Az ukrán csapatokkal szembeni jelentős ellenállás hiánya a Kurszki régióban akár arra is utalhat, hogy az orosz elit azt jelzi Putyinnak: a háborúnak véget kell vetni – mondta Michael Bociurkiw, az Atlantic Council’s Eurasia Center tudományos főmunkatársa a BBC-nek az ukrán UNIAN hírügynökség szerint.
A szakértő közölte, hogy szerinte az ukrán invázióra adott lassú reakció a dacosság jeleit mutathatja. „Az ukrán csapatok áttörtek ott, ahol nagyon hatékony akadályoknak kellett volna lenniük. A lakosság és a rendvédelmi szervek részéről nem látni nagy ellenállást, egyetlen rendőrőrsről sem érkezett jelentés lövésekről” – fogalmazott, hozzátéve:
Úgy gondolom, hogy ha ez valóban így van, akkor a biztonsági erők lassú reakciója azt jelezheti, hogy a tábornokok és az FSZB [Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata – a szerk.] azt üzenik Putyinnak: »Elég!«.
Azzal, hogy mi állhat a kurszki támadásra adott lassú reakció hátterében, részletesen foglalkoztunk ebben az anyagunkban is.
Tisztelt olvasó!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Szombaton a nap kezdete óta délután 4 óráig 72 összecsapásra került sor a frontvonalon, a legaktívabb harcokat Pokrovszk környékéről jelentették, ahol 25 orosz kísérletet jegyeztek fel – számolt be róla szombati Facebook-bejegyzésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A harkivi és a kupjanszki szektorban négy, a limani fronton 14 összecsapás volt, folytatódtak a harcok a sziverszki és a kramatorszki szakaszon, a torecki szektor továbbra is az oroszok kiemelt célpontjának tekinthető – derül ki a hadsereg jelentéséből.
Bár a kurszki betörés sikert hozott Ukrajnának, az oroszok nem hátrálnak meg a megtámadott ország délkeleti részében. Arról, hogy mekkora veszély fenyegeti Pokrovszk városát, valamint hogy mit reagáltak a NATO-tagok az orosz nyomulásra, alábbi cikkünkben részletesen olvashat.
Olekszandr Kovalenko ukrán katonai megfigyelő az Oboz.ua portálnak elmondta, hogy Oroszország mennyi rakétát halmozott fel az utóbbi időben. Az orosz csapatok korlátozott lőszermennyiséggel 5–15 rakétát, illetve hatótávolságon belül akár 50 különböző típusú rakétát is bevethetnek, közölte a Focus.
2024. július 8-án az orosz erők 38 rakétát lőttek ki Ukrajnára. De ehhez hasonló csapások nem voltak, ami Kovalenko szerint arra utal, hogy az oroszok rakétákat halmoznak fel. De egy esetleges kombinált csapásra (amit a megfigyelő szerint az ukrán függetlenség napjára terveznek) július 8-a óta Oroszország mintegy 130 különböző típusú rakétát halmozott fel, nem számítva azt, amivel korábban rendelkezett.
Az elemző kiemeli, milyen nehézségekkel néz szembe Oroszország hadianyag gyártása terén, az orosz rakéták előállítása ugyanis számos anyag, mikrocsipek, félvezetők, és egyebek beszállításától függ. Ennek ellenére Oroszország 2023 óta naponta két Kh−101/555 rakétát gyárt, de ennél többre nem is képes, viszont ez szinte minden rakétatípus esetében így van.
Kovalenko ugyanakkor felhívta a figyelmet az orosz rakétahordozók elhasználódására is. A Tu−95MS stratégiai bombázók általában kettő-négy rakétával vannak felszerelve. Tíz Tu−95MS stratégiai bombázóval Oroszország biztosan nem fog kilőni 80 rakétát, ezek a típusok ugyanis egyszerre nyolcat tudnak magukkal vinni.
Augusztus 17-én Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentést tett Volodimir Zelenszkij elnöknek az ukrán erők megerősítéséről és a stabilizált terület kiterjesztéséről a kurszki területen – derül ki az ukrán államfő szombati Telegram-bejegyzéséből.
A főparancsnok közölte, hogy a torecki és a pokrovszki front az ukrán erők ellenőrzése alatt áll. „Ma reggel óta feltöltöttük hazánk cserealapját. Köszönetet mondok minden katonának és parancsnoknak, akik orosz katonákat ejtenek fogságba, és ezzel közelebb hozzák az Oroszország által fogva tartott katonáink és civiljeink szabadon bocsátását” – írta posztjában Volodimir Zelenszkij.
