Kramatorszk vasárnap esti ágyúzásában 5 ember megsebesült. Köztük van egy 16 éves lány is, aki súlyos állapotban van – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kramatorsk ágyúzásában 5 ember megsebesült. A város ma este ellenséges tűz alá került. A sebesültek között van egy 16 éves lány, aki súlyos állapotban van. Megrongálódott 4 ház és 2 autó
– közölte Vadim Filascskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Maszúd Peszeskján iráni elnök azt mondta, hogy szívesen tárgyalna a nyugati országokkal Oroszország ukrajnai háborújáról, és hozzátette azt is, hogy soha nem támogatta az orosz agressziót – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az iráni elnök agressziónak nevezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és tagadta, hogy országa ballisztikus rakétákkal látta volna el Oroszországot 2024 júliusi hivatalba lépése óta. Azt is ígérte, hogy a jövőben nem tesz ilyet, bár nem említette azokat a drónokat, amelyeket országa Oroszországnak szállított.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy Irán kész „tárgyalóasztalhoz ülni az európaiakkal és az amerikaiakkal, hogy párbeszédet és tárgyalásokat folytassanak” a rakétaszállításokkal kapcsolatos vádakról.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy 2024-ben az ukrán lőszerek aránya a fronton elérte a 41 százalékot – írja az Interfax.
„A fronton ma minden második lőszer Ukrajnában készül. Míg 2023-ban az ukrán lőszerek aránya 18 százalék volt, addig 2024-ben ez a szám 41 százalékra emelkedett. Hálás vagyok a védelmi minisztérium csapatának a konstruktív együttműködésért” – írta a miniszter.
Megjegyezte, hogy 2024-ben csak a védelmi minisztérium több mint 21 milliárd hrivnya értékben drónokra és további 9 milliárd hrivnya értékben lőszerre kötött szerződést, az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálattal együtt pedig több mint egymillió drónt vásároltak a hadsereg számára.
A dán kormány sajtószolgálata közölte, hogy Dánia mintegy 19,4 millió dollárt juttat Ukrajnának az orosz támadások által megrongált energetikai infrastruktúra helyreállítására – írja az Interfax.
A támogatást Lars Oagard klíma-, energia- és ellátási miniszter jelentette be az Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Andrij Szibiga ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen, a G7-ek ukrán energiabiztonsággal foglalkozó munkacsoportján.
„Oroszország megsérti a háború szabályait azzal, hogy tömeges támadásokat indít Ukrajna áram- és hőellátása ellen. A tél már a küszöbön áll, és sok ukrán otthon fűtés és áram nélkül marad. És ez még nem minden, a munkájukat fáradhatatlanul végző, az energiaszektorban dolgozó hétköznapi munkavállalók is célkeresztbe kerültek. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ukrán energiarendszer a lehető legellenállóbb legyen” – mondta Lars Oagard.
A dán adományt a Külügyminisztérium finanszírozza, és többek között a vészhelyzeti intézkedéseket, valamint az ellátás biztonságának helyreállítását segítő berendezések és pótalkatrészek beszerzését fogja támogatni. A támogatás az UNDP-vel, az Energiaközösséggel, a Dán Menekültügyi Tanáccsal és a Dán Vöröskereszttel együttműködésben valósul meg.
A Telegram üzenetküldő alkalmazás nyilvánosságra hozza a hatóságok számára azoknak a telefonszámát és IP-címét, akik megsértik a használati feltételeket és az adatvédelmi szabályzatot – írja a The Kyiv Inependent.
A személyes adatokat „érvényes jogi kérésre” adják át a hatóságoknak – közölte Pavel Durov, a Telegram vezérigazgatója.
Durovot számos, a közösségi hálózatával kapcsolatos bűncselekménnyel vádolják, többek között terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás, pénzmosás és gyermekekkel való visszaélés tartalmának engedélyezésével az alkalmazáson. Az üzenetküldő alkalmazás alapítójára akár 20 év börtönbüntetés is várhat.
