Ukrajna megtiltotta a kormánytisztviselőknek, a katonai személyzetnek és más védelmi és kritikus infrastruktúrában dolgozóknak, hogy a Telegram üzenetküldő alkalmazást telepítsék az állam által kiadott eszközökre – írja az AP News.
A döntéshozók a lépést az Oroszországgal vívott háború idején szükségesnek nevezte a nemzetbiztonság érdekében.
Az ukrán Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Központ közölte, hogy a tilalmat a kormányzati alkalmazottak, a katonai személyzet, a biztonsági és védelmi dolgozók, valamint a kritikus infrastruktúrában dolgozók hivatalos eszközeire adta ki.
A tilalmat pénteken az ukrán biztonsági és védelmi tanács jelentette be a Facebookon közzétett nyilatkozatában.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara egy csütörtöki ülésen azt mondta, hogy a Telegramot Oroszország aktívan használja kibertámadásokra, adathalászatra, rosszindulatú programok terjesztésére, a felhasználók tartózkodási helyének megállapítására és rakétacsapások kalibrálására.
A tilalom alól kivételt képeznek azok, akik hivatalos feladataik ellátása során használják az alkalmazást. Az ukránok szabadon használhatják az alkalmazást személyes eszközeiken.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!
Havonta átlagosan 6500 új önkéntes csatlakozik az ukrán fegyveres erőkhöz a toborzóközpontokon keresztül – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az elmúlt három-négy hónapban átlagosan havi 6,5 ezer önkéntes csatlakozott az összes elérhető lehetőséget kihasználva. Ez azoknak a száma, akik önként jelentkeznek akár közvetlenül a katonai alakulatokhoz, akár a toborzóközpontokon keresztül vagy online platformok segítségével
– számolt be Olekszij Bezsevec, az ukrán Védelmi Minisztérium megbízottja. Arról is beszámolt, hogy a központokba jelentkezők nagyjából 15-17 százalékkal többen vannak, mint akik jelenleg a hadseregben szolgálnak. Többségük 30 és 50 év közötti férfi.
A Védelmi Minisztérium közlése alapján több mint 10 ezer állás áll rendelkezésre, többek között szakácsokat, szerelőket, ügyvédeket, drónkezelőket és orvosokat keresnek.
Mihail Misusztyin orosz kormányfő jóváhagyta azt a listát, amely összefoglalja azokat az országokat, amelyek szembemennek az orosz spirituális és morális értékekkel. Ezt a Kreml közzé is tette.
Összesen 47 országot neveztek meg ezen a listán azért, mert „destruktív neoliberális ideológiai magatartást tanúsítanak, amely szemben áll az orosz értékrenddel”.
A listán helyet kapott az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Japán is. Mindössze két EU-tagállam, Magyarország és Szlovákia nem szerepel rajta, a NATO-tagok közül pedig csak Törökország maradt ki.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a listát a barátságos, Oroszországgal egy értékeket képviselő országok állampolgárainak humanitárius megsegítéséről szóló elnöki rendelet előkészítéseként hozták létre.
Nem ez az első, hogy az orosz vezetés barátságtalan országokról hoz nyilvánosságra listát. Az első ilyet 2022 márciusában hagyták jóvá, amit abban az évben júliusban frissítettek, majd 2023 októberében újra bővítettek. Jelenleg a következő országok szerepelnek rajta:
Az orosz katonai rendőrség nyomozói két büntetőeljárást indítottak ukrán katonák és zsoldosok ellen, mivel a vád szerint civileket öltek meg az Ukrajna által elfoglalt Kurszki területen – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az eljárásokat két vagy több személy ellen, szervezett csoport által általánosan veszélyes módon, politikai és ideológiai gyűlöletből, valamint terrorcselekményként elkövetett emberölés vagy annak kísérlete miatt indította az orosz hatóság.
A vádlottak a Szeverszk hadműveleti csoport katonái, a 22. gépesített dandár, a 80. légi rohamdandár és a 61. gépesített dandár, valamint egyéb ukrán félkatonai csoportok és külföldi zsoldosok, ez utóbbi csoportban franciák, grúzok és lengyelek is szerepelnek. A nyomozás szerint augusztusban tüzérséggel, tankokkal és drónokkal lőttek lakóépületekre Szudzsában, aminek következtében két civil vesztette életét.
