Megkongatták a vészharangot: rendkívül nehéz télre készülhet Ukrajna és Európa is
-
Vlagyimir Putyin felhívta Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki nemrég Ukrajnába látogatott – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. „Putyin ma a Kremlben dolgozik és nemzetközi telefonbeszélgetést folytatott indiai kollégájával, Narendra Modival” – mondta a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi szerint.
Az elnök honlapján közzétett nyilatkozat szerint Modi tájékoztatta Putyint kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt az ukrán konfliktus lehetséges politikai és diplomáciai rendezésében való részvételben. Az orosz vezető a maga részéről elítélte „a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik pusztító irányvonalát”.
A két vezető emellett elégedettségét fejezte ki a két ország közötti interakció szintjével kapcsolatban a BRICS-országok között, és Modi megerősítette, hogy kész részt venni a BRICS októberi kazanyi csúcstalálkozóján.
Mint azt maga az indiai miniszterelnök írta közösségi oldalán, az ukrán konfliktus mellett egy különleges és kiváltságos stratégiai partnerség megerősítéséről is beszélt Putyinnal.
Modi a múlt héten Ukrajnába látogatott. Akkor azt mondta, hogy India és ő személyesen is készek hozzájárulni a konfliktus lezárásához, valamint bármilyen szerepet játszani abban.
Amint arról Subramanyam Jaishankar indiai külügyminiszter beszámolt, az indiai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij a kétoldalú megbeszélések során idejük nagy részét az ukrán konfliktusra fordították. Jaishankar hangsúlyozta, hogy Újdelhi álláspontja azon alapul, hogy a konfliktus megoldása érdekében párbeszédre van szükség a felek között, és a harctéren lehetetlen megoldani az ellentéteket.
-
Az orosz erők 12 települést támadtak meg szumi régióban, és mintegy 16 civilt megsebesítettek hétfőn – írja a The Kyiv Independent a Szumi Terület Katonai Parancsnokságának jelentése alapján.
Oroszország tüzérsége főként FPV (vagyis fedélzeti kamerás, belső nézetű) drónokat és irányított bombákat használt az érintett települések megtámadására.
Krasznopilja településen az oroszok által fellőtt KAB, irányított légi bomba öt civilt sebesített meg, míg két másik civil tüzérségi támadásban sérült meg. Vorozsba, Bilopija és Velika Piszarivka településeken kilenc ember sérült meg a támadásokban.
Mint a kijevi portál megjegyezte: a szumi régió biztonsági helyzete akkor vált feszültebbé, amikor Ukrajna augusztus 6-án behatolt és támadást indított a szomszédos oroszországi Kurszk megyébe.
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 6056 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8404 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Christopher Cavoli tábornokkal, a NATO európai egyesült fegyveres erőinek és az Egyesült Államok európai parancsnokságának parancsnokával a harci övezet különböző területein folytatott harci cselekményekről és az ukrán légvédelem megerősítéséről tárgyalt, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Szirszkij tájékoztatta Cavolit a különböző frontokon kialakult helyzetről és a harci cselekmények menetéről. Megköszönte a katonai segélyt, és felsorolta Ukrajna elsődleges szükségleteit, különös tekintettel a lőszerre, a katonai felszerelésre és egyéb fegyverzetre.
„Megvitattuk a légvédelmünk megerősítésének kérdését. Városaink és infrastruktúránk védelme az Orosz Föderáció folyamatos terrortámadásaival szemben az egyik legfontosabb prioritás” − hangsúlyozta Szirszkij.
-
Anatolij Glaz, a belorusz külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy Minszk nem kapott „hivatalos kérést” Ukrajnától, hogy vonja ki csapatait az ukrán–belorusz határról az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint.
Minszk nem kapott semmilyen kérést az ukrán féltől a csapatkivonással kapcsolatban „semmilyen formában”, és az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatát „az interneten” látták, ahol „mindenféle dolgok kerülnek fel” – nyilatkozta a belorusz szóvivő. „Ezért hálásak lennénk, ha valaki meg tudná magyarázni nekünk az ilyen nyilatkozatok logikáját. Véleményünk szerint ez eléggé kidolgozott” − állította.
Glaz megismételte a belorusz állami narratívát azokról az ukrán drónokról, amelyeket Belarusz közeléből indítottak, valamint az ukrán fél részéről érkező „folyamatos provokációról”, amely arra kényszerítette a belorusz fegyveres erőket, hogy „küldetéseket hajtsanak végre Belarusz területének és polgáraink biztonságának elősegítése érdekében”.
De ez klasszikus logika. Azt azonban nem tudjuk, hogy mi az ukrán fél logikája. Lehet, hogy valamilyen kifinomult terv van mögötte, amelynek célja az ukrán lakosság vagy a Nyugat dicsérete. A legfontosabb azonban egy ilyen játékban az, hogy ne játsszuk túl saját magunkat
− tette hozzá.
Az ukrán külügyminisztérium hírszerző ügynökségekre hivatkozva korábban arról számolt be, hogy Belarusz „jelentős erőket” összpontosított az északi határok közelében, a csernobili atomerőmű közvetlen közelében.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők többek között azért szivárogtak be a Kurszki területre, hogy pótolják a nagy hatótávolságú rakéták hiányát. Zelenszkij megjegyezte, hogy azok a területek, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni rakétatámadások indítására használ, elsősorban a Kurszki és a Belgorodi terület légtere, Oroszország más határvidékei, a Fekete-tenger vizei és a megszállt Krím területe – írta az Ukrajinszka Pravda.
A határátkelőhely az orosz határon az ukrajnai Szumi régióban 2024. augusztus 11-énFotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters„Mindegyik ilyen csapás ismételten visszavezet minket a nagy hatótávolságú fegyverek használatához − annak szükségességéhez, hogy védelmi erőinket elegendő nagy hatótávolságú fegyverrel lássuk el, amelyek képesek megsemmisíteni az oroszokat pontosan azokon a területeken, ahol a csapásaikat végrehajtják” − jegyezte meg Zelenszkij, hozzátéve:
Ez az optimális terrorelhárítási taktika, amelyhez minden partnerünknek joga van, és kétségtelenül alkalmazná is saját védelme érdekében. Mi pedig döntéseket várunk tőlük − döntéseket a nagy hatótávolságú képességeinkről.
-
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke arról számolt be, hogy megvitatta Olekszandr Szirszkijjel, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokával az Oroszország által augusztus 26-án Ukrajna ellen intézett nagyszabású támadásra adott lehetséges választ, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök elmondta, hogy az F–16-os vadászgépek bevetéséről és a Kurszki területen végrehajtandó műveletről is tárgyaltak. „Folytatjuk akcióinkat a kijelölt területeken, mivel Ukrajnának szüksége van rá. Az elmúlt napon nagyobb ellenőrzésre tettünk szert, és ismét feltöltöttük állományunkat” − mondta Zelenszkij.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Aggasztó hírről számolt be Kijev, jöhet a reakció a „barátságtalan lépés” miatt;
- Videón, ahogy az ukránok helikopterből lőnek ki egy kamikaze drónt;
- Szárnyas rakéta zúdult Kárpátaljára, megszólalt a helyi vezető;
- A Kreml szerint értelmetlen tűzszünetről beszélni a hétfő reggeli támadások után;
- Masszív rakétacsapás érte Ukrajnát, Zelenszkij szerint ez volt az eddigi egyik legnagyobb.
Tartsanak velünk ezúttal is!