Szirszkij tábornok beszámolt továbbá erőink állásainak megerősítéséről a Kurszki területen és a stabilizált terület bővítéséről
– fogalmazott Ukrajna elnöke.
„Akcióinkat fegyverekkel és határozott döntésekkel kell támogatni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy partnereink új támogatási csomagokat nyújtsanak hazánknak, azonosítjuk a prioritást élvező tételeket” – tette hozzá.
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman augusztus 16-án közölte, hogy az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) fordult egy videó miatt, amelyen orosz katonák állítólag egy lefejezett ukrán katona fejét mutogatják. A videó a hét elején került fel a közösségi médiába. A felvételen egy orosz katonai egyenruhát viselő, eltakart arcú férfi látható, a háttérben egy tüskére helyezett, levágottnak tűnő fejjel. A videó hitelességét nem lehetett ellenőrizni, írta meg a The Kyiv Independent.
Az Ukrajinszka Pravda meg nem nevezett forrása szerint az ukrán főügyészség még vizsgálja a felvételt. A hírportál azt is állította, hogy birtokába jutott egy lehallgatott hangfelvétel, amelyen egy orosz katona négy halott ukrán katona lefejezését parancsolja. Az Ukrajinszka Pravda nem tette közzé a felvételt.
„Oroszország az ilyen videókat az ukránok megfélemlítésére és demoralizálására használja. Ez azonban csak megerősít bennünket abban, hogy mindenkit, aki ilyen embertelen atrocitásokat követ el, bíróság elé állítsunk!” − tette hozzá. közölte Lubinyec a Telegram-csatornáján. Az ombudsman „a nemzetközi humanitárius jog újabb megsértésének nevezte Oroszország részéről”.
A DeepState azt állította, hogy a videót az oroszországi Belgorodi területen található Kolotilovka határellenőrző pontnál készítették egy augusztus 12-i sikertelen ukrán támadást követően. Kolotilovka az orosz–ukrán határátkelő orosz oldalán fekszik, nagyjából 40 kilométerre keletre az ukrajnai Szumitól. Az elkövetők az orosz 155. haditengerészeti gyalogosdandár katonái voltak, ami súlyos veszteségeket szenvedett Ukrajnában, és mozgósított sorkatonákkal kellett feltöltenie sorait − közölte a DeepState.
Még júniusban került napvilágra egy hasonló eset, miután egy páncélozott járművön készült felvétel jelent meg az interneten egy ukrán katona levágott fejéről. Andrij Kosztyin ukrán főügyész akkor azt mondta, hogy olyan információkat kapott, amelyek szerint orosz parancsnokok parancsot adtak arra, hogy „ne fogjanak el ukrán katonákat, hanem különös kegyetlenséggel öljék meg őket”. Állítólag 2023-ban több lefejezett ukrán hadifogolyról is megjelentek felvételek.
Folyamatosan romlik a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű körüli helyzet − jelentette ki szombaton Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója a Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával folytatott szombati telefonbeszélgetésében.
A Roszatom sajtószolgálatának beszámolója szerint Lihacsov meghívta Grossit a kurszki atomerőműbe és Kurcsatov városba, hogy saját szemével lássa az ottani körülményeket.
Oroszország a nap folyamán azzal vádolta meg a Kurszki területre behatolt ukrán csapatokat, hogy támadást terveznek a kurszki atomerőmű ellen, majd Moszkvát akarják felelőssé tenni érte. Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő ezt az állítást „őrült” propagandának nevezve tagadta az X-en. Az orosz védelmi minisztérium – amelyet az Interfax hírügynökség idézett – viszont hangsúlyozta, hogy kemény választ fognak adni, ha bármilyen támadás éri a nukleáris létesítményt.
A zaporizzsjai atomerőmű orosz vezetése szombaton azt állította, hogy a nap folyamán egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott az erőmű melletti egyik útra, ahol éppen a létesítmény személyzete haladt. Orosz közlés szerint „az ukrán támadás közvetlen veszélyt jelentett a személyzet és az erőmű biztonságára nézve”. Arról nem szóltak, hogy megsérült-e bárki.
A zaporizzsjai atomerőmű, amely a legnagyobb Európában, röviddel a 2022 februárjában indított orosz invázió kezdete után orosz ellenőrzés alá került. Oroszország és Ukrajna azóta többször vádolta egymást azzal, hogy a másik fél megpróbálja szabotálni a létesítmény működését.