„Az előzetes nyomozás során Ukrajna fegyveres alakulatainak valamennyi képviselőjét azonosítják, és a törvény szerint bíróság elé állítják” – írja a nyomozó hatóság közleménye.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin „viccelt”, amikor állítólag azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja az amerikai elnökválasztáson. Elmondása szerint az orosz elnöknek „jó humora van”, és szeptember eleji kijelentését nem gondolta komolyan.
Emellett azt is mondta, hogy Joe Biden „régóta nem képes irányítani az országot”, helyette az állam mögött álló erők hozzák a döntéseket. Arról is megemlékezett, hogy Donald Trump rengeteg szankcióval sújtotta Oroszországot első elnöki ciklusa alatt – ami nagyon rosszulesett a republikánus jelöltnek.
Ennek eredményeként arra jutottunk, hogy magunkra kell támaszkodnunk. Soha nem fogunk abban bízni, hogy egy »kedves bácsi« jön a Fehér házba, és kiáll értünk
– nyilatkozta a külügyminiszter.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin egyébként azt mondta, hogy Joe Biden volt a favorizált jelöltje, de visszalépésével Kamala mellé áll. Washington ezután azt javasolta az oroszoknak, hogy ne szóljanak bele a választásokba – írja az Jevropejszka Pravda.
A Kreml még a tél előtt csapásokat tervez ukrán nukleáris létesítmények ellen – közölte Andrij Szibiha, Ukrajna újonnan kinevezett külügyminisztere szombati X-bejegyzésében.
Az ukrán külügyminisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva jelentette, hogy a Kreml arra készül, hogy még a tél előtt megtámadja Ukrajna kritikus fontosságú nukleáris létesítményeit. Információk szerint az orosz erők az atomerőművek és az átviteli alállomások nyitott kapcsolóberendezéseit akarják célba venni, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris létesítmények biztonságos működéséhez.
Az említett létesítmények megrongálása nagy kockázatot jelent egy globális következményekkel járó nukleáris incidensre. Különleges szolgálataink továbbították ezeket az adatokat partnereinknek
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy a NAÜ-t is tájékoztatták az információkról.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország az egyetlen olyan ország, amely Európában atomerőművet foglalt el, és ezzel zsarolja a világot.
Damage to those facilities creates a high risk of a nuclear incident with global consequences. Our special services have passed those data to our partners. The IAEA was also informed. 2/4
— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) September 21, 2024
Az ukrán erők megsemmisítették az orosz fegyveres erők két katonai raktárát, amelyek több ezer tonna lőszert tartalmaztak, köztük Észak-Koreából származó készleteket – közölte Ukrajna vezérkara a Facebookon.
Ukrajna az elmúlt éjjel csapást mért az oroszországi krasznodari területre, célba véve a tyihorecki fegyverraktárat.
A létesítmény, amely Oroszország három legnagyobb lőszerraktárának egyike, kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz katonai logisztikai rendszerben.
A rendelkezésre álló információk szerint a támadás idején a lőszerraktárban egy legalább 2000 tonna lőszert tartalmazó, többek között Észak-Koreából származó szállítmányokat tartalmazó készlet volt. Egy közeli radarállomás szintén célpontja volt a csapásnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna kész Oroszországot vendégül látni a második békecsúcson – írja szombati cikkében az Unian ukrán hírügynökség Ukrajna államfőjének újságírók előtt elmondott beszédére hivatkozva.
Ukrajna elnöke közölte, hogy Kijev aktívan dolgozik egy olyan terven, amely lehetővé teszi az Oroszországgal folytatott párbeszédet. A terv három pontja már készen is van.
Ez lesz a kezdete és az alapja annak, hogy bármilyen formában beszéljünk Oroszországgal, bármilyen formában, bármelyik képviselővel, mert lesz egy terv, lesz mit mutatni
– fogalmazott az államfő.
Az elnök szerint Ukrajna készen áll arra, hogy a második békecsúcson találkozzon az orosz képviselettel, mivel „a háború az egyik fél nélkül nem érhet véget”. Kijev szövetségesei ugyanezt a nézetet vallják, az elnök ugyanakkor úgy véli, hogy az oroszok a háború folytatását akarják.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6543-an léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6294-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta a The Wall Street Journal értesülését, miszerint az Ukrán Fegyveres Erők már 80 ezer katonát vesztettek a háborúban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadsereg 80 ezres vesztesége hazugság. A valós szám sokkal alacsonyabb. Jelentősen
– hangsúlyozta az államfő.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap szeptember 17-én számolt be arról, hogy a háborúban elesett ukrán katonák száma elérte a 80 ezret.
