A NATO feldühítette Putyint, vészjósló üzenetet küldött az orosz elnök

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A NATO feldühítette Putyint, vészjósló üzenetet küldött az orosz elnök
• Zelenszkij az oroszok Kurszki ellentámadásáról: Minden a tervek szerint halad
• Az orosz hadsereg kíméletlen tervet dolgozott ki az ukránok kurszki kiszorítására
• Orosz támadás fenyegette Kijevet, miközben az amerikai és a brit külügyminiszter tárgyalt ott
• Az oroszok ellentámadásba kezdtek a Kurszki régió egyes területein

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Egyre közelebb van a háborúnak az a pillanata, amikor Ukrajnának az Egyesült Államok és Nagy Britannia megengedi, hogy orosz földön vesse be az úgynevezett Storm Shadow rakétákat.

A Storm Shadow egy angol–francia cirkálórakéta, amelynek maximális hatótávolsága 250 kilométer. A repülőgépről indítható eszköz a hangsebességhez közeli (hozzávetőleg 1200 kilométer/óra) sebességgel képesek repülni, továbbá tökéletes eszköznek tartják a nehezen elérhető orosz bunkerek megsemmisítésére. Egy rakéta ára csaknem 1 millió dollár (359 millió forint).

A BBC cikke szerint a rakéta bevetése nem hozna jelentős fejleményeket a háborúban. Kijev már olyan régóta lobbizik azért, hogy e rakétákat bevethesse, hogy Moszkva fel tudott készülni, és a rakéták hatótávján kívülre helyezte a fontosabb objektumait. Washington attól tart, hogy Vlagyimir Putyin eddigi fenyegetőzései, nem csak üres blöffök. Ebből kifolyólag pedig Oroszország olyan válaszlépésre kényszerülne ami tovább eszkalálná a konfliktust.

Oroszország alkotmányba foglalta az értékeit, és meg fogja védeni őket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az Egyesült Kultúrák Szentpétervári Nemzetközi Fórumának plenáris ülésén.

„Mi Oroszországban a számunkra legfontosabb értékeket az ország alaptörvényében, az alkotmányban határoztuk meg és rögzítettük. Megvédjük ezeket az értékeket és mindazokat, akik osztoznak bennük” – mondta.

„Nem harcolunk más értékek ellen – mi a sajátjainkat támogatjuk. Ez egyébként a szemléletbeli különbség köztünk és ellenfeleink között. És ezt a döntést azoknak a felhívásoknak az egyre növekvő áradatára válaszul hoztuk, amelyek olyan országokból érkeznek, ahol az embereket lényegében megfosztják a választás szabadságától. Elsősorban gyermekes családokról van szó, akikkel szemben a helyi hatóságok perverz etikai értékrendet alkalmaznak” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszországban „száz- vagy ezerszámra” épülnek új mecsetek, templomok, zsinagógák. Mint mondta, erre sem a cári, sem a szovjet Oroszországban nem volt példa.

„Oroszország eredendően többnemzetiségű államként jött létre, és ez nyilvánvalóan hatással volt hagyományainkra. Ez közös identitásunk és szellemi erőnk alapja” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Oroszország nagy hangsúlyt fektet a kultúra fejlesztésére, a kulturális örökség helyszíneinek védelme érdekében.

Putyin szerint ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye fogja meghatározni a kultúra és az egész világrend jövőjét. Hangot adott azon álláspontjának, miszerint eljött az ideje a nemzeti kultúrák új, közös nemzetközi infrastruktúrájának kialakítására – közölte az MTI.

Több orosz hadihajó és katonai repülőgép haladt át az elmúlt napokban a brit partok közelében. A hajókat és a repülőket, amelyek nem léptek be brit felségterületre, a brit királyi haditengerészet és a királyi légierő (RAF) összehangolt művelet keretében több napon át követte – közölte csütörtökön a londoni védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a művelet hat napig tartott. Először az Iron Duke nevű brit fregatt kísérte végig a Novorosszijszk dízelmeghajtású orosz tengeralattjárót és Jevgenyij Csurov nevű kiszolgálóhajóját. A két orosz hajó a balti térségből érkezett az Északi-tengerre, és áthaladt a rendkívül forgalmas Doveri-szoroson, majd az Atlanti-óceánon folytatta útját a brit védelmi tárca tájékoztatása szerint. 