Oroszország 642 420 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1330 fős veszteségét, amelyet csak az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8784 harckocsit, 17 252 páncélozott harcjárművet, 25 102 járművet és üzemanyagtartályt, 18 414 tüzérségi rendszert, 1197 többszörös rakétaindító rendszert, 949 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 699 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az Index az ENSZ Közgyűlés 79. ülésszakán érte utol Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert, aki a vele készült exkluzív interjúban elmondta: több témában is felszólal majd, és részt vesz az uniós külügyminiszterek esedékes találkozóján, amelyet most az ENSZ székhelyén, New Yorkban tartanak.
Ukrán kollégájával, Andrij Szibihával azonban nem lesz külön találkozója, mivel az ukrán diplomácia vezetője a jövő héten Budapestre érkezik.
A várható témák között kiemelt helyen szerepel a kisebbségi törvény is – erősítette meg a magyar külügyminiszter.
Európában új biztonsági architektúrára van szükség − jelentette ki hétfőn az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azon kijelentésére reagált, mely szerint „az ukrajnai háború lezárása után Európának újra kell gondolnia kapcsolatait Oroszországgal”. A szóvivő hozzátette, hogy „az új európai biztonsági stratégiába egy olyan garanciarendszert is be kell majd építeni, ami Oroszország biztonságát is szavatolná”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervével” kapcsolatban Dmitrij Peszkov elmondta, hogy „a Kreml a tervet csak annak hivatalos megjelenését követően fogja tanulmányozni, mivel egyelőre csak ellentmondásos és bizonytalan sajtóinformációk állnak rendelkezésre, s ezért Oroszország óvatosan kezeli ezt a kérdést”.
Az ukrán elnök kedden részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén, majd csütörtökön elsőként Joe Biden amerikai elnöknek kívánja bemutatni az ukrajnai háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervét”, amellyel további támogatásokra szeretné ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit − írta az MTI.
Japán diplomáciai úton fejezte ki határozott tiltakozását Oroszország felé, amiért hétfőn egy orosz katonai repülőgép három ízben is megsértette a légterét – adta hírül az MTI. Tokió szerint 2019 óta először fordult elő ilyen incidens.
Kihara Minoru japán védelmi miniszter elmondta, hogy egy Il–38 típusú vadászrepülőgép hatolt be a japán légtérbe a Hokkaidó közelében levő Rebun szigettől északra.
Hozzátette, hogy a japán légvédelem F–15-ös és F–35-ös vadászrepülőgépek mozgósításával, valamint rádióüzenetekkel és fényrakétákkal figyelmeztette az orosz gépet a légtérsértésre. Kiemelte, hogy Japán rendkívül sajnálatosnak nevezte az incidenst az orosz kormányhoz eljuttatott üzenetében, és arra hívta fel Moszkva figyelmét, hogy a jövőben kerülje el a berepüléseket.
Hajasi Josimasza kormányszóvivő az incidenst kommentálva kijelentette, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai háború kezdete óta Japán közelségében is aktív.
Újabb, Ukrajnában született oroszlánok kerültek ideiglenesen a belgiumi Brugelette városában található Pairi Daiza állatkertbe; a két fiatal nőstény jelenleg karanténban piheni ki a hosszú út fáradalmait − jelentette hétfőn a Belga nevű belgiumi hírügynökség.
Az egyéves Lira és Amani vélhetően illegális körülmények között születtek, és egy Kijevben működő Vadállatmentő Központ nevű állatvédelmi szervezet mentette meg őket. Sorsuk nem ismert pontosan, de elképzelhető, hogy üzleti célokra használták fel őket. A tervek szerint a karantén letelte után a testvérpár egy ideig az állatkertben marad, majd a nagy-britanniai Kentben lelnek végleges otthonra.
Belgiumban több tucat, Ukrajnából menekített oroszlán él, a többi között egy Vanda nevű egyéves nőstény, amely egy ukrajnai lakásból került a mecheleni állatkertbe, illetve egy szaporítóktól kimentett fajtársa, amely egy oudsbergeni természetvédelmi központban talált otthonra.
A Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW) nevű szervezet − amely, más csoportokkal együtt, Amani és Lira utazását is szervezte − 21 nagymacskát és két farkast vett át a Vadállatmentő Központtól. Az állatokat Európában és máshol helyezték biztonságba − adta hírül az MTI.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter kijelentette, hogy Hollandia továbbra is partnerországokat keres az Ukrajnának ígért Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges alkatrészek biztosításához – írja a The Kyiv Independent.
