik részt vettek a Kurszki terület elleni offenzívában. Az egyik beszámoló szerint a katonák azt is elmondták, hogy mi lehet a támadás célja.
Először a régió kormányzója, Alekszej Szmirnov számolt be egy ilyen esetről, aki azt mondta, hogy egy ukrán harcos egy helyi önkéntes milícia tagjának adta meg magát. Állítása szerint az illető arról számolt be, hogy egy ukrán katona megközelítette őt, majd vizet kért tőle.
Miután megkapta a vizet, elkezdte elmesélni a történetét, és azt mondta, hogy miután kilőtték a csapatszállító járművüket, egész éjjel a bokrok között bujkált, mert féltette az életét. Reggel pedig felismerte, hogy a további ellenállás még nagyobb kockázatot jelenthet, ezért úgy döntött, hogy kimegy a helyiekhez. Ha a kormányzónak hinni lehet, a katona azt is elmondta, hogy a támadás előtt a parancsnokok minden iratát elvették, ezért nem tudta igazolni a személyazonosságát.
Később az orosz különleges erők egykori katonája, Alekszandr Arutyunov (aki jelenleg a kurszki régióban tartózkodik, és szemtanúja volt a stratégiai fontosságú létesítmények elleni dróntámadásoknak) számolt be arról, hogy a Kurszkban elfogott ukrán katonáktól információkat szereztek arról, hogy mi lehet az ukrán hadsereg fő célja a régióban.
Az mk.ru szerint Arutyunov azt mondta, hogy ennek alapján
az elsődleges cél a kurszki atomerőmű elfoglalása lehet.
Állítása szerint orosz tisztviselők beszéltek neki arról, hogy ilyen információt kaptak a hadifoglyoktól. „Néhányan szkeptikusak ezzel kapcsolatban, én megértem, sőt osztom is ezt. De én a rendelkezésemre álló adatokat közlöm” – tette hozzá.
Arutyunov hozzáfűzte azt is, hogy szerinte a szudzsai gázelosztó csomópont lehetett a legközelebbi célpont, és azután következett a (Kurcsatov település közelében található) Kurszki Atomerőmű. „Nem hittem, hogy az ellenség el fogja foglalni és tartani fogja. De abban biztos voltam, hogy az ellenség konkrét veszélyt akart teremteni a működésére. Tegnap a szemem láttára lőtte le a légvédelem az ellenséges eszközöket Kurcsatov felett” – közölte, majd megjegyezte, hogy véleménye szerint
az atomerőmű nincs veszélyben, mert nagy erőkkel védik, és nem elégségesek az ukrán erők az elfoglalásához.
„Ezért nem hiszek abban, hogy az atomerőművet elfoglalhatják” – mondta Alekszandr Arutyunov. Ugyanakkor megjegyezte: „A veszély, hogy az ellenség mélyen benyomul a térségbe, továbbra is fennáll.”
Az orosz tervezők olyan rakétát fejlesztettek ki, amely a nyugati vadászgépek, köztük az F–16-os repülőgépek ellen alkalmas – mondta az orosz légierő parancsnokhelyettese egy televíziós nyilatkozatban, amelyről a TASZSZ is beszámolt.
A műsorvezető kérdésére – miszerint az orosz pilóták rendelkezésére állnak-e olyan eszközök, amelyekkel legyőzhetik az F–16-os vadászgépeket – a katonatiszt azt mondta, hogy
Oroszország „meglepetésekre készül” egy fejlett repülőgép-elhárító rakéta formájában, ami képes különböző típusok eltalálására, és ez „bármilyen repülőgépre” igaz.
Állítása szerint a továbbfejlesztett rakéta megnövelt pontossággal rendelkezik, és képes „erőteljesen manőverező célpontokat” eltalálni. Az új megsemmisítő eszköz nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra – jegyezte meg a katonatiszt, hangsúlyozva, hogy lesznek még meglepetések.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte, hogy az éjjel Oroszország 57 Sahíd-típusú drónnal, valamint 4 darab KN–23 típusú ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a parancsnok azt is hozzátette, hogy ezek közül
53 drón sikerült lelőnie az ukrán légvédelemnek, a rakéták közül azonban egyet sem.
Az egyik rakétacsapás Kijev közelében, a Brovari járásban történt, ahol több ember meghalt.
Mint korábban írtuk, Oroszország egyre gyakrabban használja a koreaiaktól kapott KN–23-as rakétákat.
Az Európai Bizottság az előző lengyel kormányt bíráló, 2023 júliusában közzétett jogállamisági jelentésben Pablo González néven szereplő, utólag orosz kémnek bizonyult újságíró lengyelországi letartóztatására is hivatkozott – írta meg szombat este Mariusz Kaminski volt lengyel belügyminiszter közösségi oldalán, amiről az MTI is beszámolt.