A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a brit fregatt folyamatosan figyelte az orosz tengeralattjáró és kísérőhajója mozgását, és ebben közreműködött egy Wildcat típusú helikopter is, ami az Iron Duke fedélzetéről szállt fel.

Nem sértették meg a brit légteret a gépek

Az Iron Duke ezután visszatért az Északi-tengerre, ahol két újabb orosz hadihajó, a Sztojkij nevű korvett és a Jaz nevű kísérő tartályhajó jelent meg. A londoni védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz hadihajók a nemzetközi jog által megengedett módon, nemzetközi vizeken haladtak. A tárca tájékoztatása szerint a héten az RAF két Typhoon harci repülőgépe is felszállt egy Voyager légi üzemanyagtöltő kíséretében, miután Nagy-Britannia közelében két Tu–142-es – NATO-kódja szerint Bear–F típusú, tengeri felderítésre és tengeralattjárók elleni hadviselésre kifejlesztett orosz katonai repülőgép jelenlétét észlelték.

A minisztérium szerint a két Typhoon az orosz gépeket kikísérte a brit repülésinformációs szektorból (Flight Information Region, FIR). A két orosz repülőgép egyszer sem lépett be a brit légtérbe – hangsúlyozta a londoni védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint a művelet NATO-vezénylés alatt zajlott, és részt vettek benne a kanadai, a belga és a francia haditengerészet egységei is – írja az MTI. 

Százötvenegy bányász rekedt a föld alatt a Dobropillia bányában a Donyeck megyében végrehajtott orosz támadások miatti áramszünet következtében – idézi a Kyiv independent Mihajlo Volinecet, az Ukrán Bányászok Szakszervezetének elnökét. 

A Donyeck megyében Pokrovszktól mindössze 20 kilométerre fekvő város az elmúlt néhány évben az orosz erők fő célpontja volt. A csapások megszakították az áramellátást Dobropilliában és a közeli településeken, köztük a szénbányákban. Az áramszünet a bányák elgázosodását és elöntését is okozta. 

Vadim Filaskin kormányzó szeptember 12-én jelentette , hogy legalább egy ember meghalt, hat másik pedig megsérült Donyeck megyében az elmúlt napon végrehajtott orosz csapások következtében. 

Herszon régióban közel 45 ezer lakos számít belföldi menekültnek − erről Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője számolt be az Ukrinformnak adott interjújában.

Elmondása szerint ezek a régió lakói, akik a front közeléből más településekre költöznek, ahol nyugodtabb a helyzet. A terület egy részét, amely a Dnyipro folyó bal pártján fekszik, orosz csapatok tartják megszállva. Herszon városát, valamint a folyó jobb partját már 2022 őszén visszafoglalták az ukrán fegyveres erők − közölte korábban az Ukrinform.

Lengyelország nem szándékozik belépni az orosz–ukrán háborúba, jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. „A miniszterelnököm nem akarna ilyet tenni. Most arról tárgyalunk, hogy a légterünkből lőjünk-e le orosz cirkálórakétákat az önök (ukránok) légtere felett anélkül, hogy belépnénk az önök területére. És még ez is nagyon-nagyon ellentmondásos jelenleg. Ebben nincs egyetértés, mert ez azt jelentené, hogy belépünk a háborúba” − mondta Sikorski, írta meg a Sztrana.