A német szövetségi kormány jelenlegi költségvetési tervezete nem irányoz elő új pénzeszközöket Ukrajna támogatására, és az ellenzék a Kijevnek nyújtott pénzügyi és következésképpen katonai támogatás befagyasztásáról beszél – írta a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, amit az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szemlézett.
Információk szerint Olaf Scholz kancellár kérésére a német védelmi minisztérium további, Ukrajnának nyújtandó katonai segélykérelmeket már nem hagy jóvá, aminek okai a kancellária és a pénzügyminisztérium által hozott megszorító intézkedések.
Jelenleg nem adnak le új megrendeléseket Ukrajnának, mert már nem finanszírozzák – erősítette meg a hírt a Bundestag költségvetési bizottsága. Ingo Gedehns, az ellenzéki CDU politikusa szerint „Olaf Scholz és koalíciója napról napra befagyasztja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, és így katonai támogatást”.
Több forrás szerint a finanszírozás tilalma „valódi vitához” vezetett a szövetségi kormányon belül. A kancellária támogatja, de a védelmi, a külügyi és a gazdasági minisztérium nem ért egyet. A pénzügyminisztérium szerepéről is eltérőek a vélemények, egyesek szerint a kancellár oldalán áll, míg mások szerint csak kötelességből mutat rá, hogy nincs több pénz az új megrendelésekre.
Ukrajna helyzete hamarosan romolhat, ugyanis Németország a tervezett katonai támogatást jövőre csaknem a felére csökkenti, majd 2027-re a jelenlegi összeg kevesebb mint tizedére mérsékeli.
Christian Lindner pénzügyminiszter augusztus 5-én Boris Pistorius védelmi miniszterhez intézett levelében tolmácsolta a kérést, a tilalom már érvényben is van.
A pénzügyminisztérium szerint azonban továbbra is biztosítottak lesznek a források, csupán a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből tervezik fedezni a kiadásokat. Bár a napokban további német szállításokat jelentettek be, értesülések szerint a döntés abból is látszik, hogy néhány német ágyúnak a frontvonalon olyan kevés a pótalkatrésze és a lőszere, hogy naponta csak három-négy lövést tudnak leadni. A küldött Leopard 1A5 harckocsikat több esetben szétszerelték a fronton, hogy a többi járművet üzemben tartsák.
A kijevi gyermekkórház főigazgatóját, Volodimir Zsovnirt felfüggesztették az Ukrán Nemzeti Rendőrség és az Egészségügyi Minisztérium Bizottsága által végzett ellenőrzések befejezéséig, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: „tájékoztatni fogjuk a további döntésekről, beleértve a személyi változásokat is. Álláspontom az, hogy az osztályvezetők közül az a személy járjon el, aki a kollégáktól a legnagyobb támogatást kapja. Jelenleg konzultációkat folytatok”. Ljasko hozzátette, hogy a gyermekkórház helyreállításával kapcsolatos, a médiában közölt tényeket a rendőrség nyomozása alapján már vizsgálja, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda pedig ellenőrzést végez.
A munkacsoport és az alap közgyűlése részt vett a javítást végző vállalatok javaslatainak értékelésében. Július 31-én a közgyűlés döntése a gyermekkórház ajánlását nyújtotta be egy munkaszerződés megkötéséről, amit a jegyzőkönyv rögzít. Volodimir Zsovnir hozta meg a döntést arról, hogy ki nyerte a pályázatot. Ljasko azonban elárulta, hogy biztosan nem az a vállalat nyerte a kiírást, akit Zsovnir választott.
A miniszter hozzátette, hogy az Egészségügyi Minisztérium a helyreállítási tanács felügyelete alá helyezte a gyermekkórház újjáépítését. Augusztus 17-én, szombaton találkozóra került sor, ahol hét résztvevőt választottak ki a lakosságból, vagyis végül megalakul a 15 fős tanács. Ljasko felkérte az ukrán nemzeti tanácsot, hogy hétfőn tartson rendkívüli gyűlést, hogy megbeszélje a gyermekkórház helyreállítási tervét, és közölje javaslatait.
Az orosz elnök hűséges szövetségese (akit sokan Putyin vérebeként is emlegetnek), a csecsen vezető, Ramzan Kadirov közzétett egy videót, amelyen Elon Musk Cybertruckját vezeti.
Kadirov a videóban azt állítja, hogy az autókat az X vezetője küldte neki. A csecsen vezető géppuskát szerelt a járműre.