Az Európai Bizottság (EB) kompromittálódott, megtámadva a jogállamisági jelentésében Lengyelországot!
– írta Kaminski, aki jelenleg a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője. Felidézte, hogy az EB a jelentésben a sajtószabadság és a médiapluralizmus hiánya miatt vádolta meg Lengyelországot, arra hivatkozva, hogy 2022-ben a kelet-lengyelországi Rzeszów városában letartóztatták Pablo González „független újságírót”.
Nemrégen, a hideg háború befejezése óta a legnagyobb fogolycsere után éppen őt várta Oroszországban és hősnek kiáltotta ki Putyin
– utalt a volt tárcavezető az augusztus 1-jén Ankarában végrehajtott nyugati–orosz fogolycserére, amely keretében Lengyelország elengedte vizsgálati fogságából a korábban Pablo González néven szereplő Pavel Rubcovot, az orosz katonai hírszerzés (GRU) tisztjét.
Az EB a 2023 júliusában közzétett jogállamisági jelentése Lengyelországról szóló fejezetében elsősorban González esetével példázta azt a kifogást, hogy Lengyelországban az újságírók „továbbra is nehézségekbe ütköznek munkájuk végzése során”.
Az előző éjjel az orosz légierő Ka–52-es helikopterei csapásokat hajtottak végre az ukrán katonák, páncélozott járművek és egyéb haditechnikai eszközök állásai ellen a Kurszki területen – közölte az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint.
A közleményben azt írták, hogy a csapásokatirányítatlan légi rakétákkal hajtották végre. A tárca egy videót is megosztott erről.Russia’s Ka-52 helicopters delivered strikes against a cluster of manpower, armoured and motor vehicles of AFU units in a border area of Kursk region. Reconnaissance reported that all the assigned targets had been obliterated.#Kurska#kursk pic.twitter.com/EHAcQLzVop
— G.manoj (@gvmmanoj) August 11, 2024
Hozzátették: a fegyverek bevetése után a személyzet rakétaelhárító manővert hajtott végre, hőcsapdákat oldottak ki, majd visszatértek a felszállóhelyre.
Az oroszok megtámadták egy tömegközlekedési vállalatot Herszonban, épületeket és trolibuszokat rongáltak meg – számolt be róla Roman Mrocsko, a herszoni regionális katonai igazgatóság vezetője vasárnap közösségi oldalán.
Az orosz erők augusztus 10–11-én éjszaka a Khersonelectrotrans tömegközlekedési vállalat egyik létesítményét vették célba, súlyos károkat okozva.
Az ellenség tegnap este az ideiglenesen megszállt bal partról csapást mért a Khersonelectrotransra, a Herszon Városi Tanács egyik közüzemi vállalatára. A trolibuszok, az épületek és a fák megrongálódtak
– közölte az ukrán vezető Facebook-bejegyzésében, hozzátéve, hogy a hatóságok jelentése szerint senki sem sérült meg az akcióban.
A belorusz fegyveres erők egyik gépesített dandárjának harckocsizóit az ukrán határra helyezik át a csapatok határ menti csoportosításainak megerősítéséről szóló döntés részeként – közölte az orosz TASZSZ hírügynökség a belorusz védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Az egyik gépesített alakulat egységeit készenlétbe helyezték, hogy elvégezzék a rájuk bízott feladatokat. A katonák hadifelszereléseket rakodnak a vasúti szállítóeszközökre, és kombinált menetben indulnak a kijelölt területekre
– olvasható a jelentésben.
Augusztus 10-én Alekszandr Lukasenka, Belarusz elnöke elrendelte, hogy erősítsék meg a csapatcsoportokat az ukrán határon. A döntés az ukrajnai és a kurszki területen kialakult helyzetet figyelembe véve született.
Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője támogatja a nagy hatótávolságú amerikai rakéták tervezett telepítését Németországba.
A Funke médiacsoportnak adott, vasárnap publikált interjúban a politikus kijelentette, hogy „Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát.”
A novemberi amerikai elnökválasztásról szólva Lindner kijelentette, hogy annak „eredményétől függetlenül az Egyesült Államoknak továbbra is Berlin diplomáciai fókuszában kell maradnia.”
Nem nyugszom bele, hogy a transzatlanti partnerség meggyengüljön
– idézte a tárcavezető szavait az MTI. A német pénzügyminiszter szerint fontos az Egyesült Államokat meggyőzni arról, hogy az európai szerepvállalás az ő érdeküket is szolgálja.
Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM-6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket.
A döntés Berlinben is okozott meglepetést. Több párt, köztük Olaf Scholz német kancellár szociáldemokratái is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.
Belarusz védelmi minisztériumának oldalán egy videót tettek közzé a pénteken, az ország légterében lelőtt ukrán drónok maradványaiból.
A bejegyzésben azt írták:
Mindössze ennyi maradt a drónokból, amelyek megsértették Belarusz államhatárát a légtérben.
Mindeközben a BelTA belorusz állami hírügynökség a belorusz köztévére hivatkozva közölte, hogy a roncsok vizsgálatakor állítólag találtak „egy elektromos motort, NATO-országok elektronikai alkatrészeit, egy amerikai gyártmányú aktív többfrekvenciás antennát”, és egy belga navigációs rendszert is.
Valószínűleg a NATO mérnökeivel együtt szerelték össze a lezuhant drónokat
– írták a jelentésben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nyugat rendeletét követve az ország államapparátusának maradványait „terrorista gépezetté” alakította – jelentette ki Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője.
A betiltott ISIS [Iszlám Állam – a szerk.] szervezet egy időben csak államként hirdette magát. Voltak kísérletek saját valuta bevezetésére, kvázi-államiság kiépítésére. Zelenszkij a Nyugat parancsára fordított utat járt be – az ukrán államapparátus maradványait terrorizmussá alakította
– írta a szóvivő Telegram-csatornáján vasárnap.
Úgy véli, Ukrajna elnöke sokáig „álcázta az arcát”, Nyugaton sokan hittek a jó szándékában, de
a festék lekerült, és lelepleződött a terrorista váz.
„A kijevi neonácizmus ideológiája nemzetközi terrorista fészket szült Ukrajnában, ahová a mérgező söpredék bemászott, és ahol az azt tápláló matériák is elszaporodtak. Lakóházak elleni támadások, a lakásaikban alvó civilek felrobbantása – ez a terrorizmus kitörölhetetlen ocsmánysága” – mondta a diplomata.
Belarusz külügyminisztériuma – amiatt, hogy ukrán drónok hatoltak be állításuk szerint a légterükbe pénteken – beidézte Olha Timust, aki ügyvivőként vezete Ukrajna nagykövetségét Minszkben.
A The Kyiv Independent szerint a külügyminisztérium „erős figyelmeztetést” intézett Timushoz, és a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött, miután Minszk szerint egy „ukrán provokáció” történt.
Ha Ukrajna belaruszi diplomáciai képviselete nem képes befolyásolni az ilyen provokációk megelőzését, akkor a belorusz fél megkérdőjelezi a minszki diplomáciai jelenlét folytatásának szükségességét
– tették hozzá a minisztérium közleményében.
Mint a The Kyiv Independent is megjegyezte, orosz drónok idén nyáron már többször is átlépték Belarusz légterét azért, hogy megtámadják Ukrajnát. Az orosz-ukrán háború eseményeit követő Belaruszian Hajun katonai megfigyelőcsoport szerint „a drónok belorusz légtérbe történő tömeges és rendszeres berepülése ellenére”
Minszk „gyakorlatilag semmilyen megjegyzést” nem tett azokkal az esetekkel kapcsolatban, amikor az oroszok csinálták ugyanezt.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök korábban azt mondta, hogy az ukrán drónok országuk légteréből Oroszország felé mentek tovább, és egy részüket már ott lőtték le.
Tatjana Moszkalkova, Oroszország emberi jogi ombudsmanja vasárnap közösségi oldalán közölte, hogy felhívást intézett az ENSZ-hez azzal a követeléssel, hogy ítéljék el az ukrán fegyveres erők kurszki területen elkövetett akcióit az emberi jogok megsértése miatt.
Az ukrán fegyveres erők által a kurszki régió ellen intézett barbár támadás következtében civilek ezrei szenvedtek. (...) Felhívást küldtem az ENSZ emberi jogi főbiztosának azzal a követeléssel, hogy ítélje el a terrorizmust Ukrajna részéről, és tegyen intézkedéseket az emberi jogok durva, tömeges megsértésének megakadályozására
– fogalmazott az ombudsman Telegram-csatornáján.
Tatjana Moszkalkova reményét fejezte ki, hogy a felhívás adatai tükröződnek majd az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentésében, amelyet információi szerint szeptemberben adnak ki. Korábban már megjegyezte, hogy az orosz emberi jogi biztos hivatala szinte naponta fordul az ENSZ emberi jogi főbiztosához, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához (ODIHR) és más szervezetekhez az ukrán fegyveres erők civileket ért bombázásai miatt.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának tisztviselői mintegy 80 tonna humanitárius segélyt szállítottak a kurszki régióba – közölte a tárca sajtószolgálata vasárnap az Interfax orosz hírügynökség szerint.