„Több olyan ország is van, amelyik szintén nagyon szívesen segít Ukrajnának. Mindent megtesznek, amit csak tudnak. De olyan problémákba ütköztek, amelyek lehetetlenné teszik a rendszer összeállítását” – tette hozzá.
Kijev további légvédelmi eszközök biztosítására szólította fel partnereit, mivel Oroszország fokozza a városok és az energetikai infrastruktúra elleni csapásait.
Ukrajna legalább három Patriot-rendszert kapott Németországtól és egyet az Egyesült Államoktól. Más országok, például Hollandia és Spanyolország pedig egyedi indítórakétákat és más eszközöket szállítottak.
Az Egyesült Államok és Hollandia júniusban további egy-egy rendszer szállítására tettek ígéretet. Románia is átad egy Patriotot Ukrajnának, miután az adományozást szeptember elején véglegesen jóváhagyták.
Legalább 56 civil meghalt és további 266 ember megsebesült a nyugat-oroszországi Kurszk megye ellen indított ukrán offenzíva héthetes időszakában − közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
Kijev augusztus 6-án, az orosz–ukrán háború kezdete után több mint két évvel hajtotta végre az orosz határon átnyúló támadását. Az ukrán erők továbbra is a Kurszki régióban tartózkodnak.
Az orosz külügyminisztérium a szeptember 5-éig tartó időszakot vizsgálva korábban 31-re becsülte az ukrán betörés civil halálos áldozatainak számát. A hétfőn közzétett új adatok már a szeptember 20-áig tartó időszakra vonatkoznak.
A külügyi tárca jelentése szerint eddig 131 ezer civil kényszerült elhagyni lakóhelyét Kurszk megye legveszélyesebb területein. A jelentésben azzal vádolták meg az ukrán erőket, hogy 70-120 civilt továbbra is fogva tartanak Szudzsa városában.
Az orosz és az ukrán fél egyaránt tagadja, hogy a 31 hónapos konfliktus alatt civilek ellen irányuló támadásokat hajtottak volna végre − olvasható az MTI tájékoztatásából.
Olekszandr Prokudin, Herszon régió kormányzója a Facebookon közölte, hogy az orosz hadsereg csapást mért egy lakóházra a herszoni Centralnijban – írja az Ukrinform.
„A közvetlen találat megrongálta a tetőt, a lépcsőt és a liftberendezést, valamint betörte az ablakokat” – közölte a kormányzó.
Elmondása szerint csak a csodának köszönhető, hogy a helyi lakosok közül senki sem sérült meg a csapásban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „Academy of Achievement” Aranytányér-díjának átvétele közben kijelentette, hogy nincs vesztegetni való idő, mivel a következő hónapok döntőek lesznek Oroszország Ukrajna elleni háborújában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nincs sok időnk. A következő néhány hónap döntő lesz ebben a háborúban, Oroszország Ukrajna és mindannyiótok ellen indított háborújában, mert ez Oroszország háborúja egyenesen a szabadság ellen. Kevés időnk van arra, hogy meghatározzuk, mi lesz a végeredmény, és nekünk kell meghatározni – nem Oroszországnak vagy véres szövetségeseinek. Nem szabad elveszítenünk a következő néhány hónapot a háborúban
– fogalmazott Zelenszkij.
Az elnök felidézte, hogy elhozta győzelmi tervét az Egyesült Államokba. „És ezt a tervet bemutatom Amerikának: Biden elnöknek, a kongresszusnak, mindkét elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak, valamint minden globális partnerünknek. Hiszem, hogy ez lesz a közös vívmányunk a szabadságért, a szabadság rovására történő kompromisszumok nélkül” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy: „A mai világ nem engedi meg, hogy egyetlen csatát is elveszítsünk, amikor az egyik oldalon a szabadság áll, a másikon pedig mindaz, amit soha nem kívánnánk gyermekeinknek.”
A jövőben új biztonsági architektúrát kell építeni Európában, amely figyelembe veszi az orosz érdekeket – fogalmazott az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A nemzetközi kapcsolatok egész rendszere változik. Ez sok erőfeszítést igényel a jövőben. Természetesen ez számunkra különös gondot fog jelenteni, hogy jogos biztonsági érdekeinket, a garanciák megfelelő rendszerét biztosítsuk
– jelentette ki az orosz elnöki szóvivő, aki Emmanuel Macron francia államfő szavaira reagált. Franciaország elnöke kijelentette, hogy Európának a jövőben újra kell gondolnia az Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.