Elon, köszönöm. Gyere Groznijba, kedves vendégemként fogadlak
− mondta Kadirov, majd hozzátette, hogy egy géppuskával felszerelt autót a háborús övezetbe küldenek.
Egyelőre nem tudni, hogy az autót valóban Elon Musk küldte-e a csecsen vezérnek.
Kadyrov said he received a Tesla Cybertrack from Elon Musk. He promised to send it to the "special military operation" zone and attached a machine gun to it.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 17, 2024
"Elon, thank you! Come to Grozny, I will receive you as the most dear guest! I do not think that our Russian MFA will be… pic.twitter.com/m72fg2G2PU
A Deutsche Welle szerint mindössze egy ország fejezte ki Oroszország támogatását a Kurszki területen történt ukrán áttörés után. Oroszország „barátainak” többsége hallgat, egyedül Szíria ítélte el az ukrán támadást − tájékoztatott a TSZN.
Szíria reakciója kivételesnek mondható, hiszen a második világháború óta nem érte támadás Oroszország területét. Azonban – az ukrán lap szerint – Bassár el-Aszad hatalmát, sőt életét köszönheti Vlagyimir Putyinnak, ezért „nem tudott ellenállni”, hogy ne ítélje el a kurszki támadást.
„A Szíriai Arab Köztársaság nagy aggodalommal követi az ukrán erők által a Kurszki terület polgári létesítményei ellen elkövetett terrortámadásról szóló híreket, amelyben ártatlan civilek haltak meg, köztük két mentős, és több tucat embert, köztük gyermekeket sebesítettek meg” − közölte a szíriai külügyminisztérium. Ugyanakkor katonai segítséget nem nyújtanak Oroszországnak.
Ukrajna Oroszország elleni, kurszki offenzívája kisiklatja az Oroszországgal való részleges tűzszünetre irányuló titkos erőfeszítéseket – írta szombati cikkében a The Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva.
Információk szerint a háborúban álló országok közvetett tárgyalásokat tartottak volna augusztusban Katar fővárosában, Dohában egy olyan megállapodásról, amely az energia- és energiaipari infrastruktúrát érintő támadások leállításáról szólt volna.
Az egyezmény részleges tűzszünetet jelentett volna, a tárgyalásokban részt vevők közül többen abban bíztak, hogy egy átfogóbb megállapodáshoz vezethetnek a háború befejezése érdekében.
A The Washington Post kérdéseire válaszolva az ukrán elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy a dohai csúcstalálkozót „a közel-keleti helyzet miatt” elhalasztották, de augusztus 22-én videokonferencia formájában sor kerül rá, majd Kijev konzultál partnereivel a megbeszéltek végrehajtásáról. A Kreml és a Fehér Ház nem reagált a megkeresésekre.
Augusztus 17-én egy orosz támadás következtében összeomlott egy lakóépület Kramatorszk városában, a Donyecki területen. Egy embert a romok alól mentettek ki, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
„A kutatási és mentési művelet folyamatban van, egy sérült személyt hoztak ki az összeomlott építmény alól” − nyilatkozta Olekszandr Honcsarenko, a Kramatorszki Katonai Adminisztráció vezetője.
A Donyecki terület katonai igazgatósága arról számolt be, hogy egy Szmers rakéta-sorozatvető eszköz egy kétszintes lakóépületet talált el, míg a többi rakéta iparterületen csapódott be. A támadás után több helyen találtak sérülést egy 30 méter hosszú gázvezetéken. Kramatorszk Városi Tanácsa tisztázta, hogy a támadásnak következtében Kramatorszkban 310 ügyfél maradt gáz nélkül.
Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő szerint Ukrajna kurszki sikere megmutatta, hogy nem kell lépésről lépésre haladni a harctéren, a politikus felszólította a Nyugatot, hogy engedjék el a hadsereg kezét Oroszországgal szemben – írja a Sky News.
Kijev szövetségeseinek jóvá kell hagyniuk a nyugati fegyverek használatát, hogy mélyen Oroszország területén belül csapást mérjenek
– jelentette ki az ukrán képviselő, hozzátéve, hogy a támogatás fokozatossága csak elhúzta a háborút.
„Figyeljük az orosz reakciót. Több mint egy hete, a második világháború óta először, orosz terület van megszállva. És mi a reakció? Csak némi motyogás Putyin részéről” – mondta Goncsarenko. „Remélem, hogy ez segít meggyőzni a szövetségeseinket arról, hogy Ukrajna képes nagy sikerekre és megnyerni ezt a háborút, így végre elszabadul a kezünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Ukrajnának engedélyre van szüksége ahhoz, hogy a brit Storm Shadow rakétákat mélyen orosz területen használhassa.