Hozzátette, hogy Varsó álláspontja változhat, ha az ukrajnai front összeomlana. „A dolgok változhatnak, ha ez bekövetkezik, de jelenleg nulla a szándék erre” − árulta el a lengyel külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski ugyanakkor kijelentette, hogy Varsó kész segíteni Ukrajnának a Lengyelországban élő ukrán férfiak sorozásában. Ehhez azonban Kijevnek gyorsított eljárást kellene bevezetnie az elfogatóparancsok kiadására, és „világosan ki kellene mondania, hogy mit vár az európai partnerektől”. Végül hozzátette, hogy „ennek egy páneurópai döntésnek kellene lennie. Például volt egy olyan elképzelés, hogy azok, akik kibújnak a sorozás alól, ne kapjanak szociális juttatásokat”.

Az ukrán légvédelmi erők az éjszaka 44 Sahíd típusú támadó drónt lőttek le Ukrajna felett. Erről az Ukrán Légierő Parancsnoksága számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.

„2024. szeptember 12-én éjjel az Ukrán Légierő 69 orosz légi célpontot észlelt és követett. A megszállók lecsaptak két Iszkander–M ballisztikus rakétára, amelyeket az oroszországi Kurszk térségéből indítottak, egy Kh–59/69 irányított légirakétára, amelyet az oroszországi Brjanszk térségéből lőttek ki, két Kh–22/32 cirkálórakétára, amelyeket Tu–22M3 típusú repülőgépről indítottak, 64 Sahíd típusú támadó drónra, amelyeket az oroszországi Kurszkból és Jezsicsből, valamint a krími Csaudából indítottak” – olvasható a bejegyzésben.

A légitámadás visszaverésében harci repülőgépek, légvédelmi rakétaerők, mobil tűzcsoportok és az Ukrán Védelmi Erők egységei vettek részt.

A légvédelmi harcok eredményeként 44 támadó drónt lőttek le. Három orosz drón visszarepült Oroszországba. Áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett információ.

A polgári infrastruktúrát ért orosz tüzérségi támadás következtében a Donyecki területen fekvő Dobropilljában található bánya 151 bányásza a föld alatt rekedt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap arról ír, hogy Dobropillja városa és a környező települések áram nélkül maradtak az orosz csapatok támadása miatt. Ennek következtében a szénbányák is áram nélkül vannak.

Az áram hiánya miatt gázosodás, a termelőműhelyek gázzal való elárasztása történik. A bányászati berendezések és létesítmények elárasztásának veszélye is fennáll.

Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő hónapban találkozhat ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel – írja a The Guardian.

Olekszandr Csalij, Ukrajna volt külügyminiszter-helyettese elmondta, hogy az elmúlt hónapokban javult a diplomáciai viszony Peking és Kijev között, és most már lehetséges a találkozó.

Megemlítve az európai biztonság helyreállításának elősegítésére irányuló kínai erőfeszítéseket, Olekszandr Csalij azt mondta, hogy „most mindannyian Ukrajnában várjuk a kapcsolatfelvételt, a közvetlen kapcsolatfelvételt Zelenszkij elnök és Hszi elnök között”.

Peking semlegesnek mutatkozott Oroszország 30 hónapja tartó ukrajnai inváziójában, de szoros stratégiai kapcsolatokat ápol Moszkvával, és nem csatlakozott az Ukrajna által júniusban szervezett békecsúcshoz.

Az amerikai védelmi minisztérium csaknem 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött a Raytheon céggel AMRAAM közepes hatótávolságú rakéták gyártására, amelyeket többek között Ukrajnának szállítanak – írja az Ukrinform.

Megjegyzik, hogy a munkálatokat az arizonai Tucsonban fogják végezni, és várhatóan 2028. december 31-ig befejeződnek.

„Ez a szerződés külföldi katonai eladásokat érint Bahrein, Bulgária, Kanada, Finnország, Németország, Magyarország, Olaszország, Japán, Norvégia, Svájc, Kanada, Ukrajna, Olaszország és az Egyesült Királyság számára” – közölte az amerikai védelmi minisztérium.

Szeptember 7-én az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta AIM–9X Sidewinder Block II típusú rakéták és kapcsolódó felszerelések eladását Hollandiának több mint 691 millió dollár értékben.