Az Oroszországgal való kapcsolatokat újra kell gondolni, miután Moszkva teljes körű háborúja véget ért Ukrajna ellen – mondta Emmanuel Macron francia elnök szeptember 22-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint. A francia elnök egy párizsi rendezvényen felszólalva arra buzdította az embereket, hogy a „holnapi békét” új formában és új valóságban képzeljék el Európában.
Az ukrajnai háború után el kell gondolkodnunk Európa új szervezeti formáján, és újra kell gondolnunk az Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkat
– fogalmazott Franciaország államfője. A politikust a háború kitörését követő néhány hónapban erősen bírálták az Oroszországhoz való hozzáállása miatt, de később keményített az álláspontján.
Ételmérgezésben meghalt több gyermek az oroszországi, dél-szibériai Krasznojarszki határterületen, a TASZSZ orosz hírügynökség a régió ügyészségén hétfőn arról értesült, hogy egy jelöletlen zacskóban ismeretlen eredetű, világos színű port találtak a Nazarovszkij körzetből származó család házában – írja az MTI.
A leírás szerint „egy laza szerkezetű, világos színű anyag volt egy polimer zacskóban, jelölések nélkül. A konyhai szekrényekben tárolták” – közölte a nyilatkozó, hozzátéve, hogy még nem állapították meg, milyen anyagról van szó.
Korábban az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának Hakaszföld területén működő nyomozói főosztálya arról számolt be, hogy a házból szakértői vizsgálatra műtrágyát, vegyi anyagokat, mosogatógép-tablettákat, élelmiszer-maradékokat és állatgyógyászati készítményeket küldtek el. Valamint egy olyan szert is, amelynek használati utasítása szerint a munka során overall és gumikesztyű viselése javasolt, továbbá használata után ajánlott szappannal kezet mosni.
Szeptember 21-én a Nyomozó Bizottság Krasznojarszki határterületi és a hakaszföldi vizsgálati osztálya jelentette, hogy két, 6 és 13 éves gyermek súlyos mérgezés következtében meghalt. Másnap reggel egy másik gyermek – egy 11 éves lány – is meghalt. Hétfőn meghalt a negyedik gyermek – egy 12 éves lány.
A szakértői vizsgálat egyelőre azt mutatta ki, hogy a Krasznaja Szopka faluban élő családot sújtó mérgezés oka egy azonosítatlan mérgező anyag volt.
Az ügyészség szerint a megmérgezett gyerekek szülei visszanyerték eszméletüket, kihallgatásuk folyamatban van. A biztonsági követelményeknek nem megfelelő áruk előállításáról, tárolásáról és értékesítéséről szóló cikkely szerinti büntetőügy kivizsgálásának keretében kihallgatták az élelmiszerbolt tulajdonosát és eladóját, Kraszno Szopka kerületi kórházának egyik mentőorvosát, valamint a család rokonait.
A hatóságok lefoglalták az élelmiszerboltban lévő videokamerák felvételeit, az ügyben több törvényszéki vizsgálatot végeznek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Donald Trump republikánus elnökjelölt nem igazán tudja, hogyan kell megállítani az ukrajnai háborút, még akkor sem, „ha azt hiszi, hogy tudja, hogyan kell ezt csinálni” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezzel a háborúval gyakran előfordul, hogy minél mélyebben belenézel, annál kevésbé érted
– fogalmazott az elnök.
Elmondása szerint „sok olyan vezetőt látott, akik meg voltak győződve arról, hogy tudják, hogyan lehet már másnap véget vetni ennek, de amikor mélyebbre merültek, rájöttek, hogy ez nem ilyen egyszerű”.
Az Ukrán Fegyveres Erők 95. különálló légi támadó dandárjának védői áttörték az orosz határ egyik szakaszát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők 95. különálló légi támadó dandárjának egységei áttörték az orosz határ egyik szakaszát. Ez a második sikeres művelet az orosz határ áttörésére az Orosz Föderáció Kurszki területén folytatott hadművelet kezdete óta
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők kommunikációs osztálya.