Az ukrán miniszteri kabinet új rendeletet fogadott el, ami bevezeti a 17–25 év közötti férfiak automatikus katonai nyilvántartásba vételét, anélkül, hogy orvosi bizottság előtt kellene megjelenniük – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium, amiről a Kárpáti Igaz Szó is beszámolt.
A döntés célja a közlemény szerint a katonai nyilvántartás folyamatának egyszerűsítése.
Az ukrán védelmi tárca által kidolgozott rendelettel a fiatal férfiakat – köztük a külföldön tartózkodókat is – automatikusan felveszik a katonai nyilvántartásba, ami Katerina Csernohorenko digitalizációs államtitkár-helyettes szerint jelentősen megkönnyíti a nyilvántartásba vétel folyamatát, és a katonai toborzóközpont munkatársainak is időt takarít meg.
A fiataloknak nem kell orvosi vizsgálaton átesniük, a szükséges adatokat más nyilvántartásokból gyűjtik össze.
A határozat két új intézkedést is tartalmaz a katonai nyilvántartással kapcsolatban, egyrészt a 16–60 év közötti férfiakra vonatkozó adatokat ellenőrzik, másrészt azok a 16–25 év közötti fiatalok, akik személyi igazolványt igényelnek, automatikusan bekerülnek az Oberih nyilvántartásába, anélkül, hogy katonaorvosi vizsgálaton esnének át.
Az ukrán csapatokkal szembeni jelentős ellenállás hiánya a Kurszki régióban akár arra is utalhat, hogy az orosz elit azt jelzi Putyinnak: a háborúnak véget kell vetni – mondta Michael Bociurkiw, az Atlantic Council’s Eurasia Center tudományos főmunkatársa a BBC-nek az ukrán UNIAN hírügynökség szerint.
A szakértő közölte, hogy szerinte az ukrán invázióra adott lassú reakció a dacosság jeleit mutathatja. „Az ukrán csapatok áttörtek ott, ahol nagyon hatékony akadályoknak kellett volna lenniük. A lakosság és a rendvédelmi szervek részéről nem látni nagy ellenállást, egyetlen rendőrőrsről sem érkezett jelentés lövésekről” – fogalmazott, hozzátéve:
Úgy gondolom, hogy ha ez valóban így van, akkor a biztonsági erők lassú reakciója azt jelezheti, hogy a tábornokok és az FSZB [Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata – a szerk.] azt üzenik Putyinnak: »Elég!«.
Azzal, hogy mi állhat a kurszki támadásra adott lassú reakció hátterében, részletesen foglalkoztunk ebben az anyagunkban is.
A Moszkovszkij Komszomolec szerint Kijev nem egyedül döntött abban, hogy megtámadja Oroszország Kurszki régióját – a szövetségesekkel a háttérben egyeztettek, mielőtt elindították az offenzívát. Ehhez a britek segítségét is megkapták, akik városi harcra képeztek ki olyan katonákat, akik most az ukrán ellentámadás területén harcolnak.
Az orosz lap szerint Moszkva tudja, hogy Kijev nem egyedül cselekszik – az oroszok információiról azonban a NATO-tagok is tudnak, egyelőre pedig mindkét fél képes ellavírozni a hibrid háború határain belül. Ennek következtében egyikük sem tudja teljesen kimondani, hogy a másik fél megtámadta őket, hiába használ Ukrajna nyugati fegyvereket.
A lap szerint
A kurszki támadás egyszerre írt át mindent, de végeredményében semmit nem változtatott meg.
Mint írták: Kijev egy olyan csapást mért az oroszokra, amivel megingatta a külső sérthetetlenségükről alkotott képet, Oroszországnak pedig erre aszimmetrikus választ kell adnia, ha szeretné megfordítani ezt a narratívát. Teljesen ki kell meríteniük Ukrajnát, valamint a Nyugat ellenségeit is támogatniuk kell. Azonban nem biztos, hogy megvannak erre az erőforrásaik, hisz nincs olyan titkos fegyver, amit Moszkva eddig pusztán „szíve jóságából” ne vetett volna be.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet összegyűjtött és elemzett adatai szerint az ukrán hadsereg folytathatta előrenyomulását Oroszország kurszki régiójában, különösen Szudzsától délkeletre – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az ukrán erők augusztus 16-án kisebb előrenyomulást végeztek Szudzsától délkeletre, a Kurszki területen folytatódó ukrán hadműveletek részeként” – írták, majd megjegyezték azt is, hogy ukrán előrenyomulásról számoltak be orosz hadibloggerek is, valamint geolokalizált felvételek is megerősítik azt, hogy Borkij falunál műveleteket hajtott végre az ukrán csapatok.