Az ukrán hadsereg több pénzt kap az orosz támadás elleni harcra a Volodimir Zelenszkij elnök által aláírt új törvény értelmében, amelyet korábban már elfogadott a parlament – írja az MTI.
A helyi média szombati beszámolói szerint az új törvény 500 milliárd hrivnyával (mintegy 12 milliárd dollárral) növeli a katonai kiadásokat.
A növelést hitelekből, adókból, valamint a dohány- és üzemanyagvámok emeléséből finanszírozzák. Az emelésből még ebben a hónapban ki kell fizetni a katonáknak járó frontszolgálati juttatásokat.
Az ukrán parlament szerdán fogadta el a folytatódó háború miatt szükségessé vált pótköltségvetést, amely mintegy 13 százalékkal, Ukrajna történetében rekordnak számító, 90,5 milliárd dollárnak megfelelő összegre növeli a költségvetési kiadásokat.
A több mint két és fél éve tartó háborúban Ukrajna saját bevallása szerint 98 milliárd dollár pénzbeli támogatást kapott külföldről.
Volodimir Zelenszkij úgy véli, hogy Joe Biden amerikai elnök még hivatali idejének vége előtt „fontos döntéseket” hozhat Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése érdekében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő kifejezte meggyőződését, hogy Biden „még fontos döntéseket hozhat Ukrajna megerősítése és függetlenségének védelme érdekében, amíg ő az Egyesült Államok elnöke”.
Úgy gondolom, hogy ez még mindig történelmi küldetés, legalábbis Ukrajna szempontjából. Mert neki megvan a saját élete és a saját politikai karrierje. Nem tudom, mi a legfontosabb számára. Én csak ennek a háborúnak a szemszögéből beszélek
– fogalmazott Zelenszkij.
Elmondta azt is, hogy Biden döntése „sok mindentől függ”, többek között attól, hogy meghallgatja-e Ukrajna érveit.
„Bidennel való kapcsolatunk történetében volt már néhány döntésünk, nagyon érdekes és nehéz párbeszédeket folytattunk. Aztán később meggondolta magát” – mondta az elnök.
A rakétaarzenál elleni támadás után lezárták az M–9 „Balti” szövetségi autópályát a Tveri területen Oroszországban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az okokat nem közölték. A 322-es kilométertől a 420-as kilométerig azon a szakaszon zárták le a forgalmat, ahol Oktyabrszkij falu található, és az Oroszország Védelmi Minisztériumának Rakéta és Tüzérségi Eszközök Főcsoportfőnöksége 23-as arzenálját érte ukrán támadás az éjjel.
Sajtóértesülések szerint a Sztara Toropa állomást (11 kilométerre a falutól) is kiürítették. A hatóságok közlése szerint a korlátozások addig maradnak érvényben, amíg „különleges parancsot” nem adnak ki.
A Telegram-csatornák arról számolnak be, hogy az ukrán drónok állítólag „eltaláltak egy titkos létesítményt”, ahol rakétákat tárolhatnak, és felrobbantásuk esetén „több tíz kilométeres körzet semmisülne meg”.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök jóváhagyta azoknak az országoknak a listáját, amelyek romboló magatartást tanúsítanak, és ellentmondanak az orosz szellemi és erkölcsi értékeknek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A listán 47 olyan ország és terület szerepel, amely „olyan politikát hajt végre, amely destruktív neoliberális ideológiai attitűdöket ír elő, amely ellentmond a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékeknek”. Magában foglalja az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Japánt és más államokat.
Az uniós országok közül egyedül Szlovákia és Magyarország nem szerepel a listán, a NATO-országok közül pedig Törökország nem került fel.
A dokumentum készítését ismerő forrás szerint a listát a hagyományos szellemi és erkölcsi értékeket képviselő külföldiek humanitárius támogatásáról szóló elnöki rendeletnek megfelelően hagyták jóvá.