Alar Karis észt elnök bejelentés nélküli látogatásra érkezett Kijevbe – írja az Interfax.

„Megérkeztünk Kijev gyönyörű városába. Várom a találkozókat és a megbeszéléseket” – írta az Х-en az elnök.

Gitanas Nauseda litván elnök és Evika Silina lett miniszterelnök szerdán érkezett Kijevbe, hogy részt vegyen a Krími Platform csúcstalálkozóján. Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter szerdán szintén Kijevben volt.

Az Institute for the Study of War (ISW) szeptember 11-i jelentésében közölte, hogy az orosz csapatok ellentámadásokat indítottak a Kurszki területen, és a jelentések szerint kedden és szerdán elfoglaltak több települést Korenyevtől északkeletre és délre – írja az Interfax.

„A szeptember 11-i orosz ellentámadások mérete, terjedelme és lehetséges kilátásai a kurszki régióban nem világosak, és a helyzet továbbra is bizonytalan” – áll a jelentésben. Az ukrán erők a jelentések szerint újabb támadásokat indítottak az orosz ellentámadás ellen.

Megjegyzik, hogy továbbra sem világos, hogy a kurszki térségben lévő orosz csapatok képesek-e sikeresen kiszorítani az ukrán erőket a térségből. Az orosz hatóságok azt is tervezhetik, hogy további, nagyobb képességű orosz csapatokat telepítenek át Ukrajnából, hogy visszaverjenek egy ukrán betörést a kurszki régióba, bár nem világos, hogy az orosz hatóságok mikor lennének képesek egy ilyen átcsoportosításra.

Az orosz erők valószínűleg ideiglenesen át akarják vágni az ukrán előrenyomulást a kurszki régióban, mielőtt erőfeszítéseket tesznek az ukrán erők orosz területről való kiszorítására.

Ukrán katonák lelőttek egy orosz Szu–30SM típusú repülőgépet egy fekete-tengeri hadműveletben – írja a The Kyiv Independent.

A Szu–30SM-et a jelentések szerint egy hordozható légvédelmi rendszer semmisítette meg, és az orosz légierő 43. különálló haditengerészeti repülőezredéhez tartozott, amely a megszállt Krímben lévő Szakij légibázison állomásozik.

Az ügynökség nem közölt részleteket a fekete-tengeri műveletről. Az orosz védelmi minisztérium szeptember 11-én azt állította, hogy erői meghiúsították Ukrajna kísérletét, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a Fekete-tengeren lévő Krym-2 fúrótorony felett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta és destruktívnak nevezte az ukrán konfliktus rendezésére irányuló brazil és kínai tervet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A kínai–brazil javaslat is destruktív, ez csak egy politikai nyilatkozat. Én pedig azt mondtam Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnöknek, és azt közvetítettük a kínai fél felé: »Üljünk le együtt, beszéljünk együtt!« Miért döntött hirtelen úgy, hogy Oroszország oldalára áll, vagy valahol középen áll? Hogyan ajánlhatjátok fel, hogy »itt a mi kezdeményezésünk«, anélkül, hogy tőlünk bármit is kérnétek?

– mondta Zelenszkij egy brazil internetes portálnak adott interjújában.

Az ukrán elnök ugyanakkor meg van győződve arról, hogy Brazília és Kína állítólag előzetesen megbeszélte Oroszországgal a békekezdeményezésüket. „Nem vagyunk bolondok” – mondta felháborodottan. Ugyanakkor a „bolondok” szót Zelenszkij oroszul mondta, bár az interjút ukránul adta.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az eddigi leghatározottabb utalást tette arra, hogy a Fehér Ház hamarosan feloldja az Ukrajnára vonatkozó korlátozásokat a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú fegyverek Oroszországon belüli kulcsfontosságú katonai célpontok ellen történő bevetésére, és a döntést már magánjelleggel meghozták – írja a The Guardian.