Ezen kívül az ISW adatai szerint más területeken is folytatódtak a harcok.
Az augusztus 15-én és 16-án közzétett geolokalizált képek azt mutatják, hogy az ukrán csapatok továbbra is az ukrán előrenyomulás teljes bejelentett határa mentén tevékenykednek a Kurszki területen, beleértve ebbe Szudzsa környékét is
– írta a washingtoni kutatóintézet, amely emlékeztetett arra is, hogy az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes augusztus 16-án közölte, az ukrán csapatok 1-3 kilométeres távolságban nyomultak előre a Kurszki terület bizonyos részein.
„Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország elég katonával rendelkezik a Kurszki területek visszavételéhez” – mondta Mattias Puusepp észt alezredes. Szerinte Moszkvát váratlanul érte a támadás, aminek követeztében az orosz hadsereg nem tud hatékonyan reagálni.
Az orosz közösségi médiában az a hír járja, hogy az orosz fegyveres erők hamarosan ellentámadásba lendülnek. Azonban semmilyen jel nincs arra, hogy Oroszországnak elegendő embere van egy ekkora volumenű hadműveletre
– hangoztatta Puusepp. Az ukrán erők a támadás kezdete óta nagyjából 80 település felett vették át az irányítást, és folyamatosan nyomulnak előre. Az orosz vezetés a Kurszki és Belgorodi területen válsághelyzetet jelentettek be, miközben próbálják kicsinyíteni az ukránok sikereit.
„Az oroszok eddigi tettei mind védekező jellegűek: védvonalakat húztak, osztagokat csoportosítottak át” – folytatta az észt katonai vezető. Moszkva folyamatosan próbálja megerősíteni kurszki állásait, nemrég olyan álláshirdetések jelentek meg, ahol akár 4 ezer dollárt is fizetnek árokásásért.
Kijev kijelentette, hogy Kurszk megtámadásával nem orosz területeket akarnak elvenni, hanem az agresszorok utánpótlását szeretnék elterelni, valamint védeni saját határaikat.
Három hónap nyomozás után az isztriai rendőrség három ukrán állampolgár ellen emelt vádat, akik még májusban az Isztriai-félszigeten, Medulin üdülőváros kikötőjében szándékosan okoztak tüzet, amelyben 22 hajó semmisült meg – írta a Jutarnji List című horvát napilap szombaton, az MTI szerint.
A tűzvész előtti események rekonstruálásával a bűnügyi szakértők megállapították, hogy a három ukrán állampolgár – két 25 és egy 28 éves férfi – május 14-én Lengyelországból érkezett Horvátországba. Leparkolták autójukat valahol Medulin környékén, majd gyalogosan indultak a jachtkikötőbe.
A térfigyelő kamerák felvételein jól látszik, hogy egyikük átbújik a kerítés alatt, míg a másik kettő előtte őrködik. A fiatal férfi hajnali négy órakor az egyik jachtra egy gyúlékony anyaggal teli üveget dobott, az ott keletkezett tűz pedig átterjedt a többi hajóra, összesen 34-re, amelyek közül 22 teljesen megsemmisült.
A hatóságok közlése szerint a tulajdonosoknak okozott károk értéke meghaladta a kétmillió eurót.
A rendőrség körözést adott ki a három ukrán állampolgár ellen, akik az eset után vélhetően azonnal elhagyták az országot, így jelenleg elérhetetlenek a horvát hatóságok számára.
Horvátország az egyik legnépszerűbb európai idegenforgalmi célpont, és kedvelt hajózási hely. A kiégett hajók tulajdonosai között külföldiek is voltak. A rendőrség azzal a hajóval kapcsolatban, amire a Molotov-koktél dobták, csak annyit közölt: pulai jelzést viselt és egy 65 éves ember tulajdonában állt (ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy az Adriai-tengeren számos orosz oligarchának a jachtját foglalták le).
Az ukrán fegyveres erők radioaktív anyaggal végrehajtott támadást terveznek két atomerőmű ellen – állította a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy biztonsági ügynökségi forrásra hivatkozva. Az ukránok szerint ennek semmi alapja nincs, és ezek után azt feltételezik, hogy Oroszország készülhet valamilyen provokációra.