Az ország minden részéből érkeznek humanitárius szállítmányok a régióba. A lakosság megsegítésére és támogatására az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának konvojai is segélyt szállítanak, a hatóságok már mintegy 80 tonna rakományt juttattak célba
– olvasható a minisztérium jelentésében.
Különösen sátrakról, takarókról, mobil erőművekről és ivóvízről igyekeznek gondoskodni, a segélyek szétosztását és a lakossághoz juttatását az operatív parancsnokság a regionális hatóságokkal, a közszervezetekkel és az önkéntesekkel együtt végzi – közölte a sajtószolgálat.
A Kreml valószínűleg azért döntött úgy, hogy terrorellenes hadműveletet hirdet a hadiállapot helyett, hogy lekicsinyítse a Kurszki területen történt ukrán behatolás jelentőségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja megakadályozni az orosz társadalom elégedetlenségének növekedését – írja a szombati elemzésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az Orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság augusztus 9-én terrorellenes akciót hirdetett Belgorodban, Brjanszkban és Kurszk megyében, válaszul az ukrán behatolásra. A státusz lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy intézkedéseket hozzanak, beleértve a kommunikációs szolgáltatások felfüggesztését vagy korlátozását, a távközlési csatornák megfigyelését, a járművek elkobzását és a magántulajdonba való belépést. Legutóbb 2023 májusában jelentettek be hasonló akciót reagálva az ukránbarát elemek razziáira, az azonban mindössze egy napig volt érvényben.
Az elemzők a Versztka című orosz ellenzéki kiadványra hivatkoztak, amiben megjegyezték, hogy Putyin adminisztrációja azt ajánlotta a képviselőknek és szenátoroknak, hogy „külön utasításig” ne kommentálják az említett eseményeket, vagy a lehető legrövidebben tárgyalják azokat, és csak hivatalos nyilatkozatokra hivatkozzanak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tartózkodott a hadiállapot hivatalos kihirdetésétől, többször is kimutatta, hogy nem hajlandó az orosz társadalmat teljes mértékben áthelyezni a háborús időszakra, és lemondott az általános mozgósításról, mint a belpolitikai elégedetlenség megelőzésére irányuló szélesebb körű erőfeszítésekről
– írja elemzésében az ISW.
A hadiállapot kihirdetése mindenekelőtt lehetővé tette volna az orosz hatóságok számára, hogy drasztikusabb intézkedéseket hozzanak, mint például a gyűlések és tüntetések betiltása, a kijárási tilalom elrendelése, valamint a hadsereg számára védelmi cikkek gyártásának megszervezése.
Alekszej Szmirnov kurszki megbízott kormányzó az éjjel közölte: egy, az orosz légvédelem által lelőtt ukrán rakéta egy lakóépületbe csapódott be, és 13 embernek okozott sérüléseket.
A kormányzó szerint a helyszínen tűz ütött ki, és a katasztrófavédelmi egységek is megérkeztek. A beszámolóban azt írta, hogy a sérültek közül két fő súlyos állapotban van.
Oroszország (az orosz állami sajtó közlése szerint) több mint 76 ezer embert menekített ki a Kurszki területről amiatt az ukrán offenzíva miatt, amely a hét közepén indult meg. Szmirnov ezzel kapcsolatban azt közölte legutóbb, hogy utasította a helyi tisztviselőket az evakuáció „felgyorsítására" – írja a The Kyiv Independent.
A kormányzó utóbb egy videóban is bejelentkezett a rakétatámadás helyszínéről, a kora reggeli órákban pedig arra figyelmeztetett, hogy ismét fennál egy dróntámadás veszélye.
Az előző éjjel rakétatámadás érte az Ukrajna fővárosát övező Kijevi területet, amelyben legalább két ember meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán katasztrófavédelem közleménye alapján.
A lap szerint először éjfél körül lehetett robbanásokat hallani a fővárosban és környékén, majd utána éjjel 3 óra körül is volt egy második támadás, akkor drónok érkeztek.
A katasztrófavédelem utóbb közölte, hogy a fővároshoz közeli Brovari járásában zuhantak rá egy rakéta maradványai és lakóépületre, amely be is omlott.
Két ember – egy 35 éves férfi és egy 4 éves kisfiú – már csak holtan került elő a romok alól.
Rajtuk kívül további három sérültje van a támadásnak, köztük egy 13 éves kiskorú is van.