A brit külügyminiszter, David Lammy mellett Kijevben felszólaló Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok „az első naptól kezdve” hajlandó volt politikáját az ukrajnai harctéren kialakult helyzet változásának megfelelően módosítani. „Ezt továbbra is így fogjuk tenni” – hangsúlyozta.

Blinken elmondta, hogy ő és Lammy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szerdai megbeszéléseik után jelentést tesznek „főnökeiknek”, Joe Bidennek és Keir Starmernek.

A külügyminiszter azt sugallta, hogy Irán ballisztikus rakéták Moszkvába történő küldése – amely a héten derült ki – megváltoztatta a stratégiai gondolkodást Londonban és Washingtonban. Ez „jelentős és veszélyes eszkaláció” – mondta.

Az eszkalátor itt Putyin. Putyin az iráni rakétaszállítmányokkal eszkalálta a helyzetet. Oroszország, Irán és Észak-Korea új tengelyét látjuk

– tette hozzá.

Eközben Lammy sürgette Kínát, hogy „ne álljon össze a renegátok egy csoportjával”.

Brit kormányzati források jelezték, hogy már megszületett a döntés arról, hogy Ukrajna számára engedélyezik a Storm Shadow cirkálórakéták bevetését Oroszországon belüli célpontok ellen, bár ezt várhatóan még nem jelentik be nyilvánosan pénteken, amikor Starmer Washingtonban találkozik Bidennel.

Az ukrán vezérkar legfrissebb adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2024. szeptember 12-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):

• 8653 (+11) harckocsit,
• 16 955 (+17) páncélozott harcjárművet,
• 18 009 (+73) tüzérségi rendszert,
• 1184 (+2) rakétavetőt,
• 945 (+2) légvédelmi rendszert,
• 2591 (+0) cirkálórakétát,
• 369 (+1) repülőgépet,
• 328 helikoptert,
• 24 481 (+93) gépjárművet és tartálykocsit,
• 3061 (+2) különleges felszerelést,
• 28 hajót és
• 15 033 (+43) drónt.

A háború kitörése óta 630 200 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1270-en haltak vagy sebesültek meg.

Orosz támadások miatt megszűnt a gáz- és vízellátás a Donyecki területen fekvő Pokrovszk városában – írja a The Kyiv Independent.

A Pokrovszk melletti keleti front több hónapja heves harcok színhelye és a Donyecki területen zajló orosz offenzíva egyik gyújtópontja. A város fontos logisztikai csomópont az ukrán erők számára.

Pokrovszk hatóságai augusztus 15-én evakuálásra szólították fel a lakosokat, miután az oroszok mintegy 10 kilométerre elérték a város határát. Egy moduláris szűrőállomás, amely Pokrovszk vízellátását biztosította, a térségben zajló harcok miatt leállt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5725 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6508 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború kezdete óta az Orosz Föderáció legalább hétmilliárd dolláros kárt okozott Ukrajna egészségügyi infrastruktúrájában – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a United for Justice nevű konferencián. 

A miniszter szerint Ukrajna-szerte 715 egészségügyi létesítmény sérült meg vagy semmisült meg. Komolyabban 1877 objektum károsodott vagy semmisült meg, ezek közül is legsúlyosabban 1657 intézmény, 220 pedig teljesen megsemmisült, és nem lehet helyreállítani. Ugyanakkor jelenleg nincsenek információk az ellenőrizetlen területen lévő kórházak állapotáról – tette hozzá. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy több mint 100 ukrán orvos is meghalt a háború kezdete óta – számolt be az Interfax hírügynökség. 

Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 13-án Washingtonban találkoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A két tisztségviselő találkozóját Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be: „Vezetőink két nap múlva találkoznak Washingtonban” – közölte.

Antony Blinken 2024. szeptember 10-én Londonban, Angliában

Fotó: Alberto Pezzali / WPA Pool / Getty Images Hungary

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy azért jött Ukrajnába, hogy megtudja, milyen további segítségre van szükség a közeljövőben, különösen az ukrán területek védelmének kérdésében.