Az orosz hírügynökség azt írta, hogy az ukránok radioaktív anyagot tartalmazó robbanófejjel mérhetnek csapást a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművekre. „A célpontok az elhasznált nukleáris üzemanyag tárolóhelyei. A csapásokhoz az ellenség radioaktív anyaggal töltött robbanófejekkel ellátott tölteteket tervez használni. Ezeket már elszállították az ukrajnai Dnyipropetrovszki területen fekvő Zsovti Vodi településre” – mondta a forrásuk.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij nem sokkal később cáfolta ezt. A tisztviselő „az őrült orosz propaganda hullámának” nevezte az orosz sajtóban megjelenő beszámolókat.
Hivatalosan cáfoljuk ezeket a hamis jelentéseket. Ukrajnának sem szándéka, sem képessége nincs arra, hogy ilyen akciókat hajtson végre. Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes hazugságok terjesztésével
– mondta a The Kyiv Independent szerint a szóvivő.
Tyihij visszautalt arra is, hogy Oroszország 2022-ben is azt állította hamisan, hogy Ukrajna egy olyan „piszkos bombát” fejlesztett ki, amely robbanóanyagot használ a radioaktív hulladék szétszórására. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői akkor az Ukrajna kérésére végzett ellenőrzés után „nem találtak a helyszíneken be nem jelentett nukleáris tevékenységekre és anyagokra utaló jeleket”, és ezt az ügynökség vezetője, Rafael Grossi is közölte.
„Azóta semmi sem változott. Ukrajna mindig is elkötelezett tagja volt és marad az NPT-nek [a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésnek – a szerk]. Nincsenek »piszkos bombáink«, és nem is tervezzük, hogy beszerzünk ilyeneket” – mondta most az ukrán külügyi szóvivő.
Ezzel párhuzamosan Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes osztályának vezetője közölte: szerintük Oroszország „nukleáris provokációra készülhet”.
A forgatókönyvük, miszerint terrorizmussal vádolnak minket és a kurszki atomerőmű elleni támadással, nem vált be. Most hazudnak
– írta a Telegramon.
A The Times értesülései szerint az Egyesült Államok gátolja Ukrajnát abban, hogy az Egyesült Királyságtól kapott rakétákat Oroszország ellen vessék be.
Az Egyesült Királyság az Egyesült Államok jóváhagyására vár, mielőtt zöld utat adna az ukránoknak a nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták használatára Oroszország területén. A kérés azonban több mint egy hónapja érkezett be, és a tisztviselők még mindig várnak
– olvasható a közleményben.
A The Times szerint ahhoz, hogy csapásokat mérhessenek az oroszokra, Ukrajnának szüksége van a NATO-szövetségesek konszenzusára. Ez Franciaországot, az Egyesült Államokat és egy meg nem nevezett „harmadik” országot jelenti (ez utóbbi a NATO erőviszonyainak ismeretében esetleg Németország lehet).
A britek véleménye alapján az Államok a kurszki hadművelet következményeire vár. Matthew Palmer, az Egyesült Államok brit ügyvivője azonban elhatárolódott az egész helyzettől, azt állítva: ez kizárólag London és Kijev közötti ügy.
Folytatódik az orosz offenzíva Donyeck környékén, az Ukrajnát megtámadó ország csapatai a nagyvárostól északra található Toreck felé haladnak – közölték a DeepState katonai elemzői.
A támadás Szevernoje irányából érkezett. Egy „Alex” hívőjelű ukrán tiszt arról beszélt, hogy az oroszok rendkívül kicsi, mindössze háromfős osztagokkal rohamoznak Toreck felé. Elmondása alapján a házak között próbálnak előrenyomulni, ahol csak lehetőség adódik, próbálják felderíteni, majd konszolidálni a megszerzett területeket. „Csak a gyalogság működik” – mondta a tiszt a Strana szerint.
A DeepState elemzői arról is beszámoltak, hogy az ukrán csapatok felszabadították Borkij falut a Kurszki területen – olvasható az Ukrajinszka Pravdán. Donyeckben viszont Hrodivkában, Mikolajivkában és Pivicsnében is az oroszok tudtak előretörni –tették hozzá.
Tizennégy orosz Sahíd drónt lőtt ki az ukrán légierő, ezzel az Ukrajna felé indított összes járművet leszedték. Egy Iszkander-K cirkálórakétát azonban nem sikerült elhárítani, a Voronyezsből indított lövedék becsapódott Szumiban.