Az úgynevezett győzelmi terv, amelyet Volodimir Zelenszkij a jövő héten mutat be Joe Bidennek, tartalmazza Ukrajna meghívását a NATO-hoz való csatlakozásra, valamint az Egyesült Államok kötelezettségvállalását arra, hogy folyamatosan modern fegyverekkel látja el Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a NATO-ba való meghíváson és a fegyverszállításokon kívül a „győzelmi terv” egyértelmű utat biztosít Ukrajna európai uniós tagságához és „egyéb gazdasági és biztonsági megállapodásokhoz” is.
Zelenszkij várhatóan szeptember 26-i washingtoni találkozóján mutatja be a terv részletes változatát Bidennek. A tervezetet Kamala Harris és Donald Trump elnökjelöltekkel is meg akarja osztani.
Korábban Zelenszkij elárulta, hogy a terv négy pontból áll Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére vonatkozóan, „plusz egy olyan pontból, amelyre a háború után van szükségünk”.
Az államfő azt is elmondta, hogy a „győzelmi tervet” úgy tervezték, hogy a döntéseket 2024 októbere és decembere között hozzák meg.
Ukrajna aktívan dolgozik egy olyan terven, amely a kiindulópontja és alapja lesz az Oroszországgal való bármilyen formátumú tárgyalásoknak, a terv három pontja már készen áll – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök szerint három pont már elkészült, az Orosz Föderáció képviselőivel való találkozókra online került sor, de „további találkozók lesznek még offline és online” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ugyanakkor úgy véli, hogy Oroszország most folytatni akarja a háborút.
„Azt mondtuk, hogy készek vagyunk Oroszországot a második csúcstalálkozón látni, mert minden szövetségesünk, beleértve a legközelebbi szövetségeseinket is, akik mellettünk állnak, mind azt mondták, hogy Oroszországnak ott kell lennie a második csúcstalálkozón. Mert Oroszország háborúban áll Ukrajna ellen. A háborúnak nem lehet vége az egyik fél nélkül” – jelentette ki Zelenszkij.
„És ahogy november elején mondtuk, a teljes terv készen lesz. Ez lesz a kezdet és az alapja annak, hogy bármilyen formában tárgyalni lehessen Oroszországgal. Bármilyen formában, bármelyik képviselőjével, mert lesz terv és lesz mit felmutatni” – tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár ismét elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállítására irányuló kéréseket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Scholz annak ellenére, hogy sokan megpróbálták rábeszélni, hogy adjon Ukrajnának Tauruszokat, bejelentette, hogy „nem fogok olyan cirkálórakétákat szállítani, amelyek elérik Moszkvát”.
Erről most is biztosíthatom és biztosíthatom önöket: ragaszkodom ehhez az álláspontomhoz
– hangsúlyozta a kancellár.
A német kancellár úgy véli, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben most kell megfontolni a béke elérésének lehetőségeit. Ugyanakkor bírálta azoknak a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártoknak az álláspontját, amelyek a béketárgyalásokat az Ukrajna támogatásának alternatívájának tekintik. „Ez naivitás” – jegyezte meg Scholz.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint péntekről szombatra virradóan 101 ukrán drón támadta meg Oroszország és a megszállt Krím-félsziget területét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz védelmi tárca szerint a hadseregnek valamennyi drónt sikerült elfognia és megsemmisítenie.
Ötvenhárom drónt fogtak el és semmisítettek meg a Brjanszki terület felett, 18-at a Krasznodari terület felett, ötöt a Kalugai terület felett, három drónt a Tveri és a Belgorodi terület felett, egyet-egyet a Szmolenszki, Kurszki terület és a Krími Köztársaság területe felett, 16 drónt pedig az Azovi-tenger vizei felett
– közölték.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem repül Mexikóba a megválasztott elnök, Claudia Sheinbaum beiktatására – közölte az orosz külügyminisztérium egyik tisztviselője a The Kyiv Independent szerint.
A minisztérium latin-amerikai osztályának igazgatója, Alekszandr Scsetinin megerősítette, hogy Oroszország meghívást kapott Mexikótól, de azt mondta, hogy Putyin helyett az elnök képviselője vesz csak részt a beiktatáson.