A katonák nem árulták el, hogy pontosan hol sikerült áttörniük az orosz határon.
A védelmi erők megosztottak egy videót is, amely a mérnöki akadályok áttörését, a légi támadó egységek ellenséges területre való behatolását és az első harcokat mutatja a határzónában, ahol a légideszant-hadosztály harckocsizói „felszámolják” az ellenséges erődítményt.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy véli, hogy Ukrajna szövetségeseinek fel kellene hagyniuk azzal, hogy haboznak segíteni a háborúban álló országot, és engedniük kellene, hogy a rendelkezésre bocsátott fegyvereket Oroszország ellen használják – írja hétfői cikkében a Bloomberg.
Hiba volt ebben a háborúban nyilvánosan vitát folytatni a vörös vonalakról, mivel ezzel egyszerűen túl jó lapot adunk az oroszok kezébe
– jelentette ki a kormányfő, aki arra is emlékeztetett, hogy folyamatos viták folynak a „Szabad-e ezt megadni?” kérdés körül.
Nagyon jó lenne, ha véget vetnénk az eddigi késlekedéseknek. És úgy gondolom, hogy a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat fel kellene oldani
– fogalmazott Frederiksen.
A miniszterelnök nem hisz abban sem, hogy az Oroszország területére irányuló csapások tilalmának feloldása a szövetségeseket a háború résztvevőivé tenné, eszkalálódást eredményezve a fronton. „A legfontosabb vörös vonalat már átléptük. Mégpedig akkor, amikor az oroszok beléptek Ukrajnába. Tehát nem fogadom el ezt a feltevést, és soha nem fogom megengedni, hogy bárki Oroszországból eldöntse, mi a helyes a NATO-ban, Európában vagy Ukrajnában” – szögezte le a kormányfő.
Felvételeket osztott meg Ukrajna hadserege, amelyen az orosz erők SZ–400 Triumf légvédelmi rakétarendszerének megsemmisítése látható – közölte hétfői cikkében az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál. Az akcióra tavasszal került sor, de a képsorokat most hozták nyilvánosságra.
A szakaszparancsnok elmondta, hogy bár nem volt nehéz megtalálni a rakétarendszert, de kihívást jelentett a támadás kivitelezése. Az eszközt ugyanis több kisebb légvédelmi rendszer védi, amelyek feladata az összes felderítő drón megsemmisítése.
Brutális támadást hajtott végre az orosz hadsereg Zaporizzsjában, melynek áldozatai száma reggelre elérte a 16-ot – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Zaporizzsjában 13 ember sérült meg az orosz támadások következtében: hét nő, öt férfi és egy 15 éves fiú” – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Később pontosította az adatokat, és arról adott hírt, hogy a sebesültek száma 16-ra emelkedett. Közülük négyet kórházba szállítottak.
Négy nő közepesen súlyos állapotban van kórházban. A többi áldozatot otthon ápolják
– közölte a tisztségviselő.
A rendőrség hozzátette, hogy szeptember 22-én 22:19 és 23:04 között az orosz megszállók 7 támadást indítottak rakétavetővel a régióközpont és a járás ellen. Az ellenséges lőszerek a civil infrastruktúrát érték. Reggel 7 óráig 13 lakóépület, 2 oktatási intézmény és 5 jármű sérüléséről érkezett bejelentés.
Fedorov szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán a Zaporizzsjai területen 12 településre 363 csapást mértek.
A hatóságokhoz 95 bejelentés érkezett lakóépületek és az infrastruktúra megrongálásáról, de áldozatok nem voltak.
A Kuznyecov admirális, az orosz haditengerészet egyetlen repülőgép-hordozója nyolc éve nem teljesít aktív szolgálatot, és egyre valószínűtlenebb, hogy valaha is aktív szolgálatba álljon. Így az elmúlt hónapokban a közösségi médiában terjedő információkból ítélve a Kreml tengerészeket helyezett át erről a rozoga hajóról a hadseregbe, és elküldte őket harcolni Ukrajnába – írja a Forbes.
Ez egy megdöbbentő felfedezés, amely aláhúzza az orosz hadsereg létszámválságát, és rávilágít az orosz haditengerészet legnagyobb hadihajóinak leromlott állapotára is, amelyek többsége még a hidegháborúból maradt ránk
– írja David Axe, a Forbes elemzője.