Az ukrán hadsereg szerint a kilőtt drónokat Primorszko-Ahtarszk, Jejszk és Kurszk környékéről indították. A drónok Kijev, Mikolajiv, Cserkaszi, Poltava, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja felé tartottak – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán légierő beszámolója alapján.
Ukrajna északkeleti régiójában, a Szumi terület központjaként szolgáló Szumi városában autók égtek ki és ablakok törtek be egy orosz csapás miatt.
Úgy tudni, hogy a várost rakéta- és dróntámadás érte. Az anyagi károkon túl egy ember is megsérült – írta az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán katasztrófavédelem később egy videót is közölt a helyszínről. Mint írták, a csapást követően 10 polgári személygépkocsi gyulladt ki a többemeletes lakóházak mellett lévő parkolóban.
„Ezenkívül a robbanáshullámtól betörtek az ablakok, lakóházak és más helyiségek homlokzatai rongálódtak meg” – tették hozzá. A közlemény szerint a tűzoltók azóta eloltották a tüzet, és megakadályozták, hogy más járművekre is átterjedjen.
Az orosz külügyminisztérium szerint Ukrajna nyugati rakétákat, valószínűleg amerikai HIMARS-okat használt ahhoz, hogy elpusztítsa a Szejm folyón lévő kurszki hidat. Közlésük szerint a híd elpusztításakor több önkéntes is meghalt, akik a helyi civilek evakuálásán dolgoztak.
„Először csapódott nyugati rakéta a kurszki régióba” – írta Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken a Telegramon. Ő számolt be a halott önkéntesekről, ám ezt a hírt a szavait idéző Reuters nem tudta megerősíteni.
Ugyanakkor a The War Zone katonai portál feltételezései szerint
az ukrán légierő valószínűleg JDAM-ER vagy Hammer irányított bombákat használt a híd elpusztításához.
Elmondásuk alapján a felvételeken látható robbanás túl nagy és erőteljes ahhoz, hogy egy HIMARS vagy M270 által kilőtt GMLRS irányított rakéta okozza. Ám mint írták, egy ATACMS rakéta robbanófeje például már képes lehet a képsorokon látott pusztításra.
Magyarország területére 2024. augusztus 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 8112 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 006 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Lerombolták Vlagyimir Iljics Leninnek, a Szovjetunió első vezetőjének szudzsai emlékművét – közölte egy már törölt pénteki bejegyzésben Ukrajna kulturális és tájékoztatáspolitikai minisztériuma, amiről az Ukrajinszka Pravda is beszámolt.
A minisztérium egy fotót tett közzé az üres talapzatról, kommentálva:
A dekommunizációs folyamat folytatódik Szudzsában is.
Az emlékmű a város központi terén állt.
árom kárpátaljai férfi illegálisan akart átkelni a román határon, hogy elmeneküljenek a mozgósítás elől. A szökési kísérlet közben megtámadtak egy ukrán katonát, majd elvették a fegyverét.
Ennek ellenére is elkapták őket, az egyik menekülőt az ukrán határőrök, a másik kettőt a román rendőrség fogta meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda . Az ellopott fegyvereket a román rendőrök találták meg az egyik határátkelőnél.
Az ukrán fegyveres erők (AFU) légiereje közzétett egy videót, amelyen a Kurszk melletti Szejm folyó egyik hídját robbantják fel.
A légierő aktívan részt vesz a kurszki hadműveletekben. Az ukrán pilóták nagy pontosságú csapásokat mérnek az ellenség állásaira, raktáraira, logisztikai központjaira és utánpótlási útvonalaira
– mondta Mikola Olescsuk altábornagy. A híd felrobbantásának tényéről vizsgálata után a BBC azt állapította meg, hogy igaz.
Az ukrán hadsereg két csapást mért a hídra. Először az orosz „Népfront” tagjait bombázták, a hírek szerint három embert életét vesztette a csapásban. Nem sokkal később, nagyjából délután 5 órakor érkezett a második rakéta, amely lerombolta a hidat.
Roman Alehiny katonai tudósító szerint az ukránok a Zvannoje község melletti hidat is támadják. A Szejmen átvezető építmények az orosz utánpótlás legfontosabb útvonalai, így az ukrán hadseregnek elsődleges azok használhatatlanná tétele – írja a Unian.
Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot − jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba
− írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X közösségi portálon az MTI szerint.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, kijevi állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előrenyomuló orosz hadsereget.
Kijev több indokot is mondott a támadásra. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec megyei orosz nyomás, másrészt „ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket. Az ukrán vezetés az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál „cserealapként” akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.