A lap felidézte, hogy Mexikó 2005-ben írta alá a Római Statútumot, és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatósága alá tartozik, amely tavaly elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
Ukrajna arra kérte a mexikói kormányt, hogy az ICC-parancsnak megfelelően tartóztassa le Putyint, ha részt vesz Sheinbaum október 1-jei beiktatásán. A mexikói kormány azonban közölte, hogy nem tesz eleget Kijev kérésének.
Scsetinyin nem indokolta meg Putyin döntését, de azt mondta, hogy „Moszkva a fennálló protokolláris gyakorlat és az orosz vezető kötelezettségei szerint járt el”.
Putyin szeptember elején Mongóliába látogatott Ukhnaagiin Khurelsukh mongol elnök meghívására. Az elfogatóparancs kiadása óta ez volt az első útja egy olyan ICC-tagországba, amely ratifikálta a Római Statútumot.
Az ICC 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen az Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeiről gyermekek erőszakos elszállítása miatt.
Ukrajna és a Nyugat is felszólította Mongóliát, hogy tartóztassa le az orosz elnököt. Miután az ország ezt nem tette meg, Heorhij Tykhij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Mongóliának „következményekkel” kell számolnia döntése miatt.
Az oroszországi Tveri területen lévő fegyverraktárra mért ukrán dróncsapás két-három hónapnyi lőszert semmisített meg – közölte pénteken Ants Kiviselg észt ezredes, az észt védelmi erők hírszerzési központjának vezetője.
Mint mi is beszámoltunk róla, Ukrajna szeptember 18-án éjjel támadást indított Oroszország egyik legnagyobb, 2018-ban megnyitott arzenálja ellen, amelyet úgy építettek, hogy ellenálljon a nukleáris robbanásnak is.
Ukrajna azért tudott csapást mérni a lőszerraktárra, mert a lőszerek egy része nem bunkerekben volt elhelyezve, ami robbanásláncot okozott, és 30 ezer tonna lőszert semmisített meg és robbant fel – mondta Kiviselg.
Átlagos katonai akció esetén Oroszország hetente 10 ezer lövedéket lő ki. Ez két-három hónapos lőszerkészletet jelent. Ennek a veszteségnek a következményeit a következő hetekben fogjuk látni a fronton
– tette hozzá.
A topoleci fegyverraktárban ballisztikus rakétákat, köztük Iszkandereket, légvédelmi rakétákat, tüzérségi lőszert és KAB irányított bombákat tároltak – mondta az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik forrása a Kyiv Independentnek.
Az Egyesült Államok további 375 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent két meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva.
A csomag bejelentése valamikor a jövő héten várható, mondták a tisztviselők. A külföldi katonai segítség kulcsfontosságú Kijev számára, mivel az Oroszországgal vívott totális háború már két és fél éve tart, és az orosz erők erőteljesen nyomulnak Ukrajna keleti részén.
Ha megerősítik, ez lenne a legnagyobb katonai segélyrészlet, amelyet az Egyesült Államok az év májusa óta Ukrajnának küldött, amikor egy 275 millió dolláros csomagot adtak át.
A tisztviselők szerint a csomag valószínűleg járőrhajókat, lőszert a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekhez (HIMARS), tüzérségi lövedékeket, pótalkatrészeket és egyéb katonai felszereléseket tartalmazna. A pontos mennyiségeket nem pontosították.
Ukrajna megtiltotta a kormánytisztviselőknek, a katonai személyzetnek és más védelmi és kritikus infrastruktúrában dolgozóknak, hogy a Telegram üzenetküldő alkalmazást telepítsék az állam által kiadott eszközökre – írja az AP News.
A döntéshozók a lépést az Oroszországgal vívott háború idején szükségesnek nevezte a nemzetbiztonság érdekében.
Az ukrán Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Központ közölte, hogy a tilalmat a kormányzati alkalmazottak, a katonai személyzet, a biztonsági és védelmi dolgozók, valamint a kritikus infrastruktúrában dolgozók hivatalos eszközeire adta ki.
A tilalmat pénteken az ukrán biztonsági és védelmi tanács jelentette be a Facebookon közzétett nyilatkozatában.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara egy csütörtöki ülésen azt mondta, hogy a Telegramot Oroszország aktívan használja kibertámadásokra, adathalászatra, rosszindulatú programok terjesztésére, a felhasználók tartózkodási helyének megállapítására és rakétacsapások kalibrálására.