Az, hogy az oroszok a jelek szerint kivonják az embereket a Kuznyecovról, nem meglepő – jegyzi meg David Axe –, hiszen a Kreml szélsőséges intézkedéseket tesz, hogy egyre több katonát mozgósítson az Ukrajnában elesettek pótlására. Ennek ellenére a hajók legénységétől való megfosztás alternatívája lehet egy országos sorozás, ami politikailag kockázatos lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje számára – írja.
Ráadásul a 39 éves, leépült Kuznyecov admirális valószínűleg nem tér vissza a tengerre. A hajó 2018 októberében súlyosan megsérült, amikor a szárazdokk, ahol a repülőgép-hordozót javították, elsüllyedt. Majd 2019 decemberében tűz ütött ki magán a Kuznyecovon is.
A flotta vezetése fontolóra vette, hogy kivonja a sérült hajót a forgalomból, de aztán úgy döntött, hogy megjavítják és modernizálják. A tervek szerint a Kuznyecov 2022-ben térhetett volna vissza a tengerre, de 2022 decemberében ismét tűz ütött ki a hajón. A hajónak nyolc év után először tavasszal kellett volna újra elhagynia az észak-oroszországi Murmanszk kikötőjét, de ehelyett a hajó még mindig egy murmanszki kikötőhelyen áll.
Pennsylvania állam egyik hadianyaggyártó üzemében tett látogatást Volodimir Zelenszkij, ahol az ukrajnai háborúban kritikusan fontos lövedékeket gyártanak – számolt be róla az MTI.
Az ukrán elnök a hadsereg scrantoni lőszergyárában – Scranton Army Ammunition Plant – tett látogatással kezdte meg az Egyesült Államokban töltött hetét, amelynek során további támogatásokra próbálja ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.
A scrantoni üzem egyike azon néhány amerikai gyártóhelynek, ahol 155 milliméteres lövedéket állítanak elő. Ilyen lőszereket használnak a nyugati szövetségesek által szállított tarackokban, amelyek lőtávolsága 24-32 kilométer, így a célpontokat viszonylag védett távolságból képesek elérni.
Volodimir Zelenszkij a hét folyamán részt vesz és beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének éves kiemelt ülésén, valamint kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén is ott lesz. A BT tanácskozását az Egyesült Államok kezdeményezésére hívták össze, azon az amerikai felet Antony Blinken külügyminiszter, Oroszországot pedig Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli. Az ukrán politikus a tervek szerint csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölttel is találkozik. Értesülések szerint Volodimir Zelenszkij találkozik Donald Trump volt amerikai elnökkel és elnökjelölttel is, de ezt egyelőre nem erősítették meg.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5839-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5286-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az orosz erők drónról robbanóanyagot dobtak egy mentőautóra a Herszon területén található Bilozerka körzetben, a támadásban két ember megsérült – közölte hétfőn reggel a herszoni terület katonai adminisztrációja a Telegramon.
Az oroszok ma reggel drónról támadtak egy mentőautót Bilozerka közelében. A jármű megrongálódott a ledobott robbanóanyagtól, egy 58 éves mentőorvos és a mentőautó 50 éves sofőrje megsérült
– derül ki a tájékoztatásból.
Megkezdjük látogatásunkat az Egyesült Államokban, most repülünk Pennsylvaniába – közölte vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Ez a látogatás különleges. Ezután New York és Washington felé vesszük az irányt – tette hozzá az államfő.
Ez az ősz fogja eldönteni, hogy mi lesz a következő lépés ebben a háborúban. (...) Az Egyesült Államokban Ukrajna bemutatja a győzelmi tervét, és az amerikai elnök lesz az első, aki teljes egészében láthatja azt. Természetesen én is be fogom mutatni a tervet a partnerországok vezetőinek, akik Biden elnökhöz hasonlóan a világ vezetői, és a béke vezetőivé válhatnak azáltal, hogy segítenek nekünk
– fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus előtt is nyilvánossá teszik az elkészült anyagot. Amerikának minden szükséges hatalma megvan ahhoz, hogy Ukrajnával, szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt biztosítsa azt, amire a legnagyobb szükségünk van.
Volodimir Zelenszkij szerint a békéhez fegyverekre van szükség, hogy Ukrajna megvédhesse függetlenségét, diplomáciára, hogy békére „kényszerítsék Oroszországot”, valamint igazságra, hogy orosz következményei legyenek a háborúnak.
Most dől el, hogy mi lesz az állami vezetők jelenlegi generációjának, a legmagasabb tisztségeket betöltőknek az öröksége. Az elkövetkező napokban találkozunk a globális dél, a G7, Európa és a nemzetközi szervezetek vezetőivel – sok olyan emberrel, akik segítenek a világ konszolidálásában. Nagyon fontos találkozók lesznek az Egyesült Államok képviselőivel
– zárta beszédét Ukrajna elnöke.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szintén elindult a tengeren túlra, hétfő reggel közösségi oldalán közölte, hogy egyhetes diplomáciai nagyüzemre számít New Yorkban. „Kezdődik az ENSZ 79. Közgyűlése, és a mi álláspontunk világos: a szomszédságunkban háború dúl, mi pedig békét akarunk” – fogalmazott a tárcavezető.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges alakulatai 28 órát töltöttek a nyílt tengeren gumicsónakokban, mielőtt felhúzták az ukrán zászlót a Kígyó-sziget közelében.
Már a sziget felszabadítása után romlott az időjárás, majd a csónakok motorját tönkretették a hullámok. Végül az eredeti hajókat felborította a vihar, így a titkosszolgálat tagjai kénytelenek voltak evezős gumicsónakban folytatni útjukat.
A katonák a csónakot a tengerre vitték, közel az orosz csapatok által irányított gázfúrótornyok mellé. Az éjszaka folyamán folyamatosan merték a vizet a csónakból, közben pedig egy szivattyúval fújták – írja a Unian. A hadsereg elmondása szerint a Kígyó-sziget kontrollja a tenger ellenőrzését jelenti, ezért ilyen fontos, hogy kinek a fennhatósága alatt van.
Ukrajna saját NATO-kaliberű tüzérségi lövedékgyártást indított, amely csökkenti az ország függőségét a nyugati segítségtől. Ez nem garantálja Ukrajna győzelmét, azonban e nélkül a vereség garantált lenne – írja a Unian.
Ahogy írták, a tüzérség még mindig a felek harctéri taktikájának központi eleme, annak ellenére, hogy a drónok és az elektromos hadviselés szerepe folyamatosan nő. A háború kezdete óta Ukrajna a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek gyártására szolgáló saját hazai kapacitását fejlesztette, ugyanis a régi szovjet készletek hamar elfogytak.
Olekszandr Kamisin elnöki tanácsadó szeptember közepén számolt be arról, hogy Ukrajnában megkezdődött a lövedékek gyártása. Egyelőre csak korlátozott számú lőszert készítenek, azonban év végére arra számítanak, hogy a termelés megháromszorozódik. A megtámadott ország az év elején jelentette be, hogy megállapodtak a német Rheinmetallal a kapacitásfejlesztésről, ami ha végéhez ér, Ukrajna képes lesz ellátni magát 155 milliméteres lövedékekkel.
A lőszer viszont használhatatlan az azt használó fegyverek nélkül. Ukrajna ezen is dolgozik, 2014-ben kezdték fejleszteni a 2S22 Bogdana nevű tüzérségi ütegüket, amelynek alap hatótávja 40 kilométer, speciális lőszerrel pedig 50 kilométer. A fegyvert az orosz támadás előestjén, 2021-ben tesztelték, 2022-ben pedig tényleges harcban is bevetették, azonban eleinte csak korlátozottan használták.
Bár a lövedékek gyártásának elindulása két és fél évvel a háború kezdete után későinek tűnhet, Ukrajnának eddig nem volt saját ipari létesítménye, sem eszközei az előállításhoz.
Kramatorszk vasárnap esti ágyúzásában 5 ember megsebesült. Köztük van egy 16 éves lány is, aki súlyos állapotban van – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kramatorsk ágyúzásában 5 ember megsebesült. A város ma este ellenséges tűz alá került. A sebesültek között van egy 16 éves lány, aki súlyos állapotban van. Megrongálódott 4 ház és 2 autó
– közölte Vadim Filascskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.