A tilalom alól kivételt képeznek azok, akik hivatalos feladataik ellátása során használják az alkalmazást. Az ukránok szabadon használhatják az alkalmazást személyes eszközeiken.
Orosz megszállók rakétatámadást indítottak Krivij Rih városának lakott területe ellen, a romok alatt még emberek lehetnek – írja az Unian.
A hatóságok először arról számoltak be, hogy legalább 2 ember meghalt és 3 megsebesült.
Újabb terrortámadás az oroszok részéről. Továbbra is folytatjuk a város lakóövezetét ért rakétatámadás következményeinek felszámolását. Minden mentő-, közmű- és egészségügyi szolgálat részt vesz a munkában
– mondta Olekszandr Vilkul, a város védelmi tanácsának vezetője.
Később a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője, Szerhij Liszak elmondta, hogy három ember halt meg – egy 12 éves fiú, valamint egy 75 és egy 79 éves nő.
„Újabb szörnyű ellenséges támadás Krivij Rih ellen. Az éjszaka közepén, amikor a város aludt. Már 3 halottról tudunk, köztük egy gyermekről. Őszinte részvétünk a családoknak. Vannak sebesültek is. Családi házak is megrongálódtak. További részletek később” – mondta Liszak.
A Herszoni területen központja, Herszon város, valamint Sztanyiszlav településének orosz ágyúzása következtében meghalt egy 74 éves nő.
Egy 49 éves férfit pedig robbanóanyag okozta sérüléssel és lábsérüléssel szállították kórházba – nyilatkozta a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegran csatornáján az Ukrajinszka Pravda szerint.
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában. Az orosz diplomácia vezetője szerint „senki sem akar atomháborút”.
Lavrov mindemellett kiemelte, hogy Oroszországnak vannak olyan fegyverei, amelyek
komoly következményekkel bírnának a kijevi rezsim gazdái számára. Megvannak ezek a fegyverek. Mégpedig teljes harckészültségben.
Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy közvetlen háborút jelentene a NATO és Oroszország között, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverekkel csapásokat mérjen tetszőleges célokra Oroszország területén. Lavrov egyben megjegyezte, hogy Washingtonban vannak „racionális emberek, akik felfogják ezt”.
„Most a NATO harcot folytat Oroszország ellen. De ez egy hibrid háború, amelyet az ukránok révén folytatnak. Amennyiben azonban nagy hatótávolságú rakétarendszerekről lesz szó, akkor mindenkinek világos, hogy ezeket az ukránok maguk nem fogják tudni üzemeltetni. A célra irányítás, a műholdas adatok, a repülési feladatok, mind olyasvalami, amit csak a gyártó ország szakemberei tudnak elvégezni” – vélekedett Lavrov.
A politikus azt is aláhúzta, hogy Moszkva nem akar semmiféle eszkalációt –számolt be az MTI.
Legalább tíz civil megsérült a Gorlovkát ért lövések következtében – közölte sajtószolgálatán keresztül Ivan Prihodko, a kelet-ukrajnai város oroszbarát polgármestere.
„Tíz gorlovkai civil sebesült meg a Sztroitel lakónegyed ukrán oldalról történő ágyúzása következtében” - közölte. Elmondása szerint egy lakóház bejárata közelében robbant fel egy gránát – írja az Interfax.
A Darkstar Coalition 600 000 eurót fektetett a Farsight Vision nevű ukrán–észt startupba, amely a fronton való helyzetfelismerést szeretné javítani – írja az Ekonomicsna Pravda.
A Farsight Vision platform már bizonyította hatékonyságát a csatatéren. A csapat az egyik legpozitívabb értékelést kapta az első tesztek során. A startupnak lehetősége van javítani, sőt, a globális szintre emelni az ukrán nemzetbiztonságot, a Darkstar Coalition pedig segíteni fogja a csapatot ennek elérésében
– mondta Ragnar Sass, a Darkstar egyik alapítója.
A Farsight csapatának technológiája „digitális iker” formátumban fűzi össze a videofelvételeket, amely segít a katonai küldetések megtervezésében ismeretlen terepviszonyok, ellenséges logisztika és fegyverek esetében, valamint csökkenti az adatok feldolgozásához szükséges időt – napok helyett akár percekre.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!